Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós. Uram, add meg a nyugalmat, hogy beletörődhessek a megváltoztathatatlanba! Uram add meg az erőt, hogy megváltoztathassam, ami szükséges és elégséges! Egyben Uram add meg a bölcsességet, hogy az iménti két dolog között különbséget tehessek. Mert nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk, ezáltal a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad.
2010. november 13., szombat
2010. november 12., péntek
2010. november 11., csütörtök
2010. november 10., szerda
Ennyi volt és kész ...
A forradalmak csirái Fájlnév: tlg01.mp3
A halvány Hold Fájlnév: tlg02.mp3
A városon átsuhan Fájlnév: tlg03.mp3
Álom Fájlnév: tlg04.mp3
Anyám I. Fájlnév: tlg05.mp3
Anyám II. Fájlnév: tlg06.mp3
Bíborszínű szép virágok Fájlnév: tlg07.mp3
Bús földemen Fájlnév: tlg08.mp3
Csendes a határ Fájlnév: tlg09.mp3
El ne hagyd a mosolyod Fájlnév: tlg10.mp3 (Cat Stevans:Streets of London)
Elhagynád-e bús hazádat Fájlnév: tlg11.mp3
Eljöttem megnézni Fájlnév: tlg12.mp3
Ezer szállal láncolsz Fájlnév: tlg13.mp3
Hajnalban Mártámnak Fájlnév: tlg14.mp3 ( Cat Stevans:Morning has broken )
Holdárnyék Fájlnév: tlg15.mp3 ( Cat Stevans: Moon Shadows)
Jégfodrú szeles utakon Fájlnév: tlg16.mp3
Kedvesem el ne hidd Fájlnév: tlg17.mp3
Kocsmadal Fájlnév: tlg18.mp3
Láttam maszatos kis emberkéket Fájlnév: tlg19.mp3
Lázadó Fájlnév: tlg20.mp3
Március ’73 Fájlnév: tlg21.mp3
Miért barna a föld Fájlnév: tlg22.mp3
Mosollyal járt Fájlnév: tlg23.mp3
Oly szokatlan nékem Fájlnév: tlg24.mp3
Otthon és itthon Fájlnév: tlg25.mp3 (A Felkelő Nap Háza c. amerikai népdal dallamára)
Solaris Fájlnév: tlg26.mp3
Stoppos nóta Fájlnév: tlg27.mp3
Sufnidal Fájlnév: tlg28.mp3
Szent István Fájlnév: tlg29.mp3
Túl a hegyen Fájlnév: tlg30.mp3
Úgy szeretnék Fájlnév: tlg31.mp3
© Tilk László Géza : Dalaim 1971 – 2007 Dalszövegek
Mától lehet jegyeket venni
„HEY, JUNE!”
SUBSCRIBE – ÁTHANGOLVA
2011. június 19. 20:00 - 22:00
Fesztivál Színház
Fesztivál Színház
A Subscribe 11 éve a hazai rock-metal élet meghatározó együttese. Külföldi turnéik és a hazai nagy, nemzetközi fesztiválok az országhatáron túl is ismertté tették őket, s ma már nem múlhat el itthon rockzenei fesztivál nélkülük. A közönségsiker mellett a szakma is komoly elismeréssel illette őket: 2008-ban megkapták a modern rock kategóriában a Fonogram-díjat. Zenéjük igazi különlegesség: a hardcore metalba a jazztől kezdve a népzenén át a funky és a reggae is jelentősen vegyül.
