Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós.
Uram, add meg a nyugalmat, hogy beletörődhessek a megváltoztathatatlanba! Uram add meg az erőt, hogy megváltoztathassam, ami szükséges és elégséges! Egyben Uram add meg a bölcsességet, hogy az iménti két dolog között különbséget tehessek. Mert nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk, ezáltal a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad.
„Nyilvánvaló, hogy jelenleg Magyarországon – miután a szocialista újraelosztási politika eladósította az országot – az adócsökkentés lehetôségei nagyon korlátozottak. De elsô lépésben már ma megtehetôk az adórendszeren belül olyan szerkezeti változtatások, amelyek elôsegítik a gazdasági növekedést. Ilyen kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése. A megoldás elônye, hogy egyrészt a munkára rakódó adók és járulékok csökkentése elôsegíti a foglalkoztatás bôvítését, másrészt pedig a vagyoni típusú adók, például az ingatlanadó – szemben a jövedelemadóval –, megnehezítik az adóelkerülést.Második lépésben – a gazdasági növekedés és az államháztartás egyensúlyi helyzete függvényében – szükséges a vállalkozások adóterheinek jelentôs csökkentése.”
Erre azért csak nem lehet azt mondani, hogy a fidesz hosszabb távú terveiben nem szerepel. Csak ugye még kialakulatlan. (Népies fordulattal „nem szarunk a kútba, elég csak a kávájára, mert úgyis belesodorja a szél.” )
Tisztáldozat? Mádi László fidesz képviselő és szakpolitikus Orbán Viktor általi rapid félre tétele emlékeztet Katona Béla volt szocialista PM államtitkár Gyurcsány Ferenc által történő azonnali leváltására, mikor az a gyáriparosok szövetségéhez látogatva megígérte, hogy az üzleti célú ingatlanok nem lesznek megadóztatva.
A FIDESZ portán az ingatlanadó szitokszó
Láthatóan a FIDESZ portán az ingatlanadó szitokszó, és az a politikai kommunikációban az „ellenséghez” kötött. (Mert bizony erősen úgy tűnik a FIDESZ portán nem ellenfél, hanem ellenség kép él. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a másik part sem különb, legfeljebb nem mondja olyan erővel hanem aljas alsó madárfogásokkal mogyorózgat.) Az érzelmi kommunikáció lényege, hogy amit az ellenség mond, vagy tesz az velejében romlott.
Ellenségkép
Ez a végletekig lebutított politikai kommunikáció, úgynevezett választási udvarlás (újabban így nevezik a politológusok azt a blődlit és abszurdot, amit a mainstream médiában előadnak politikusaink) ami most a nyugdíjasok körültáncolásában jelenik meg, egyaránt méltatlan mind a két nagy párthoz Magyarországon. Ilyenkor pirul az ember arca, hogy nekünk csak ilyen vezetők jutottak. Az ember csak irul-pirul, mit meg nem engednek maguknak politikusaink.
Fordítva ülnénk indián lovunkon?
Avagy fordítva ül az ilyen Megfigyelő indián lován, aki ilyenekre gondol? A helyes kérdésfelvetés talán az lenne, hogy mit engedhetnek még, és mit nem? Meddig ereszti a zsinórt Moby Dick a Big Brother?
Moby Dick mozog itt a mélyben?
Látható ugyanis, hogy az üzleti ingatlanok megadóztatásáról szó nem lehet, se az egyik, se másik parton. A lakossági ingatlanok megadóztatásába pedig mindig csak sikerül valami fránya alkotmányellenest is becsempészni. Lám-lám. Zuglóban minden ingatlan adózik építményadó címén, ám amelyben a tulajdonos avagy egyenes ági rokona lakik, nem. Példaértékű Ingatlanadó, ami a fideszes ízlésnek is megfelel, mert ugye nem ingatlanadó, hanem építményadó. Persze itt Abszurdisztánban még ezt is elcsesszük, mert erről például csak a lakosság nem tud, a hírek szerint.
Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit - mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke.
Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája - ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás - magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.
Örülhetünk, mi adóalanyok hogy az AB egy fenyegetettséget - jogbizonytalanságot - levett a nyakunkról. Ám korai még a megnyugvás., nem hiszem hogy hátradőlhetnénk. Mert a politikai játszma igazán még csak most kezdődik. Nem lennénk meglepve, ha hamarosan felcsendülne a cirkuszi szlogen: "Van másik!" Az ingatlanadó ugyanis normatív alapon ki is vethető, ahogy azt a helyi építményadók igazolják.
«A pénzügyi érdekek és demokrácia közül» melyiket választják?
2010. jan. 5-én Izland elnöke vétójogával élt azzal a törvénnyel szemben, mely a csődbejutott bankok térítését rendezi. Nem kis összegről van szó, a 306 694 lakosra több mint 15 ezer euró/fő adósság jut… A népesség 60 év óta nem látott méretű megmozdulása nyomán népszavazásról határozott ennek a törvénynek eltörlésére – az Európai unió és az IMF ellenére. «A pénzügyi érdekek és a demokrácia közül én a demokráciát választottam», nyilatkozta a nemzetközi sajtónak.
