Igen

Füstölt sprotni

Ide figyeljenek emberek! Ez nem vicc!

Ez nem vicc. Bemutatjuk a deviza-elszámolású kölcsönszerződések havi törlesztő részleteinek a változását. Mintánk kicsi, hiszen összesen 135 db szerződés alapján készült, ami egy ezrelékét sem teszi ki a hazai deviza-elszámolású kölcsönszerződéseknek. A szerződések fedezete autó és ingatlan. Az adatszolgáltatók a Devizaadósok Szövetségébe tagjelöltnek regisztráltak.

A fenti grafikon alapjául szolgáló táblázat, amelyben a konkrét havi törlesztő részletek vannak ide kattintva láthatók.  http://www.palimadar.hu/tar/deszstat20111006.pdf

Statisztikáinkat a nem devizaadósoknak ajánljuk, hogy lássák konkrétan miről is van szó? Lássák hogy hazudoznak a tömegmédiában, amikor a devizaadósok "felelőtlenségéről" beszélnek, meg a "terhek megosztásáról". Milyen terhek megosztásáról? Arról, hogy ha nem fosztják ki a bankok a devizaadósokat, akkor a forinthitelesek "szívnak"? Meg ha a kormány által "kínált" végtörlesztéssel élnek, akkor abba tönkre megy a világ bankrendszere? Ide figyeljenek emberek? Ez egy orbitális disznóság!

Ma lett volna 80 éves nagyapátok

Tilk Géza koktél:
- 1 citrom leve
- 2 evőkanál cukor
- 1/2 dl Tekila (Silver)
- 4 dl ásványvíz
- 1/2 liter sör (Szalon)

Vádolom a józan ész nevében a ...

Főoldal

Ellenállás: Károkozással vádolom a deviza-elszámolású hiteltermékeket bevezető és azt fenntartó pénzintézeteket a józan ész nevében ország világ előtt

• 

Kategória: Hírek

Megjelent: 2011. október 02. vasárnap, 11:06

Írta: Tilk László Géza

Találatok: 5

A Devizaadósok Szövetsége által tervezett a  Legfelsőbb Ügyészségnek benyújtandó büntető feljelentéshez elméletileg nem kell jogvégzett szakember. Nincs ügyvédkényszer. Ennek ellenére szakember, szakemberek közreműködését tervezzük. Miután a szakember nem feltétlen érintett - nem a bőrén érzi a problémát - így az ő információkkal ellátásához mindezt feltétlen szükségesnek tartom. Szükségesnek tartom tovább azért is, hogy a Legfelsőbb Ügyészség minél körültekintőbben járhasson el. A deviza-elszámolású kölcsönszerződésekből eredő végrahajtásokat ugyanis sürgősséggel fel kell függeszteni a kölcsönszerződések bíróság előtti megtámadásával meginduló perek lezárultáig. Reményeink szerint - a végrehajtási eljárásokat a Legfelsőbb Ügyészség felfüggesztheti a további károkozások megelőzése érdekében.

Vádolom a józan ész, a becsület és tisztesség nevében, ország-világ, tervezetten és hivatalosan a Legfelsőbb Ügyészség és az illetékes bíróságok előtt a deviza-elszámolású hitelszerződéseket bevezető és azt alkalmazó pénzintézeteket:

- extra profitra törekvéssel, melyet az ügyfeleknek megtévesztő módon kínáltak,
- károkozó hibás termék piacra vezetésével és piacon tartásával annak ellenére, hogy nyilvánosságra került annak kártékony hatása,
- a hibás és csalással értékesített káros termék károkozó hatásainak a kisebbítésével, azok kártékony hatásának az ügyfelekre hárításával, a "Tedd az áldozatot bűnbakká" elv mentén.
- folyamatosan elkövetett tömeges gazdasági és társadalmi károkozással, mely betegségekben, családok felbomlásában, öngyilkosságban és pontosan kimutatható vagyoni károkozásban testesül meg. 

A jelenség hasonló azokhoz a nagy nemzetközi gazdasági és társadalmi botrányokhoz,  károkozáshoz, amelyek például a gyógyszeriparban is lezajlottak, ilyen a Contergán fogamzásgátló botrány, mely nők és családok tömegeit tették tönkre. Ilyen a mezőgazdaságban a matador növényvédő szer és hogy nagyot ugorjunk ilyen volt a német fasizmus és a szovjet kommunizmus. 

