Az úgynevezett demokráciáról

„A demokrácia természetes hátránya, hogy azok kezét, akik tiszteletben tartják, megköti,  s azoknak, akik nem veszik komolyan, mindent megenged.” / www.dinnyes.com /

Kommentár: A gengszterek mind a pénzt, mind a fegyvert gátlástalanul megszerzik és használják, míg te ... ?

Buffy Sainte-Marie

Továbbiak

Íjon pengető

Muszlim szemmel a magyarokról

Találtam egy levelezőpartnert, aki muszlim ám magyar anyanyelvű és Törökországban él. Néhány érdekes gondolat tőle: 

1) A magyarság nagy valószínűséggel soha nem tudta volna megvetni a lábát a Kárpát-medencében és soha nem tudott volna létrehozni önálló államot, királyságot, ha az iszlám vallású kabar muszlimok, majd a kálizok, illetve a később csatlakozott muszlim népek nem segítenek ebben! A magyarság a Kazár Birodalomban ismerkedett meg az iszlám vallással, ahol keresztények, zsidók, muszlimok mindaddig békésen éltek egymással, míg a kaganátus vezetői át nem álltak a zsidó oldalra. Akkor a muszlim kabarok fellázadtak, mindössze 3 törzs maradt. Akik csatlakoztak a magyarsághoz és velük együtt érkeztek meg a Kárpát-medencébe. A magyarság a Kazár Birodalomban tanulta meg a békés egymás mellett élés tudományát, ahol azt látták, hogy külön templomai vannak a keresztényeknek, zsinagógái a zsidóknak, mecsetjei a muszlimoknak. Illetve külön iskoláik, bíróságaik, bíráik is voltak. Egy iszlám vallású kádi (bíró) például nem ítélkezhetett a nem muszlim felett, vagy egy keresztény bíró nem foglalkozhatott a zsidók ügyeivel… erről írja László Gyula „Múltunkról utódainknak” című (Püski Kiadó Bp., 1999) könyvében, h a magyarság „iszlám műveltséggel” érkezett a Kárpát-medencébe. Megállapítását nyilván azokra a tapasztalatokra alapozta, melyeket a honfoglalás-kori sírok feltárása során szerzett. A régi temetőkben nyugvók egy része ugyanis nagy valószínűséggel muszlim volt. Erre utal egyes sírok tájolása, illetve a sírokban talált leletek. Ezek közül az egyik legjelentősebb, amit Kiszely Istvánnál is olvashatunk, hogy őseink használtak fogkefét (míszvakot), ami egy bizonyos sivatagi cserje gyökeréből készölő, a muszlimok körében ma is népszerű és használatos dolog. Nemcsak azért, mert természetes anyagból, és nem nejlonból, vagy műanyagból készült, hanem mert használat közben olyan anyagokat juttat a szájüregbe, ami segíti a fogak épségének megőrzését. Valaki írt is róla egy magyar nyelvű tanulmányt – ami tudtommal soha nem lett tudományos szenzáció – h a magyarság honfoglalás-kori sírjaiból előkerült fogazata sokkal épebb volt, mint pl. a környező népeké. az Árpád-házi királyok alatt szolgáló muszlim kamarások, katonák, pénzverők, vámszedők, kincstárnokok, mind ilyen természetes fogkefe használó muszlimok voltak. Nélkülük nem működhetett volna a királyság. Igaz, pápai nyomásra folyton a tevékenységüket és a hitük gyakorlását tiltó rendelkezéseket hozak ellenük… de a királyok ezeket a saját és országuk érdekében igyekeztek nem betartani, nem betartatni. Amikor az al-andalúziai muszlim tanító Al-Garnáti 1150 táján megérkezett Magyarországra megkérdezte az akkori királyt, miért szereti a muszlim katonáit, azt a választ kapta, ezért mert azok nem részegeskednek, nem paráználkodnak, megbízhatóak (mert ez a vallási elírás számukra), ezért aztán meg is kérte a muszlim utazót, amikor az keletre távozott, h küldjön még neki ilyen katonákat!

