A stressz, ami megbetegít és idő előtti halált okoz

A téma kutatóinak állítása szerint a stressz az, ami az embereket megbetegíti, ami közvetlenül felelőssé tehető többek között a szív és érrendszeri megbetegedésekért. A betegségek kialakulása garantált, lefolyása pedig szoros összefüggében van az úgynevezett "stressztűrő képességgel". Milyen cinikus szó ez ugye? Mert magyarul a stressztűrő képesség a felelősségérzettel van szoros összefüggésben. A felelősen gondolkodó emberek tűrik nehezen az úgynevezett stresszet, azaz a létbizonytalanságot, az igazságtalanságot. Akinek tehát igazságérzete van, annak "annyi meg egy bambi" bizonyos körülmények között. Egyet tehet a szakterület ismerői szerint, lelép az adott helyzetből.

Bizony ezt eddig is tudtuk - "kinek bánatában, szíve fájdalmában megszakad a szíve" - ám az orvostudomány - helyesebben a média - mindeddig tagadták, szétkenték ezt az ok okozat összefüggést. Bírósági itéleteknél szó nem lehetett, hogy összefüggésbe hozzák a dolgokat, tehát a per és annak hatása az érintettre és a megbetegedés. Például a 8-9 éves perem hatása én reám, mert én speciel ebbe rokkantam bele, a folyamatos fenyegetettségbe, a félelembe.

Mondjuk ki! aA társadalom súlyos egészségi állapotáért - éves szinten számolva legkevesebb 10 ezer ember idő előtti haláláért - a Bokros Lajos féle sokkterápiát hírdető és alkalmazó "antifasiszta-demokrata globalizátorok" a felelősek. Igen. A globalizátorok betegségeket indikáló, azt kialakító "tömeg megnyomorítók", akik ugye a nyereségesség és az árverseny jegyében bolydítják fel mások életét, avatkoznak bele más emberek sorsába az úgynevezett profit maximalizálás érdekében. Tesznek munkanélkülévé embereket, szakmákat, térségeket. Ezek a "hatások" minálunk az úgynevezett privatizáció 18 * 10 = 1.800.000 millió magyar ember korai haláláért felelősek. Évente 10 ezer honfitársunk hal korai halált ma is ( szívinfarktus, szívkoszorú ér szűkület) ez miatt. Nagyobb az élő veszteségünk mint a másodok világháborúban. Nézegettem az egyes nemzetek hadi kapacitásait. Magyarország hardafogható lakossága 2 miillió fő. A rendszerváltó globalizátorok 18 éve alatt felemésztették - sírba küldték - a komplett hadrafogható férfilakosságot. Ez a magyar holocaust.

A kutatások szerint a férfiaknál a munkahely biztonsága - magyarul a megélhetés, mert a napi betevő előteremtése a családfő, a férfi terhe - illetve bizonytalansága a domináns betegség kiváltó ok, a nőknél pedig a piszkálódás, a kedvesség, a megbízhatóság hiánya.

Nem a dohányzás, nem az alkohol, mint ahogy azt beállítják, bűnbakká téve éppen a legtöbb adót fizető társadalmi réteget. Fűrésszelik a fa gyökerét, mire az megrázza az ágait és akkor rámondják, hogy azért kell fűrészelni a gyükereket, mert rázkódnak az ágak.

Mindazok, akik az úgynevezett rendszerváltás során indikált megélhetési binyonytalanság, megélhetés vesztés, munkahelyvesztés előidézői és fenntartói, mondjuk ki: Tömegesen elnyomírították társaikat. Eladták testvérüket! Ebben élen jártak az úgynevezett Világbank és hazai ügynökei. Emeljük ki ebből a hatásból az eladósítást, amikor a nemzet "törpe báb vezetését", bábjainkat behúzták a csőbe a "hitelekkel" és kialakítottak egy "adósságfüggést". Ezeket az embereket, akik kialakították és fenntartják ezt a helyzetet elkölcsileg és anyagilag el kell marasztalni, egyben vagyonelkobzással sújtani. Ebül szerzett jószáguktól megszabadítani. Magadni számukra is a megnyomorított tömegek élményeit. Egyébként ugyanez a jelenség áll az USA jelzáloghitelválság mögött is.

Többek között ez a súlyos morális válság alapvető oka Magyarországon. Elsőfokon a felelősség a mindenkori magyar kormányzatot, a parlamentet, azaz törvényhozást és annak tagjait illeti, beleértve az úgynevezett jobb és baloldalt egyaránt. Mindazok akik a társadalalomra egyre nehezedő elviselhetetlen kötelezettségvállalásokban szerepet játszottak. Akik aláírták a nagy átveréseket és akik azokat megszavazták, legitimálták, továbbá a médiák tulajdonosait és vezető munkatársait akik a népnek beadták, hogy mindez elkerülhetetlen. Nincsenek is többen ezek a motivátorok háromezer embernél! Ők a rákos daganat a társadalom testén. Aki volt katona tudja, egy parancsnok azért felelős, amit megtesz, ám azért is, amit elmúlasztott.

