Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós. Uram, add meg a nyugalmat, hogy beletörődhessek a megváltoztathatatlanba! Uram add meg az erőt, hogy megváltoztathassam, ami szükséges és elégséges! Egyben Uram add meg a bölcsességet, hogy az iménti két dolog között különbséget tehessek. Mert nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk, ezáltal a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad.
2009. október 24., szombat
Helyérték: Termőföld
1989-től az újra termelhető nemzeti vagyon ( felépítményes ingatlanok, gépek üzemi berendezések) döntő többsége - egyes becslések szerint 90 %-a - külföldiek tulajdonába került. 2011 után úgymond "felszabadul" a magyar földpiac is. A javak (jogok, vagyon) kiárusítása folytatódik. A jelenlegi törvények alapján a vásárlás lehetőségében uniós állampolgárok között különbséget nem lehet tenni, a jövedelemszerzési környezetben viszont igen. Ha és amennyiben a magyar átlagjövedelem - amiből tőkét lehet képezni - 1 (azaz egységnyi) , úgy az osztrák 5, a német 6, az angol és francia 7. Mit jelent ez? Az osztráknak ötször, a németnek hatszor több pénze, azaz esélye van a vásárlásra! Így válhat a magyar saját hazájában földönfutóvá!
EU földárak. Kattanj rá!
A politikai játéktér: Európa Parlament
EPP : Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
S&D : Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja
ALDE : Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport
GREENS/ EFA : A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja
ECR : Európai Konzervatívok és Reformisták
GUE/ NGL : Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja
EFD : A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport
NA : Független képviselők
S&D : Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja
ALDE : Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport
GREENS/ EFA : A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja
ECR : Európai Konzervatívok és Reformisták
GUE/ NGL : Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja
EFD : A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport
NA : Független képviselők
Igazságkeresés
Az igazságkeresésben az a kínos, mikor az ember a maga igaza helyett a másét találja. Ezzel ugye máris más megvilágításba kerülnek a dolgok? Ezt a székely úgy mondja: Hacsak úgy nem. :) Végül is bárkinek lehet igaza, csak az a nem mindegy számunkra, mikor és miben.
2009. október 23., péntek
'56
Október 23: A törvényhozás nemzeti ünneppé tette. 1957-1989 -ig a szovjet érában ellenforradalomnak, 1989-től forradalomnak nevezik. Az eseménysort az iskolákban ma sem tudják, avagy merik tanítani éppen az ellentétes politikai értelmezés miatt. Az ellentétes értelmezést az ideológiailag, gazdaságilag szemben álló nagyhatalmak - és ideológiák - értelmezése okozta és okozza. Ma is nehéz megérteni azt, hogy ami 32 évig ellenforradalom volt, most 20 éve forradalom. (Magyarul leghelyesebb eseményekről beszélni, bár ez a mai kurzus tömegkommunikációja - ideológiája - szerint nem igazán "szalonképes", ahogy az 1945-ben bekövetkező békét felszabadulásnak nevezni. Nyilván itt a szalonok különbözősége is bejátszik. Mert amíg az orosz bejövetele többeknek a megsemmisítéstől való veszély elhárulását jelentette, addig többeknek vagyonvesztést és jogvesztést.)
Kiindulópontja az 1956-os hazai eseményeknek az, hogy az akkori elfojtott lengyelországi diáktüntetésekre reagáltak Magyarországon is a diákok. Az ötletadók tehát a lengyel diákok voltak. (Ahogy a 48-as események elindítója a bécsi diáktüntetés volt) A diákok jól szervezhetők, mert egy helyen tartozkodik sok ember, valamint nem családosok így kevesebb a vesztenivalójuk a mindenkori hatalommal való szembeszállás során. .
A lengyel ötlet alapján a budapesti diáksáság békés tömegdemonstrációt szervezett, melyet a vidéki nagyvárosok közül azonnal a debreceni diákság is követett. ( Itt dördültek el az első lövések.) A demonstráció lényegében politikai akaratnyilvánítás volt. Mai fogalmakkal rendszerváltásra irányuló politikai indíttatású tüntetés. Az akarat a Műegyetemisták 16 pontjában testesült meg. (Felsejlik 1948 március 15. képe ugye. Bécsi diáktüntetés. Magyar Ifjúság tömegdemonstrációja, 12 pont, és nem a rádióhoz, hanem a nyomdához menet, majd a politikai foglyok kiszabadítására irányuló menet. Lám a forgatókönyv.)
A hatalom, a hivatalos tömegtájékoztatás megtagadta a 16 pont beolvasását a Kossuth rádióba. (Akkor ugyanis ez a kommunikációs csatorna volt a leghatékonyabb.)
Így került aztán sort a rádió ostromára, ahol már vér is folyt. Embereket öltek, a rádió védőit. (Emlékeztetőül román tévé forradalom, 2006. évi hazai tévéostrom.)
1956 Október 23-án 9 órára mintegy 20-25 ezres tömeg szerveződött, verődött össze a Parlement elé - mozgósították az üzemi munkásságot is - ahol Nagy Imre miniszterelnök szólt az egybegyültekhez. Mai fogalamainkkal "konfliktus kezelésként" kérte, hogy az egybegyűlt tömeg menjen haza. A tömeg haza is ment. Ettől kezdve viszont az események eszkalálódtak. A társadalom különféle csoportjai különféle érdekek mentén szerveződtek, majd különféle cselekményekbe bonyolódtak. A külföld, azaz a szemben álló birodalmak is beleszóltak, belaavatkoztak az eseményekbe. A Nyugat a Szabad Európa rádión keresztül bíztatta - tüzelte - a magyarságot a rendszerváltásra, a szovjetekkel szembeni ellenállásra.
