Anyám

December 24.-én lesz a 79. születésnapja. 

Gösser wasser

Vanita di Vanitá

Üzenet Keletről 2010.12.17

Ilyen az élet. Négy évet éltem - 1968 - 1972 - Pécsett és nem találkoztunk az alábbi írások szerzőjével, mai nevén Eubekir hodzsával. Az Interneten viszont találkoztunk. Jól emlékezem a török konyha után kutakodtam mert néhány fűszert, amit egy barátomtól kaptam - ki a piacon vette nekem - nem tudtam azonosítani. A fűszereket ma sem azonosítottam, ám helyette még fűszeresebb dolgokat találtam Eubekir hodzsa írásaiban.


Figyelmetekbe ajánlom: 
IBN BATTÚRA A MAGYAROKRÓL
NOMÁD ŐSEINK NYOMÁBAN BASKÍRFÖLDÖN 
HÁNY MAGYARORSZÁG IS VOLT RÉGEN? 
BEM APÓ, MIÉRT NEM NYUGODHAT EURÓPAI FÖLDBEN?
ISZLÁM PÉNZEK AZ ÁRPÁD-KORBÓL
ISZLÁM MŰVELTSÉGE VOLT A HONFOGLALÓKNAK, HONALAPÍTÓKNAK? 

A hungarofóbia munkadefiníciója

„A hungarofóbia olyan sajátos kép a magyarságról, amely alkalmas a magyarsággal szembeni gyűlölet kifejezésére. A hungarofóbia szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak magyar- vagy nem magyar emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint magyar közösségek intézményei és a nemzeti szimbólumok ellen.”

A közeljövőben  a homohungaricus.info  honlapon a magyar nyilvánosságban megjelenő hungarofób megnyilvánulásokat tervezzük dokumentálni, elemezni és kommentálni. Hungarofóbnak tekintjük a "Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek" magyar , illetve az "Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük" keresztény elvének megsértését. A magyarsággal, és a Magyar Köztársaság  mindenkori kormányával szembeni egyoldalú, elfogult, torzító és hamisító ellenségességet is hungarofób indítékúnak tekintjük.

Célunk, hogy mértékadó fóruma legyünk mindazoknak, akik tájékozódni kívánnak ebben a bonyolult kérdésben. Nem célunk a politikai szándékú megbélyegzés, a bírálat elfojtása, de világosan meg akarjuk mutatni, hol lépi át a bírálat a hazugság, az embertelenség határát. Nem büntetőbíróság kívánunk lenni, pusztán a helyesnek vélt közéleti kánon, ha tetszik: erkölcsi és viselkedésbeli illemkódex kialakításáért szállunk síkra.

Aktuális viták rovatunkban azokat a vitákat követheti nyomon az érdeklődő olvasó, amelyekben felmerül a hungarofóbia.

Ha Önt hungarofób atrocitás érte, vagy a környezetében ilyesmit tapasztalt, kérjük, az eset pontos körülményeit és az érintettek elérhetőségét írja meg.


/ A fenti irányzat a www.antiszemitizmus.hu szellemiségének egyszerű tükrözése/

Cion bölcsei

Tényleg a zsidók irányítják a világot? – konferencia az összeesküvés-elméletekről

2010. december 16., csütörtök, 13:05 • Utolsó frissítés: 14 órája

Szerző: hvg.hu

Szeretjük az összeesküvés-elméleteket, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre - egyebek mellett erről is szó esett a Political Capital által szervezett budapesti konferencián, melynek résztvevői az antiszemita összeesküvés-elméleteket vesézték ki, több oldalról.

„Összeesküvés-elméletek és antiszemitizmus: régi barátság, új aktualitás” címmel rendeztek minikonferenciát szerdán, a Közép-Európai Egyetemen. Az eseményen a meghívott előadók átlagosan 15 percben beszéltek a témáról, különféle aspektusból vizsgálva a népszerű összeesküvés-elméleteket. Merthogy ezeket az elméleteket igenis szeretjük – derült ki Krekó Péter politikai elemző, szociálpszichológus előadásából. „Az Egyesült Államokban a választók 75 százaléka nem hisz a Kennedy-gyilkosság 'hivatalos', a Warren-bizottság jelentésén alapuló verziójában. Egy hét muszlim országban végzett kutatás szerint pedig a kérdezettek 78 százaléka szerint nem arabok, hanem az izraeli és az amerikai kormányok követték el a szeptember 11-ei merényletet” – mondta előadásában a Political Capital vezető elemzője.

