Szalon sör

 

Bizony, ez a sörmárka az, amin kezdtem a sörözést, anno még csak a csapolt Családi Sör habjával Somogyhárságyon, majd Pécsett a - lakhelyemen a Széchenyi téren a legközelebbi - Nádor Sörözőben. Mint kezdőnek elegendő volt negyedikes gimis - kollégista - koromban egy korsó és mellé az a csodálatos káposztás-hasé.

A Nemzeti Összetartozás Napja

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.^[2] Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot^[3] Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”^[4]. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, így az 2010. június 4-én hatályba is lépett.^[5][6]

Továbbiak

Eszterünk salátája

Szájharmonika

A népharagról

 "Lehet a népharag késik, ám nem múlik." /tlg/

Krumplistészta

Persze hogy megcifráztam. Tettem rá tizenöt vékony szelet gyulai kolbászt és a sütőben a jénaiban kicsit kipirítottam. Egyébként úgy készítettem, ahogy nagyanyám. Nem rossz, nem rossz de valami miatt a Páromé a jobb. Az ő szája íze. A fene se érti. Lehet néha a kevesebb a több? 

Palimadarak, adófizetők

MTI hír: „A Nemzeti Eszközkezelő Társaság beindításának legnagyobb előnye lakóingatlan piaci szempontból pedig az OC szerint az, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok elkerülhetik a nyíltpiaci értékesítést, így ezek az ingatlanok sem erősítik az árakra ható nyomást.

Az állam, az eszközkezelőn keresztül kényszer bérlakás vásárlásba fog, ahol a megvásárolt ingatlanok kiválasztási szempontja nem az ingatlanok minősége, fenntartási költsége, elhelyezkedése lesz, hanem várhatóan a tulajdonosok szociális helyzete. Ráadásul ezen ingatlanok szétszórtan helyezkednek el, így üzemeltetésük drágább, mint az egy tömbben elhelyezkedő bérlakásoké. Ezért az OC jó ötletnek tartja, hogy az eszközkezelő zöldmezős lakásépítésekbe is belefog, mivel ezek a bérlakások korszerűbbek lesznek és nagy valószínűséggel egy tömbben fognak elhelyezkedni, alacsonyabb fenntartási költség, és olcsóbb üzemeltetés jellemezheti majd őket.

A beruházások megrendeléseket jelentenek az építőiparnak is, a kérdés "csupán" az, hogy milyen forrásból fog működni az eszközkezelő, és hogyan finanszírozza az állam a zöldmezős beruházásokat - áll az elemzésben.

Kényszermegoldások

Nincs új a nap alatt. A nemzetközi pénzpiaci spekulánsok arra kényszerítették a magyar államot, hogy olyan vállalkozásokba kezdjen, ami messze nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Mind a devizahitelesek lakásainak a felvásárlása, majd visszabéreltetése, mind pedig a közmunka szervezés kényszermegoldások napjaink Magyarországán.

Bérlakás szektor hiánya?

Időről időre a tömegkommunikáció a köztudatba dobja, hogy Magyarországon „egészségtelen” a bérlakások és a lakók által tulajdonolt lakások aránya, mert míg például Németországban az 50 %-ot is meghaladja a bérlakások száma, addig hazánkban mindez jó ha 8 %. Vajon miért is nem alakult ki Magyarországon a némethez hasonló működő bérlakás szolgáltató szektor. A válasz nagyon egyszerű. Azért mert a mi viszonyaink között gazdaságilag nem éri meg felépíteni és fenntartani az ilyen portfóliókat, hiszen nincs rá fizetőképes kereslet. Magyarországon a bérek, azaz a kereset éppen ötöde németnek, a fejlesztési és fenntartási költségek meg közel azonosak. A bérlakás szolgáltató szektor működésének leghatalmasabb gátja tehát az alacsony keresetek és a magas lakásrezsi. Lám, vidéki nagyvárosainkban a panellakásokat még a rezsi összegéért sem lehet kiadni. Mindez az ország pénzügyi kifosztásának a következménye. Nincs alapja tehát a Nyugat-Európai viszonyokkal való összehasonlításnak. Ilyen alapon - enyhe túlzással - akár a mongol ingatlanpiaccal is hasonlítgathatnánk viszonyainkat.