Az eszkalálódott események során az egyes szemben álló felek között súlyos attrocitások is bekövetkeztek. (Ez is közrejátszott abban, hogy az események során mintegy 200 ezer főleg fiatal hagyta el az országot. Ők a világ magyarságában az 56-osok.)
Az eseményekre érzelmileg ma is ki-ki úgy tekint, amilyen családi emlékei vannak, illetve ahogy azt prezentálták neki. Egy ami biztos. A magyarság tömegei szerettek volna megszabadulni a szovjet elnyomástól és megszállástól. Abban persze - a magyar társadalmon belül - már messze nem volt egyetértés, hogy amennyiben a szovjetek kivonulnának - amire egyébiránt semmi esély nem volt - akkor a javak (a jogok és a vagyon) miként kerülhetnek strukturálódásra, újraelosztásra. Kevesek az osztálytársadalom (feudál-kapitalizmus) restaurálását - a kiváltságok visszahozását, a vagyonok visszaadását - kívánták, mely félelmet keltett az osztálytársadalomban elnyomottak tömegeiben ( szövetkezeti parasztság, üzemi munkásság) illetve a Szállasi féle fasiszta rezsim visszatérésétől rettegők - az antifasiszták - köreiben. A Nyugat hagyta vérbe fojtani az 1956-os magyar szabadságharcot, nem vállalt fegyveres konfliktust a magyarság védelmében (ahogy 1968-ban Csehszlovákiában sem) A Szovjetúnió katonai megszállással, a fegyveres felkelő gócok ( Corvin köziek, Széna tériek ... ) leverésével - tankokkal való szétlövetéssel - vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot - ugyanis az ötvenhatos önkéntes népfelkelők magyar szabadságharcosoknak tekinthetők, halottjaik pedig hősöknek, míg a velük szemben álló diktatórikus rendszer szervezett magyar erői - besorozott paraszgyerekek, az állami intézmények védői - áldozatoknak. A szovjetek bábkormányt hoztak létre Kádár János vezetésével, és megindították a megtorlásokat. Ezt követően nem először a magyar történelemben a birodalmak közül ( A Habsburgok ugye Gróf Battyhányi Lajost) Szovjet Birodalom kivégeztette a magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét.
Tényleges politikai rendszerváltásra 1990-ben kerülhetett csak sor. 1989-től kezdve politikai rendszerváltásra a Közép-Kelet Európai nemzetek sorába nem csak ott került sor, ahol fegyveres felkelés is volt, így az 1989-es politikai rendszerváltozás levezetése az 56-os eseményekből politikai, ideológiai csúsztatás. A fegyveres felkelés a Szovjet Birodalom ellen 1956-ban, eleve esélytelen volt. Ezt sokan tudták már akkor is. Ezzel együtt az áldozat - a fegyveres szembeszegülés - nem volt hiábavaló, különösen a magyar népi és nemzeti önbecsülésünk, identitásunk megőrzése szempontjából. Tisztelet a Hősöknek és az áldozatoknak - halottjainknak - egyaránt!
Kiindulópontja az 1956-os hazai eseményeknek az, hogy az akkori elfojtott lengyelországi diáktüntetésekre reagáltak Magyarországon is a diákok. Az ötletadók tehát a lengyel diákok voltak. (Ahogy a 48-as események elindítója a bécsi diáktüntetés volt) A diákok jól szervezhetők, mert egy helyen tartozkodik sok ember, valamint nem családosok így kevesebb a vesztenivalójuk a mindenkori hatalommal való szembeszállás során. .
A lengyel ötlet alapján a budapesti diáksáság békés tömegdemonstrációt szervezett, melyet a vidéki nagyvárosok közül azonnal a debreceni diákság is követett. ( Itt dördültek el az első lövések.) A demonstráció lényegében politikai akaratnyilvánítás volt. Mai fogalmakkal rendszerváltásra irányuló politikai indíttatású tüntetés. Az akarat a Műegyetemisták 16 pontjában testesült meg. (Felsejlik 1948 március 15. képe ugye. Bécsi diáktüntetés. Magyar Ifjúság tömegdemonstrációja, 12 pont, és nem a rádióhoz, hanem a nyomdához menet, majd a politikai foglyok kiszabadítására irányuló menet. Lám a forgatókönyv.)
A hatalom, a hivatalos tömegtájékoztatás megtagadta a 16 pont beolvasását a Kossuth rádióba. (Akkor ugyanis ez a kommunikációs csatorna volt a leghatékonyabb.)
Így került aztán sort a rádió ostromára, ahol már vér is folyt. Embereket öltek, a rádió védőit. (Emlékeztetőül román tévé forradalom, 2006. évi hazai tévéostrom.)
1956 Október 23-án 9 órára mintegy 20-25 ezres tömeg szerveződött, verődött össze a Parlement elé - mozgósították az üzemi munkásságot is - ahol Nagy Imre miniszterelnök szólt az egybegyültekhez. Mai fogalamainkkal "konfliktus kezelésként" kérte, hogy az egybegyűlt tömeg menjen haza. A tömeg haza is ment. Ettől kezdve viszont az események eszkalálódtak. A társadalom különféle csoportjai különféle érdekek mentén szerveződtek, majd különféle cselekményekbe bonyolódtak. A külföld, azaz a szemben álló birodalmak is beleszóltak, belaavatkoztak az eseményekbe. A Nyugat a Szabad Európa rádión keresztül bíztatta - tüzelte - a magyarságot a rendszerváltásra, a szovjetekkel szembeni ellenállásra.