2) A Kárpát-medencei Magyarország csak addig tudta megőrizni, önállóságát, királyságának hatalmát, a nyugati hódítókkal, a keresztény vallási fanatizmussal szemben, amíg a muszlim alattvalóira támaszkodott. IV. Kun László volt, az utolsó magyar király, aki próbált újra kapcsolatokat kialakítani a keleti rokonsággal, az akkori iszlám világgal… meg is kapta a „beosztását” emiatt az akkori pápától! Nem kevésbé a püspökeitől… Ezután vált Magyarország Európa, illetve az európai kereszténység védőbástyájává! nem a saját főnemesei, főurai, főpapjai, papjai árulták el a magyarságot? Nem nekik köszönhető, hogy Magyarországon előbb a latin, majd egészen az 1800-as ével elejéig a német volt az államnyelv?

3) Vannak persze másutt is hasonló sorsú népek. Példaként egy kaukázusi népcsoportot említenék, amely lehet, hogy genetikailag közelebb áll magyarokhoz mint a törökség. Közülük is sokan magyar származásúnak gondolják magukat, de az elmúlt 80 év során – ha nem tévedek – négyszer is változott az írásbeliségük… arab, cirill, latin írásjeleket is használtak… mi maradt a múltjukból? Vagy mi maradt az itteni törökség oszmánkori nyelven, arab írásjelekkel leírt tudásából. Nekem megvan Ibrahim Pecsevi (Pécsi Ábrahám) eredeti oszmán-török nyelven írott Magyarország történetéről szóló könyve, és sok más eredeti forrást is próbáltam/próbálom megszerezni. Tavaly például megvettem egy nagy tudású török nyelven író történész, egykori diplomata könyvét és abban olvastam pontosan milyen levelet is írt Batu kán IV. Béla magyar királynak és az mit válaszolt rá… Hihető vagy sem, de a mongol kán, nem a magyarokat akarta Muhi pusztánál tönkre verni… Európát akarta leigázni… Mint ahogy a törökök sem elsősorban magyarokkal akartak hadakozni… Bécs ellen fenekedtek… Magyarország előtt akkoriban két lehetőség volt… mit ahogy később is mindig voltak alternatívák… de a magyarok sohasem a testvérnépeik mellé álltak… És sem hittem annak a mongol embernek, aki jó pár évtizede azt mondta: egy vérből valók vagyunk! Nem is érdekelt akkoriban ez a mondás! 

Karaul üzenete a hátrahagyottaknak.wmv

Retro with Musima

Szia

Megbeszélés

Kezdjük a médiaszabadsággal

Legényes
Még azt mondják ese szép, ase szép
Olyan vagyok, mint a csillagos ég
Olyan vagyok, mint az veszedelem,
Magamét én, oda nem engedem
... a sötétbe.

Legyél Babám, legyen az szerelem,
Legyen lovam, legyen az kengyelem,
Legyen kardom, legyen az tarsolyom,
Jöttmenteknek én oda nem adom
... a sötétbe.

Jöttment mondja, ese szép, ase jó.
Rekedjen az ilyenben benn a szó,
Van pofája, nagyapjának csökét,
Szakadjon az ilyenre le az ég
... a sötétbe.

Még azt mondja, ese jó, ase jó
Mocskos szájból, ömlik már ki a szó,
Róka pofád, hamarost beverem,
Hamis nyelved , torkodra tekerem
... a sötétbe.

Szeresd csak te, mindazt mi idegen,
Senkiföldjén lészel te jó helyen,
Édes Párom, galambom Csillagom,
Házunk, hazám én oda nem adom
... az életbe


A dallam





Hangoljunk. :)

Egy kell ide

A halált megvető bátorság. Svábjaink balra, szlávjaink jobbra. Belgáink meg álljanak már félre! Honfoglalók előre! Élre!

A SZEMTANÚ BESZÁMOLÓJA AZ UTOLSÓ HUSZÁRROHAMRÓL

„…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk! Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez.

Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon. Seydlitz rohamozott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm. Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordult, és pánikszerűen elhagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen....”
A szemtanú Erich Kern, német tiszt 1948-ban írta meg visszaemlékezését. Forrás: vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár hagyományőrző Egyesület
Forrás

Szőlő és disznó között egy lik a különbség

Még azt mondják ese szép, ase szép ...

