Szögezzük le és memorizáljuk a DEVIZAADÓS 10 PONTJÁT!
1.) 2001.évben került bevezetésre - törvénybe vésve - a jelzálog hitelrendszer hazánkban, úgymond a hitelezés élénkítésére. Megjelent - újra - életünkben a hitelfedezet. Amely arra szolgál, hogy ha a kölcsönt nem fizetnénk, úgy a kölcsönadó viheti a fedezetet.
2.) 2002-ben már folytak a 2004-es EU csatlakozás törvény módosításai, az úgynevezett jogharmonizáció. Melynek keretén belül EU diktátumra úgymond liberalizálni kellett a kölcsön nyújtás szabályozását, ugyanis addig Magyarországon a hivatalos pénznem a forint volt. Más pénznemben TILOS volt a kölcsön nyújtás.
A jogharmonizáció keretén belül engedélyezték a devizában történő kölcsön nyújtást is, ami praktikus is volt, hiszen lám erre tíz évre már 500 ezer magyar ember dolgozik külföldön és devizában folyósítják a jövedelmét.
3.) A forint hitel mellett így megjelent a devizahitel. És itt most álljunk meg. Forinthitel az, amikor forintot veszek fel és abban számolok el és fizetek. Devizahitel az, amikor devizában (pld. CHF) veszem fel a hitelt és ugyanebben a pénznemben fizetek. Tehát a jövedelem szabja meg praktikusan milyen pénznemben veszem fel a hitelt, avagy kölcsönt. A DEVIZAHITEL az amikor DEVIZÁBAN veszem fel a pénzösszeget, devizában tartjuk nyilván és ugyanebben a pénznemben számolunk el.
4.) 2004. évvel spekulánsok kitalálták és bevezették az úgynevezett deviza-nyilvántartású és elszámolású kölcsön formát, azaz amikor forintban vettük fel az összeget, forintban is fizettük, fizetjük, ÁM A NYILVÁNTARTÁS ÉS ELSZÁMOLÁS devizában történik. Ezt a gyakorlatot SENKI NEM ENGEDÉLYEZTE, és SENKI NEM TILTOTTA. A magyar állam KVÁZI ENGEDÉLYEZTE, MERT NEM TILTOTTA BE egészen 2004-től 2010-ig. Ennek következtében mintegy 750 ezer ilyen kontraktust (ügyletet) kötött a lakosság. Nem mellesleg a magyar állam, az önkormányzatok már könyékig túrkáltak ebben a katyvaszban.
5.) A magyar emberek, családok tömegeit adósították el ebben a formában, azaz becsábították (alacsonyabb kamat és törlesztő részlet bekínálásával) beterelték( a banki alkalmazottak, a hitelközvetítők dupla jutalékot kaptak ha rábeszélik az adóst az "új termékre") egy olyan szerződéses jogviszonyba, ahol a kölcsön nyújtó fél egyoldalúan változtathatta a fizetési feltételeket, továbbá kitetté tették a pénzpiaci változásoknak szintén egyoldalúan az adósra hárítva minden kockázatot, úgy hogy a lakosságnak halványlila segéd gőze nem volt, mert nem lehetett arról, mit iratnak velük alá.
6.) A fentebb felsorolt előzmények következménye lett az a a helyzet, amikor a devizában nyilvántartott és számított tartozások mértéke, duplájára, triplájára emelkedet, tehát érvénybe lépett egy olyan banki matek, ahol a 2x2=6, szemben a 2x2=4-el.
7.) Mindezek felkészületlenül érték a magyar lakosságot, amely átlag 10 millió forintot (ennyi egy átlagos lakás értéke is hazánkban) vett fel például az ingatlanfedezetű jelzálog hitelekre. Mégpedig 98 %-ban. Ismételjük. Az emberek 98 %át, kvázi 100 %-át, azaz MINDENKIT aki élt és mozgott kölcsön ügyben ( 5 % ugye a hibahatár) beleterelték ebbe a jogvesztő helyzetbe. A SZÁMOK TÜKRÉBEN AZ ÚGY NÉZ KI, HOGY ÁTLAG 70 EZER FT/HÓ KEZDŐ HAVI TÖRLESZTŐT MINIMUM 140 EFT/HÓ ÖSSZEGRE EMELTEK EGYOLDALÚAN A BANKOK. AKKOR AMIKOR AZ ÁTLAGOS NETTÓ JÖVEDELEM 140 EFT/HÓ, FŐ. Csak a banki törlesztő részlet elviszi egy két gyerekes család egyik tagjának a jövedelmét. Magyarul "TÚLTERHELTÉK" a társadalmat. Ismételjük meg. Indokolatlanul, kártevő módon, halálos terheket eresztettek rá a magyar társadalomra.