Ahol gyenge a bizalom

Az összeesküvés-elméletek azért népszerűek, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre és fenntartják a világ szimmetriáját azzal, hogy „igazolják”, rendkívüli eseményeket csak rendkívüli okok idézhetnek elő – mondta előadásában Krekó Péter. Rámutatott arra is, hogy összefüggés van az intézményekbe vetett bizalom és az összeesküvés-elméleti hiedelmek között. Minél kevésbé bízik egy társadalom az intézményeiben (az igazságszolgáltatásban, a médiában, a politikai intézményekben, a gazdasági szervezetekben), annál jobban hisz az összeesküvés-elméletekben. Mindez azért is érdekes, mert egy hivatkozott felmérés szerint európai viszonylatban Magyarországon az emberek 46 százaléka „rendszerellenes”, rajtunk kívül csak Törökországban, Lettországban, Bulgáriában és Ukrajnában hisznek az emberek kevésbé az ország intézményeiben.

Leginkább rendkívül szokatlan, váratlan események, társadalmi válságok idején „szeretjük” az összeesküvés-elméleteket, azaz ekkor vagyunk ezekre a leginkább fogékonyak – magyarázta Krekó Péter. Példaként a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született összeesküvés-elméletet és a titkosszolgálati anyagokat szivárogtató WikiLeaks portál példáját hozta fel, mondván, egyesek előbbi mögött izraeli érdekcsoportok ármánykodását sejtik, míg utóbbiról úgy vélik, voltaképpen az is az izraeli titkosszolgálat akciója. Érdekes egyébként az is, hogy a vörösiszap-katasztrófa nyomán született elméletet inkább erősítette, mintsem gyengítette az a tény, hogy Soros György anyagilag támogatta a helyreállítást – az elméletben hívők szerint ugyanis az ismert zsidó pénzügyi befektető ezzel is csak Magyarország felvásárlását segíti elő. Előadásában Krekó Péter kitért a Jobbikra is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési választások óta gyengülő párt az utóbbi időben a korábbinál nagyobb súlyt fektet az antiszemita retorikára. Kérdés, hogy a belső konfliktusokkal is küzdő szervezet ezzel vajon megerősödik-e vagy sem, mindenesetre Krekó Péter emlékeztetett arra, hogy a MIÉP-nek – amely úgyszintén az antiszemitizmusra épített – ez nem sikerült.

A Cion bölcsei mint bestseller

A nemzetközi összeesküvés-elméleti bestseller egyik példája a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című mű, amelyről Papp László Tamás tartott előadást. A publicista úgy véli, a könyv valószínűleg jóval nagyobb hatást gyakorolt a befogadókra, mint bármi egyéb a műfajban. Papp László Tamás úgy véli, azért lett ekkora sláger a mű, mivel a leghatásosabban képezte le az összeesküvés-elméleti gondolatstruktúrákat, így azoknak a paranoiásoknak a számára is teóriagyártási sablont jelentett, akik nem voltak antiszemiták, sőt, zsidóbarátként nyilvánultak meg, vagy teljesen közömbösek voltak.

A konferencián szó esett a Kádár-kori antiszemitizmusról is. Standeisky Éva, az 1956-os Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a mindennapi és a hatalomhoz köthető antiszemitizmus a Kádár-érában is jelen volt. Ám a hatalom ódzkodott attól, hogy nyilvánosan, politikai fegyverként vesse be a zsidóellenes érzelmeket, ahogy ezt tette más szocialista ország vezetése. Standeisky Éva szerint a különbség legfőbb magyarázata 1956. Standeisky elmondta: a magyar kommunista párton belüli antiszemiták kódoltan azért mertek zsidózni, mert hasonló antiszemita megnyilvánulásokat tapasztaltak moszkvai kollégáiknál is. A kutató szerint elsősorban ők lovagolták meg Magyarországon az 1967-es és az 1973-as anticionista hullámot.

Szembenézés

Bűntudatról és antiszemitizmusról tartott előadást Kovács Mónika, az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának munkatársa. Kovács a múlttal való szembenézés mellett sorakoztatott fel érveket és kétségeket, utóbbi között azt, hogy a „szembenézés” csapdája lehet, hogy az áldozatok – ahelyett, hogy a közösséghez integrálódnának – ismét csoporton kívüliek lesznek. Szerinte ez főleg Németországban figyelhető meg, ahol az áldozatokra tisztelettel tekintenek, de azáltal, hogy az üldöztetés identitásképző lett, kevésbé az integrációt, mint inkább a csoporttól való elkülönítést segítették elő. Ráadásul a bűntudatból fakadó és az áldozatok iránti „másodlagos” ellenszenv is inkább a múlttal való szembenézés ellen szól.

A szembenézés ugyanakkor fontos, mert – ahogy arra Kovács Mónika rámutatott – a trauma feldolgozása csak akkor lehetséges, ha a társadalom biztosítja az áldozatot, hogy egyszer és mindenkorra az ő oldalán áll, s az áldozat személyes történetét integrálja a kollektív emlékezetbe. Kovács Mónika szerint Magyarországon a kollektív szembenézés helyett a múlt lezárásának kollektív igénye a jellemző. A holokauszttal kapcsolatos nézeteket elsősorban az antiszemitizmus, holokauszttagadás, valamint a nacionalizmus, xenofóbia határozták meg, ennek következményeként pedig az, hogy a holokausztmúlttal kapcsolatos nézetek kódként funkcionálnak az antiszemitizmus kifejezésére – magyarázta a pszichológus.

