Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós. Uram, add meg a nyugalmat, hogy beletörődhessek a megváltoztathatatlanba! Uram add meg az erőt, hogy megváltoztathassam, ami szükséges és elégséges! Egyben Uram add meg a bölcsességet, hogy az iménti két dolog között különbséget tehessek. Mert nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk, ezáltal a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad.
2009. február 14., szombat
2009. február 10., kedd
El a kezekkel az otthonoktól
Mi a teendő?
1. Romakérdés: Mi magyar adófizetők etetünk a rendszerváltás óta - a családi segélyeken kitenyésztett 300 ezerről 800 ezerre hízlalt - romaságot. Közben munkanélkülévé vált és ebbe bele is pusztult szív és érrendszeri betegségekben 600 ezer - főleg férfi - munkavállaló közülünk. Lényegesen változtak tehát az etnikai arányok. Az azóta is folyamatosan szaporodó romaság lélekszáma egyre nő. Mert a szaporodásukhoz szükséges javakat vagy az adóforintjainkból választják le és segély címén osztják szét, vagy elviszik a javainkat maguk is. Ezek tények. Valóban ne "cigányozzunk". Ne keltsünk gyűlöletet. Ne tapogassunk a sötétben. Vegyük számba, mutassuk ki korrekten, hányan vannak, milyen a korosztálymegoszlás, kinek van jövedelme és ki adózik közülük. Ebből kiderül kiket etetünk minden ellenszolgáltatás nélkül. Mutassuk ki ugyanezt minden nemzetiségről, ha azt igényli és magunkról is. Így lehet csak újra becsülete a munkának és az embernek! Nagyszüleink nem kaptak semmiféle segélyt. ( Esetleg egyesek valamikor a vörös segélyt... ) Aki nem dolgozik, ne is egyék, vallották feljövőink! Ezt mi se feledjük. Vezessük be - illetve vissza - a romákat (is!) a munka világába. Ne szórjuk szét őket mindenfelé nem kívánatos elemnek - más farkával verve a csalánt - hanem teremtsünk nekik munka és lakóközösségeket, akár a zsidók a kibucaikat Izraelben. Ha az úgynevezett jogvédőknek ez nem tetszene, költözzenek hát ők közéjük. Legkevesebb, ami elvárható, hogy legalább az élelmüket, a hajlékaikat, ruházatukat, tüzelőjüket illetve annak árát ők maguk állítsák elő. Olyan élelmük, ruházatuk és hajlékaik lesznek, amilyenek előállítására hajlandóak. Az oktatásról, az egészségügyről, mi is gondoskodhatunk, ha nekik nem menne. Ahogy minden magyar faluközösség még a múlt század elején.
2. Ingatlanadóról:
Csak azt az ingatlant engedjük megadóztatni, ami hasznot hajt. Azoktól a lakóingatlanoktól, amelyekben az azt tulajdonló családok laknak és pihennek (üdülők, temetők ... ), el az adószedő kezekkel! Magyarul ne engedjük. Azok többszörösen le lettek adózva. Ingatlanadó címén csak azon lakóingatlanok adóztatása jöhessen számításba, amelyek hasznot termelnek, azaz ellenszolgáltatásért ki vannak adva. És itt is úgy nyírjanak az adószedő kezek, hogy a birka bőrét ne sebezzék!
3. Lakóingatlan fedezetekről:
A 2001. évi jelzáloghitel rendszer bevezetésével elindult hazánkban is a lakóingatlanok elzálogosítása. A devizahitelek beengedésével és tömegessé válásával megnyílt az út, hogy a spekulánsok ár alatt rátegyék a kezüket a családjaink vagyonára. Ha és amennyiben az euró forint árfolyam eléri a 320 Ft-ot, úgy az előrejelzések szerint a jelzáloghiteleket fizetők - az eladósítottak - minimum 20 %-a bebukja a hitelt, azaz tömegesség válik az ingatlan vagyonból való kifosztás. Teendő a devizaalapú hitelkihelyezések betiltása, a devizahitelek forinthitelre átvezetése.
4. Ingatlan-vagyonból való kiforgatás betiltása
A kényszerárverések - magyarul - egyet jelentenek a vagyonból való kifosztás, kiforgatás lehetőségével, ugyanis a bankok, amikor az értékbecslőkkel kiszámoltatták az úgynevezett forgalmi értéket, majd abből hitelfedezeti értéket számoltak, ezzel mintegy felértékelték - a hitelkihelyezés céljából - a lakóingatlanokat, azok tényleges vagyoni értékének jó, ha 50-80 %-át állapították meg. Az a család tehát, amelyiknek lakása, otthona belekerül a kényszerárverezés folyamatába - ugye a bankkal kötött szerződés alapján - biztosan elveszíti a lakóingatlanvagyonának minimum 30 - 50 %-át és megindul a hajléktalanná és a bűnözővé válás útján. Teendő, a kényszerárverések leállítása.
5. A megélhetésünk alapjainak számbavétele
5.1. El kell számolni a volt - rendszerváltás előtti - újratermelhető nemzeti vagyonnal. A társadalom elé kell tárni, mi lett az állami és önkormányzati vagyon sorsa az elmúlt 20 évben. Felül kell vizsgálni az értékesítéseket és a törvénytelenül megszerezett vagyonokat el kell kobozni, újra állami tulajdonba helyezni és a nemzet javára működtetni. Az előnytelen szerződéseket felül kell vizsgálni, az azokat nevünkben helyettünk megkötőket vagyonelkobzással sújtani, majd felülvizsgálni és a hátrányokat megszüntetni!
5.2. Fel kell mérni a jelenleg rendelkezésünkre álló vagyont, elsőként a lakóingatlanvagyont, mint a családok otthonát. El kell készíteni a vagyonleltárt, mert meg kell állapítani, hogy mely lakóingatlanok nem kerülhetnek az ingatlanadó hatálya alá. Ahol van ingatlanpiac, ott a lakóingatlanok ingatlanvagyon-értékét kell megállapítani (ami mértékadó időszak - minimum öt év - forgalmi értékének az átlaga) ahol pedig nincs ott az amortizált újraelőállítási értéket kell megállapítani. Nem csákiszalmája az ország!
5.3. Fel kell mérni az üzleti célokat szolgáló lakóingatlanokat, üzleti ingatlanokat és azokra egységes vagyonadót kell kivetni, tulajdonformától függetlenül. Mert mi az, hogy kormányüdülő?
5.4. Nyilvánosságra kell hozni a tulajdont és a tulajdonosokat. Hogy lássa, láthassa a nép hogy a termelőeszközökkel kik rendelkeznek és azokat hogy használják. Mi lesz az azok működtetésével előálló haszonnal? Mit és milyen jogcímen visznek ki az országból?
Folytatjuk ...