Az eszkalálódott események során az egyes szemben álló felek között súlyos attrocitások is bekövetkeztek. (Ez is közrejátszott abban, hogy az események során mintegy 200 ezer főleg fiatal hagyta el az országot. Ők a világ magyarságában az 56-osok.)
Az eseményekre érzelmileg ma is ki-ki úgy tekint, amilyen családi emlékei vannak, illetve ahogy azt prezentálták neki. Egy ami biztos. A magyarság tömegei szerettek volna megszabadulni a szovjet elnyomástól és megszállástól. Abban persze - a magyar társadalmon belül - már messze nem volt egyetértés, hogy amennyiben a szovjetek kivonulnának - amire egyébiránt semmi esély nem volt - akkor a javak (a jogok és a vagyon) miként kerülhetnek strukturálódásra, újraelosztásra. Kevesek az osztálytársadalom (feudál-kapitalizmus) restaurálását - a kiváltságok visszahozását, a vagyonok visszaadását - kívánták, mely félelmet keltett az osztálytársadalomban elnyomottak tömegeiben ( szövetkezeti parasztság, üzemi munkásság) illetve a Szállasi féle fasiszta rezsim visszatérésétől rettegők - az antifasiszták - köreiben. A Nyugat hagyta vérbe fojtani az 1956-os magyar szabadságharcot, nem vállalt fegyveres konfliktust a magyarság védelmében (ahogy 1968-ban Csehszlovákiában sem) A Szovjetúnió katonai megszállással, a fegyveres felkelő gócok ( Corvin köziek, Széna tériek ... ) leverésével - tankokkal való szétlövetéssel - vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot - ugyanis az ötvenhatos önkéntes népfelkelők magyar szabadságharcosoknak tekinthetők, halottjaik pedig hősöknek, míg a velük szemben álló diktatórikus rendszer szervezett magyar erői - besorozott paraszgyerekek, az állami intézmények védői - áldozatoknak. A szovjetek bábkormányt hoztak létre Kádár János vezetésével, és megindították a megtorlásokat. Ezt követően nem először a magyar történelemben a birodalmak közül ( A Habsburgok ugye Gróf Battyhányi Lajost) Szovjet Birodalom kivégeztette a magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét.
Tényleges politikai rendszerváltásra 1990-ben kerülhetett csak sor. 1989-től kezdve politikai rendszerváltásra a Közép-Kelet Európai nemzetek sorába nem csak ott került sor, ahol fegyveres felkelés is volt, így az 1989-es politikai rendszerváltozás levezetése az 56-os eseményekből politikai, ideológiai csúsztatás. A fegyveres felkelés a Szovjet Birodalom ellen 1956-ban, eleve esélytelen volt. Ezt sokan tudták már akkor is. Ezzel együtt az áldozat - a fegyveres szembeszegülés - nem volt hiábavaló, különösen a magyar népi és nemzeti önbecsülésünk, identitásunk megőrzése szempontjából. Tisztelet a Hősöknek és az áldozatoknak - halottjainknak - egyaránt!
2009. október 22., csütörtök
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - A Magyarok Szövetsége javaslata
Legnemesebb történelmi és jogi hagyományainkra alapozva a magyar nemzet ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását a több mint ezer éve fennálló államához, az emberi és közösségi jogokhoz.
A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként ezen alaptörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk formálni, amelyben a magyar nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége, nemzeti önrendelkezése biztosított.
Alaptörvényünk legfőbb célja, hogy mindenkori vezetőink soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtől, és soha ne fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelő nemzet akaratával. Továbbiak ...
Kommentár: Vajon honnan tudná egy jogot nem ismerő átlag állampolgár, hogy ezek az alkotmányok, lényegében mit is takarnak? Vajon honnan tudná azt is, hogy az aranyszájúakat kik és miért pénzelik?
Kommentár: Vajon honnan tudná egy jogot nem ismerő átlag állampolgár, hogy ezek az alkotmányok, lényegében mit is takarnak? Vajon honnan tudná azt is, hogy az aranyszájúakat kik és miért pénzelik?
Magyarok Szövetsége
A médiához sok pénz kell. Az anyagi javak korlátlan urai pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy saját elképzelésük szerint formálják a közvéleményt. Elképzelhetetlen a számukra, hogy önálló gondolatisággal rendelkező médiafelületek alakuljanak ki. A fogyasztói piac, a szabad verseny, a kereslet, a kínálat korábbi törvényszerűségei ma már csak a történelem lapjain szerepelnek. Továbbiak ...
Nemzeti kultúrkincs: Elhúnyt Dargay Attila
Dargay Attila (Mezőnyék, 1927. június 20. – Budapest, 2009. október 20.[1]) rajzfilmrendező és képregényrajzoló. A Képzőművészeti Főiskolát 1948-ban végezte el. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–54-ig a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–57-ig tervező, 1957-től rendező. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tud szólítani, nevettetni. Továbbiak ....
Csókolom! Itt van amerika?
Csak éppen Dél? Törvény szerint?