Kommentár:  Ahogy nézem, már megint lepontoztak minket. Igény lenne - hazánkban is - az antiszemitizmusra, a holokauszt tagadásra, a nacionalizmusra, a xenofóbiára? Lássuk a szócsöveket:
- http://www.zsido.hu/
- http://www.antiszemitizmus.hu/
- http://www.barikad.hu/

Bizony-bizony. Akár a népmesében. Az egyszeri pásztorfiú addig-addig kiált farkast, hogy az amikor megjelenik, már nem hisznek neki.

Kölykeink

Hát szokatlan színösszeállítás na ...

Bérkalkulátor

Számold ki, mennyi lesz a fizetésed! 2011-es bérkalkulátor az interneten.

Ide kattanj!

"Szívküldi, hogy szívjon" Pofonküldő Szolgálat

A virágküldő és csomagküldő szolgálatok mellett - kutatásaink szerint - pofonküldő szolgálatra is komoly igény merült fel. Egyenlőre még csak virtuálisan, de reményeink szerint a csomagküldő szolgálattal karöltve, talán egyszer még valós pofonküldő szolgálatot indítunk ha annak a jogi keretei is harmonizálódnak. 

Virtuális csomagjaink:
- Egy pofon: Nem rendelhető, mert az a hirtelen felindulás jele és az nem komoly.
- Két pofon. Tenyeres és fonák. Á: 200 Ft + ÁFA
- Három pofon: Egy tenyér - egy fonák - egy tenyér. Á: 300 Ft + ÁFA
- Négy pofon: Nem ajánlott, mert páros. Már pedig a minimum két pofon kivételével a pofon akkor hatásos, ha páratlan és emlékezetes.
- Öt pofon (kis csomag): 500 Ft + ÁFA
- Hét pofon (pumi): 700 Ft + ÁFA
- Tíz pofon (Kivételes, Pufon Tojás): 1.000,- Ft + ÁFA
Ergonómiai okok miatt egy csomagban több pofont nem javaslunk, ám a csomagok esetleg naponta ismételhetők, kis pihentetési idő után. Várjuk tisztelt megrendelésüket!

Leendő munkatársainknak, gyakorlásként:  Ingyenes pofozógép.

Csúnya a zsarnokság, de a fortélyos elnyomás még undokabb.

Eötvös József szavai örök érvényűek. És lám. Újra és újra ismétlődnek a dolgok. Egyik kedvenc íróm Mika Waltari talán több regényében is (?) szerepeltette a "hiábavalóság" fogalmát. Azokra a jelenségekre, melyek lényegében kivédhetetlenek, mert újra- és újra születnek. Lám a génkutatások is alátámasztják ezt a vélelmet, hiszen eszmét, nyelvet lehet cserélni, ám géneket ugye nem.  Ami tehát "meg van írva" az be is következhet, na és ami bekövetkezhet, az be is következik. Ez utóbbi sejtésre alapulnak  Murphy törvényei is azt hiszem.

Hiába vannak hát a történelmi tapasztalatok, hiába a tanítás, a dolgok kényszerűen bekövetkezhetnek: "Nem kell a kútba szarni, elegendő a kávájára, a szél úgyis belesodorja". "Ahol lószar van, ott veréb is van." "Kutyából nem lesz szalonna." Szólnak a népi bölcseletek. 

Az ember hajlamos a bűnbak keresésre. 
Sőt, legutóbb az mr1-en egy vallási vezető szájából egyenesen azt a felismerést hallgathattam, hogy kifejezett igény van rá. Ez köti össze a közösséget. A közös ellenség, így ha nem lenne akkor meg is kreálják.  Vajon ez kultúra függő? Azt hiszem nem. Mélyen bele van az ilyen kódolva az emberi génekbe, legfeljebb rafináltabb kultúrák nagyobb gyakorlatot szereztek az ilyen ügyekben, a dolog elkendőzésére jogi maszatolással. 

Konfliktus kezelés
Gyermekkoromból visszasejlik apám és anyám konfliktuskezelő stratégiája. "Szép öregasszony és jó gyerek nem létezik." jelezte Emmi néni, a népi bölcseletek tára. Mai fejemmel visszagondolva és összehasonlítva már három nemzedék viszonyát a világhoz látnom kell, már gyerek koromban sem voltam egy sima pali. Akaratom ellenére - ám élénk aktivitásomból - jelentős károkat okoztam, okozhattam szüleimnek. Nem kevés konfliktushelyzetre emlékezem, amelyek a véletlen - és valami különös késztetés - művei 

- apám szemének kályhaezüsttel történő meglöttyintése, nagyon nézte hogy nyitom a papírfedőt ...

