2010. május 28., péntek

Barabási: tudható a jövő

Óriási laboratóriummá vált az egész társadalom pár év alatt. A telefontársaságok, bankok, internetszolgáltatók tárolta adatokból nemcsak a múlt részletei, hanem a jövő cselekvései is összerakhatók, egy tudós számára is meglepően pontosan – állítja Barabási László. Az emberekről felhalmozott adatok minden eddig vizsgált hálózatnál pontosabbak. Még a sejtek vizsgálatánál is. Ijesztő jövőkép? A fizikus-hálózatkutatóval új könyve megjelenése apropóján arról is beszélgettünk, miért nem állították le a légi járatokat a H1N1-járvány csúcsán.
Továbbiak az FN oldalain

2010. május 27., csütörtök

Vedd ki a részed


vedd ki a részed! from tisztahangok on Vimeo.

Miért nem szimpatikus nekem az Amnesty International?







Mi az Amnesty International?

Az Amnesty International az emberi jogokért kampányoló emberek világméretû mozgalma. Munkánk gondos kutatáson és a nemzetközi közösség által elfogadott normákon alapul. Függetlenek vagyunk minden kormányzattól, politikai ideológiától, gazdasági érdektõl és vallástól.

Az Amnesty International önkéntes aktivistái tevékenységére épít - olyan emberekére, akik szabadon bocsátják idejüket és energiájukat rendelkezésre azok iránti szolidaritásukat kifejezve, akiknek jogait sérelem érte. A legutóbbi adatok szerint több mint 1,8 millió tagja, támogatója, és befizetõje volt több mint 150 országból a világ valamennyi részén. Különbözõ életúttal, politikai és vallási nézetekkel rendelkezõ emberek vagyunk, akiket egyesít elhatározásunk, hogy egy olyan világért dolgozzunk, ahol mindenki élvezheti az emberi jogokat.


Az Al 2010. évi jelentése

A jelentés témakörei Magyarországra nézve
- Magyar Gárda romaellenességének az állítása
- Terrorelhárítás, biztonság
- Rasszizmus
- Diszkrimináció - romák
- Nők és lányok elleni erőszak
- Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek jogai


Komentár:

1. Azért nem szeretem, mert többnyire csak rossz híreket szállít ás állandóan tiltakozik.
2. Azért nem szeretem, mert tematizál és ha a világon talál valami visszaélést, a helyi csoportjai célzottan "kutatják" a helyi "megfelelőjét", hogy teljesíthessenek. Ha nincs is, kreálnak ügyet. 
2. Azért nem szeretem, mert úgy érzem Magyarországot, hazánk presztizsét éppen a tematizálás okán folyamatosan lejáratja. 
3. Azért nem szeretem, mert fogadatlan prókátor, azaz megbizás nélküli ügyvitelt lát el folyamatosan.
4. Azért nem szeretem, mert ellenőrizhetetlen, mind a tevékenysége, mind a finanszírozása, mind a felügyelete.
5. Azért nem szeretem, mert csak tagjainak tartozik elszámolással ezzel együtt bárkit kikezd a médiában. 

Lényegében egy ellenőrizetlen szekta! A saját maga kreálta normákon nyugszik. Öntörvényű. Be kéne tiltani Magyarországon és az EU-ban, ugyanis több kárt okoz, mint ami hasznot hajt!
A jelentésben megfogalmazottak kimerítik a jóhír rontás tényállását. A jelentés alkalmas a nyugtalanság és a félelem keltésre. Az Al lényegében az agresszív globalizmus szócsöve és a "nemzetközi elvtársak" gyűjtőhelye. Őket és tetteik hatását pedig ismerjük a történelemből. 

2010. május 26., szerda

Trianon kontra állampolgársági törvényben a kettős magyar állampolgárság

A  történelmi Magyarország nemzetiségi állam volt. 1920-ban 20,886,000 lakossal. A magyarság lélekszáma tízmillió körül volt. Az elcsatolt területek lakosságának nemzetiségi mutatói: Ausztriához; 358,000 lélek, ebből 126,000 nem osztrák (25,000 magyar). A magyarság lélekszáma ma 5,000. Csehszlovákiához; 3,576,000, ebből 1,874,000 nem szlovák (1,000,000 magyar). A magyarság lélekszáma ma 700,000. Jugoszláviához; 4,122,000, ebből 3,093,000 nem szerb (500,000 magyar). A magyarság lélekszáma ma 350,000 alatt van. Romániához; 5,265,000, ebből 2,465,000 nem román (1,900,000 magyar). A magyarság lélekszáma ma 1,700,000. Csonka-Magyarországnak maradt 7,516,000 lakosa. Ebből láthatjuk, hogy az elszakított területeken a magyarság lélekszáma nem szaporodott, hanem visszaesett, míg e területeken az utódállamok népessége kétszeresére nőtt az elmúlt nyolcvan évben.

