Ma kaptam egy levelet. Meg is válaszoltam annak rendje, módja szerint. Itt azért teszem közzé a levélíró nevének megjelölése nélkül, mert gondolatai benne vannak a levegőben. Több ilyen irányú jelzést kaptam az úgynevezett "összefogásra". Miután úgy vélem, válaszlevelemben kifejtettem nézeteimet, talán nem lesz haszontalan, ha akik olvasnak elolvassák.
A levél címzettjei
kaslerarpad@yahoo.com
lehmann@invitel.hu
tilklg@gmail.com
A levél:
Tisztelt Uraim,
Deviza alapú kölcsön adósaként keresem meg Önöket.
Lassan egy éve követem intenzíven az eseményeket az említett témában. És most
jutottam el arra pontra, hogy teljesen elbizonytalanodtam. Azért fordulok
Önökhöz segítségkéréssel, mert elvesztem a "segítők" sűrű erdejében. Van
szerencsém Dr. Léhmann Úr minden levelét megkapni, kaptam lehetőséget a DÉSZ
társaságához csatlakozni, van lehetőségem felvenni a kapcsolatot Kásler Úrral,
de ami hiányzik, az az egység. Az egység, melyre egyébként Kásler Úr, Dr.
Lehmann Úr figyelmét is felhívta. Nincs olyan nap, hogy ne nézném meg a
levelesládát, a DÉSZ oldalát, a hiteltársulás oldalát, vagy akár Kásler Úr
oldalát. De amit hiányolok az egy útmutató, ahol pontokba van szedve, hogy vajon
hogyan is kellene nekem MAGYAR állampolgárként felállnom és képviselnem saját és
polgártársaim érdekeit. Mert igen, én eljutottam arra a szintre, hogy
magánemberként "devizahiteles" vagyok, munkám során pénzügyekkel foglalkozok, és
ebben a tekintetben mindkét oldalt kell képviselnem. Ugyanis több száz adóssal
van szerencsém találkozni munkám során, köztük olyanokkal, kiket én magam
közreműködésével adósítottam el természetesen önszántukból aláírva a
dokumentumokat, de ettől még nem jobban érezve magamat. Így ebben a dilemmában
számot vetettem magammal, szembenéztem a tükörrel, és azt mondtam magamnak.
"Két dolgot tehetsz életedben, megfutamodsz és cserbenhagyod azokat az
embereket, akiknek éveken keresztül ígéreteddel megegyezően képviselted az
érdekeit és segítetted pénzügyeikben, vagy tartod magad az eddigiekhez, és bár
most sokkal nehezebb időszak van de kitartasz, és továbbra is az emberek
érdekeit szolgálva folytatod a munkát." Mondanom sem kell, hogy
lelkiismeretemre hagyatkozva az utóbbi megoldást választottam. És ezzel részben
meg is ástam családunk sírját. Hogy miért? Mert a devizahiteles ügyfelek, nem
arról híresek, hogy újabb és újabb pénzügyi konstrukciókat, megtakarításokat
vásároljanak, viszont továbbra is elvárják, -egyébként joggal-, hogy képviseljem
az érdekeiket, és informáljam őket az aktuális pénzügyi eseményekkel
kapcsolatban. És azon kevesek közé tartozok, aki ezt mélyen a szívéből hittel
meg is teszi. De vajon miért nincsenek tisztában az emberek azzal, hogy van
lehetőségük szembemenni ezzel az óriási csalással? Vajon miért nincs bátorságuk
szembenézni ezzel a magyarság elleni hazaárulással, melyet most jó néhány magát
magyarnak valló bankár továbbra is fenntart? (egyébként jelzem, van közöttük
devizaadós, nem is kevés) Miért tűri ezt a magyar nép? Elmondom, mert úgy érzem,
hogy "fent" ahol Önök vannak, ott sincs egység. Vajon miért? Miért nem tudnak
egy asztalhoz ülni, és megbeszélni, hogy ki-ki milyen alapokra helyezi érveit.
Nem baj ha nincs egyetértés, de legalább erős egység lenne, mert az út bizony
nagyon rögös lesz az elkövetkező években, és elkél a segítség, ha valamelyikük
megbotlana. Szeretnék segíteni Önöknek, Ügyfeleimnek, és persze magamnak.
Szeretném eljuttatni az "egységes álláspontot" Ügyfeleimhez, MAGYAR
polgártársaimhoz, de amíg arra fordítanak energiát, hogy egymás orra alá törnek
borsot, addig fentebb csak dörzsölik a tenyerüket és kuncognak rajtunk.