Olyan vagyok, mint a csillagos ég, olyan vagyok mint az engedelem, ... 

Feláll a púpomon a szőr, mikor a médiamunkások szólongattják a Magyar Tudományos Akadémiából szalajtott ( jó esetben önálló entitás ám alapesetben az elnyomók által) kitanítottakat és ezek meg jól leminősítenek. Hogy ők ilyen kutatásokat - főleg ugye USA, hogy ellenőrizhetetlen is legyen - meg olyan kutatásokat végeztek és ... ilyenek a magyarok, meg olyanok a magyarok ... így nem tudnak nyelveket, meg úgy nem tudnak nyelveket ... így rasszisták, úgy revizionisták és hogy nem képesek kiélvezni trianont és annak az előnyeit nézni, hogy a túszul fogott határon túli magyarság milyen jó kis közvetítő szerepet vállalhatna a túszejtők meg mi közöttünk. Hát valóban így - hogy nem értjük egymás nyelvét - aztán nehéz is azonosítani és leleplezni azt a hatalmas hazugság és ferdítésözönt, amit ezek itt és így összehordanak a látszólagos - virtuális -  köztudatunkban. Daloljuk hát ilyetén formán:

Szőke Anni balladája

Kiscitera gyerekeknek

Forrás

Tanulmány

Citera

A citera
A citerafélék családjába tartozó hangszerek a világ szinte minden táján megtalálhatóak. Formájukban és hangzásukban egymástól nagymértékben eltérhetnek, azonban fontos közös jellemzőjük, hogy a húrok a nyak nélküli hangszertesten húzódnak végig.
A magyar citera eredetéről biztosat nem tudunk. A citera név már a XVI. században előfordult, hangszer, illetve annak használható leírása csak a XIX. század második feléből maradt ránk. Nem tudjuk, hogy a XVI. századi vagy esetleg régebbi magyar citera milyen is lehetett.
A mai magyar citera közeli rokonai a német nyelvterületen régebben népi hangszerként használt Scheitholt, a ma is használt francia epinette, a norvég langleik, a dán humle és a svéd hummel.
A magyar népi citera a XIX. század második felében és a XX. század elején volt nagyon kedvelt. Az utóbbi húsz-harminc évben ismét nagyon népszerűvé vált.
A magyar citerát régebben és ma is, a rendkívül nagy formai változatosság jellemezte. Mivel nem túl bonyolult hangszer, legtöbben saját maguk készítették vagy egy-egy ügyesebb készítő látta el a környezetét citerákkal.
A régebbi citerák diatónikusak voltak, az újabbak egy második érintősorral kromatikussá egészültek ki.
Hagyományosan a citerás egymagában játszott ugyanúgy, mint a tekerős vagy a dudás. Citeraszóra, mely elég erős ahhoz, hogy egy szobát betöltsön, énekeltek, táncoltak, mulattak.
Citeraegyüttesek csak a XX. század második felében kezdtek kialakulni. A citeraegyüttesekben általában több citerás játssza ugyanazt a dallamot, oktáv különbségekkel hangolt citerákon. Néhány citerazenekar próbálkozik többszólamú zenekari hangzás kialakításával is, cigányzenekari és tambura-zenekari mintára.
Mai népszerűségét, érdekes, szép hangjának és egyszerűségének köszönheti. Könnyű megtanulni játszani rajta, pár hetes gyakorlás után, kimagasló zenei tehetség nélkül is élvezhetően el lehet játszani néhány dalt.

Forrás: http://www.zither.hu/download/citerajatek_alapjai_hu_v1.03.pdf

Megfogtam egy szúnyogot
3 4 5b 4 5b 4 3 3 4 5b 4 3 3 3 4 5b 4 5b 4 3 3 4 5b 4 3 3
7 6 5b 4 5b 4 3 3 4 5b 6 7 7 7 6 5b 4 5b 4 3 3 4 5b 4 3 3

Ajánlott linkek:
http://www.zither.hu/html/index.html
http://citera.lap.hu/

Ádinkra várunk: