2010. február 5., péntek

A magyar történetírás

A jelenség
Carel Chapek Swejk c. nagybecsű regényében van talán az a jelenet, amikor Y ezredes különleges bánásmódját - kivételezését - X bakával nem érti a közege, mert honnan is tudná, hogy milyen szálak fűzték anno 25 éve Y ezredest X baka Z édesanyjához egy fürdőhelyen.
Bizony a jelenségek időben zajlanak. Ma már erre a nem lényegtelen jelenségcsoportra éppen az iwiw-en lehet rálátni - már akik fent vannak - és feltérképezni a személyes kapcsolati hálót. Azaz ki-kit ismer. Az persze itt sem látható, hogy ki kihez milyen módon viszonyul. Mert bejelülünk olyat is ugye, akit ismerünk ugyan, de nem tartoznak az általunk szeretett és tisztelt körbe.
Kapcsolati háló
Nos ezek azok a kapcsolati hálók - más néven az informális szféra - ami hosszú évek során alakul ki és jelentős hatással vannak életünkre. A bizalmas információk ezeken a "szinapszisokon" terjednek, ahogy a rágalmak és a pletyka is. Kétélű tehát ez a tőr, hiszen aki ítél, az egyben ítéltet is.
Idegen arisztokrácia és plutokrácia
Előző bejegyzéseim egyikében szót ejtettem az arisztokráciáról és a plutokráciáról. Megpendítettem azt is, hogy ezek magyar honunkra - na és populációnkra -  nézve idegenek, hiszen ezer év óta nem keverednek a mi populációnkba, nem házasodnak, nem teremtenek rokoni - vérségi -  kapcsolatot velünk. 
Elkülönés
Voltam bátor kifejteni azt is, hogy ezek a képződmények manapság rejtezkednek. Most veszem a bátorságot hogy kimondjam, hogy a magyarországi volt arisztokrácia német gyökerű, a plutokrácia pedig zsidó gyökerű. Mindez pedig az 1700-as évektől kezdődően alakult ki így és egyik napról a másikra nem is változik. Ebből fakadnak többek között kis hazánkban - és sorainkban - az identitás zavarok. Kettős és többes identitások. 
Történetírásunk
A magyar történetírást  mindeddig az arisztokrácia és plutokrácia rendelte meg, iratta és ma is iratja. Ez határozta meg ma is a tömegkommunikációban a mainstream irányt. Egyedül az Internet az - és egyre erősebben - mely szabad teret enged más - elfojtott, kitakart - ismeretek közzé tételének is. Nekünk magyaroknak természetes szövetségünk az Internet és a Google, annak jelenleg legnagyobb keresője. :) Ez az a szféra, ahol ma már nem léteznek határok így a magyar a magyarral szót érthet. 
Történeti példa
Vajon 1526-1700 -as évekig miként is csökkent 5 millióról 1,5 millióra a magyar populáció lélekszáma? Hova lett 3,5 millió magyar és őnekik az utódaik? Miért nem  60 milliós a magyar populáció, ahogy Nagy Brittania, amelynek lélekszáma az 1500-sa években szintúgy 5 milliós volt? 
Itt - minálunk - ez a kérdés, nem a zsidó holokauszt. 
A Dunántúl magyar lakosságának kiírtása
Hányan tudják közülünk, hogy Zrínyi Miklós költő és hadvezér, horvát, német, cseh, tót és francia csapatok élén - azért hogy a török Birodalomnak ne legyen élelme - a felperzselt föld staratégiáját alkalmazta? És farkasordító téli hidegben felégettette a Dunántúl szinte valamennyi magyar falvát. Ez nem népírtás? Ne feledjük persze azt sem, hogy a főleg rácokból és balkáni népekből szervezett török csapatok sem tétlenkedtek ebben az időben, már ami a magyar lakosság rabszolgaságba hurcolását, kifosztását és gyilkolását illeti. Hogy is szerepel a mai kiadványokban ez a népírtás? Ez és ez a település a török időkben elnéptelenedett. Elnéptelenedett? Nem. A német arisztokrácia és a nemzetközi plutokrácia  (háborúhoz mi kell?  Pénz és pénz és pénz) valamint a török porta szervezésében kiírtatott! Pont. 
Miket rejtenek, rejthetnek a római és bécsi levéltárak? 
Mi lehet az Isztambuli levéltárak mélyén? 
Mi a helyzet az úgynevezett 300 éves történelem hamisítással
Nekünk - magyaroknak - ez a kérdés, pont olyan, mint a zsidóknak a holokauszt. Valóban, a Teremtő akarata az, hogy Jeruzsálem ne felejtsen, ám ugyanúgy akarata az is, hogy Budapest se felejtsen. És a siratók hangozzanak el, újra -és újra,  ám mindegyik ott, ahol annak a helye van, úgymint oroszoké Moszkvában, a németeké Berlinben,  a lengyeleké Varsóban, a szerbeké Belgrádban, az örményeké Tbilisziben, a zsidóké Jeruzsálemben és így tovább. A magyaroké Budapesten. Ideje már megírni nekünk magyaroknak, a magunk történelmét, nem idegenekre bízni. Lám csak Kiszely. 
A jog is komolyabb annál, mintsem csak jogászokra bízzuk. A politákáról pedig már nem is szólva.  Az a nem mindegy, hogy saját életterünkben, hogy állunk a Jog, a Vagyon és a Pénz dolgában.  Ez már bizony, politika! Aki hagyja, hogy a fejére szarjanak, azzal garantáltan meg is teszik. Hol a Jog és kié? Hol a vagyon és kié? Hol a Pénz és kié? Ez a tét!


