Sasadi tócsni

Sasadi forralt ...

Unforgiven

Bookmarks

Kihívás

Botrány, botrányipar, botránygyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: A botrány (latinos neve: skandallum) olyan cselekmény vagy esemény, amelynek során sérülnek a társadalmi együttélés írott vagy íratlan szabályai, zavar keletkezik a közéletben. A botrány lehet erkölcsi, politikai, sajtó, gazdasági, sport stb.

A botrány okozásának lehetnek társadalmi okai (tiltakozás vélt vagy valós diszkrimináció ellen, egy problémára való figyelemfelkeltés szándéka), de eredhet a megbotránkoztató személy (a botrányhős) egyéniségéből, pszichológiai tulajdonságaiból, vagy nonkonformizmusából is.

A Biblia újszövetségi részében Jézus a következőket mondja: „Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.” (Máté apostol evangéliuma: 18,7 – Károli Gáspár fordítása) A maga korában Jézus is botrányhősnek számított, keresztre is feszítették.

A történelem során voltak olyan botrányok, amelyeknek negatív szerepe volt a társadalom fejlődése szempontjából (mert például boszorkányüldözés követte őket), de olyanok is, amelyek felhívták a figyelmet egyes problémákra, vagy pozitív társadalmi folyamatokat indítottak be.

Gyakran előfordul, hogy igazi botrány helyett a bulvármédia maga csinál műbotrányokat. Az események botrányszerű tálalását Pulitzer József és William Randolph Hearst amerikai sajtómágnások lapjainak vetélkedése vezette be az újságírásba a 19. század végén. A vetélytársak ezt sárga újságírásnak nevezték el.

Megjegyzés:  Utálatos!

A műsor

Készültség próbára

Már csak bele kell ülni. :)

Penitencia

Mégis csak lenne ilyen? Vízhajtású autó?

Tüzelőanyagcellás autó, H-Racer 2.0

A H-Racer 2.0-vel könnyen megismerhetjük a modern hidrogén technológiát. Elemekből nyert áram helyett a H-Racer 2.0 hidrogént használ, amit maga állít elő vízből és napelem panelből származó elektromos energiából. Ezzel a hidrogén töltőállomás korlátlanul szolgáltat tiszta energiát. Végülis csak vízre és napfényre van szükség!

Forrás

Egy kun Budán és Pesten

Gubcsi Lajos: Ismét Vereckénél (részlet a ballada-változatból)

Gyöngén kezd a hajnal, méricskél a nap, kire vessen fényt elsõ sugára

Lassan egybeolvad kétszáz rongyos s a menekülõ, hazátlan, árva vezér

S a pirkadatban, lassan emelgetve fejét néz a nép az õ bátor kis urára

Az ingek alól, a kések után elõkerül az utolsó szelet, kettéosztott kenyér

(Levente, Elõd, Botond és Etele fiamnak)

Magyar Elektronikus Könyvtár
Utassy József szavai csengenek a fülemben, miszerint ő a versből tévedhetetlenül megállapítja, hogy a szerző jó ember avagy ...  álljon itt egy kis ízelítő Gubcsi Lajos írásából:

Miért van az, hogy egy váláskor az anyák megszereznek mindent, házat, lakást, ingóságot és ingatlant, és persze legfõképpen a gyereket, és az apák ki vannak rúgva? Ez igazságtalan. Ha egy anya nem tudja megakadályozni a válást, ami pedig neki is szent kötelessége volna, akkor õ is számoljon azzal, hogy megsemmisíti magát, hogy õ is elveszíthet mindent. Akkor talán nem olyan könnyen válnának. 
Mi maradt az én apámnak? 
A piti, semmi fizetésébõl levontak 45 százalék gyerektartást, a maradékkal mit tegyen? Háza, mindene ott maradt, õ meg elhúzta a csíkot, gatyában, mint az apák mindig. Én nem örültem, hogy így volt. Nem állok a nõk pártján… és ebben nem is fogok soha. Elvált szülõk gyerekei a durvaságok közepette nem nagyon ússzák meg a bajt. Világszámba menõ szerencse kell ahhoz – kifeszített védõháló nélkül –, hogy hármas szaltót ugorjon a gyerek ilyenkor. És lám, milyen a világ! Megadja ezt is. Lehetne a gyerek züllött, hisztérikus, örökösen könnyezõ, képtelen a dolga befejezésére, hazug és verekedõs, lehetne minden, csak jó nem. Vissza kellene esnie az iskolában, undorodnia kellene a munkától. És talán mégse csak így történhet. Lehet jó, szorgalmas, összetartó és segítõkész, dolgos látástól mikulásig, munkát keresõ gyermek, aki a pénzét mindig megosztja a többiekkel, a testvéreivel, aki nem kér ruhát és cipõt magának, mert „jó az, ami van”, de megveszi magának, ha már elszakadt a régi. Akinek pénze van, nyulat és selyemhernyót tenyészt, csalánlevelet, bodza- és hársvirágot, kamillát gyûjt az árokparton, és úgy veszi e közben, hogy most napfényen van, és éppen erõnléti edzést tart ezzel. Mindig van pénze, soha nem kell kérni senkitõl semmit. Meg se hallja, ha a tanárok dicsérik, fölösleges a szó, tudja. Inkább azt kívánná, hogy egyszer dicsérnék meg a padtársát is, mert annak még soha nem jutott belõle, sem itt, sem otthon. Elcseni a gazdag gyerek mézes vagy téliszalámis zsömléjét a szünetekben, de nem azért, hogy megegye, hanem azért, hogy odaadja egy nagyon szegény özvegyasszony egy szem, kései gyerekének, akin valamiért mindig õsi szomorúság látszik, tizenhárom éve száznak tûnik.

