2010. június 4., péntek

Egykéthá

Slota komáromi Trianon oszlopa



A felirat:

"A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában megkötötték a trianoni békeszerződést Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését, létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető határokon belül, és új arcot adott Európának"

A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján

Pesthy Gábor|2010. 06. 03., 19:13|Utolsó módosítás: 2010. 06. 04., 4:32|

Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
A zsidóság a Közel-Kelet egyik legősibb kultúrnépe. A Biblia alapján nagyjából időszámításunk előtt 2000 évvel települhettek le a mai Izrael területén és annak környékén. A zsidók azonban sosem élhettek igazán békességben a vidéken, és többször kényszerültek menekülésre. A diaszpóra (szétszórás, szétszóródott népesség) szó is szűkebb értelemben véve a zsidók  hányattatott történelmének két korszakát jelöli. Az első szétszóródás időszámításunk előtt 586-ban történt, amikor a babilóniaiak Júdea földjéről üldözték el őket; majd Krisztus után 136-ban, amikor a Római Birodalom seregei Jeruzsálemből.
Harry Ostrer, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának professzora a zsidóság legújabb genetikai vizsgálatának most megjelent eredményei kapcsán elmondta: a korábbi, vércsoportra és úgynevezett szérummarkerekre (a vérszérum különleges jelzőmolekulái) alapozott genetikai vizsgálatok arra utaltak, hogy a Közel-Keleten maradt zsidó csoportok között nagyobb a genetikai hasonlóság, mint a zsidó népesség egyes szétszóródott csoportjai között. Ez arra utal, hogy a diaszpórában (nem a Közel-Keleten) élő zsidók jobban keveredtek a befogadó népekkel. Bár a diaszpórában élő egyéneknek valóban vannak olyan egyedi megkülönböztető genetikai jegyeik, amelyek minden csoport önálló genetikai történetéből fakadnak, a kutatóknak most sikerült kimutatniuk, hogy valamennyi zsidó osztozik egy sor közös genetikai jellemzőn, áll az American Journal of Human Genetics folyóiratban most megjelent cikkben.
Dr. Ostrer és munkatársai az egész genomra (genetikai állományra) kiterjedő elemzéseket végeztek iráni, iraki, szíriai, olasz, török, görög és askenázi zsidókon, és az eredményeket összehasonlították nem zsidó csoportok eredményeivel. A kutatók genetikai alapon elkülönülő zsidó népcsoportokat határoztak meg, de ezek mindegyike mutatta a közös közel-keleti leszármazást, valamint különböző mértékben az európai és észak-afrikai genetikai keveredés jegyeit. Az összes különbség ellenére a zsidó csoportok közelebbi genetikai rokonságban állnak egymással, mint a tanulmányba bevont nem zsidó csoportokkal. Ennek az is lehet az oka többek közt, hogy a zsidók - különösen régebben - nagyon ritkán házasodtak csoporton kívüli nem zsidókkal.
A két nagyobb csoport, a közel-keleti és az európai zsidók mintegy 2500 éve váltak el egymástól. A dél-európai populációk az askenázi, a szefárd és az olasz zsidókhoz állnak a legközelebb. Ez a genetikai rokonság tükrözi azt a 2000 éve lejátszódott nagymértékű dél-európai átalakulást és keveredést, ami az európai zsidóság kialakulása folyamán bekövetkezett. Egy kétségtelen észak-afrikai leszármazási összetevőt is megfigyeltek a szefárd csoportoknál. Ez valószínűleg a Spanyolországban 711 és 1492 között lezajlott, a móroktól a zsidó népesség irányába való génáramlást tükrözi. Az európai emberekkel való keveredés azt is megmagyarázza, miért kék szemű és szőke hajú oly sok európai és szír zsidó.

A Nemzeti Összatartozás Napja

József Attila:

BÚS MAGYAR ÉNEKE

Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.

Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.

Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.

Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.

Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.
1922

2010. június 3., csütörtök

Államtitkárok

A Miniszterelnökség államtitkára lesz Varga Mihály.

A Belügyminisztérium államtitkárának Kontrát Károlyt és Tállai Andrást, közigazgatási államtitkárnak pedig Felkai Lászlót nevezi ki az államfő.

A Honvédelmi Minisztériumban Simicskó István látja majd el az államtitkári, Fodor Lajos pedig a közigazgatási államtitkári feladatokat.

A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Répássy Róbert, Rétvári Bence, Szabó Erika és Szászfalvi László töltik majd be az államtitkári posztokat; a közigazgatási államtitkár Gál András Levente lesz.

Egy államtitkár lesz a külügyi tárcánál Németh Zsolt személyében, a közigazgatási államtitkárnak Bába Ivánt nevezik majd ki.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál hat államtitkár dolgozik majd: Becsey Zsolt, Bencsik János, Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András és Naszvadi György. A közigazgatási államtitkári feladatokat Nagy Róza látja majd el.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál államtitkár lesz Czene Attila, Halász János, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Szócska Miklós és Szőcs Géza. Közigazgatási államtitkárként Jávor András dolgozik majd a tárcánál.