Magánerős és értékesítési céllal épült lakásállomány
2001. évvel a jelzálog-hitelrendszer bevezetésével radikálisan megváltozott a hazai lakásépítési rendszere és a piac. Az új lakások piacán a magánerős építések visszaszorultak az értékesítési céllal épített lakásokhoz képest, megfordult az arány, miáltal a magánerős építési forma radikálisan visszaszorult. Így az a – nem lebecsülhető - teljesítmény, ami a magánerős építésben létezett kiesett a rendszerből.
Nincs a királynak új ruhája

A bankok egymással versengve szórták ki a jelzáloghiteleket, megjelent a szabad felhasználású jelzáloghitel is úgymond ingatlanfedezet mellett. Majd kiderült, a „királynak nincs új ruhája”. Tabunak számított és számít ma is annak a nyilvánvaló ténynek a nyilvánosságra hozása, miszerint Magyarország legalább felében nincs – számításba vehető - ingatlanpiac! Mindezt a körülményt ugyan 1999. évtől a KSH Ingatlanadattár feketén-fehéren igazolja, ám erről beszélni majdhogynem egyet jelentett a cigányozással és zsidózással.

Igen-igen. A Pénzdiktatúra, a bankok hallani sem akartak a válságig erről a körülményről. Ennek nyilvánvaló ténynek a tudatosítása egyfelől hatalmas társadalmi felhördüléssel járhatott, mert ugye egy ilyen kijelentés a települési önkormányzatok öntudatába gázol, másfelől súlyos korlátokat szabhat a vidéki hitelkihelyezéseknek, a pénzcsinálásnak. A valóság kimondása szinte senkinek nem állt érdekében.

No most ennek a „képmutatásnak” a levét isszuk. Így történhetett meg többek között az is, hogy a Fészekrakó program kapcsán kiáramló milliárdok - szinte teljesen, 97 %-ban - a piac szerinti ingatlanfedezettel (ingatlanforgalommal) nem rendelkező térségekbe vándoroltak. Kiemelt példája ennek Borsod-Abaúj– Zemplén megye és térsége. Ebben a menetben költöztek be „fedezet nélküli” hitelkihelyezéssel romák tömegei jelentős társadalmi feszültséget is okozva például Miskolcon az Avas lakótelepre.

Fészekrakó

Már 2005. évben többen láttuk és tátottuk a szánkat – amikor a Fészekrakó a médiában dübörgött – hogy a kihelyezett hitelállomány 3 %-a azaz három százaléka esett csak a Központi Régióra, ahol az ingatlanforgalom 60 %-a zajlott. Látni lehetett, hogy ennek a levét mi – adófizetők - fogjuk meginni, a javak elherdálást megfizetni, ugyanis a bankok nyeregben voltak, mert a magyar állam vállalta a bebukott hitelek utáni kezességet.

Bekövetkezett

Gyurcsány Ferencék az MSZP választási sikere érdekében hatalmas mennyiségű fedezetlen hitelt áramoltattak ki a bankrendszeren keresztül a Fészekrakó program kapcsán, ezzel keresve a szegénységben élő tömegek kegyeit. Meg is lett ugye az eredménye? A 2006. évi választásokat az MSZP megnyerte, mi pedig fizethetünk a bankoknak, akik kőkeményen védik ugye betéteseik (kik is a betéteseik?) érdekeit.

Mi is történt?

2001. évvel a jelzáloghitel rendszer bevezetésével jelentős külföldi tőke áramlott be a bankrendszeren keresztül a hazai lakásépítésre, mely megváltoztatta a lakásépítési szektor összetételét, lényegében kiesett a magánerős építésében megjelenő munkateljesítmény. Hatalmas túlkínálat alakult ki, például Budapesten az éves újlakás kínálat 6 ezerről 40 ezerre emelkedett 2001. évről 2006. évre. Ezt a kínálatot sem a bérlakás szektor sem a piac nem volt képes felszívni a hazai alacsony bérszínvonal miatt. (Melynek ugye oka az eladósodottság, az hogy a kamatokkal kiáramlik a pénz az országból). A bankok közötti hitel-kihelyezési versenyben a bankok éltek a politika feslettségével, azaz politikai tőkéje kovácsolása (osztogatás) érdekében a magyar állam nevében az MSZP kezességet vállalt, a fedezet nélküli hitelek kibocsátására. Ne feledjük, Magyarország felén nem volt és nincs is ingatlanpiac. Mert bizony nem az ingatlan a fedezet, hanem az eladható ingatlan! Jól mutatja ezt a jelenlegi helyzet, amikor az ingatlanokra terhelt hitel nagysága meghaladja az ingatlan piaci értékét. Magyarul kevesebbért lehet eladni – ha el lehet adni egyáltalán – az ingatlant, mint a rajta lévő hitel nagysága. Mondjuk ez a gépjárművek piacán már eddig is tapasztalható volt.