Elszámolást! A nemzeti vagyonnal, az emberi életekkel!

A verseny egy határon túli hajszolása gyilkos, minálunk pedig már átléptek minden határt.

- Le a globalizátorokkal, a globális verseny elkerülhetetlenségét hirdetőkkel, a vesztesek és győztesek szisztéma hírdetőivel, a népnyúzó és elnyomorító motivátorokkal!

- Le a társadalmi hamiskártyásokkal! Le az eladósítókkal! Le az adósságokkal!

- Aki felvette hatalmának, befolyásának fenntartásához hitelt, az fizesse!

- Le a jogos elégedetlenséget kifejezők lefasisztázóival, lerasszistázóival, a magyarellenesekkel.

"Minden csaláshoz van elég ész és a bilincsből mindig kitér a kéz ..." ?

Dalban Zorán Sohase higyjetek a szemeteknek

Emlékezet kiesés

Áprily Lajos: Az irisórai szarvas
Virradt. A fákra egyre csendesebben rivallt alá a mély felhő-torok.

Gáncsot vető boróka-rengetegben akadtak rá a csorda-pásztorok.

A gornyikhoz levitte nemsokára tarkóra vetve egy szilaj csobán,

s megvolt az alku egykettőre: ára egy korty fenyővíz s egy marék dohány.

A simmentali borjának fogadta fakorlátos, legeltető helyen,

tőgyén mohón csüngött az istenadta, és elfeledte, hogy testvértelen.

És elfeledte a futó erecskét, amely bukfenceket kacagva hányt,

s mely hűs homályba fogta gyenge testét, el a zuzmószakállú ősmagányt.

És elfeledte a forrás kis odvát, amelynek tükre csábító titok,

s ha eltikkadva meg-megszomjazott, hát napverte, langyos vályúból ivott.

Kristály-tükörben nem láthatta mását, mikor a szarva büszkén ütközött,

meg nem sejthette büszke származását, és borjúnak nőtt fel borjak között.

És lett pompás agancsú háziállat, vadász-szívekbe dobbantó remek,

s csudálva nézte, rajta mit csudálnak csudálkozó kiránduló-szemek...
De nyárutón, mikor a kék havasról omlott a köd s leszállt az ősz vele,

beláthatatlan ködruhás magasból szarvasbőgés búgott a völgybe le.

S akkor: párát zihált remegve szája, idegen lett palánkos otthona,

idegen lett testvére, mostohája -s a ködbe hördült, mint az orgona.

Emlékezzek:

Eddig pusztítottak minket, a vértes német, majd a mongol-tatár, majd a kipcsak török, majd a habsburg német, majd a szovjet orosz. Most meg az antifasiszta-demokrata globalizátorok?

Dalban, Kormorán: A Lámpás emberekért

Romák és székelyek

Az úgynevezett "romakérdést" a média és a politika nagyon rosszul kezeli. Egy időzített bombán ülünk, hiszen máris adagolja a média hogy a Ratkó korosztálynak mintegy 200 ezer embernek, amely végig dolgozta az életét nem jut nyugdíj. Jut viszont munka nélküli segély közel 200 ezer romának, a rendszerváltás utáni új nemzedéknek, akik életükben nem dolgoztak. Aki szóba meri hozni ezt a skandallumot, a problémákat akár csak megoldást keresve az egyre gyűlő soaréra, azt lerasszistázzák az úgynevezett "jogvédő" gengszterek. Hogy lehet másként is kezelni a problémákat arra álljon itt az Interneten természetesen névtelenül terjedő írás:

Anonimusz: "Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani cigó tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek.. A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben.

A cigók szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani "kezelési módszerek" sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, -mármint a székelyek összetartása- és következetessége a parazitákkal szemben.

Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször is belebotlottunk a helyi önkormányzat teherautójába, mely a cigány portákon végig haladva, itt is ott is "letett" egy kupac tüzelőt. Kérdeztem helyi barátomat, hogy mi ez? Mire mosolyogva elmondta, hogy tudod...nálunk más a cigányok segélyezése mint nálatok. Itt pl. pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten 180 nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni. A 180 napot összehordhatják többen egy háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit. Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigók szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos emberke, és a cselekvőképességüket kiélik a földeken.

Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, segílykéből játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetős, társadalmi színhelye ma is, ahogy rendesen volt. A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigók életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak.

Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 -amennyi szükséges-komájával bemegy a cigány portájára. A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de ha szükséges, úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát. Halmazati büntetésként feljelenti, 5-10 tanúval alátámasztva) és elmegy a "híre", hogy a cigány lopott a székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik. Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély. Ennyi. Lehet cihelődni.

Tetszik a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről és adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Az említett tüzelő szállítmány is a segélyezés része volt, de barátom szerint akár naponta is kaphatnak valamit a cigók, de Szigorúan csak "természetben". Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy. Pénz nuku. Pénz akkor van, ha dolgoznak. Az önkormányzat is ellátja munkával a cigókat, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak. A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint más tisztességes ember.