Megszavazta az Országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely lehetővé teszi a határon túli magyaroknak, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő.



2010. május 24., hétfő

Nyolckézláb

Mogyoróska 2010 műsorterv (Öcsi)

2010. május 23., vasárnap

Pro Memória: A 2009. év Nagy Utazás

A 443. azaz 2010. Május 22. Csíksomlyó

Döbbenet: A bolonyai rendszer hordaléka


Bombahír TV: A Nagy Egyetemista-teszt I.: ELTE vs BME from Bombagyár on Vimeo.

Két pólus 2. :: A Pilis és Csíksomlyó

Ahogy a Két pólus írásunkban az első részben felmutattuk, hogy egy valaminek, egy kultúrának a Nyugati vége a Kárpát-medence és Keleti vége a Tarim-medence és e két pólustól egymás felé áramlik, oda vissza tér a kultúra, folyamatosan megújítva és változtatva magát, úgy "kicsiben" a Kárpát-medencén belül is kimutatható egy "ugyanilyen" áramlás két magyar szakrális hely a Pilis és Csíksomlyó között. A magyarság kicsiben úgy áramlik természeténél fogva, mint a rokon népek, a kurultáj népei a két pólus közott, Kelet-Nyugat, Nyugat-Kelet irányban. E már búcsújáró helyeket minden bizonnyal nem a római egyházban találták ki, hanem egyszerűen felismerhette az egyház, az egyházak ezen "szent helyek" létét.
A szent helyek ( Kárpát-medence kontra Tarim-medence, Pilis kontra Csíksomyló) közös és meghatározó jellemzője a védettség, a védhetőség. A természet teremtette védhető helyek. Melyekhez vonzódik a lélek. Mely bizakodással, biztonsággal tölti fel a lelkeket. Most zajlik a 2010. évi Csíksomlyói búcsú. Én ugyan nem a tömegekkel, hanem egyénileg tettem meg az utat tavaly Csíksomlyóra, ám így is átálhettem ezt a fajta valóságot. A szakralitásnak, az egyéni és a kollektív tudatalattinak ezt az élményét, a zarándoklatot. 
Lám, ahogy a Kurultáj népei - a szovjet birodalmi abroncs lekerültével a nemzetekről - rokonlátogatóban  újra megjelennek a Kárpát-medencében és ahogy a magyarság keleti elemeit - kun és jász ivadékok - máris újra vonzza a Tarim-medence.  Lám a zsidó-keresztények Rómába és Jeruzsálembe, a mohamedánok Mekkába, a kínaiak a Jangcéhez, az indiai hinduk a Indushoz zarándokolnak,  rokonlátogatóba. :)

Két pólus 1. : A Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig

A szkíták és utódnépeik életteréről,  a kurultáj népeiről

Bármit gondolunk, avagy teszünk lényegében döntéseinket vonzalmaink és taszításaink, azaz érzelmeink, vágyaink irányítják és ahogy az a rómaiaktól eredően beült közbeszédünkbe, a köztudatunkba a „hasonló a hasonlónak” örül.

Az én vízióimban (is)  a Kárpát-medence a világ három legjobb helyének egyike. (A másik kettő  a Pó fennsík és a Kásmir.) Ezek azok a védett helyei a világnak, ahol lényegében minden adott az emberi lét kiteljesedéséhez.

A Kárpát-medence egy hatalmas „genetikai tó” amelybe Keletről, Nyugatról, Délről és Északról érkeztek és érkeznek az összetevő elemek. Az élet.  Egy gyűjtő hely, egy nyelő tápláló és megtartó. A kurultáj népeinek Nyugati pólusa, a magyarság élettere. Ám mindez úgy tűnik csak a Keleti pólusról a Tarim – medencéből, az újgúroktól – kik ma is szakáknak nevezik magukat – látszik tisztán. A szaka megnevezést a perzsák használták ( a déli szomszéd) a szkítákra. Ugyanez a viszonyrendszer köszön vissza az orosz népmesékben is a Turán és Irán küzdelmeiben. Észak és Dél különbözősége.