- nagyanyám szeneslapáttal való fejbehúzása, mert nem engedte a cserépkályhát etetni,

- a kakas fejbelövése, majd szánalomból szabályos kivégzése nyaktekeréssel,

- macska brúgatás, vonalzó helyett

- pajtaablak mind a négy cellájának szisztematikus kilövése,

- szobaablak kővel való megrepesztése, a csúfolódó cimborák feje helyett,

- befőtt-dunsztoló nagy fazék zománcának meglövése, leválasztása kétforintosnyi nagyságban

- utcai villanykörte kilövése, eltalálom-e okán, és el ...

- konyhabútor - asztal és szék - illetéktelen díszítő faragása, az el nem ismert művészeti törekvések

- falrajzok falfirkák, pregafitizés, a kor megelőzése

- istráng átszabása derékszíj érdekében, mert mi is az az istráng? 

- na és a - különféle - testi épségem veszélyeztetése, sebzés, kéztörés, fejbeverés, zúzódások, horzsolások, fulladozások és így tovább ...

Bizonyosan hosszabb a lista - azaz több is van a rovásomon - és ha csak ezekre az eseményekre gondolok vissza, bizony állásfoglalásra késztettem szüleim.

Apám konfliktuskezelő technikája a pofon volt. Nagyon tudott pofozni. Tenyérrel és fonákkal egyaránt. Még a családon is túl terjeszkedett, ám érvényesülését korlátozta a korabeli hatalom, anyámmal - aki az iskola igazgatója volt - fegyelmit adatott neki, mert híre ment annak, hogy túl gyakran alkalmazza ezt a nevelési technikát az iskolában. No e korlátozás családon belülre nem volt érvényes, így anyám is tűrte azt, amikor az iskola pinpongütőjét Koke barátom véletlen eltörte, ezért én szavatoltam 10 db kemény pofon fogadásával apámtól. Sosem felejtem. Így éreztem magam, ahogy itt a jobb oldali képen a Mongol. 

A pofon
Nem mondom hogy szerettem a pofont. Oly annyira nem, hogy fogadalmat is tettem magamnak, hogy én nem fogom pofozni a fiaimat sem. (Lányt ugye köreinkben nem is volt szokás. Lovász Marinak sem pofont adtam, mikor hatodikban rám támadt, ahogy a bátyjaitól látta, hanem szabályos jobb egyenessel indítottam el az orra vérét és állítottam meg támadását.)  Ezt a fogadalmat mindeddig be is tartottam. Mondjuk könnyű volt, mert igazán nem is volt rá szükség. 

Jobb a pofon mint a szorongásban tartás!
A pofon mégis jobb volt, mint amit anyám művelt velem, a lelki zsarolás. A kettő, az öt, a tíz pofon után tudhattam, ezzel vége. Megvolt a büntetés, letudtam az ügyet és tiszta lappal készülhetek az újabb véletlen elkövetésre, hiszen már akkor tudtam a tapasztalataimból, hogy olyan nincs, hogy én ne kapjak pofont. A kérdés csak az, mikor és hányat. A pofonról annyit, hogy egy pofon nem pofon. A pofon minimum kettő. Egy pofon a hirtelen felindulás jele.  Tíz felett pedig már megszámlálhatatlan, tehát alapos verés. A pofont többnyire adják és aki kapja, az kényszerből kell elviselje. Kósza pofon pedig csak a regényekben létezik. Rejtő Jenő különös érdeklődést tanúsított e nevelési műfaj iránt regényeiben. Fel is hívta a figyelmet arra, hogy nem lehet minden pofon mellé forgalmi rendőrt állítani. 

Szóval nem szerettem a pofont, viszont ha már választanom kellett apám pofonjai, avagy anyám lelki zsarolása  között, amikor azt adta elő hogy érzelmileg neheztel, azaz nem szeret, úgy száz esetből a százszor  választottam volna a pofont, mint a szorongással, bizonytalansággal eltöltött időt és várakozást a megbocsájtásra. A feloldozásra. Ma már a lelki zsarolást, egyenesen lelki terrornak nevezném. Bár ez messze vezet anyám vonatkozásában, mert szerintem csak apámat terrorizálta lelkileg, vagy mégsem? 

Aljas a jog.
A fenteikkel igazoltam, milyen aljas is a jog. Milyen aljas is az a társadalom, amely évekre elhúz pereket. Milyen aljas is az a társadalom, mely szívbeteggé teszi  a jó embereit. Milyen aljasak is az úgynevezett utólagos vizsgálatok, elszámoltatások. Milyen aljas is a jogszolgáltatásunk. 

Valóban: Csúnya a zsarnokság, de a fortélyos elnyomás még undokabb. 

Aktualitás: Lám a vörös iszap nyomozásban a nyomozók megtalálták a diszpécsert, mint kötelesség mulasztót, akkor amikor a média - országban világban -  hangosan ordította a hírt. És ebből is hír van? Milyen emberek az ilyenek? Ezek az undorító és aljas jogászkodók? Akik jog szerint járnak el, csak a természetes igazságérzet repeszti meg az agyi ereket? Mi ennek a társadalmi üzenete? 