Saját szememmel láttam. hogy a helyi cigók lovakat tartanak, szekerekkel bér fuvaroznak, és használják a kerti pottyantóst. Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. Nem mondom, hogy "tiszta udvar, rendes ház" de legalább nem ér derékig a sz@r a portájukon. Amit még tapasztaltam, hogy a megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek barátom boltjába, és lássatok csodát, nem mernek a boltban lopni!!! Az egész faluban 2-3 élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető. Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor gáz van.

Persze a boltosok is összetartanak. A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigó a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt ami rája vagyon írva. Nagyon tetszik ez a rendszer.
Tetszik mert értelmes.
Tetszik mert igazságos.
Tetszik mert humánus.
Tetszik mert láthatóan eredményes.

Láttam a cigány gyerekeket suliba menet. Hógolyóztak a többiekkel. Láttam cigányt templomba menni. Láttam karácsony előtt, ahogy a tüzelős kocsi karácsonyfát dobott be minden portára. Magyarnak, cigánynak egyaránt. Ott ezt is megoldották. Tellett rá. Mert nem hagyják, hogy ellopják a köz vagyonát. Látom az összetartás erejét, és látom az egészséges életösztönt, hogyan rendezi okosan, tevékenyen egy közösség az életét.

Látnám nálunk is. Példának biztos hogy nem rossz. Ha már mi vagyunk itthon 1-2 ezer éve.
Szebb Jövőt! És ha belegondolsz... ha sikerül átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet hogy a nyugdíjadat is kitermeli, de ha nem, legalább nem pocsékolja el."

Bizony nem a magyarsággal, avagy általában a romákkal van itt a baj, hanem a politikával, törvényhozással, a médiával na és az "újmagyarokkal" - a szörnyecskékkel - akik életükben még nem dolgoztak, de máris pusztítják életünket - lopnak, rabolnak - és szaporodnak. "Aki nem dolgozik, az ne is egyék!" szól elődeink üzenete. Dolgozzanak tehát a "szörnyecskék" is és kapnak enni. Csak nekünk nincs ingyen ebéd?

Dal Sebestyén Márta: Hidegen fújnak a szelek

Honfoglalás

Flamadok jobbra, vallonok balra. Belgáink most álljanak félre. Honfoglalók előre! Élre!

Nincs szebb a vasárnapi ebédnél

Legalább is nekem Közép-Erópai nagypapinak. A karajt azért nem akartam reggel nyolc előtt kikloffolni, mert laknak még ebben a házban és aludni is szoktak. Kilencre viszont már minden bekészítettem az Én Édes Pici Páromnak - aki számomra is meglepő, de nagymama - a rántott húshoz. Én az "alkalmi vagyon -és országvesztes" innen üzenem azoknak, akik megvetően, lenézően azt terjesztették, hogy rántotthús szagban úszik a Kárpát-medence, hogy amíg élek és ivadékaim is itt laknak, úgy is lesz. (És az ő annyukat... azt a riherongyot, aki ilyeneket szült, akik megszólják teljesen alaptalanul mocsok módon a másikat ... és eladták talpunk alól a talajt.Ám ne feledjék, ebül szerzett jószág, ebül vész. ) Időközben rájöttem arra a Nagy Átverés Valóságsóra, hogy miként jáccották át a materiális javainkat, a vagyon tulajdonjogát idegeneknek, az elmúlt 18 évben. Hogy és kik ültették a nyakunkra az idegen urakat. De ma ezzel részletesebben nem foglalkozom. :)

Ma örülök hogy élek, élünk. Hogy van kiket szeretni. Megérkezett a Főnök - ahogy kell ebédre - frissen nyiratkozva. Az első hajnyíráson túlesett. :)

Képriport

Dalban Zorán Apám hitte

Bulcsú és Géza

Szép régi magyar vezérnevek. Hosszabb idő után - a jó idő megjelenésével - kigurultunk Mogyoródra, a Bartha tanyára barátainkhoz. Ott találkoztunk két új jövevénnyel, akik közel két éve még nem voltak jelen a tanyán. Bulcsú úrral, aki még csak nyolc hónapos és trónörökös, így máris nagy kék szemekkel és bizalommal néz a világba, helyre kis magyarka alakjában. Géza viszont egy főkolompos fekete bakkecske, aki a félszemét végig rajtam tartotta. Találkoztuk továbbá egy rendes kemencével is, ami úgy is nézett ki, ahogy egy kemencétől elvárható, egyben használatban is van, mert a mindennapi kenyér itt készül. Elgondolkodtató, hogy egy modern kenyérsütő gép is lényegében a kenyeret adja ki, ám micsoda különbség van egy kemencében és egy kenyérsütő gépben sütött kenyér között? Egy kemencében sülő kenyér meleget is ad, egyben ünnepi a hangulta, szakralitás lengi át, míg egy kenyérsütő gépben?

Képriport

Dalban Tilk, L. G. : Szent István