A Subscribe most nem akármilyen feladatra vállalkozott: a zenekar a Művészetek Palotája színpadán bebizonyítja, hogy tagjai, akik között többen is a Kőbányai Zeneiskolában végeztek, nem csak a kiabáláshoz és zajongáshoz értenek. Megmutatják, hogy a finom muzsikálás ugyanúgy repertoárjuk része, mint a korábbi koncertjeiken már megszokott intenzív, energikus előadásmód. Erre az estére minden dalukat átalakítják, s a színházi színpad adottságaira hangszerelik. Némely torz, elektromos gitárra írt szerzemények átváltoznak intim akusztikus dalokká, mások áthajlanak popba, néhány kiegészül salsa, jazz, funk, hip-hop, sőt trip-hop elemekkel. A hét fős zenekar erre az estére ráadásul további session-fúvósokkal és -vonósokkal is kiegészül. Az Áthangolva című koncert a Subscribe első nagy metamorfózisa lesz…
Rendező: Művészetek Palotája
A Subscribe most nem akármilyen feladatra vállalkozott: a zenekar a Művészetek Palotája színpadán bebizonyítja, hogy tagjai, akik között többen is a Kőbányai Zeneiskolában végeztek, nem csak a kiabáláshoz és zajongáshoz értenek. Megmutatják, hogy a finom muzsikálás ugyanúgy repertoárjuk része, mint a korábbi koncertjeiken már megszokott intenzív, energikus előadásmód. Erre az estére minden dalukat átalakítják, s a színházi színpad adottságaira hangszerelik. Némely torz, elektromos gitárra írt szerzemények átváltoznak intim akusztikus dalokká, mások áthajlanak popba, néhány kiegészül salsa, jazz, funk, hip-hop, sőt trip-hop elemekkel. A hét fős zenekar erre az estére ráadásul további session-fúvósokkal és -vonósokkal is kiegészül. Az Áthangolva című koncert a Subscribe első nagy metamorfózisa lesz…
Rendező: Művészetek Palotája
Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban üdülési csekk, Accor Ticket Culture utalvány, Sodexho Pass Kultúra- és Ajándékutalvány, valamint Művészetek Palotája ajándékutalvány beváltásával is megvásárolhatja.
Jegyárak: 1800, 3300, 4200 Ft
2010. november 9., kedd
Apavirág: Kato Suicsi
Apám babonája az volt, addig él, amíg az általa épített és építtetett családi ház el nem készül. Mondják, egy kalákában épített családi ház soha el nem készülhet, mert mire mindent összekuporgat az ember, addigra már el kell kezdeni a javításokat és a pótlásokat. Például az ország háza sem három éves projekt volt. És most is készül. :)
Az én babonám az, addig élek míg az apavirág él és emlékem is addig él, míg fiai - fiaim - élnek. Fialtatom is szorgalmasan a bonzájomat, melyen legjobban egy hazai bonzáj-termesztő csodálkozott el legjobban. Mondta hogy ilyen nincs. Én meg azt, hogy egyszerűen a hajtását levágom, vízben gyökereztetem és elültetem. Az is igaz, hogy 5 napnál huzamosabb időn tól - ha nem kap vizet - elpusztul. Tehát gondozni kell. És itt a lényeg. Valaki, avagy valami folyamatosan csak akkor élhet, ha figyelünk rá és gondozzuk. Legyen bonzáj, barátság, párkapcsolat és bármiféle viszony.
VI. Kato Suicsi apavirágfi
A japán-magyar rokoni illetve genetikai kapcsolatok jegyében. Gálvölgyi például röhög, röhögtet az ilyen felvetésre és lejáratósdira használja. A japán tudósok viszont komolyan mondják - nem a kabaréra hanem - a genetikai kutatásokra alapozva. Persze az is igaz, hogy a viccértésben a japánok nem százasok. Rajtuk már csak az arabok tesznek túl. Próbálj csak meg viccelődni közöttük Mohameddel.
A Kato Suicsi apavirágok egy valós japán fiatalember nevét hordozza, kivel Bogláron találkoztam és jól beszallonnáztattuk. Ami különös volt az az, hogy alkata mintegy 95 %-ban olyan volt mint az enyém. Alkatilag jobban hasonlított rám, mint a saját kölykeim. Amikor arra kértem hogy énekelje el nekem a japán himnuszt, felpattant, vigyázzba vágta magát, állát felszegte és a magasba nézett majd rázendített. Akkor az a kényszerképzetem támadt, hogy ezer ilyen ifjú harcossal akár újra hont is foglalhatnék. Kisugárzott belőle a hun, han, kun, szán szellemiség, a szamurájvér.
Eddig öt apavirágot fialtattam. Elsőt Gergő fiamnak. I. Kato Suicsi köszöni szépen jól van és húsz év múlva olyan lesz mint szülőapja. II. Kato Suicsi Boglárra ment a Házba, a húgomhoz. Ő már nem él. III. illetve IV. Kato Suicsi Máté fiam különböző albérleteiben tartották magukat. Egy ideig. Most V. Kato Suicsi tartja magát a Nyugati és Máté mellett. És íme VI. Kato Suicsi. Babonám az, hogy addig élek míg az én Kato Suicsi bonzájom él, illetve emlékezetem pedig, amíg a bonzáj Kato Suicsik élnek.