Jó néven venném a testi fenyítés,  pofon, a botozás, a kaloda és a pellengér visszahozását, elsőként - kísérletileg - a politika és a jogszolgáltatás hibáinak, mulasztásainak kompenzálására, kárpótlására, majd esetleg a "cigány-bűnözés" visszaszorítására. Cigány ért a pofonból, még ha a tulajdonviszonyokkal esetleg nincs is tisztában és a jogi kötelezettségek teljesítése nem vált a vérévé, akkor is. 
Petőfi Sándori magasságokba, úgymint egyből a királyok akasztásával kezdjük - bár ez is meggondolandó -  nem kívánkozom, ám nagyon szívesen hallanék olvasnék híreket a bíró, ügyész, rendőr, nyomozó  és ügyvédverésekről. Miért csak a tanárokat szabad? Meg a Szász Károlyt? 
Igény lenne rá, akár álhírek formájában is. 
Mondogatta is nekem apám, hogy tudod-e fiam miért keres mindig többet az orvos, mint a tanár? Azért fiam - és ezt jól jegyezd meg - mert a hülyeség nem fáj. Talán ezért pofozott a jó öreg, amíg hagyták? 

Moron

Öt olyan híres tudóst sorol fel a cracked.com összeállítása, akiket saját korukban „moron”-nak tartottak a lap szerint. Az angol kifejezés a butának is megfeleltethető. Ezek a „buta” emberek mégis olyan dolgot alkottak, ami a tudomány történetében mérföldkőnek számít azóta. Köztük van egy magyar is: Semmelweis Ignác.

Semmelweis

Az oldal listájának negyedik helyén Semmelweis Ignác áll. 1847-ben két különböző szülészeti klinikán volt felelős beosztásban. Az egyik oktatóklinika volt, ahol az orvostanhallgatók tanultak, gyakorlatilag minden számukra szükséges gyógyítási eljárást tanulmányozva, de boncolásokat is végeztek itt. A másik viszont szegény nőknek fenntartott intézmény volt, ahol bábaasszonyokat alkalmaztak.

Mégis, a nők mindent megtettek azért, hogy a szegények kórházába jussanak be szülni. Miért? Mert az orvosok által irányított kórházban 10 százalék volt az esélyük, hogy gyermekágyi lázban meghaljanak. Ez hat százalékkal nagyobb arány volt, mint a bábák klinikáján. Semmelweis rájött arra, hogy az orvostanhallgatók és az orvosok kórokozókat hoznak be a szülő nők közé. Ezért klórmeszes vízben megmosatta a kezüket a boncolások után, mielőtt beléphettek volna a szülőszobákba. Az intézkedéssel rögtön sikerült 1-2 százalékra leszorítania a gyermekágyi láz miatti elhalálozást. Ám ekkor sem kapott elismerést, nem vált ismertté a neve Európa-szerte. Elhatalmasodó dementiája (elbutulása) miatt elmegyógyintézetbe rakták, végül egy elmegyógyintézetben verték agyon. Tudományos eredményeit csak jóval halála után, Pasteur fellépése után ismerték el.

Továbbiak

Milyen jó?

Láttam a fényt.

Dr. Szakács Ferenc Sándor: Csíksomlyó, mint kultikus erőtér, a nemzetstratégia része

Csíksomlyó Erdély és a magyarság legfontosabb zarándokhelye. Lourdes, Fatima, Mária Bistrica és más zarándokhelyeken tett látogatásaink arra  indítanak, hogy Erdély szívében is megvalósítsuk azt, ami máshol lehetséges volt. Tervünk az, hogy lépésről lépésre hívjuk fel az emberek figyelmét e hely fontosságára. Csíksomlyót látogatni, ide elzarándokolni egyre lényegesebbé válik. Olyan világban élünk, ahol a lelki felüdülés, az elmélkedés, a kontempláció elengedhetetlenül fontos, mivel az embernek visszaadja egészséges életszemléletét.

A társadalom reszakralizációja, az ember értékének az újraértelmezése, az önbecsülés megerősítése egyre sürgetőbb feladat. Mostanság, amikor a profitszerzés, a tömegek elnyomása, az emberi értékek eltiprása került előtérbe, feladatunk, hogy olyan szervezett lehetőséget nyújtsunk Istent kereső embertársainknak, amely segít az igazi értékek megtalálásában, a mindennapi gondok átértékelésében, a lelki megerősödésben. Csíksomlyó helyi adottsága és kultusza segíthet abban, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok közepette előmozdítsa az egészséges Isten-, ember- és világkép kialakítását. Csíksomlyónak szerepe, egy olyan deszakralizált világban, ahol a hazugság politikai programmá vált, ahol az emberek új rabszolgatartó rendszereknek az áldozatai, felértékelődik.