Míg szerte Európában a kormányok ellenzékükkel együtt fütyültek a demokráciára, s mindenütt átvitték az «európai alkotmány», a lisszaboni szerződés ratifikációját bármilyen népi konzultáció nélkül, most arról van szó, hogy a dolgozókkal fizettessék meg az állami kölcsöket, melyeket nagylelkűen osztogattak a bankok és munkáltatók ”talpraállítására”. A spekuláció, a multinacionális vállalatok támogatása lyukakat ütött az állami büdzséken, ezeket a társadalombiztosításra, az oktatásra, egészségügyre, önkormányzatokra szánt összegek megrövidítésével igyekeznek betömni. Az elbocsátások nemcsak nem álltak le, hanem fokozott mértékben emelkednek, ehhez hozzájárul a nyugdíjrendszer „reformja”... Az Unió és az IMF a bankok talpraállítását a népekkel akarja megfizettetni.
Egy reykjaviki lakos válaszol a francia Munkásinformációk, a Független Munkáspárt (POI) lapjának kérdéseire
Morgane egy fiatal nő Reykjavikból. Személyesen érintett az izlandi gigantikus adóssággal szembeni népi ellenállásban. Mesélj nekünk azt a helyzetről, melybe az izlandi nép került 2008 szeptemberétől, a pénzügyi válság kezdetétől.
Több bank egyszerre összeomlott, államosítani kellett őket. Ezeknek a bankoknak egyik lányvállalata az Icesave, mely külföldről operált interneten keresztül magas hozamokat igérve. Közönséges halandó nem is ismerte itt, 320 000 ügyfele főként Nagy-Britanniában és Hollandiában volt – tehát több, mint a teljes izlandi lakosság! Az Icesave (és més bankok) felpumpálásával teljes lakosságunk, beleszámítva a gyerekeket is, szembetalálja magát kb. 20 ezer eurós fejenkénti adóssággal! A brit kormány befagyasztotta ennek a banknak a követeléseit, de az összes izlandi vállalatét is Nagy-Britanniában – az antiterrorista törvény értelmében! Az Icesave befektetőit gyorsan kielégítette, aztán a számlát benyújtotta Izlandnak 5 %-os kamatot hozzátéve! A láncreakcióként működő összeomlás pénzünk gyors értékvesztéséhez vezetett.
Nálunk is sokan vettek fel lakásvásárlási kölcsönt külföldi devizában, most pedig a törlesztőrészletük néhány hónap alatt megduplázódott. De azok sem jártak jobban, akik nemzeti fizetőeszközben vették fel, mivel ezt az infláció arányában indexálják. Az pedig vágtat. Ugyanakkor a lakásárak szintén összeomlottak, felét érik csak, de a családoknak folytatni kell a duplájára emelkedett kölcsön fizetését! A bankok megveszik a házakat semmiért, a benne lakókat kiteszik, a család fedél nélkül találja magát, ráadásul az alig csökkenő kölcsön fizetését folytatnia kell. És ezek a bankok elvileg államiak! Lakosságunk elégedetlensége még nagyobb, mivel a politikusok, szakemberek a bankok összeomlása jeleire nem figyelmeztettek, pedig tudtak róla, és nem tettek semmit.
Emellett lavinaszerű elbocsátási hullám indult...
Például az egész építőipar hirtelen leállt; egészében 10 %-os munkanélküliséget regisztrálnak, ami a valóságban persze jóval súlyosabb. Sokaknak volt kettős munkahelyük Izlandban – legalább egyet elvesztettek. A bérek pedig 5-7 %-kal csökkentek, a túlórák, melyek fizetése 1,8-szorosa volt a normálisnak, megszűntek. Hogyan kezdődtek az első tüntetések? Sok háztartást szó szerint fojtogatnak. Velük szemben a majd 20 éve hatalmon levő konzervatív kormány (2007 óta a szociáldemokratákkal koalicióban) csak a bankárok, a válságért felelősök mentéséért tettek intézkedéseket. Már 2008 őszén voltak tüntetések, amelyek nálunk azelőtt a legritkább esetben fordultak elő. Az elsők nagyon békésen zajlottak a kormány székháza előtt. A kormányülések éjszakánként zajlottak, titokban, a lakosság tájékoztatása nélkül. Az első követelések között ott találjuk a tájékoztatásra vonatkozót. Kik szervezeték ezeket a tüntetéseket? Eleinte spontán volt, pártkeretek nélkül, leginkább családapák és –anyák mobilizálódtak néhány százan. Eléggé békésen. Akkor változtak meg a dolgok, mikor az elbocsátások megkezdődtek. A tüntetők a parlament felé vették útjukat, a tömeg egyre nőtt és a haragja is. Mert a kormánynak kezdettől fogva csak az járt a fejében, hogyan mentse meg a vállalatokat, de nem a bérből élőket, hanem a tulajdonosokat; hogyan kártalanítsa a külföldi államokat és hogyan kapjon újabb kölcsönöket. Még ma sem beszélnek gyakorlatilag a hivatalos vitákban a családok pénzügyi fojtogatásáról. És a baloldali pártok hol vannak? A szociáldemokrata vezetők nem vesznek részt a tüntetéseken. A balodali Zöldek elég későn tüntek fel (akkor még ellenzékben voltak), akkor nyilatkozták, hogy elfogadhatatlan az Icesave-ért fizetni. Elképzelhetetlenül sok sok idő kellett a szociáldemokratáknak, hogy a kormánykoaliciót felbontsák. Végül meg kellett tenniük, mert a lázadás akkorára nőtt, hogy kormányzási részvételük lehetetlenné vált. 2009-ben szociáldemokrata átmeneti kormány lett. A szocdem párt nem merte hivatalba emelni országos titkárát, aki az előző kormány külügyminisztereként teljesen hitelét vesztette. Az átmeneti kormány élén a korábbi szociális ügyek minisztere állt, aki eléggé szimpatikussá tette magát a korábbi időszakban, mikor területén kurtításokat akartak végrehajtatni vele. A 2009 áprilisi