Segítsenek nekem megérteni, hogy mit kell tennem, mert nem vagyok tisztába vele,
hogy egyáltalán miért jó vagy nem jó nekem, hogy semmissé teszik a szerződésem,
hogy miért jó vagy nem jó nekem, hogy visszaállítják a kamatom, de továbbra is
ki vagyok téve a bankok "devizajátékának". Miért fizessem továbbra is a
kétszeres törlesztőrészletet, vagy éppen miért ne tegyem ezt. És persze a nagy
kérdés: mit mondjak a következő találkozókon munkám során azoknak, akik még
nálam is tájékozatlanabbak, és tőlem várják az igazi megoldást, hisz én vagyok
"A" tanácsadójuk. Mit kell tennem, hogy megértsék Önök is amit én érzek, hogy
elporladunk, ha nem fogunk össze. Hogyan menjünk szembe a bankunkkal, hogyan
mondjam el Ügyfeleimnek, hogy mit tegyenek, ha Önök sem értenek egyet. Hol
találok egy jogászt, aki az én és,-jó szívvel ajánlva-, Ügyfeleim érdekeit is
képviseli. Akivel le lehet ülni beszélni egy asztalhoz, és érdemben meg lehet
vitatni, hogy mit kell tennünk, hogy elinduljunk. Legyenek őszinték, és mondják
el nekem, hogyan tudnám segíteni munkájukat, hogy magam munkája is végre
eredményes legyen.
Felállok a hazámért, és szembemegyek az árral.
Üdvözlettel:
XYTelefon: +3630........
Válaszlevelem:
Kedves XY!
Megtisztel kérdéseivel
melyre az alábbiak szerint válaszolok.
- Az úgynevezett „egység-igény” illúzió. Nem definiált, esetünkben nem is definiálható. Az igény majdhogy nem olyan, mint az „örökmozgóra” való igény vagy a „világképletre” avagy a „világbékére” irányuló igény. Aki ilyet ígér az mind populista csaló. Szóval az úgynevezett „egység” soha nem is volt és nem is lesz. Amúgy – tessék csak megfigyelni – akik egységre szólítanak fel többnyire úgy gondolják vele értsen egyet mindenki és sorakozzon fel mögé. Találkoztunk ilyenekkel ugye?
- Természetesen bizonyos körülmények között létrejön, létrejöhet EGYÜTTMŰKÖDÉS, amikor azonos érdekű embercsoportok – szabályok szerint – az eredmény érdekében együttműködnek. Ezeket szoktuk szövetségesnek nevezni. Mert szövetkeznek valamire. Nem mellesleg a házasság is ilyen. És mint tudjuk a jelenlegi honi viszonyok között ezeknek is lassan több, mint fele válással végződik. Ilyen a közeg.
- Ahogy látom Dr. Léhmann, illetve Kásler uraknak írta személyem mellett ezt a levelet. A nevezett urakat én is csak hírből ismerem. Kásler Árpáddal egyszer találkoztam egy összejövetelen. Levelezni leveleztünk egy ideig, ám abban nem volt számomra köszönet. Amikor indítottam a szövetség megszervezését Dr. Léhmann urat én is kerestem telefonon, hogy meglátogatnám. Nem látta értelmét. A nevezett urak egyike sem értett egyet a „személyek szintjén történő együttműködéssel” azaz a pertársasággal, így az elmúlt egy évben nyilatkozataikkal nem kevéssel hátráltatták (!) munkámat, munkánkat. Lelkük rajta. Az Ön elvárásának tehát, hogy Dr. Léhmann, Kásler és szerény személyem lépjünk egységre – bocsásson meg, hogy nevén nevezem – illúzió. Hogy lenne igény rá? Alakítsunk ki közös ajánlást, gyakorlatot? Ennek az „igénynek” az alapvető akadályait már jeleztem. Egyetértés ezzel együtt mindhárom „irányzatban” - ha nevezhetem így az egyes törekvéseket – van. Nevezetesen. Egyet nem szabad tenni, nem cselekedni a saját érdekünkben, azaz hagyni, hogy úgy történjenek az események, ahogy azt a bankok és a végrehajtók diktálják és alakítják. Perelni kell tehát és ellenállni a törvényes keretek között. A per ügyvédköteles. Az ügyvéd joga kialakítani a keresetét. Ezt Dr. Léhmann úr, mint ügyvéd megteheti, ám sem Kásler úr, sem én avagy mi (a szövetség vezetése) nem teheti meg. Kásler úrnak is van ügyvédje. (Ami érdekes az ügyvéd nevét sem jelölte meg nekem.) Nálunk a szövetségben Ügyvédi Tanács van. Szövetségünk eddig több ügyvéddel kötött együttműködési megállapodást, melyben az ügyvédek vállalták a szövetséggel és a szövetséggel szerződést kötött többi ügyvéddel az együttműködést. Mi nem titkoljuk a keresetet benyújtott ügyvédek nevét. http://www.devizaados.eu/index.php/11-hirek/355-jelentes-desz-kronologia-2012-07-11
Dr.