Szemünk láttára "délamerikanizálódik" az ország. Csókolom! Ez már a "gobális felmelegedés"? Megértük hogy - a törvényalkotó jóvoltából - a nagybácsi már feleségül veheti az unokahúgát, így vígan - törvény szerint - ketymekütyükélheti is. Ahogy a melegek (hogy szalonképtelenül, magyarul nehogy már buziknak mondjam) is élettársi közösségre léphetnek, törvény szerint? ( Ő ha ezt Freud is megérhette volna ugye? ) A házasságnak pedig nem kelléke ma már - törvény szerint - a hűség.
Vadászkutya legyek, ha ezek a törvényerőre emelt életviteli elvek nem egy felszámolásra érett romatelep (hogy úgy ne mondjam szalonképtelenül magyarul: cigánytelelep) szokásjog rendszerén alapulnak. "Nyomjad fiam, nyomjad Tádé, jobb a tied, mint apádé. Mert apádé mint a nyúlé, de a tied mint a lúé!" versenyszellemmel.
A házastársi hűség kivételét (!) a családjogi törvényből a "globális" média úgy indokolja, hogy a törvényalkotó nem kívánt olyan tilalmat felállítani, amit nem lehet betartani. Igaz is ... az hogy ne öljünk, ne lopjunk, más asszonyát ne kívánjuk és egyebek - Mózes óta - eddig sem mentek csont nélkül. A ne paráználkodj tilalmáról már nem is szólva, hiszen az ma már a pornó és a szexipar tükrében úgyis csak egy vicc.
Apropó! Nem kéne már sutba vágni a büntető törvénykönyvet is? Úgy ahogy van? Tokkal vonóval?
Vadászkutya legyek, ha ezek a törvényerőre emelt életviteli elvek nem egy felszámolásra érett romatelep (hogy úgy ne mondjam szalonképtelenül magyarul: cigánytelelep) szokásjog rendszerén alapulnak. "Nyomjad fiam, nyomjad Tádé, jobb a tied, mint apádé. Mert apádé mint a nyúlé, de a tied mint a lúé!" versenyszellemmel.
A házastársi hűség kivételét (!) a családjogi törvényből a "globális" média úgy indokolja, hogy a törvényalkotó nem kívánt olyan tilalmat felállítani, amit nem lehet betartani. Igaz is ... az hogy ne öljünk, ne lopjunk, más asszonyát ne kívánjuk és egyebek - Mózes óta - eddig sem mentek csont nélkül. A ne paráználkodj tilalmáról már nem is szólva, hiszen az ma már a pornó és a szexipar tükrében úgyis csak egy vicc.
Apropó! Nem kéne már sutba vágni a büntető törvénykönyvet is? Úgy ahogy van? Tokkal vonóval?
Nahát ezek után már nem is csoda, hogy megjelent a nemzeti repp is a placcon? Meg is mondja a frankót FankaDeli szalonképtelenül, magyarul:
"Én zsidók közt nőttem fel és romákkal róttuk a tereket,
de minket csak úgy hívtak gyerekek.
Ezért van az, hogy a cigánytól is hallom,
hogy fent el van baszva egyaránt, jobbon és balon.
Ezért van az, hogy a zsidótól is hallom,
hogy fent el van baszva egyaránt, jobbon és balon ... "
/FankaDeli/
"Én zsidók közt nőttem fel és romákkal róttuk a tereket,
de minket csak úgy hívtak gyerekek.
Ezért van az, hogy a cigánytól is hallom,
hogy fent el van baszva egyaránt, jobbon és balon.
Ezért van az, hogy a zsidótól is hallom,
hogy fent el van baszva egyaránt, jobbon és balon ... "
/FankaDeli/
2009. október 21., szerda
Identitásunk
Képzett filozófussá váló Dávid unokaöcsém azt kérdezte, mikor véleményezésre, észrevételezésre megküldtem neki ezt az írásomat:
Laci bátyja. Ezt miért írtad?
Laci bátyja. Ezt miért írtad?
Miért is? Talán ... Ezekben a nehéz időkben nekünk magyaroknak tudnunk kell, honnan jövünk, hol vagyunk, és hova tartunk. Ennek érdekében született az alábbi identitásunkat tudatosító eszköz. Ez pedig nem más, mint a saját családfánk és saját geneológiai naplónk felfektetése, személyünk, etnikumunk felismerése. Nem ismerjük már a déd és ük szüleink egy részének nevét sem, nemhogy sorsukat. Ősi kun átok: „Ki őseit feledi, áruló!” Ki nem tudja honnan, kiktől származik és nem ismeri sorsuk, az önmagát sem ismerheti és olyanná válik, mint a gyökereit vesztett fa.
URBANLEGENDS
Találtam egy érdekes oldalt.
Öndefiníciója: Az Urbanlegends.hu egy városi legendákból, hoaxokból, mítoszokból, tévhitekből tallózó, azok keletkezéséről, terjedéséről beszámoló oldal. Nem akarja megváltoztatni a világot, ezért csak összegyűjti a tudomány és a józan ész álláspontját az embereket érdeklő kérdésekről - az értékelést az olvasóra bízza. Az oldal szerkesztője (marinov) újságíró.
Ízelítő:
- Magyar felfedezők az országimázs filmben
- Spermasztorik a suliból
- Hogyan verjünk át bulvárlapokat?
- A Nagy Vezérek is voltak gyerekek. Te melyiket fogadnád örökbe?
- Mennyi áldozata volt valójában a fehérterrornak?