Extra profitra törekvés megtévesztéssel: Ugyanaz a kéz nyújtotta és nyújtja ügyfeleinek mind a forint hitelt, mind pedig a devizaelszámolású hitelt.

Vajon miért lett szükség devizaelszámolású hitelre a forint hitel mellett Magyarországon? Magyarországon ahol a hivatalos fizetőeszköz a HUF? Ahol az ügyfelek, az emberek forintban kapják a fizetésüket? Ez az "újan bevezetett termék" lakossági igényre jelent volna meg? Ugye ezt kizárhatjuk? Nem, nem és nem. Azért, hogy megtévesztéssel és csalással nagyobb profit álhasson elő. Ha ugyanis Magyarországon az ügyfélnek két kölcsönszerződés közül lehet választani és az egyik kedvezőbbnek látszik, úgy azt fogja választani. Ezért volt az, hogy a deviza-elszámolású kölcsön alacsonyabb kamatokkal és alacsonyabb kezdő törlesztő részlettel jelent meg. Ha pénzről van szó, a hülye is az alacsonyabb kiadással járót választja. Mellé tették ugyan az úgynevezett "árfolyamkockázat" fogalmát, ám azt nem definiálták, banalizálták sőt a kölcsönnyújtó által finanszírozott ügynökök, a hitelközvetítők kifejezetten az előnyösebb kölcsönről kommunikáltak. A megtévesztések tehát sorozatban történtek. Semmi nem bizonyítja ezt ékesebben mint az, hogy e termék megjelenésétől kezdve "tarolt" a forinthitelekkel szemben. Akkor, amikor a pénzintézetek pontosan tudták - met kiszámolhatták - hogy a futamidő lejártával ők járnak lényegesen jobban, azaz a kölcsönfelvevő többet fizet, mint a forinthitelnél. Ezt a többletet, azaz az extraprofitot a kölcsönszerződésekbe beépített két új elem garantálta.

Egyik a deviza-elszámolás, amely során a pénzintézet "veszi és adja" a devizát majd az árkülönbözet az ő zsebében landol. Vajon miért is kellett és kell venni-adni devizát? Nem lett volna elegendő kihelyezhető forint az országben? Nem, nem és nem. Hát ezért, az extraprofitért!

A másik extraprofit termelő új elem, a törlesztő részletek emelkedésének számítási módja. 2004-ben történt Magyarország EU csatlakozása. Nem volt titok senki előtt az, hogy a magas magyar jegybanki kamatokat záros időn belül közelíteni kell az európai jegybankok kamataihoz, azaz 20 % feletti értékről 10 % alá kell szorítani. A jegybanki kamatokkal pedig szoros korrelációban van az infláció. A törlesztő részleteknek a futamidőn belüli emelését ugyanis csak és kizárólag az infláció indokolja, magyarul hogy a pénzintézet, miáltal a betétesek pénzüknél maradjanak. Mert a nyereség ugye a kamat, ami egyben fedezi a kezelési költségeket is. Ettől  a deviza-elszámolású hitelterméket bevezető pénzintézetek indokolatlanul eltértek. A járt út ugyanis Európában a nemzeti jegybanki alapkamat + 1 % törlesztő részlet emelés bevált gyakorlata. Pontosan tudhatták - kalkulálhatták - hogy a CHF/HUF futamidőn belüli trendje emelkedő lesz (szemben a jegybanki kamat csöklkenésével) , ezáltal az így számolt havi törlesztő részletek végösszege garantáltan magasabb lehet a futamidő végén, a forint elszámolásúnál. Ez egyszerű matematika. Aki ezt nem látja be, az olyan, mint aki a véleményszabadság jegyében vitatja azt, hogy 2 * 2 = 4. Vagy hülye, vagy a végletekig elvetemült.