Léhmanon kívül a többi 9 ezer ügyvéd közül nem igen ismert olyan, aki a
kereseteit közzéteszi. Nyilván ennek is többféle oka lehet és van is. Kicsit ez
olyan, mintha Ön azt követelné a Zwack családtól, hogy legyenek oly bátyjai és
szorult helyzetére tekintettel adják már át az unicum receptjét. Ügyvéd – ahogy
például a nyomozók sem a nyomozás során – nem teszi nyilvánossá a keresete
tartalmát, nem adja meg ezt az előnyt az ellenérdekű félnek, hogy az jól
felkészüljön ellene és lesöpörje az érvelését a bíróság előtt. Jelzem a
szövetséggel együttműködő ügyvédek sincsenek egységes állásponton, arra nézve
hogy „mi a tuti”. Ez a jog rendszeréből és a bírói szabadságból fakad. A jogban
az sem biztos, ami már megtörtént ugye, mert az egyes ítéletek
megfellebbezhetők, ahogy meg is fellebbezik ugye? Ebben a jogi útvesztőben
jelenleg „legmesszebbre” a Kásler-féle per ért, hiszen a hírek szerint januárban
a Kúria is állást foglal, abban az ügyben, ami elé a Kúriaért. Ne feledjük, a
bíró csak olyan kérdésekkel foglalkozik, amit elé tettek!!! No innen nézve
tényleg minden per más, így más és más is lehet e kimenete. Itt nem kívánok
részletekbe bocsátkozni , csak jelzem, hogy a Kásler-féle per az Ön – hacsak nem
OTP-s – valamennyi problémájára nem biztosít gyógyírt, ugyanis Magyarországon
nincs precedens jog, mi több létezik a jogvesztés kategóriája is. Ezek az ügyek
rendkívül bonyolultak, és magában az EU-ban sem volt ilyen – tömeges helyzetre -
precedens, így csak egyet tudhatunk előre, többféle kimenete lehet maguknak az
egyéni pereknek és a pertársasági pereknek egyaránt.
Miért
is tűr a magyar nép?
Mert
500 éve birodalmak elnyomása alatt él és a túlélésnek ez az egyik stratégiája.
Félnek az emberek szembemenni a hatalommal, az erővel és nem alaptalanul.
Miért
nem mozdulnak a devizaadósok?
No
erre nézve az elmúlt egy év intenzív munkájának, tevékenységének megszerzett
tapasztalatait pedig itt tettem közzé: http://www.devizaados.eu/index.php/11-hirek/389-a-csepp-jelenti-a-tengernek-i-resz
Ezek
az én tapasztalatai. Nyilván másoknak meg más
Mit mondjon
követőinek?
Váczi Mihály versét:
Nem elég
megborzongni,De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.
Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!
Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.
Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!
Nos. Dr. Léhmann is
elindult egy úton. Kásler is elindult egy úton. Vannak követőik. Na és a DÉSZ is
elindult egy úton. Nekünk az egyesületben tagjaink vannak, akik az
alapszabályunkban rögzített célokat és magatartási szabályokat vállalták.
Csatlakozott tagjaink kevesebb, rendes tagjaink jelentősen, több
kötelezettséggel. Rólunk: http://www.devizaados.eu/index.php/2012-01-02-01-13-11
( Mondjuk ilyen információkra én is kíváncsi lennék Dr. Léhmann úr, Kásler úr
követőire nézve, mert azért bennem is van kíváncsiság szépen.
J )
Bárkinek
jogában áll tehát elindulni a maga útján, avagy követni olyanokat, akik már
elindultak egy olyan úton, ami oda vihet, ahova ő szeretne eljutni.
Amit
Dr. Léhmann, Kásler és még többen tesznek, teszünk azt gyűjtőfogalommal
devizaadós (devizahiteles)
jogvédelemnek nevezhetjük Ez nem került szabványosításra és a
közeljövőben nem is várható. Sőt! További irányzatok várhatók. Megmutatom Önnek
azt a jegyzéket amelyet magam állítottam össze az általam ismert és figyelt
devizaadós jogvédőkről: http://www.devizaados.eu/index.php/tanacsadas/11-hirek/365-seregszemle-devizaados-jogvedok
A lista nem teljes. Az általam szélsőségesnek tartott – nem törvényes utat járók
– nem szerepelnek a jegyzékemen.
Bár ezzel kehet tovább
bonyolítom Ön előtt a problémáját, miszerint miért nincs egység, szabvány.
Nálunk Útmutató van: http://www.devizaados.eu/index.php/utmutato
Ez leírja lépésről lépésre mit és miért teszünk. Ha egyetért velünk, úgy
csatlakozhat, mint minden devizaadós.
Bátorsággal
Tilk László Géza
elnök
www.devizaados.eu