Erre aztán rátett a világválság, konkrétan a CHF és a forint értékarány radikális megváltozása.

Így jutottunk el a devizahitel adósok tömegeihez, akik nem képesek fizetni a törlesztő részleteket. Most aztán mi legyen?

A pénzszivattyú: Főszereplők az MSZP-SZDSZ, a bankok és a devizahitelesek
Ami itt bekövetkezett, az magyarul az az eset, mikor egyesek „jogszerűen” más nemi szervével verik a csalánt. A politika, a bankok és a társadalom egy szűk rétege (5 %) az adófizetők vérét szívják. Ezek együttese hozta létre ezt a helyzetet.
Mert az MSZP-SZDSZ nem fizet, a bankok nem akarnak, a devizahitelesek meg nem tudnak. Fizetni. Szép kis mutatvány ugye? A kezes a magyar állam. Az államnak pedig ugye nincs pénze, mert az a pénz amit az állam kezel, az az adóforint, amit mi adófizetők tulunk be a kasszába.
Palimadarak, adófizetők!

Megy a sírás-rívás, hiszen százezer családot fenyegeti az árverés réme. Szorul a nemzeti szív. Testvéreinket fenyegeti a kilakoltatás, a földönfutás réme.

Felvetődik ilyenkor persze a kérdés, hogy azok, akiket az árveréssel kitennének az otthonukból, hol laktak annak előtte, tehát az „eredeti állapot” visszaállítható-e? Tíz év hatalmas idő. Gyermekek születtek ezekbe az otthonokba, akik ugye nem kerülhetnek utcára. A kilakoltatás család és nemzet ellenes.

Kínjában a magyar államot, az adófizetőket képviselő új irányítás – a nemzeti kormányzat - kitalálja, hogy akkor megveszi ő ezeket az árverésre kerülő lakásokat, így a jelenlegi tulajdonosok bérlőként élhetik tovább életüket. De miből? 

Mekkora is az akkora?
Durva becsléssel azt mondhatjuk, hogy 100 ezer lakás 15 millió forint / lakás fajlagos értékkel
100.000 db * 15.000.000,- Ft/db. Ez 1.500.000.000.000,- Ft. Magyarul másfél billió forint. Fel tudja valaki fogni a másfél billió fogalmát?  (Ahogy Wágner Úr mondaná, ennyi pénz nincs is.)
Vajon mi adófizetők - Palimadarak - meg akartuk és tudjuk venni ezeket a lakásokat?

Szívküldi Devizaadóséknak

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Hangszedő

Orbán beszéd és olvasata

Tetszett

A Viktor beszéde, úgy ahogy volt tetszett. Mert a hülye is tudja, hogy a második Orbán kormány - kétharmad ide vagy oda - egy nagy orrossal kezdte a kormányzást, melyet Brüsszelben kapott az úgynevezett hiánycél kapcsán, azaz rá lettek szorítva az úgynevezett nagy ellátórendszerekhez való hozzányúlásra. Szembe kellett nézni, sőt menni azzal, amit eleddig a gengszterváltás utáni valamennyi kormány elkerült, a "cuclizmus vívmányaival", az osztogatós ingyen ebédekkel, a nagy és fenntarthatatlan rendszerekkel. Azzal a sárkánnyal, mely most is láthatóan ott rágcsálja a Mediterránumot, Észak-Afrikát (az arab világot) és Dél-Európát (görögök, portugálok, spanyolok). 

Különösen tetszett, hogy Orbánnak újra van ellenségképe és az nem én vagyok, a lekommunistázható, az ánti rendszerben tehetsége folytán pozíciókat betöltő parasztivadék, a kisdobos, úttörő, KISZ-es és munkásőr, mára mindebbe belerokkant rezignált nyugger. Az ifjútörökökről - értsd Jobbik - mindez még messze el nem mondható, ugyanazokba a szaros tócsákba lépnek őszinte kék szemekkel szellemi és politikai rövidnadrágosként, amibe anno a fidesz politikai tojáshájjal a seggén. Mondhatnók életkori sajátosságnak is mindezt, ha atyaként adhatnók két egyforma pofont nekik, hogy tanuljanak. 