Károkozó hibás termék: A médiában lassan megjelennek olyan hírek is, amelyek arról számolnak be, hogy a nyugati pénzintézetek jól látták ezt a "sompolygást" ami az eurózónán kívül zajlik, ugyanis ezt a károkozó trükkös károkozó csalás sorozatot nem csak Magyarországon, hanem Horvátországban, Lengyelországban és még számos az eurozónán kívüli országban meghúzták. Hogy hol és milyen mértékben arről szólnak Makkos Albert közgazdász tanulmányai, melyeket könyvbe rendezett. Jobb helyeken, mint például Ausztria be is tiltották az ilyen kölcsönök nyújtását, illetve az EU euróövezetében az ingatlan fedezetek alkalmazására nézve kifejezetten nem tanácsolták. Ezek a médiában megjelenő tények. Magyarországon viszont fenntartották és fenntartják az "utolsó töltényig" azt az ex lex állapotot. Miért is? Mert dől a bankokba a pénz a duplájára emelt havi törlesztő részletekkel és ennek az állapotnak a minél további fenntartása áll érdekében bizonyos köröknek. Ebbe sajnos a bankadón keresztül a magyar állami költségvetés is érdekelt. Ördögi és aljas magatartás, melynek végén családok felbomlása, öngyilkosságok, a végrehajtástól rettegő tömegek állnak. 
Nevesítsük a károkat:
- Kár nem csak a hitel bedőlése esetén áll elő, hanem azzal is, hogy az megtévesztés következtében az ügyfél nem a forinthitelt választotta. Bizonyítható ugyanis próbaszámításokkal, hogy az adott feltételrendszer mellett a devizaelszámolású kölcsönszerződő ügyfél, garantáltan többet fizet a futamidő végére, mint a forinthiteles. A kettő közötti különbség az első kár.Jelöljük ezt asz összegetKÁR1-el. 
- A hitel bedőlésével viszont károkozások sora indul be. Anyagi és nem anyagi károk sora jelenik meg garantáltan a jogi környezet következtében. Aki nem tud fizetni, az eleve fenyegetett helyzetbe kerül és most egyenlőre tekintsünk el attól, hogy a munkahely elvesztésből avagy betegségből adódóan - azaz kereset kiesésből - áll elő a helyzet. Az egy másik történet, az ugyanis forinthitelek esetén is bekövetkezhet, bár az ügyfélre tekintve ugyanolyan romboló hatásokkal bír.
A devizahitelesek döntő többsége nem azért nem fizet, azaz kerül hátralékos helyzetbe, mert nem tud fizetni, hanem azért mert nem tud ANNYIT fizetni, amennyit a deviza-elszámolású kölcsön-szerződésre hivatkozva a pénzintézetek követelnek, mondjuk ki közel a dupláját és lassan már tartósan. Ez bizonyított!
Ezzel e helyzettel áll be a rákövetkező kár, amelyet nevezzünk KÁR2-nek.