- Urbanlegends.hu: mától a Facebookon is
- Megkésett kegyelem, élveboncolt Haynau és a néma búcsú
- A Pokol hőt ad le vagy hőt nyel el?
Kattanj rá!
Ízelítő:
- Magyar felfedezők az országimázs filmben
- Spermasztorik a suliból
- Hogyan verjünk át bulvárlapokat?
- A Nagy Vezérek is voltak gyerekek. Te melyiket fogadnád örökbe?
- Mennyi áldozata volt valójában a fehérterrornak?
- Urbanlegends.hu: mától a Facebookon is
- Megkésett kegyelem, élveboncolt Haynau és a néma búcsú
- A Pokol hőt ad le vagy hőt nyel el?
Kattanj rá!
2009. október 20., kedd
Morvai Krisztina: Guantanamo Magyarországon?
Tisztelt Draskovics Tibor Miniszter Úr!
Ön felhívást tett közzé, amelyben „ajánlja, hogy ne zavarják meg az október 23-i rendezvényeket”.
Én ugyanezt ajánlom Önnek, továbbá kormánya tagjainak és a rendőrségi vezetőknek.
A „rendszerváltás” óta eltelt időben ugyanis nem a gyülekezési jogukat gyakorló polgárok, hanem önök, azaz az MSZP – SZDSZ-kormány, illetve a rendőrség vált hírhedtté arról, hogy az 1956. évi forradalomra emlékező közterületi rendezvényeket nem csupán „megzavarták”, hanem vérbe fojtották.
Ön felhívást tett közzé, amelyben „ajánlja, hogy ne zavarják meg az október 23-i rendezvényeket”.
Én ugyanezt ajánlom Önnek, továbbá kormánya tagjainak és a rendőrségi vezetőknek.
A „rendszerváltás” óta eltelt időben ugyanis nem a gyülekezési jogukat gyakorló polgárok, hanem önök, azaz az MSZP – SZDSZ-kormány, illetve a rendőrség vált hírhedtté arról, hogy az 1956. évi forradalomra emlékező közterületi rendezvényeket nem csupán „megzavarták”, hanem vérbe fojtották.
Ma már bírói ítéleti bizonyossággal tudjuk - hiszen a sorra felmentéssel végződő koncepciós büntetőeljárásokban a bíróság megállapította -, hogy 2006. október 23-án nem a felvonulók kezdték az erőszakot, hanem a rendőrök, nyilvánvalóan a kormány irányítása alapján. (Egyebek mellett délután az Alkotmány utca és Bajcsy-Zsilinszky út sarkánál, de már jóval előbb, a reggeli órákban is.) Jogerős bírósági ítéletek állapították meg, hogy ártatlan emberek sokaságát bántalmazták a rendőrök lövöldözéssel, tonfával, gumibottal, puszta kézzel és rugdosásokkal. Nagyszámú ártatlan embert állítottak elő, börtönöztek be és kínoztak meg, valamint tettek ki évekig tartó alaptalan eljárásoknak. A vérengző rendőrök az ön politikustársaitól dicséretet, jutalmat kaptak. Mindennek a célja nyilvánvalóan az emberek megfélemlítése s a politikai véleménynyilvánítás lehetetlenné tétele volt.
Az ön által irányított rendőrség azóta is folyamatosan, rendszeresen és súlyosan sérti meg a magyar emberek méltóságát és emberi jogait. Legújabb módszerük, hogy terrorcselekmény „gyanújával” úgy börtönöznek be embereket - Budaházy Györgyöt és további 15 személyt, férfiakat és nőket -, hogy az alkalmazott módszerek (ideértve az ön bizonyítékot koholó tevékenységét és a fogvatartottak teljes jogfosztását) részben az ötvenes évek Magyarországára, részben a Guantanamóban tapasztaltakra emlékeztetnek.
Amint az például az ön egyik politikustársának gyalázatos nyilatkozatából kiderül (http://mszp.hu/belfold/bovebben/kik-allnak-a-magyarorszagi-terrorszervez...), ma már nem is titkolt céljuk, hogy az emberek megfélemlítésén túl elérjék az új erő, a Jobbik megsemmisítését, „terrorista szervezetté kikiáltását”. A politikai ellenfeleik titkosszolgálati eszközökkel, koholt bizonyítékokkal, koncepciós büntetőeljárásokkal történő megsemmisítésével ön és társai a totális diktatúra kiépítésére törekszenek annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon kiárusítása, az ország eladósítása és tönkretétele, az embereknek az otthonuktól, munkahelyüktől, vagyonuktól és reményeiktől való megfosztása folytatódhasson.
Tájékoztatom, hogy a magyarországi emberi jogi krízishelyzetről, az október 23-án várható újabb rendőrterrorról, a Budaházy-ügyben tapasztalt durva jogsértésekről az Európai Parlament most kezdődő plenáris ülésén fel fogok szólalni és „Guantanamo Magyarországon?” címmel nemzetközi sajtótájékoztatót tartok. Ragaszkodom ahhoz, hogy európai parlamenti képviselőként, az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi bizottságának tagjaként Budaházy Györgyöt és a többi politikai foglyot meglátogathassam, ügyük állásáról és a velük való bánásmódról közvetlenül tájékozódhassak.