A kurultáj népeinek „élettér tengelye”  a Kárpát-medencét és a Tarim medencét – a folyókkal folyamokkal táplált összekötő, a minimum tízezer éves nagyállattartó síkvidéken áthúzódó -képzeletbeli vonal. Ez a jól körülhatárolható térség egyedülálló a földön, ugyanis itt lehet ezer kilométereket is megtenni anélkül, hogy életmód, életforma módosuláson kellene átesni. (Szemben ugye, az Észak-Déli elmozdulással, migrációval) Ez az a környezet, ahol az emberi kultúra kontinuitása, folyamatossága megmaradhatott mintegy 30 – 60 ezer év mélységében is.  Ez a térség ( a flóra és fauna) és annak lakói szavatolhatták többek között azt, hogy a sumér ékírás és a székely-magyar rovásírás között szignifikáns kapcsolat maradhatott. Hogy a japánok is először a családnevüket írják és aztán csak a keresztnevüket. (Hiszen, a hun, han, kun, kán, szán szavak mind ugyanazt, urat jelentenek és a név a nemzetséghez, származáshoz kötődött.) Így állhat elő a „mi honnan jött” egysíkú és egyirányú (!) gondolkozás alapján, ami eleve feltételez egy őshazát, elkülönítve azt a valós idejű élettértől, hogy valakik valamikor onnan jöttek és most itt vannak. Nem képes felfogni ez az egyirányú (indogermán) szemlélet azt, hogy a kurultáj népeinek az őshazája, az élettere a Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig húzódó térség. Ahol a kultúra szabadon áramlott oda és vissza minimum tízezer éve. (A jégkorszaktól számítva, ám előtte is.) Nem képesek felfogni a nem íjfeszítő lovas népek utódai, hogy miként lehet megélni 10 – 12 ezer kilométeres távolságokat, „hazákat”. A nomád, mai szóhasználattal mobil népek, nem feltétlen egy legelőhöz kötötték a haza fogalmát. Számukra a haza azt jelentette, ahol az övéik találhatók. Akár a kutya, amely a gazdájához ragaszkodik és ott van otthon, ahol a gazda, szemben a macskával emely ott van otthon ahol a ház áll. A gazda jöhet mehet.
A „hazák” fogalomra  egyik legjobb történeti példa, a magyarság egyik keleti összetevőjének a kunoknak a története. Hiszen a kunok a magyar honfoglalás (visszatérés) idején bizonyítottan Észak-Kínában a Tarim-medence környezetében tartózkodtak, míg rá 150 évre már itt voltak a szomszédban, a Prut és Szeret folyók térségében Kumániában. (Ma ugye Nyugat Ukrajna, illetve Moldva. )

Nem képes felfogni az indogermán gondolkodás azt, hogy a kurultáj népeinek életterében a kultúra ( azok hordozói az emberek és népek, a gének) oda – és vissza áramoltak. Hogy nem kapitális baromság annak feltételezése, miszerint  az elmúl 60 avagy 30 ezer év során többszöri oda visszaáramlás következett be. Nyilvánvaló nem egy emberélet és nem az élő (családi) emberi emlékezet terminusában.
Ahhoz, hogy egy nép (törzsszövetség, kultúra, populáció) Észak Kínából áthelyezze életterét a Kárpát –medencébe, avagy fordítva nem elegendő 7 generáció ( az élő emberi emlékezet terminusa) azaz mintegy 200 év.