Korunkra az emberi értékekből való kiavatás a jellemző. Szándékosan használom a kiavatás szót. A beavatás ugyanis, amely számos nagy kultúrának szocializációs eszköze, pozitív folyamat, mely értékekkel vértezi fel a társadalom tagjait. A kiavatás ennek ellentéte: egy önző, értéktelen, hazug, megbízhatatlan minimál-énnek a létrehozásában segédkezik. Olyan ember megalkotásában játszik főszerepet, amely jól tud fogyasztani, megfelelő ütemben el tud adósodni, gyorsan átveszi a mainstream ideológiát, és jól beleolvad az elbutított tömegekbe. Úgy tűnik, hogy napjainkban minden szocializáló eszköz (család, iskola, egyházak, média, azonos korúak csoportjai) elveszítették erejüket, és megadták magukat a nagy világbutító folyamatoknak. A család, mint a társadalom alapsejtje, tudatos megsemmisítési folyamatnak van kitéve. Elszegényedett és eladósodott családok ezrei sodródnak a társadalom perifériájára. Az iskola, új szabályzásokkal, nem tudja megfelelőképpen befolyásolni a fiatalok szellemi és lelki fejlődését. A média tudatosan terjeszti az érték nélküli társadalom megvalósításának fontosságát. Az egyházak ebben a feje tetejére állított új világrendben nem találják a helyüket. Az azonos korúak társasága pedig a média teljes befolyása alá került, és inkább a pszichikai sérüléseket segítik elő a fejlődő fiataloknál.

Ilyen körülmények között a zarándokközpontok újra felértékelődnek. Csíksomlyónak olyan műhellyé kell válnia, ahol a társadalom káoszában elcsigázott, Istent kereső emberek újra megtalálják  lelki békéjüket. Az idő (melyet saját sorsának rendezésére kellene felhasználnia) teljesen kicsúszik a modern ember kezéből. Modern rabszolgaként naponta több órát robotol, otthon pedig szellemi elfásultságában a valóságshow-k butaságával tompítja amúgy is elfáradt szürkeállományát. Idő és értelem hiányában viszont nem tudja megérteni és kezelni állapotát. Az új pénzbirodalomnak legfontosabb célja viszont az, hogy miközben teljesen kizsákmányolja a társadalmi erőforrásokat, az emberek nyugodtan tűrjék mindezt, és ne zavarják a folyamatot. A panem et circensis bevált módszere újraértelmeződik.

A kultikus központok, egyben Csíksomlyó legfontosabb célja is az, hogy felvilágosítsa és védje a társadalmat: a lét szakrális, ezért az ember (Isten teremtménye), az idő és a tér szintén szakrális. Tamási Áront idézem: „Vallom és hirdetem és mindig hirdetni fogom: az országhatárok felett van egy lelki és szellemi egység, egy erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja és lelki impériumban egyesíti”. Ezért a „lelki impériumért” felelősséggel tartozunk. Szent István alapította, dicső királyok, történelmi személyiségek, művészek és tudósok építették, hősök áldozták érte életüket, sok ember hordta hozzá a követ, rakta a maltert, hogy ne omoljék össze, mint Kőmíves Kelemen vára. A közelmúltban is embert próbáló évtizedeket kellett túlélnie a magyarságnak az anyaországban, Erdélyben, a Kárpát-medencében és a globalizálódó nagyvilág bármely szegletében. Legfőbb cél a társadalom immunrendszerének, ellenállóképességének meggyengítése volt minden szinten. Ezért olyan folyamatok beindítására van szükségünk, amely lelkileg és szellemileg újraformálhatja úgy a „központot”, mint a „perifériát”.

Az emberi értékekbe való „beavatás”, a társadalom és az emberi élettér „reszakralizációja” olyan kihívás, amely elől megfutamodni nem lehet. Az embereknek vissza kell adni a hitüket önmagukban, Istenben, az igazságban, mert ezek nélkül nincs jövője az emberiségnek. A Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ valamint a Salvator Egység (www.salvator.ro) Csíksomlyón ennek a kihívásnak szeretne megfelelni.

Mi lesz, ha bóvlivá nyilvánítanak bennünket?

Kopernikuszi fordulat előtt - Mi lesz, ha bóvlivá nyilvánítanak bennünket?
barikad.hu
2010, december 14 - 11:48
Publicisztika Friss hírek Világunk ma

Mi lesz akkor, ha a Moody’s után – amely kettővel leminősítve hazánkat már csak eggyel tart a bóvli szint fölött – most a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings is leminősít? És mi lesz, teszik fel a kérdést akár aggodalommal, akár kárörvendve a hazai lapok, ha a Moody’s a következő lépésben ismét leminősíti a magyar állam hitelképességét és államkötvényeink bekerülünk a befektetni nem érdemes kategóriába?

Három dolgot tudunk. Az egyik az, hogy a hitelminősítők legnagyobb megrendelői a nagybankok, és a csárdában annak a nótáját játsszák, aki fizet. Vagyis a nagybankok visszavágtak a magyar miniszterelnöknek egyrészt a rájuk kivetett nagy válságadóért, másrészt a nyugdíjpénztárak leépítéséért.