Közlöm önnel és társaival továbbá, hogy az október 23-i budapesti rendezvényekre nemzetközi emberi jogi megfigyelőket hívtunk, ennélfogva úgy próbáljanak meg ismét erőszakot alkalmazni, hogy tudják: a tömegben egyebek mellett több európai parlamenti képviselő is lesz, belföldi és külföldi egyaránt.
Szíveskedjen felszólítani az ön irányítása alatt álló rendőri vezetőket, hogy a végrehajtó rendőri állománynak ne adjanak bűncselekményt megvalósító parancsokat. A végrehajtó rendőri állományt ezúton is kérem, hogy tagadják meg a bűncselekményt megvalósító parancsok végrehajtását.
Kérek minden olyan magyar embert – Magyarországon és a határainkon túl élőket egyaránt – akik Hazánk sorsa miatt aggódnak, hogy hívjanak minél több külföldi megfigyelőt október 23-ára Budapestre. Kérem a nyugati magyarságot és külföldi barátainkat, hogy jöjjenek a fővárosba velünk együtt emlékezni és jelenlétükkel biztosítani, hogy a hatalom ne merjen ismét erőszakot alkalmazni legszentebb nemzeti emléknapunkon. A külföldi állampolgárok jelentkezzenek be nagykövetségeiken és kérjék, hogy diplomatáik minden lehetséges eszközzel - így a magyar kormánynál közbenjárva - gondoskodjanak arról, hogy egy európai uniós tagállamban 2009-ben ne eshessen bántódásuk azért, mert a világtörténelem egyik legkiemelkedőbb eseményére, a magyar forradalomra kívánnak emlékezni és a megfenyegetett, jogaiban sokszorosan megtiport magyar emberekkel kívánnak szolidaritást vállalni.
Mindenhol a világon a „Magunkfajták” vannak többségben: a kisgazdák/kistermelők, kiskereskedők, családi vállalkozók, állami alkalmazottak. Emeljük fel végre a fejünket és ne hagyjuk, hogy ugyanannak a láthatatlan „Birodalomnak” a helytartói a tisztességes munkából élőket kifosztó bankjaikkal, a gazdákat tönkretevő hipermarket-láncaikkal, a multinacionális cégeikkel és tonfáikkal, gumilövedékeikkel megfosszanak bennünket szabadságunktól, méltóságunktól, emberhez méltó életünktől. Ne hagyjuk, hogy az elnyomás ellen fellépőket szélsőségesnek, fasisztának, terroristának bélyegezhessék és ellenállásukat megtörjék. Fogjunk össze és mutassunk erőt! Kezdjük itt Budapesten, 2009. október 23-án.
Jelen levelemet a Budapestre akkreditált nagyköveteknek is megküldöm azzal a kéréssel, hogy a magyarok gyülekezési jogát most is szíveskedjenek ugyanazzal az odaadó szenvedéllyel védeni, mint a „melegfelvonulás” kapcsán tették.
Adjon az Isten szebb jövőt!
Budapest, 2009. október 19.
Dr. Morvai Krisztina
a Jobbik EP-képviselője
Október 23 valódi üzenete
Birodalmaktól jót ne várj, így mindaz, ki nem latolgatva a következményeket szót emel, vagy fegyvert ragad a népe védelmében bátor, és aki meg is hal érte, az a hős.
2009. október 19., hétfő
Orbán Viktor: "A demokrácia az, hogy a kezünkbe vesszük a dolgokat!"
Azt hiszem megjelenésekor beleolvastam anno Dr. Kende Péter: A Viktor c. könyvébe. Őszintén szólva nem tetszett. Bulvárosnak: Sok ismert név és személyes kapcsolataik, nem kirakatba való sztoryk . Túl jólértesültnek: Az Orbán Győző családjáról szóló "mélyinformációk", mikor miért rakta meg a fater a leendő pártvezért? A fideszes mag belső viszonyainak túlzónak tűnő ismerete: A tamponnal együtt megdugott csaj esete. Egyszóval ahogy van, túlzónak tűnt számomra. Olyan pénzért vagy sértődöttségből csináltnak. Azzal az irodalommmal, amit akkortájt szívesen olvatam - Mika Waltari, Colleeen Mc Coullough stb. - nem igen tudtam összevetni. Nyilván nem vettem komolyan sem a könyvet, sem Orbánékat. Ma már úgy vélem, magát a politikát sem. Nem vettem komolyan - a Mongol c. film kezdő üzenetét - a "Ne becsüld le a kölyköt, vérengző tigris is válhat belőle". Magamnak is azzal humorizáltam, hogy felcsapok amatőr motiváció kutatónak, ha ilyenirányú klasszikus képesítés, úgymint jog, pszichológia, szociológia, politológia és társaik megszerzéséhez már nincs kedvem. Eleget koptattam ( három év műszaki főiskola, nyolc év műszaki egyetem) én a tudás templomának lépcsőit.
Az úgynevezett rendszerváltás után eltelt húsz és a fejleményei, no és különösen az újabb gazdasági világválság rádöbbentett, a politika véresen komoly dolog. Az az illúzióm, hogy vagyok én olyan tehetséges hogy leszarhatom a politikai csatározásokat, mert megélek én a piacról, egyszerre dugába dőlt. Kezdtem, kezdek érdeklődni az iránt hogy is csináltak - az ismert nevek - hírnevet maguknak és gyűjtöttek vagyonokat? Mi mozgatta, motiválta őket?