Hat államtitkár tevékenykedik majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is: Fónagy János, Halasi Tibor, Hegmanné Nemes Sára, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt és Völner Pál. E tárca közigazgatási államtitkára Vízkelety Mariann lesz.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárai lesznek Ángyán József, Czerván György, Illés Zoltán, Kardeván Endre és V. Németh Zsolt. Farkas Imre közigazgatási államtitkár lesz. A tárca helyettes közigazgatási államtitkári posztját Simon Attila tölti majd be.

2010. június 2., szerda

Hungarofóbok

Az MSZP nem vesz részt a pénteki trianoni parlamenti emlékülésen - közölte a frakció ülésen után Mandur László az MTI-vel szerda délután. Az MSZP korábbi parlamenti alelnöke a képviselőcsoport döntését azzal indokolta: a házbizottság szerdai ülésén nem fogadták el azon javaslatukat, hogy az ülésen a frakciók kifejthessék gondolataikat Trianonnal kapcsolatban, figyelembe véve, hogy ez nem egy megemlékezés, hanem parlamenti ülés lesz.
Továbbiak ...

Kommentár: Ahogy a szólás üzeni, kutyából nem lesz szalonna.

Hogy fosztanak ki bennünket?

Nem elég

2010. június 1., kedd

A nagy hangolás

Megkezdődött

A hír: Általános mezőgazdasági összeírás kezdődik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kezdi meg a június 21-ig tartó általános mezőgazdasági összeírást. Az általános mezőgazdasági összeírás több mint kétmillió háztartást érint az ország összes településén. Az összeírásra a KSH 2,65 milliárd forintot fordít. Ebből az összegből mintegy félmilliárd forintot az unió finanszíroz. Az idei adatfelvétel a magyar mezőgazdasági statisztika történetének hetedik teljes körű általános mezőgazdasági összeírása lesz. 

Kiderült: Nem három házhelynyi az osztatlan közös tulajdonrész ( 3,6 % ) a lellei legelőn, hanem egy. 

Kötelező

2010. május 31., hétfő

Hoppál Mihály a Zárórában

Egyetemi tanulmányok, végzettség
  • Bölcsészettudományi Kar, néprajz, múzeológia és magyar nyelv és irodalom szak, 1961-1966
Tudományos fokozat
  • Bölcsészettudományi doktorátus - 1972
  • Irodalomtudomány (néprajz) kandidátusa - 1990
Díjak, kitüntetések, ösztöndíjak
  • Jankó János díj - 1972
  • Helsinki Egyetem emlékérme - 1983
  • Simonyi ösztöndíj - 2003
  • Pitrè díj - 2003
Munkahelyek
  • MTA Néprajzi Kutatóintézet
    • 1967-1971 - tudományos kutató
    • 1972-1975 - tudományos titkár
    • 1976 - tudományos főmunkatárs
    • 2000-2003 osztályvezető
    • 2003 - igazgató
  • Európai Folklór Intézet
    • 1998 - igazgató

Nevető babák

Július 4. az új magyar nemzeti ünnep


A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították június 4-ét

2010. május 31., hétfő, 14:01 • Utolsó frissítés: 41 perce
Szerző: MTI / hvg.hu

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
A trianoni békeszerződés 1920-as előzményeiről a hvg.hu cikksorozatában bővebben is olvashatnak. Ebben részletesen szólunk az 1920-as júniusi eseményekről, illetve arról, hogy miként dőlt el, ki képviseli a magyar kormányt az 1920-as aláíráskor, illetve a HVG hetilap cikkében arról írunk, hogy miként dolgozta fel a többi vesztes ország az első világháborús békekötéseket.

2010. május 30., vasárnap

Három a magyar igazság

Mint a magyar népmesékben: 
Közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet - hangoztatta Semjén Zsolt a Fidesz-KDNP nagygyűlésén szombaton a Kossuth téren. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült - mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva a KDNP elnöke. 
Orbán Viktor szerint mostanra lettek elég okosak és erősek ahhoz, hogy az átmenet korszakát lezárják, és új irányba fordítsák az országot. Az új kormányfő a Fidesz-KDNP szombati budapesti nagygyűlésén azt mondta: 2002-ben még nem voltak elég erősek, 2006-ban még nem voltak elég okosak, hogy legyőzzék a hazugságot, a népbutítást, a spekulációt. Hangsúlyozta, nagy munka vár rájuk, hiszen "térdre roskadt hazánkat talpra kell állítani, és erős, tekintélyes országgá kell formálni". A győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhatok mást, mint hogy "nehéz lesz" - fogalmazott Orbán Viktor a Fidesz-KDNP Kossuth téri nagygyűlésén, szombaton.

Orbán Viktor Kossuth téri beszédéhez kattints ide!