A másik pedig az, hogy a hitelminősítők minősítései megbízhatatlanok, amit fényesen igazolt a globális válság küszöbén adott optimális osztályzataik.

A harmadik az, hogy Orbán Viktort sokkal inkább a körülmények lökik, mint saját, hosszú távra kidolgozott víziója, jövőképe. Ennek jó példája volt az, hogy a korábban élesen orosz- és Kína-ellenes Orbán a Jobbik váratlan, európai parlamenti választási sikere után fedezte fel a Keletre nyitás politikáját. Ugyanígy, a kormányfő nem azért csapta le a magánnyugdíjak fejét, mert erre korábban gondolt, hanem kényszerű szorultságában azt követően tette meg ezt a lépést, miután Brüsszelben nemet mondtak neki arra a kérelmére, hogy levonhassa költségvetési deficitjéből az államtól a magánnyugdíj pénztáraknak átutalt összegeket.

Ha Magyarország hitelképességét most bóvli szintre szállítják le, Orbán ismét kényszer alatt áll majd, mégpedig még az eddigieknél is nagyobb nyomás alatt. Ugyanis bóvli kötvényeket senki nem akar vásárolni. Viszont az államadósságot finanszírozni kell. Ekkor nagy valószínűséggel az ismét sarokba szorított miniszterelnöknek eszébe jut majd a Kelet és az, hogy ha Peking finanszírozhatja a hatalmas Egyesült Államok óriási adósságát, ezt Magyarországgal is megteheti. Ha ezt a lépést Orbán megteszi, vagyis Pekinget megkéri hazánk kisegítésére a bajból,  az nekünk kopernikuszi fordulatot jelent. Kikerülünk a nyugati spekulánsok szorításából.

Ezért várjuk mi annyira másoktól eltérően és más indokokkal azt, hogy a nemzetközi tőke fellegvárainak kihelyezett intézményei bóvlivá minősítsenek bennünket.

Ordosz műhely

Kommentár: Valami miatt a fenti írás olvastán, a dialektika szó ugrott agyamba. Ha rákattanunk a Wikipédiában a szócikkre, úgy számos olvasatát, értelmezését ismerhetjük meg. Az alapgondolat, miszerint ha Kína finanszírozza az USA államadósságát, úgy okkal tételezhető fel, hogy a magyar államadósság finanszírozása ehhez képest egy tollpihe, azaz csak szándék dolga. A kérdés ez esetben az, szándékában állhat-e Kínának az ilyen? És ha szándékában áll, akkor az ilyennek mi az ára?
Mindezzel együtt hatalmas a baj. A mai világunkban a megélhetés kényszere az, ami eladósít. Többünknek - paraszti származásúaknak - a zsigereiben, idegeiben ott van még, az önellátásra, az öngondoskodásra való irányultság, hajlam, ám a mai település -termelés - és fogyasztás szerkezet erre az igényre nézve úgy eltorzult, hogy szinte eszköztelenek vagyunk. Én is emlékezem azokra a tavaszi napokra, amikor a sparhet alatt ott csipogtak a napos csibék, mert ha ez nem így lett volna, úgy nagyanyám dervistáncot járt volna a konyha kövén. Így a napi tojásszükséglet és a vasárnapi ebéd a nyulakkal kiegészítve garantált volt. Na és a disznótartás és a disznóvágás? Nekem családi ünnep volt. Talán nagyobb is mint a Karácsony.
Ehess, ihass, ölelhess alhass ( és a mindenséggel mérd magad) szól a költő elemi emberi jogainkról. Az ám a szabadság, ha mindezekről magunk gondoskodhatunk. Ha magunk gazdái lehetünk. Mert az nem szabadság, amikor a gázt, a vizet, a villanyt kikapcsolhatják. Mi több, bizonyos gazdasági okokra hivatkozva ki is lakoltathatnak bennünket. Ez ami most itt van, rosszabb mint a zsellér lét. Ez a demokráciának titulált valami, köszönőviszonyban sincs az emberi szabadsággal, a családok biztonságos megélhetésével. Nem véletlen, hogy ilyen körülmények között úgy hullanak az alfa hímek, mint sz őszi legyek. Az sem véletlen, hogy a magyar "északi" anyák Arany János walles-i bárdjainak átokszerű üzenetére hallgatva, egyre kevesebb csecsemővel ajándékoznak meg minket - míg a "déli" anyák ölei ontják az éhes szájakat - és az etnikai arányok félelmet keltő változásának képe rávetül az iskolák számláló küszöbére. Áldott legyen a sok kéz és átkozott a sok száj!

Vári Fábián László: Útban Törökország felé

"Mindkét hazából kiárvulva
csak hitünkben töretlenül,
lelkünk holtfehér vásznaira
Isten árnyéka nehezül.
Alattunk reménnyel ringó gályán
pogány föld felé futunk,
hol a Patróna glóriáját
ölti magára jó urunk.