Aztán sorra jelennek a hírek, hogy kis hazánk minden elsöprő - kétharmados - pártja a fidesz lesz, na és ha fidesz akkor Orbán Viktor a király. De ki is ez az Orbán Viktor? Akire egyesek mint megváltóra, mások pedig mint az ördögre tekintenek? Kezd érdekelni a Viktor. Így újra kezdtem olvasni "A Viktor" -t. Ajánlom Olvasóimnak is. Itt is Olvasható! Lássuk csak azt is, mit kommunikál és mások mit írtak, írnak róla! Mit üzen a családi háttere, egyéni sorsa és ő maga? Ki ez az ember, akinek hatása van még az érzelmi életemre is, a belső és mély baráti körömbe hatolva oly módon, hogy egyik legjobb barátom - persze barátian - megfedd, ha nem jót - uram bocsá - rosszat is merek írni a blogomba a FIDESZ-ről és ugye Orbán vezérről? Ki ez az ember? Megváltó? Diktátor? Egy új hazai korszak - Orbán korszak - névadója? Hány év lesz ez vajon? Kettő, avagy húsz?
Kisért a múlt?
... az állandó következmények nélküli balhékba, leleplezésekbe és leleplezõdésekbe, az urak szüntelen handabandázásába és egymás pocskondiázásába nemcsak beleun, belefárad, de bele is fásul; és legfõképpen generációk sorára elveszíti sohasem volt hitét, hogy múlik rajta is valami, tapasztalattá és tanulsággá emeli: itt tényleg mindent meg lehet tenni. Itt valóban nem felel senki semmiért. Ettõl vagyunk ma abban a fura helyzetben, hogy például amikor az államra kell bízni olyan komoly területek felügyeletét, mint a bankrendszer, akkor mindenki érzi: országúti rablóra testáljuk a közrend fenntartását. Aki finanszírozta egy párt hatalomra kerülését, annak alkalmatlannak kell lennie arra, hogy ügyeljen rá: mások vigyáznak-e harmadikak pénzére.
A politikusok rendszerint azzal védekeznek: sajnos az ország hozzászokott ahhoz, hogy fönt is, lent is mindenki lop. Ez nem igaz. A Kádár-kor borzalmasan sanda látszat-egyezsége nem így szólt, hiába próbálják sokan átstilizálni. Az a sunyi összekacsintás csupán ennyi volt: rendben, Ti, ott lenn kicsiket loptok, mi itt fenn pedig élvezzük a rendszer adta nagyobb elõnyöket. Persze, eszelõs olcsón jártak Aligára és Dobogókõre, 9,20-ért itták az Unicumot, a Fehér Ház büféjében 12,80-ért kapták a téliszalámit – de nem ingyen, és ennek fejében õk nem loptak. Se kicsit, se nagyot. Nagy szégyen, de még megvagyunk elegen, akik éltünk akkor is, ne tessék hát hazudni!
Részint nem volt okuk lopkodni, mert valóban megvolt mindenük, kaptak lakást, nyaralást, külföldi utat, olcsó ellátást, bejárónõt, ingyen mozit, részint Kádár – ha valamit – a korrupciót rettenetesen rosszul tûrte, s azonnal odacsapott, ha valaki hozzányúlt a „közöshöz”. És az emberek, a fõnökök fejében nem volt benne, hogy lehet, mi több, hogy érdemes lopni abból az egyetlen kasszából. Amikor azonban egyszer csak szóltak mindenkinek: – Kérem, akkor mostantól kapitalizmus van, magántulajdon, tessék vállalkozni! – akkor hirtelen minden megváltozott. Derült égbõl a villám-csapásként érkezett a felismerés: az ember fiának lehet gyára, erdõje, bányája, Mercedese, pár milliárdja. Csakhogy ezt a változást az ország ismét tátott szájjal úgy élte át, mint rajta kívülálló, tõle független történést, amit az urak elboronáltak a nép közremûködése nélkül. Antall Józsefen kérték számon egyszer a népi kezdeményezések hiányát, s õ így felelt: – Uraim, tetszettek volna forradalmat csinálni!
Dr. Kende Péter weboldala. Kattanj rá!
Úgy illendő, ha legelőbb röviden bemutatkozom. 1952. február 4-én születtem, Pesten; Angyalföldön, majd Újlipótvárosban nevelkedtem, ma Solymáron élek. Apám katonatiszt volt, mamám szerkesztőségi tikár. Két felnőtt és egy újdonsült pici gyerekem van: Judit, Gábor és Hanna. Az ELTE jogi karán, majd a bölcsészkaron szociológián végeztem, letettem az ügyvédi szakvizsgát is. Első diplomám megszerzése után a KISZ-apparátusban kezdtem dolgozni, munkatársként, aztán a tatai majd a Bimbó úti vezetőképző iskola igazgatójaként. Eközben túlságosan sok olyasmit műveltem - a könnyűzenészek és a fiatal művészek szakmai-politikai találkozójától a cigány klubon át az '56-os konferenciáig -, ami az akkori pártvezetés számára elfogadhatatlan volt, így kirúgtak. Jogtanácsosként helyezkedtem el, a Lapkiadó Vállalat sajtópereit és sajtó-helyreigazítási ügyeit intéztem, majd a Pesti Műsor hetilap főszerkesztője és a kiadó igazgatója voltam. Ma már csak kutatok és írok. Tizenkettő kötetet írtam, ebből tizenegy jelent meg. A mesterkéltnek tűnő "dr."-t azért biggyesztem nevem elé, mert névrokonommal, a párizsi Kende Péterrel sok évvel ezelőtt így egyeztünk meg.