Igen. Magyarországon a belső ellenség a félelmetesebb és a hatalmasabb most, nem a külső. (Mert már a spájzban vannak.) 

Orbán szerint az ellenség az, aki ha nem mi győzzük le, úgy ő győz le minket. Igazat szól. 

Eladósodottság

Név szerint az eladósodottság (ami persze a külső és belső ellenfelek rafkós munkásságának hozadéka, itt vannak a spájzunkban és lassan ők adják ki a nyíregyházi nagymama befőttjeit is kölcsönbe), az adósrabszolgaság, mely a nemzeti és családi létet veszélyezteti. Megnyilvánulási formái elsőként az államadósság ( 2 milla per kop). Lám-lám. A görögök vagyonát a gyarmatosítók most akarják elhappolni az államadósságuk fejében.  Nálunk pedig a devizahitelesek, a közműtartozók egyre növekvő tömegei vagyonkája elárverezése a tét. Ám ne felejtsük a barrikád két oldalát sem. Vannak az eladósítók és eladósodók. Akik a mi bránerünkkel vernék a csalánt! Akik az egymásnak okozott kár megtérítését tőlünk követelnék. Kapja is meg mindenki azt, ami neki jár!

Munkanélküliség

Másik hatalmas ellenségünk a munkanélküliség. Bizony termelés és szolgáltatás, azaz munka nélkül nincs boldogulás. A munka világa, a boldogulás útja. Alternatívája az eladósodottság, az adósrabszolgaság, mind a családjainknak mind a nemzetnek. Lehet választani. 

Két millió koldus országa? 

A proletár létbe, zsellérsorba  süllyedő egy millió és a társadalmon kívüliségbe (a munka és településeink világán kívülre) szoruló roma tömegek, a másik egy millió. Két millió koldus országa! Bizony itt már a "lét a tét". A család és a nemzet léte. Egy nemzetet leigázni fegyverrel és adóssággal lehet. Nekünk a adósság tőrét szorítják a torkunkhoz. Bizony. A Moszkvai "nagynéni" tankkal, az amerikai "nagybácsi" bankkal jött. Gyarmatosítani. Hej indiánok, hej bennszülöttek!

Politikai ellenfelek

A politikai ellenfelekkel szőr mentén bánt Viktor. Nem nevezte nevén sem a zsidó paranoját (fasisztázást, rasszistázást, holokausztozást) mely folyamatosan és rendszeresen nemzetárulásba torkollott és torkollik a magyar történelem során. Ugyanazok - ugyanaz a jellem - voltak a habsburg, a szovjet és most az euro-atlanti elnyomók - és kizsákmányolók kiszolgálói, csatlósai, pribékjei e honban.  Ők a Buzgó Mócsingjaink. Igazi Trebitscheink. Hiszen a magát különállónak (sőt kiválasztottnak és különbnek) definiáló kisebbség törvényszerűen és tömegesen - megkülönböztetett tisztelet a kivételnek - a mindenkor aktuális birodalom ölébe ugrik és ott dorombol, felfele nyal és lefelé tapos. Az ilyen - felfoghatatlan és undorító módon - felfele nyal a lágy meleg szarig és lefele tapos a betonba. Ám legyünk igazságosak, nem csak a zsidó, hanem az összes hungarofób, az összes kebelünkön melengetett kígyó. Nem mellékesen e kígyók állnak minden nemzetközi (és globális) megtévesztő mód baloldalinak avagy liberálisnak hazudott szerveződés és szervezkedés mögött nem csak Európában, hanem a világon. E kígyóknak Négy Mancsa is van. E kígyók az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetek hazai aktivistái. 

Nyilván a másik komoly ellenfél saját radikális hülyeségünk. Türelmetlenségünk, a kapkodó és igazságkereső élni akarásunk. Az önsors rontó radikalizmusunk. Kevélységünk és türelmetlenségünk, mely minden ifjú nemzedékünk jussa:: a hozzá nem értés bátorsága. Mert hol is menetelnek, masíroznak önkénteseink, fiaink? Jobbak kihúztak Nyugatnak pénzt keresni. Dokik most készülnek tömegesen és szervezetten. Aki meg nem tud kimenni az ugye a cigánysoron? Az apró garázdákat, a kis tolvajokat, a szerencsétlen megélhetésieket szuttyogatják - akik ugyanúgy áldozatai a gyarmatosítóknak - és nem a bankokat veszik békésen körbe, kerítik be, ezzel is előnyösebbé téve a magyar kormány tárgyalásait az adósságcsapdáról és az eladósításról. Lám, az IMF nagy hatalmú főnökét is lecsukták! Pedig ugyan mi volt az az afro-amerikai nyújorki szobalányon megvalósított kettő orális és egy anális aktus ahhoz képest, amit most százezreinkkel tesznek itt minálunk? 