Amúgy fizikálisan elég rozoga vagyok, száz méterre a tolókocsitól, már ha odaérek. :) Viszont életörömöm kiapadhatatlan, ha Ádi unokámmal zenekarozunk és ha a pocaklakó Zsófikánkra gondolok.
Amúgy fizikálisan elég rozoga vagyok, száz méterre a tolókocsitól, már ha odaérek. :) Viszont életörömöm kiapadhatatlan, ha Ádi unokámmal zenekarozunk és ha a pocaklakó Zsófikánkra gondolok.
2010. november 7., vasárnap
Pulóveresek, öltönyösök, labancok, kurucok és parasztok
Nem titok előttem, hogy az mr1 hangfolyama vesz körül napi szöszmötöléseimben. Fél füllel azon lógok, hacsak nem gondolok éppen másra. Mert ugye a nemiség ( hetero-homo-bi-a) összefügg a koncentrálóképességgel, a gondolkodás irányára, a gondolati célkereszttel. Másra gondol egy heteroszexuális, egy homoszexuális, egy biszexuális és egy aszexuális.
Én is bizony - hagyományosan a sokadalomban - csak egyre tudtam és tudok koncentrálni. Mindig arra ... Más kérdés, hogy koronként mi is az az az ... Más ugye 12 éves kor előtt, más a nemi érést követően és megint más mikor már csak a pipa és a pohár bor áll a célkeresztben. (Kétségünk ne legyen afelől, hogy a Vén Betyár heteroszexuális volt és aszexuális lett. Buzi avagy biszex betyárokról nem szól a hagyomány. Ezt érdeklődési köre mutatja legfényesebben.)
Ma reggel Lengyel László közírónk osztotta az észt és riporterünk ( bocs, hogy nem ugrik be az ismert név) békésen ötven felettiek és alattiak körére osztotta a társadalmat és előkerült egy majd elfelejtett régi új fogalom is a nemzedéki ellentét is. Lám ...
Lengyel László számba vette feljövői között a Benedek Elek korabeli közírót, kit jobbára mi a sokadalom például a Táltos Kecske c. mesegyűjteménye kapcsán ismerhetünk. Igen, nekem is a hatvanas évek elején Benedek Elek: A táltos kecske, illetve Kipling: A dzsungel könyve voltak első olvasmányélményeim.
Lengyel előadta újra, a merjünk kicsik lennit, hisz ő járt Pekingben. Moszkvában, New York-ban (és mindenhol ugye birodalmi fővárosokban) és ott minden milyen hatalmas. Mihozzánk képest ugye ...
Ismert ( de nem jut eszembe) riporterünk meg sem kísérelte elmondani például azt, hogy Moszkva, Peking, New York - talán - bizony qurva messze van. Ácsingózzon - és húzzon - oda aki akar, mert itt mináluk a "Tiszta udvar rendes ház" a kívánatos és a világ közepe pedig a "babám fekete szeme". Nagyon únom már a pulóVERES Lengyel okoskodásait. Most akkor mi és most pisiljük magunkat össze, hogy a birodalmak fővárosaiban miket építenek és mi a látnivaló?
Birodalmak jönnek, mennek. Itt hagyják nyomaikat, ám az élet megy tovább. ( Lám a mongol- tatárság a B vércsoportot hozta be Európába.. Mert aki járt a Dzsingisz kán kiállításon az néhány szakadt nemezcsizmán, nyílhegyen és kínai porcelánokon kívül mást nem igen láthatott. Mondjuk a török, a habsburg és a szovjet berendezkedett és döntette is velünk derekasan egymás templomait és szobrait. Ám hol vannak mára ők? A romokban testvéreim. A romokban. És ugye milyen hatalmasak voltak?)
Számunkra köznapi halandók számára kik nem az "idézetek bűvöletében" élnek a lényeg:
- ehess,
- ihass,
- ölelhess,
- alhass,
- mindenséggel mérd magad
józsefattilai életviteli útmutatás - szvsz - a mértékadó.