A végrehajtás során a fedezet, kényszer-értékesítésre kerül. Azért ugye, hogy a betéteseket a pénzintézeteknél ne érhesse kár. Nevezzük ezt az így előálló vagyoni kárt KÁR3-nak. Ennek a vége 65-75 %-os vagyonvesztés. Egyszerűen úgy érzékeltethető ez, hogy volt 10 milliód és azt valakik elvették, majd eladták 2,5 illetve 3,5 millióért. Akik jól jártak ennek kapcsán azok a végrehajtók illetve azok, akik 10 milliós vagyoni értékhez 2,5 illetve 3,5 millió befektetéssel jutottak. Ez vagyonelkobzás ugye? 
Mindezt a vagyonvesztést pedig azért szenvedheti el az ügyfél, mert "aláírt egy szerződést"?Na ne! Minden szerződés megtámadható, változtatható, ha máshol nem úgy a bíróságon. Jól látható, hogy a deviza-elszámolású hiteleket kibocsájtó pénzintézetek mint a szovjet filmekben megismert partizánok sosem töltenek ám az utolsó töltényig kitartanak az mellett hogy ők jogszerűen járnak el.Magyarul a joggal vissza élve súlyos károkat okoznak ügyfeleiknek. Ám még ez sem elég a "torkosborzoknak", a Magyar Bankszövetség által képviselt deviza-elszámolású hitelterméket kibocsájtó pénzintézeteknek. Továbbiakban Kártékony Torkosborzok.
"Tedd az áldozatot bűnbakká": A Kártékony Torkosborzok a tömegkommunikációban és a médiában fizetett bértollnokok segítségével vetítenek. Mossák az agyakat. A kormányzatot azzal fenyegetik, hogy ha ebbe az ex lex károkozó helyzetbe beleavatkoznak, az súlyos következményekkel jár a kormányzat által kitűzött célok, az államadósság és a munkanélküliség csökkentésért folytatott nemzeti küzdelemre nézve. A külföldi befektetők, a Torkos Borzok anyukái majd jól megcibálják a magyar igazságtevő Csizmás Kandúr bajuszát. No ez bizony nem is légből kapott, hiszen ugyanazok a szőrös mancsok tekerik az árfolyamok változásait is. Ordítanak egyet a Torkos Borzok majd valami folytán a forint érték esni kezd? Ördögi ugye? 
No én úgy vélem az ilyet nekünk nem kell tűrni. Nem érinthetetlenek azok a szőrös mancsok. Meg lehet azokat marni. Ki lehet őket takarítani. 
A médiában már súlykolját hogy a forinthitelesek a devizahitelesek miatt fognak szívni, ha a kormányzat bármit is tesz, ennek a kártékony helyzetnek a felszámolására. Undorító, ócska gyarmatosító trükk. A római birodalom óra ismert. A tudatlan, az összefüggéseket nem ismerő tömegek megvezetése. Hatalmas károkkal jár a társadalomban. Embereket állítanak szembe egymással. Ennek a mocskolódásnak a hatását én a személyes környezetemben is tapasztalom. A kölcsönnel - ám lakással és kocsival nem rendelkező, mert azt örökölték - ismerőseim egy része nagy arccal osztja az észt, hogy minek nyújtózkodik tovább valaki a takarójánál? Barátságok válnak kétessé ezáltal.
A pénzintézetek nem csak a devizaadósokat nyomják le. Már 2002 óta nyomják az ingatlan-értékelőket. Csak az kapott tőlük munkát, azaz maradhatott a banki értékelői listákon, aki kezes volt a banki fedezetértékelés előtt. Szó szerint is. A banktitok leple alatt olyan oroszlánszerződéseket írattak velük alá, melyben az klerült kikötésre, hogy a hitel bedőlése esetén az értékelő kötelessége a fedezet értékesítése, ha az nem menne meg kell vásárolja a fedezetet. Bizony kedves Lagfelsőbb Ügyészség ez önmagában megérne egy célvizsgálatot. Mivel járt ez? Azzal, hogy 10 milliós vagyoni értéket "piacosan" nem 10 millióra, hanem 8 millióra értékeltek az értékelők. Mindezt presze a "prudens" értékelés jegyében, ami magyarul a banki fedezetértékelés seggének a védelmét jelentette. Nem számított az, hogy a végrehajtás során eleve - 20 százalék vagyonvesztéssel indul a folyamat. Hiába voltak bejelentések az állampolgári jogok biztosánál ennek a jelenségnek a káros végkimenetelére nézve, az lepattant a bankok banktitokból épített ércfaláról. A jobb középtávú memóriával rendelkezők emlékezhetnek a sajtóban megjelenő 100 milliós ingatlanok 25 millióért történő elvételéről ugye? No eről van most is szó, csak már nem szórványosan hanem tömegesen. Nem véletlenül jött létre a VÉSZ, amely kényszerű akcióival mára bankfiókok működését lehetetleníti el. A VÉSZ nem terror szervezet, hanem a vagyonuktól ilyen módon megfosztott válalkozók elkeseredett érdekvédelmi szervezete. 
A másik vagyoni kárösszetevő a BASEL II. címszóval jellemezhető. A nemzetközi bankvilág ott - Baselben - egyezik meg abban, hogy mely országban mekkora a "kockázat", azaz mi a "validitása" a kihelyezett pénz megtérülésének? Így ott került meghatározásra az, hogy hazánkban a "piaci értékeléssel" (emlékezzünk, eleve 20 % már levonásra került a banki fedezetértékelés seggvédelmében a vagyoni értékből) megállapított érték 80 %-ra állapítható meg a fedezet értéke. Hoppá! Mínusz negyven százalék eleve le a vagyoni értékből? 
Nos így jutunk el ahhoz, hogy az árverésen a kikiáltási ára egy 10 milliós vagyoni értéknek (fedezet) már csak 6 millió. És ezt veheti meg az Állami Eszközkezelő Vidéken 35 %-on a városokban meg 55 %-ért? Orgazda a magyar állam? 