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Ahol az eb elhantoltatott

Alig három év során kialakult az a valami, ami "hazavágja" a hazai lakóingatlan-piacot. Magyarul az éves lakásforgalmat meghaladta a bedőlt hitelek száma, ergo ha ezek kalapács alá kerülnek úgy nem a piaci kínálat, hanem az árverés a meghatározó értékesítési forma. Amíg kényszereladások vannak a lakóingatlan-piacon, addig normális piaci árszínvonalról illetve vagyoni értékekről nem beszélhetünk. 

Indul a rabszolga transzport

Úgy teszünk, mintha csodára várnánk. A bedőlt lakáshitelek főszereplői, az adósok ugyan mitől tudnák egy avagy három év múlva fizetni azt, amit már most sem tudnak? A devizaadósok jövőképe tehát az árverés, bérlővé majd hajléktalanná válás. Százezer család áll a tönk szélén és most indul a transzport. Nem egyből kilakoltatás, hanem a több lépéses. Úgy van. Nem szarunk a kútba, hanem a szélére, a szél úgyis belesodorja.

Mammon, a pénzisten szedi áldozatait.  

No Öcsém itt a minta

Áthangolva

Családi gyülekezetünk

Bátorító

Megijedt az árnyékától
hajdanán a Jankó,
túl is adott rajta nyomban
pénzért a fajankó...
De mivel a bátorságot
nem lehet megvenni,
kinevette gyávaságát
úgyszólván mindenki.
Ezentúl, ha árnyék nélkül
megláttok egy embert,
bizton õ az akit sorsa
gyávasággal megvert.
Ezért kinek nincs árnyéka,
valahogy kerítsen,
bátorságot eleinte
csak abból merítsen.
Mikor aztán nem ijed meg
saját árnyékától,
mondhatja, hogy nem faragták
akármilyen fából..
/Forrás /

Zsófi és Eszter

Zsófi keresztelője

Magyar Hősök Emléknapja

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amelyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.

Az önkormányzatok vagy a tehetősebb polgárok már az első világháború elején több faluban emléktáblát emeltek az elesetteknek. 1915-ben megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB), ám a szervezet által propagált, a magyar önfeláldozást hirdető szimbólumot kevés helyen állították fel.

A második világháború utáni első években még megtartották a Hősök emlékünnepét, sőt emlékművek is készültek. Az ünnep azonban fokozatosan elhalt, mivel a Horthy-hadseregben szolgált katonákat egy fasiszta hadsereg tagjainak minősítette a mindinkább a kommunisták által uralt politika. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság is azt követelte a kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot. 1956-ban kicserélték a Hősök terén 1929-ben elhelyezett emlékkövet, s a Gebhardt Béla által tervezett magyar hősök emlékkövét állították a helyére. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, csak nem május utolsó vasárnapján, hanem halottak napján.

A 2001-ben már ismét megünnepelt emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért. 2001. augusztus 18-án a millennium jegyében Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, átadták az ezredéves emlékmű megszépült szobrait, és katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a hősök emlékkövét, amely köré - védelme érdekében - korhű megjelenésű, öntöttvasból készült kerítést emeltek. / Forrás /

Mert a hősök és a szentek újra születnek,

Meséken nő fel, mind ki gyermek,

Anya a gyermekét saját nyelvén kérdi.

A költő visszatér, a dalnok újra zengi,

Mert az élet harc, örökös küzdelem,

Ezért mégis, megmaradsz nemzetem.

/tlg/ 

A roma integráció 10 közös alapelve:

1. Konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák

2. Kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel

3. Interkulturális megközelítés

4. Törekvés a főáram irányába

5. A nemi vonatkozás figyelembevétele

6. A tényeken alapuló szakpolitikák átültetése

7. A közösségi eszközök használata

8. A regionális és helyi önkormányzatok bevonása

9. A civil társadalom részvétele

10. A romák aktív részvétele

Forrás: http://fidesz.hu/index.php?Cikk=163171