Otthon zsibbadást hord az ájer,
a vetést véreső veri.
Elhullatják virágaikat
az akasztófák ágai.
Hatalmas hittel hisszük mégis,
hamarost lesz majd visszaút,
és a tengertől visszakapunk
lobogót, várfalat, falut.

Vágyódik ezért a szemgolyó
a gyertyafény homály után,
verejtékezve áll a kéz
a körbevándorló kupán.
S mikor minden vérlobbanást
testmeleg indulat feszít,
daccal reccsenti szét a szó
a fogak porcelánjait.

Hasítsd meg uram az egeket!
Kell most nagyon az áfium.
Végtagjainkba szegeket
veret az evangélium.
S mert Pilátus kezeit mossa,
álmain csak átsuhanunk,
de az árbóckeresztről újra
feléd fordul ábrázatunk.

Eljő ím újbor ünnepe is,
s Úr asztalánál nem várnak ránk.
Szánk szögletéről csendes patakban
szakadni kezd a Miatyánk.
Ábrándos félhomály szálja meg
a hajósok szemgödreit.
Sodorják felén a fellegek
Drinápoly karcsú tornyait."

Ez disznóság!

18 fő

Idáig jutottunk, idejutott a nemzet. A FIDESZ kormányzat a szoclib kormányzattól 18, azaz tizennyolc fős tartalékos "haderőt" örökölt. A Károlyi Mihály  idealista nemzetrontók utódai büszkén dagaszthatták keblüket. Kifejlődött a métely, mely a huszárszellem, a hazafias érzelmek elfojtására irányult. Elképedéssel ülök a képernyő előtt, amikor olyanokat hallok, hogy valakik anno az iskolában kutyák voltak a matematikához és a fizikához, illetve hogy katonának lenni snassz dolog. Ez ám a "meleg büszkeség"! Legutóbb az m1 műsorában Karinthy Márton színházigazgató fejtett ki ilyen nézeteket. Már meg sem lepett, hiszen egy történelmi személyiség elfattyasodott utóda Görgey Gábor is miniszterként ugyanezeket a húrokat pengette. Bizony a kávéházak népe. Akiknek a civilizáció csúcsa a kávéházi lét. 

Masszívan él  az úgynevezett véleményformálók - birodalmak ügynökei - soraiban és ezáltal a közmédiában az a felfogás, miszerint a haza, a nemzet védelme snassz, értéktelen tevékenység. Mucsai, lábszagú dolog.  (Mert ugye a világpolgárság felé tartunk.)

Ilyen - lassan száz éves - agymosás mellett bizony nehéz lesz felállítani egy önkéntes szervezett erőt. Nem szólva arról, hogy amikor a társadalom önszerveződik és ez a Magyar Nemzeti Gárdában testesül meg, a tömegkommunikációban minden aljas eszközzel folyt és folyik annak el lehetetlenítése. Ugyanazok a nemzetközi erők, amelyek lepontozzák a nemzeti teljesítményt és forint milliárdokat lopnak ki így a zsebünkből működnek, hazai ügynökhálózatukon keresztül.

Varga B. Tamás : Az bajom van (keserű legényes) - dalszöveg
1.
Az bajom van a világgal,
Hogy hazámnak fordul háttal!
[: Hogy csak elvesz, sose nem ad,
Hogy magához sose fogad…
Ez bajom van a világgal! :]

2.
Az bajom van az urakkal:
Lopnak éjjel, lopnak nappal!
[: Csak az a baj, tőlem lopják,
Sohasem azt meg nem adják!
Ez bajom van az urakkal! :]

3.
Az bajom van a magyarral:
Sose tettel, mindig hanggal!
[: Szavait is csak úgy csűri,
Nyakán a bajt holtig tűri;
Ez bajom van a magyarral! :]

Rigmus:
Ez a világ olyan világ,
Mint a mogyorófa virág:
Sokat ígér, keveset ád,
Amit ád is keserűt ád…

Az bajom van, hogy én tenném…

4.
Az bajom van, hogy én tenném
Ha a világ állna mellém
Se a világ, se a népem
Így halok meg, ha megérem,
S országom temetik mellém

8630 Balatonboglár, ügyleti helyérték-trendfüggvénye

8630 Balartonboglár ügyleti helyértéktrendje

Fialda

Bambusz

Az egész ország belerokkanhat: egymillióan a kilakoltatás szélén

Népszava online

Egymillió ember is utcára kerülhet a banki hitelek bedőlése miatt - legalábbis ez az elképesztő tanulsága annak az adatsornak, ami a napokban látott napvilágot. A PSZÁF adatai szerint ugyanis jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik Magyarországon, aminek a tulajdonosa már több mint 90 napja elmaradt a részletek 

Lénárd Mariann a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára viszont arra figyelmeztetett, hogy százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is százezren vannak már. Mindezt azt jelenti, hogy 300-400 ezer ingatlan szinte menthetetlen. Háztartásonként három emberrel számolva több mint egymillióan kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejárta után. 


Tovább a Népszava onlinera