Így aztán tök mindegy, hogy "kicsik, avagy nagyok vagyunk" - Lengyel legyen kicsi - mint bolha tökén a pattanás, legyen mélyen a béka segge alatt - ha akar, keresse az analógiákat a reformkor és a ma politikusai között hivatkozás sorozatokkal, nekünk ez időben kell - és lehet - felelni napjaink kihívásaira. (És ilyenek ülnek a pénzügykutatóban. Mit ülnek? Vezetik. )
Megtudhattuk, hogy a rendszerváltó pulóveresek is csalódtak és Lengyelnek ma is van hat pulóvere, ami megkülönbözteti továbbra is őt a párttitkároktól. ( Milyen kutatók az ilyenek? )
Ki is mondhatta volna Lengyel a böszmés öszödi fordulattal, hogy "elqurtukhazudtunkéjjelnappal" mert ez, ami nagy valószínűséggel közel áll a valósághoz. Már pedig, ha így van, nem lenne jó venni egy mély levegőt és csendes meditációba húzódni, mint folytatni ezt a "merjünkkicsiklenniéshivatkozni" bűzösséget? E helyt mi is van? Most is elkúrjákéjjelnappalhazudoznak és ezt kell nekem hallgatni az mr1-en? Miért is?
Mert birodalmi igény van a pulóVERESEKre, akik Wass Albert háromféle magyarságából az A tipust képviselik, úgymint:
Háromféle ember van ebben az országban,.. háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.
És az ilyennek a legnagyobb ellensége - nem az idegen elnyomó, mert az fizeti - hanem a B tipus:
Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Bizony mélyen szánt Wass Albert a lelkek mélységes televényén. Léteznek a sors-minták, mitán nyelvet igen, ám géneket nem lehet cserélni, melyek az idők folyamán - akár arcon is - láthatók és akár hivatkozhatók. Attól, hogy valakinek az anyja megtanul magyarul még géncsere nem történt! Erre a jelenségre egy manapság divatossá váló pszichológiai módszer is, nevezetesen a családállítás is rámutat. Érdemes cseppet belemélyedni.
Mondjuk hát ki bátran druszám - Lengyel László - hogy a kuruc-labanc és a népi-urbánus ellentét sem lett az enyészeté ( a generációs ellentétek mellett) hanem itt él velünk. Bennünk. Egyéni és családi emlékezetünkben hordozzuk sérelmeinket és át is örökítjük.
Én például - itt és most is bevallom - sosem bírtam a nyálas-zsíroshajú-pulóveres-lakáj okfejtéseket, azzal együtt, hogy tudtam maximum Törökországig juthatok - bujdosóként - mint paraszt-kurucivadék. Talpas,. Már akkor sem, amikor egy párt az MSZMP ( mert ugye több nem lehetett) taggyűlései szocreál padjait esetleg pulpitusait koptattuk. Téged kizárt, belőlem kilépett a Párt ugye?. :)
Mindig is utáltam - a kávéházak népét - az úgynevezett nagypolgári és kispolgári allűrüket - mint népi elem, parasztivadék - melyek vagyoni alapjait a mindenkori idegen birodalom (török, habsburg, szovjet) fegyverei és pénze vetették meg, és tették helytartóikat, adószedőiket és észosztóikat a nyakamra. Ezért nem szeret a magyar adózni. Mert mindig az idegen vitte. Kedve történelmünkben Vajktól, kit szentté sem ugye mi avattuk, hanem a római pápaság?
Egyben azt is bevallom, hogy már nagyon tele van a púpom - hogy gondolatom lejjebb ne csússzon - azzal, hogy a birodalmakat is mindig ugyanaz a szellemiség ( és ivadékaik) szolgálják ki és ugyanaz a szellem előszobáztat és osztja az észt nekem. Rühellem hát, mind a pulóvereseket, mind az öltönyösöket. Mindegyik ugye, csak a javaimat akarja?
Bár őszintén szólva a néppel sem vagyok - igazán - megelégedve. Mert lám csak a wassalberti felismerést:
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.
Imigyen előttünk áll a háromféle magyar igazság. (Három a magyar igazság?) Ráadás egy negyedik, miszerint: Népet le és géneket kicserélni nem igen lehet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)