8.) Miután "szarnak bajnak nincs gazdája" elkezdték sikálni a szart, a mindenkori kormányzatok és a bankrendszer. A témakört illetően hazudtak és hazudnak, nappal és este. Éjjel és reggel, földön vízen levegőben. A II. Orbán kormány ugyan az ő törvényhozásával megakasztotta az első intézkedései sorában az ilyen kontraktusok megkötését, a rákos daganat terjedését, ám a daganattal nem igazán tett érdemlegeset, ugyanis a végtörlesztés csak arra volt jó, hogy a FIDESZ klientúra kimeneküljön ebből a csapdából. Ócsa nagyobbat bukott mint Rottenbiller, nem szolgált és szolgál menedékül az üldözötteknek, talán egyedül az Eszközkezelő az, amely praktikusan a helyzetből kimenekülés egy igen drága módját kínálja a ténylegesen bebukott hiteleseknek, akik forinthitelben is bukták volna a hitelt, mert drasztikus jövedelem csökkenést szenvedtek el. Maga az eljárás jog és vagyonvesztő. Egy 10 milliós értéket leértékelnek cca. 2,5 millióra, azaz a 10 milliós értékű tulajdonjogot elvesznek 2,5 millióért, minimum 7,5 milliós vagyonvesztést előidézve a családnak.
9.) A fix áron történő forintosítás, az árfolyamgát pedig nem más, mint az uzsora törvényesítése, ezeknél a szerződéseknél.
10.) Jogainkat, vagyonunkat bíróság előtt és a parlamentben védhetjük. Az utcán csak nyomatékosíthatjuk.
Csak az a devizaadós veszíthet, aki feladja, tehát hagyja hogy az ő dolgában mások rendezkedjenek! A perek - már jól láthatóan - az EU Bíróságokon végződnek a devizaadósok számára kedvezően, ugyanis az is bebizonyosodott, hogy hazánkban a bíróságok sem igazán függetlenek a bankrendszer manipulációi és a politikán keresztül gyakorolt nyomásától. A nemzeti utat tehát ki kell meríteni, a keserű poharat ki kell üríteni. A bankok ugyanis - általánosságban minden végzést megfellebbeznek. Ami pedig a legfájdalmasabb, saját államunkat is - a III. Orbán kormányt és az ő kétharmados törvényhozását - bíróságok előtt kell támadnunk az eddig - és jövőben - okozott károk megtérítése érdekében.
1.) 2001.évben került bevezetésre - törvénybe vésve - a jelzálog hitelrendszer hazánkban, úgymond a hitelezés élénkítésére. Megjelent - újra - életünkben a hitelfedezet. Amely arra szolgál, hogy ha a kölcsönt nem fizetnénk, úgy a kölcsönadó viheti a fedezetet.
2.) 2002-ben már folytak a 2004-es EU csatlakozás törvény módosításai, az úgynevezett jogharmonizáció. Melynek keretén belül EU diktátumra úgymond liberalizálni kellett a kölcsön nyújtás szabályozását, ugyanis addig Magyarországon a hivatalos pénznem a forint volt. Más pénznemben TILOS volt a kölcsön nyújtás.
A jogharmonizáció keretén belül engedélyezték a devizában történő kölcsön nyújtást is, ami praktikus is volt, hiszen lám erre tíz évre már 500 ezer magyar ember dolgozik külföldön és devizában folyósítják a jövedelmét.
3.) A forint hitel mellett így megjelent a devizahitel. És itt most álljunk meg. Forinthitel az, amikor forintot veszek fel és abban számolok el és fizetek. Devizahitel az, amikor devizában (pld. CHF) veszem fel a hitelt és ugyanebben a pénznemben fizetek. Tehát a jövedelem szabja meg praktikusan milyen pénznemben veszem fel a hitelt, avagy kölcsönt. A DEVIZAHITEL az amikor DEVIZÁBAN veszem fel a pénzösszeget, devizában tartjuk nyilván és ugyanebben a pénznemben számolunk el.
4.) 2004. évvel spekulánsok kitalálták és bevezették az úgynevezett deviza-nyilvántartású és elszámolású kölcsön formát, azaz amikor forintban vettük fel az összeget, forintban is fizettük, fizetjük, ÁM A NYILVÁNTARTÁS ÉS ELSZÁMOLÁS devizában történik. Ezt a gyakorlatot SENKI NEM ENGEDÉLYEZTE, és SENKI NEM TILTOTTA. A magyar állam KVÁZI ENGEDÉLYEZTE, MERT NEM TILTOTTA BE egészen 2004-től 2010-ig. Ennek következtében mintegy 750 ezer ilyen kontraktust (ügyletet) kötött a lakosság. Nem mellesleg a magyar állam, az önkormányzatok már könyékig túrkáltak ebben a katyvaszban.