Komoly

Mára a pálinkafőzés nem bűntetendő cselekmény, hanem hobby.

Részletek

Abdel Kader

A franciák sem tanulnak soha. Pedig már őket is megbombázták.

Miért kell a gyerek?

Égetett szesz

Sokáig nem kedveltem a pálinkát és nem értettem, hogy mikor apám a sufniban főzte és én vele kóstolgatom, miét is ízlik. Rájöttem. Nem hülyék a japánok, mikor a szakét melegen isszák. A pálinka nem csak hidegen, hanem melegen is jó.
Szakirodalom

Félelemkeltők

Divida et impera, avagy a cigánykártya. 

Oszd meg és uralkodj, mondta és tette a római. A magyar társadalom megélhetését - békéjét - romboló nemzetközi erők a tömegkommunikáció, a "mainstream média" valamit a suttogó propaganda segítségével folyamatosan gerjesztik a magyarországi cigányság egészét. Félelmet keltenek és gerjesztenek, félelemben tartják őket, az egész országban,  mert ugye szerszám nem sok, ám a tévé minden putriban ott van.
A cigányság tudatlan és dologtalan tömegei - bár 99 %-uk gárdistát csak tévében látott - ennek hatására azt lesik, jaj mikor jönnek a fekete egyenruhások?  

Évtizedek óta a "szegregáció" (magyar kifejezés nincs is rá, ahogy a cigányban az ajándékra) elkerülése jegyében cigány családokat erőszakolnak be a magyarlakta települések utcáiba. Lásd Miskolcon is a Fészekrakó program uszadékát. Kinek az érdekében? (Mert sem a cigánynak sem a magyarnak nem jó az ellenséges közegben az élet.)

Az "ügyeletes ördög" most a Magyar Nemzeti Gárda, a magyar társadalom önszerveződő önvédelmi alakulata, mert mindig kell az ellenségkép, ugye?  (Ahogy a "gengszterváltásnál" III/III, a munkásőrség, most meg az SZT-tisztek.)

Ezek a - nemzetközi -  erők, az "úgynevezett független bírósággal" - ami nem állta volna ki a fitymavizit próbáját -  rendeletileg betiltották a Magyar Gárdát, a szimbólumaikkal együtt. (Még jó hogy nem a turult avagy az árpádsávos zászló nemzeti jelképeinket választotta a gárda, ugyanis megérhettük volna újra, hogy azokat is betiltsák.)

Ugyanezen - nemzetközi - erők a magyarországi cigányságot mély-szegénységbe taszították az úgynevezett EU-jogszabály harmonizációval (Törvények) és a gazdaság átalakításával -  (Tulajdonosi szerkezet átalakítása, magyarul az ország kiárusítása) a munka világán kívülre szorították.(No nem csak őket.)
Ugyanők minősítik - provokátoraikkal -  ma is nem piacképesnek a cigányok tömegei munkaképességeit és buzdítják "megélhetési lopásra" - mert ugye a gyereknek enni kell és "minden itt született gyerek a mi - értsd hegedűszsuzsai lakjonjól - kölykünk" - akik álságosan "jog-védik" őket, "Szanyi  provokátor kapitánnyal" az élen. Szanyi provokátor kapitányról ugyan a napokban lehullt a lepel, ám ez mit sem számít a göbbelsi agymosó malomban?
Hatalmas, félelmetes szélhámosság és ördögi fortély.túszai vagyunk a bankrendszer pórázán. Még megérhetjük - ha netán önszerveződnénk -  hogy "a cigány szabadságharcosok, a nép" védelmében - mint most Kadhafit - jól megbombáznak minket is? 

Zsófikánk szoknyában