Az emberi „intézmények” amelyek sorába a mondák is beletartoznak (nem csak egy-egy birodalom által kialakított írásbeli kultúra történetírása) viszont ezeket a nyomokat hordozzák. Na és hordozzák a tárgyi emlékek és a művészetek. Személyes egyéni élményem például a hetvenes évek végén, egy kínai bicska volt, amelyre ránézve tudtam, „ismerem”. Ahogy rátekintünk egy ismerős arcra. Bizony a formák az időben „visszaköszönnek” és ezeket azonosíthatja például a művészettörténet, az antropológia ugye, melyek a morfológián, a formák összehasonlításán alapulnak. Többet ér ugye egy jó kép, mint ezer szó? (A kontinuitás, a folyamatosság, a rokonság visszaköszönnek az arcokról is. A struktúrák nem vesznek el, legfeljebb átalakulnak.) És az ahhoz köthető élmények is. Innen ered, mi a vonzó mi a taszító. Mi szimpatikus, mi nem szimpatikus. Bizony a rokon a szimpaitus,  az idegen az únszimpatikus. Előitélet? Igen. A zsigerek, amelyek meg vannak írva!
Ahogy etológiai kísérletek is bizonyítják, hogy az üregi nyúlfióka a héja sziluettjére menekül, míg a galambéra ügyet sem vet. Génjeinkbe be van kódolva – azaz meg van írva – feljövőink tapasztalatainak, élményeinek sora. Ahogy normális férfiember a nőre gerjed, nem a nősténykecskére avagy egy másik férfira.  (Persze amint látjuk a Teremtő is mellé nyúlhat olykor-olykor, mikor a sűn a gyökérkefének udvarol.)

Bármit kitalálhatott - a zsidó-keresztény kultúrán, a  katolicizmus emlőin kihízott - Habsburg Birodalom a magyarság finnugor eredetével kapcsolatosan, az újgúrokra ( akik  szakáknak tudják magukat)  már ez nem lehet hatással, ők pontosan tudják hogy a Kárpát-medencei magyarság nekik rokon nép, mi több ők – azaz mi magyarok -  azok éppen, akik az „őshaza” nyugati csücskét lakják. És tudja – hordja emlékezetében - mindezt a kurultáj élettér tengelye mellett elhelyezkedő és élő íjfeszítő nép. Kivétel persze a magyar köztudat és közgondolkodás, melyet 500 éve agymosott a Habsburg Birodalom, felvértezve a zsidó-keresztény káinida kultúrával. A filozófia és az ideológia bármennyire is hatásosak ember-ember közti viszonyban, attól még nem génsebészet. A filozófus, ideológus, politikus bármennyire tehetséges is, nem egy génsebész. A tudatalattira, az érzésekre nem képes tartós befolyást gyakorolni.

Bizony, ahogy Papp Gábor művészettörténész - nemzeti kincs - volt bátor felmutatni a Káin-Ábel, kontra Hunor-Magyar „ikerpárok” kulturális - egymásnak szögesen ellentétes -  üzenetében a viselkedésbeli, irányultságbeli dolgok lényegesen eltérnek.  A gyilkosok, azaz a káinok leszármazottjai szívják a zsidó-keresztény kultúra emlőit, mely a gyilkos állati ösztöneiket, az agresszíójukat táplálja: Téríts! Konkurencia analízis, marketing!

Mik is ezek? Az úgynevezett általuk tanított „siker” eszközei. Lesd ki a nálad jobbat, és győzd le, pusztítsd el. Vedd el életterét, életét.  A sport is milyen kézzel foghatóan árulkodik? Míg  káinidák sportja a „gladiátor küzdelem”, mely élet halálra megy, és a győztes mindent visz, addig a hunoké a szúmó és a birkózás, mely nemesít, erőssebbé tesz.

Mindaz, mit teszünk és gondolunk, az kultúránk része.  Az a hungarofób felfogás, mely tagadja a magyarság létét és kontinuitását, az a káinidák gyűlöletbeszéde, gyűlölet tanítása.  Maga a Gonosz. Adja elő azt a Heti Hetesben akár Gálvölgyi János – szintén nemzeti kincs - a japán – magyar rokonságon élcelődve, humorosan és kedvesen, viccesen, mézes skorpió formában. Vakoknak nem lehet színeket magyarázni, ismételgette édesanyám. Mennyire igaza volt! Bizony honnan is tudhatna egy  egyéni adottságaiban akár kiváló ember, egy  „bolygó zsidó” ilyeneket, hiszen az ő feljövőinek más volt az élményanyaga, a túlélési stratégiája. Más a tudatalattija. Másra kódolt és másként szocializálódott.  (Káin utódai az emlékezetükben – közfelfogásukban - a bűneiket rendre "megnemesítik", rendre gonosznak állítva be környezetüket, legyen az Egyiptomban, Babilonban, Alexandriában, Rómában, Moszkvában, Berlinben, avagy akár Budapesten.) 
Bizony a szaka, szkíta, hun, magyar kontinuitás káinida-hungarofób tagadása, egyenrangú, a holokauszt tagadással.  

Várj reám