5.) A magyar emberek, családok tömegeit adósították el ebben a formában, azaz becsábították (alacsonyabb kamat és törlesztő részlet bekínálásával) beterelték( a banki alkalmazottak, a hitelközvetítők dupla jutalékot kaptak ha rábeszélik az adóst az "új termékre") egy olyan szerződéses jogviszonyba, ahol a kölcsön nyújtó fél egyoldalúan változtathatta a fizetési feltételeket, továbbá kitetté tették a pénzpiaci változásoknak szintén egyoldalúan az adósra hárítva minden kockázatot, úgy hogy a lakosságnak halványlila segéd gőze nem volt, mert nem lehetett arról, mit iratnak velük alá.
6.) A fentebb felsorolt előzmények következménye lett az a a helyzet, amikor a devizában nyilvántartott és számított tartozások mértéke, duplájára, triplájára emelkedet, tehát érvénybe lépett egy olyan banki matek, ahol a 2x2=6, szemben a 2x2=4-el.
7.) Mindezek felkészületlenül érték a magyar lakosságot, amely átlag 10 millió forintot (ennyi egy átlagos lakás értéke is hazánkban) vett fel például az ingatlanfedezetű jelzálog hitelekre. Mégpedig 98 %-ban. Ismételjük. Az emberek 98 %át, kvázi 100 %-át, azaz MINDENKIT aki élt és mozgott kölcsön ügyben ( 5 % ugye a hibahatár) beleterelték ebbe a jogvesztő helyzetbe. A SZÁMOK TÜKRÉBEN AZ ÚGY NÉZ KI, HOGY ÁTLAG 70 EZER FT/HÓ KEZDŐ HAVI TÖRLESZTŐT MINIMUM 140 EFT/HÓ ÖSSZEGRE EMELTEK EGYOLDALÚAN A BANKOK. AKKOR AMIKOR AZ ÁTLAGOS NETTÓ JÖVEDELEM 140 EFT/HÓ, FŐ. Csak a banki törlesztő részlet elviszi egy két gyerekes család egyik tagjának a jövedelmét. Magyarul "TÚLTERHELTÉK" a társadalmat. Ismételjük meg. Indokolatlanul, kártevő módon, halálos terheket eresztettek rá a magyar társadalomra.
8.) Miután "szarnak bajnak nincs gazdája" elkezdték sikálni a szart, a mindenkori kormányzatok és a bankrendszer. A témakört illetően hazudtak és hazudnak, nappal és este. Éjjel és reggel, földön vízen levegőben. A II. Orbán kormány ugyan az ő törvényhozásával megakasztotta az első intézkedései sorában az ilyen kontraktusok megkötését, a rákos daganat terjedését, ám a daganattal nem igazán tett érdemlegeset, ugyanis a végtörlesztés csak arra volt jó, hogy a FIDESZ klientúra kimeneküljön ebből a csapdából. Ócsa nagyobbat bukott mint Rottenbiller, nem szolgált és szolgál menedékül az üldözötteknek, talán egyedül az Eszközkezelő az, amely praktikusan a helyzetből kimenekülés egy igen drága módját kínálja a ténylegesen bebukott hiteleseknek, akik forinthitelben is bukták volna a hitelt, mert drasztikus jövedelem csökkenést szenvedtek el. Maga az eljárás jog és vagyonvesztő. Egy 10 milliós értéket leértékelnek cca. 2,5 millióra, azaz a 10 milliós értékű tulajdonjogot elvesznek 2,5 millióért, minimum 7,5 milliós vagyonvesztést előidézve a családnak.
9.) A fix áron történő forintosítás, az árfolyamgát pedig nem más, mint az uzsora törvényesítése, ezeknél a szerződéseknél.
10.) Jogainkat, vagyonunkat bíróság előtt és a parlamentben védhetjük. Az utcán csak nyomatékosíthatjuk.
Csak az a devizaadós veszíthet, aki feladja, tehát hagyja hogy az ő dolgában mások rendezkedjenek! A perek - már jól láthatóan - az EU Bíróságokon végződnek a devizaadósok számára kedvezően, ugyanis az is bebizonyosodott, hogy hazánkban a bíróságok sem igazán függetlenek a bankrendszer manipulációi és a politikán keresztül gyakorolt nyomásától. A nemzeti utat tehát ki kell meríteni, a keserű poharat ki kell üríteni. A bankok ugyanis - általánosságban minden végzést megfellebbeznek. Ami pedig a legfájdalmasabb, saját államunkat is - a III. Orbán kormányt és az ő kétharmados törvényhozását - bíróságok előtt kell támadnunk az eddig - és jövőben - okozott károk megtérítése érdekében.