törvényhozói választások óta pedig szocdem-baloldali zöld koalició kormányoz. Mi az új kormány politikája? Inkább csak folytatása a réginek. «Nincs választásunk, ismételgetik, az aláírt vállalásokat teljesíteni kell», különösen az IMF-fel. Nem kérdőjelezik meg a bankárok érdekében felhalmozott gigantikus adósságtörlesztést. A szociáldemokrata párt unióbarát. Elsőrendű célja, hogy a tagországokkal szembeni összes problémát rendezze, hogy minél hamarabb bejusson Izland az Unióba. Viszont a baloldali zöldek azt mondták: «Nem fogunk fizetni.» És unióellenesek voltak. De kompromisszumból kompromisszumba mentek, dec. végén pl. az Icesave-törvényt (az adósságfizetést szabályozó törvény) megszavazták. Hogyan sikerült 60 000 aláírást összeszedi az adósságfizetés ellen? A peticiót elsődlegesen egy 37 ezer taggal bíró Facebook-csoport szervezte az interneten ezzel a címmel:
«Elutasítjuk olyan adósság fizetését, melyben nem vagyunk felelősök.» Ebben azt kérték az elnöktől, hogy ne írja alá az Icesave-törvényt. Milyen volt a kormány reagálása az elnöki vétójog alkalmazásáról és a népszavazás kiírásáról? Ajajaj! A miniszterelnök rohant a külföldi sajtóhoz, hogy «az elnöki attitüd elviselhetetlen»! Egy szociáldemokrata vezető Dániában még azt is merte mondani, hogy az elnök erőszakot tett az izlandi demokrácián! Holott ez inkább az ő hűbéri köreikben szokás. Elképesztő!
187 éve, 1823. január 22.én íra le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg. Gyönyörű költői mű e 64 sor.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza. Mindjárt válaszolok rá három példával is:
- A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.
- A Szovjetúnió himnusza a soha nem létező szabadságot emberiség legnagyobb pusztítóit Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 1o esztendős a himnusza.
- A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.
E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!
Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony anyánk, a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 9o-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.
Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.
Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey (és Erkel Ferenc szerk.), a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.
Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid válasz adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye. Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva. Mondanunk sem kell: Ő is a fejével játszott.
Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?
Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban. Ez az állapot kiállásra, kitartásra s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.
Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, még csak nem is vallásossági és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés, - ott ezt az első számú nemzeti feladatot elárulták!
- OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.
- OTT, abban az országban ahol nem alapkérdés a kultúra minden szegletében az emberiség 3 ezer éves alapértéke: az igazság, a jóság és szépség ott, abban az országban hazárdjátékosok uralkodnak, akik a szexuális aberráció és a másság félmeztelenül vonaglóit vonultatják fel, a magyar világörökség csodálatos útján az Andrássy úton.
- OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy sínket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.
- OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy - állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.
- OTT, ahol egy Magyar Bálint nevű, magát a kultúra és oktatás miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag ilyen-olyan elsajátítása ott a szellemi rókák garázdálkodnak a nemzet udvarán.
- OTT, ahol a kabarében téma lehet az úgynevezett buta paraszt nénikének öltözött férfiként ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét a parasztságot.
- OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.
- OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DV D-k, - ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László vagy Kányádi Sándor.
- OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot és különösen a pedagógust az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni. És cselédsorba a 21-ik században.
Wass Albert írja:ki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége a Te veszteséged is.
Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat. A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy: Magyarország bajban van!
S legelsőül azért, mert 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve. Magyarországot viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk. Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől. Magyarországot tehát meg kell menteni! Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:
Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.
Elhangzott a dabasi Művelődési Házban, 2010. január 22.-én Murányi László
Kelt, Adyligeten az Úr 2010-ik esztendeje Fergeteg / Január / havának 15-ik napján.
Tisztáldozat? 