Megjegyzés: Pétert talán 29 éve ismerem. Nem barátom. Néha nekem is felállt és ma is feláll a szőr a hátamon - 29 éve mikor munkatársak voltunk, és ma is - megnyilvánulásai, médiamegjelenései kapcsán. De nem is ellenségem. Éles esze és vitriolos "nyelve" és különösen mondandója (!) figyelemre érdemes, bár valóban sokakat felzaklathat. Igen. Tessék csak olvasni gondolatait, írásait és ha van mondandó és képesség, vitatkozni vele. ( A baj akkor van persze, ha se mondandó, se képesség csak ugye az indulat ... ) Ahogy megismertem anno többre becsüli, ha érdemben vitáznak vele és esetleg - ha az úgy is van - igazat is adnak neki, mint ha szeretik. Bizony mondom néktek, többet ér egy jó ellenfél, mint egy hamis barát. Az igazság ugyanis mindig fáj, csak ugye vannak akik jól tűrik és ezért keresik, kutatják. Önsorsrontók? Rákaptak? :) Jó hírem van: Ezek vannak kevesebben. Mert a sokadalom ugye .... azon túl, hogy nem is ismeri, de nem is keresi és ha szembesülni kényszerül vele akkor ... itt van mindjárt ez az "A Viktor" c. könyve is a Péternek ... hát ...
Részint nem volt okuk lopkodni, mert valóban megvolt mindenük, kaptak lakást, nyaralást, külföldi utat, olcsó ellátást, bejárónõt, ingyen mozit, részint Kádár – ha valamit – a korrupciót rettenetesen rosszul tûrte, s azonnal odacsapott, ha valaki hozzányúlt a „közöshöz”. És az emberek, a fõnökök fejében nem volt benne, hogy lehet, mi több, hogy érdemes lopni abból az egyetlen kasszából. Amikor azonban egyszer csak szóltak mindenkinek: – Kérem, akkor mostantól kapitalizmus van, magántulajdon, tessék vállalkozni! – akkor hirtelen minden megváltozott. Derült égbõl a villám-csapásként érkezett a felismerés: az ember fiának lehet gyára, erdõje, bányája, Mercedese, pár milliárdja. Csakhogy ezt a változást az ország ismét tátott szájjal úgy élte át, mint rajta kívülálló, tõle független történést, amit az urak elboronáltak a nép közremûködése nélkül. Antall Józsefen kérték számon egyszer a népi kezdeményezések hiányát, s õ így felelt: – Uraim, tetszettek volna forradalmat csinálni!
Dr. Kende Péter weboldala. Kattanj rá!
Úgy illendő, ha legelőbb röviden bemutatkozom. 1952. február 4-én születtem, Pesten; Angyalföldön, majd Újlipótvárosban nevelkedtem, ma Solymáron élek. Apám katonatiszt volt, mamám szerkesztőségi tikár. Két felnőtt és egy újdonsült pici gyerekem van: Judit, Gábor és Hanna. Az ELTE jogi karán, majd a bölcsészkaron szociológián végeztem, letettem az ügyvédi szakvizsgát is. Első diplomám megszerzése után a KISZ-apparátusban kezdtem dolgozni, munkatársként, aztán a tatai majd a Bimbó úti vezetőképző iskola igazgatójaként. Eközben túlságosan sok olyasmit műveltem - a könnyűzenészek és a fiatal művészek szakmai-politikai találkozójától a cigány klubon át az '56-os konferenciáig -, ami az akkori pártvezetés számára elfogadhatatlan volt, így kirúgtak. Jogtanácsosként helyezkedtem el, a Lapkiadó Vállalat sajtópereit és sajtó-helyreigazítási ügyeit intéztem, majd a Pesti Műsor hetilap főszerkesztője és a kiadó igazgatója voltam. Ma már csak kutatok és írok. Tizenkettő kötetet írtam, ebből tizenegy jelent meg. A mesterkéltnek tűnő "dr."-t azért biggyesztem nevem elé, mert névrokonommal, a párizsi Kende Péterrel sok évvel ezelőtt így egyeztünk meg.
Megjegyzés: Pétert talán 29 éve ismerem. Nem barátom. Néha nekem is felállt és ma is feláll a szőr a hátamon - 29 éve mikor munkatársak voltunk, és ma is - megnyilvánulásai, médiamegjelenései kapcsán. De nem is ellenségem. Éles esze és vitriolos "nyelve" és különösen mondandója (!) figyelemre érdemes, bár valóban sokakat felzaklathat. Igen. Tessék csak olvasni gondolatait, írásait és ha van mondandó és képesség, vitatkozni vele. ( A baj akkor van persze, ha se mondandó, se képesség csak ugye az indulat ... ) Ahogy megismertem anno többre becsüli, ha érdemben vitáznak vele és esetleg - ha az úgy is van - igazat is adnak neki, mint ha szeretik. Bizony mondom néktek, többet ér egy jó ellenfél, mint egy hamis barát. Az igazság ugyanis mindig fáj, csak ugye vannak akik jól tűrik és ezért keresik, kutatják. Önsorsrontók? Rákaptak? :) Jó hírem van: Ezek vannak kevesebben. Mert a sokadalom ugye .... azon túl, hogy nem is ismeri, de nem is keresi és ha szembesülni kényszerül vele akkor ... itt van mindjárt ez az "A Viktor" c. könyve is a Péternek ... hát ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)