Szóljunk a továbbiakban a nem vagyoni károkról! 

Miután a jelenség a becslések szerint közvetlenül 1 millió embert érint hazánkban, áttételesen pedig egész nemzetünket.
- A devizaadós fenyegetett helyzetben él. Nem tudhatja mikor mekkora lesz a havi törlesztő részlete, azaz hogy változik a CHF/HUF arány. A média lassan úgy jelenti ezt az értéket, mit régebben a vízállást a folyami hajózáshoz a rádió, avagy az időjárást a televíziók. Hát nem. Ez nem természeti csapás, hanem bizonyos körök aljas manipulációjának a hozadéka. Ugyanazon körök manipulációja, akik az úgynevezett világválságot is gerjesztik. Ez a fenyegetettség stressz. Amely a családokban anyagi viták sorát idézi elő. Kifeszíti a családi kasszákat és nem jut mindazokra, amire jutnia kéne. A regenerálódásra, a gyerekre, a szolgáltatásokra. Ez a stressz megbetegít. Szív és érrendszeri megbetegedésekhez vezet, infarktushoz, szívelégtelenséghez, halálhoz. Avagy az idegrendszer felőrlődésével öngyilkossághoz. A devizahitel-elszámolású hiteltermék bevezetésével és ezen hitelek bedőlésével megnövekedett hazánkban az öngyilkosságok száma. Amit maguk a végrehajtók is alátámasztanak akkor, amikor nem hivatalosan súgják, hogy a végrehajtásra kerülő esetekben 10 %-ra tehető az öngyilkosságok száma. Mennyit ér egy családfenntartó élete? Nos amennyit, úgy ahány devizaadós öngyilkos annyiszor annyi. 
A végrehajtásra kerülők 80 %-a elválik. Milyen kárral jár egy-egy válás? Milyen kár számolhatók fel és el a házasfelek és főleg a gyerekeknél? Nem lesz semmiféle vagyoni örökségük? Idegroncsok lesznek? 
A végrehajtásra kerülők a fekete munkába menekülnek, illegálisan kell megkeressék a napi betevőt, mert ha a végrehajtó utoléri a munkahelyét, úgy 50 %-át is letilthatja az adósság fejében a fizetésnek? Mekkorának számszerűsíthetjük ezt a kárt? Amikor - csak papíron generált adósság fejében - elviszik a jövedelem felét? Ahány letiltott fizetés  annyiszor a fizetése fele?
Na és a végrehajtottak főleg a fiatalok külföldre menekülése milyen károkkal jár? Milyen lelki és anyagi károkkal? 1956-ban 200 ezer fiatal hagyta el az országot. Ma vajon hányan távoztak és távoznak külföldre a devizaelszámolású hiteltermék bevezetése következtében? Ezer, tízezer, százezer? Nyilván nem tudjuk közvetlenül számszerűsíteni. 

Bizony ezért van szükség arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség - legalább azoknál, akik veszik a fáradságot és a jogrend betartásával együttesen feljelentik a konkrét pénzintézeteket konkrét károkozás ügyében - rájuk nézve megállítsa a pénzintézetek és a végrehajtók súlyos károkat okozó ámokfutását. Hogy további károk már ne következhessenek be. Mindaddig ne folyhassanak a végrehajtások, amíg a deviza-elszámolású kölcsönszerződések ügye a bíróságok előtt megnyugtatóan nem rendeződik. 

A Devizaadósok Szövetségét tehát azért alapítjuk meg, hogy a devizaadós tagjaink önvédelmét a károkozások ellen, továbbá a jogvédelmét a pénzintézetek ellen megerősíthessük.  Hogy együttesen kimentsük megunkat a devizahitel csapdából. A kormányzati intézkedések ugyanis a devizahitel csapdával érintetteknek minimum a 60 %-ának semmiféle oltalmat nem nyújtanak. Lásd awww.devizaados.eu statisztikáit.