2010. február 4., csütörtök

Megdöbbentő, katasztrofális helyzetek az iskolában - egy elkeseredett tanár beszámolója

Egy magyarországi általános iskolában tanítok középkorú tapasztalt kollektívában. Településünk nem Borsodban található, még csak nem is a közelében. Tágabb környezetünkben alig jelent problémát a cigánykérdés egyelőre. Bár egyik alsós gyerekünk a tanító nénijének már beszólt a minap, hogy hiába dumál, mer mán úgyis mink vagyunk többségben! (Képünk csak illusztráció!!!)
Iskolánkban félévzáró értekezletet tartottunk, melyen a szokásoknak megfelelően értékeltük az osztályok teljesítményét elsőtől nyolcadikig. Az alábbi értékelés az elsősök osztályfőnökétől és napközis nevelőitől származik, akiknek a nevét (mint ahogy iskolánk, településünk, megyénk és jómagam nevét sem) nem teszem közzé, okulva egyebek mellett a tanárverésekből és a miskolci rendőrkapitány esetéből, aki bátorkodott szakmai kérdésekben tényeket közzétenni a cigánybűnözésről - szóval, mert félünk. A pedagógus kollégák szavait, mondatait szó szerint közlöm. Nem rendszereztem tematikailag a mondatokat, úgy írtam le, ahogy azok elhangoztak.

Ki finanszírozza a Jobbikot?

Ahhoz hogy megérthessük és felismerhessük, lássunk néhány fogalmat a Wikipédiából.

Arisztokrácia

Az arisztokrácia eredetileg olyan kormányzati formát jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak tartottak uralma érvényesül. A középkori Európában ez a kiváltságos vagy nemes emberek (részleges) uralmát jelentette. Magyarországon az arisztokráciához tartozó főnemesek a széles köznemes rétegtől elkülönülő osztályt alkottak.
A szó ógörög eredetű, a szó töve a 'legjobb' jelentésű aristos, a kratein jelentése pedig 'uralkodni', az összetétel jelentése tehát: 'a legjobbak uralma'. Az arisztokraták szolgákat tartó, jelentős javakkal rendelkező, csak kormányzással és katonáskodással foglalkozó kiváltságosok voltak. Hovatartozásukkal, származásukkal, jómódúságukkal kerültek bele ebbe a rétegbe, már megszületésükor. Az arisztokrácia uralma a történelem során ritkán volt teljes, egyes városállamok vagy a lengyel nemesi köztársaság sorolhatók leginkább ezen kivételek közé. Az európai történelemben a főnemesek a monarchiában az uralkodónak többnyire alárendelten, részlegesen gyakorolták a hatalmat.
A 20. században a demokrácia és a diktatúrák általánossá válásával az arisztokrácia jelentősen csökken. Több demokratikus állam, így Magyarország is tiltja az arisztokrácia nemesi címeinek használatát (1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről). A brit arisztokrácia bizonyos előjogait megőrizhette az alkotmányos monarchia keretében. Az Egyesült Államok történetének több szakaszában beszéltek az arisztokrácia egy modern formájáról, a gazdagok uralmát jelentő plutokráciáról.

Plutokrácia

A plutokrácia olyan társadalomforma, berendezkedés, melyben a hatalmat a legvagyonosabb réteg tagjai gyakorolják. Mint politikai rendszer, a plutokrácia lehet mind demokrácia, mind diktatúra. A név eredete agörög ploutos szó, amely vagyont, gazdagságot jelent.
A görög-római szinkretisztikus mitológiában Hadész, ill. Pluto mellesleg az Alvilág istene (a gazdagság és az alvilág társítását bizonnyal a bányászatfogalomköre alapozta meg). Történelmi, közgazdasági és jogi tárgyú munkákban a plutokrácia olyan állam, melyet a legvagyonosabbak irányítanak.
Például ilyen berendezkedésűek voltak a görög kereskedőpoliszok, vagy az Itáliai kereskedőállamok, Velence, Firenze és Genova. De már az ókori Egyiptom lakosainak sírfeliratai is panaszkodnak a szegényember sorsáról és a gazdagok hatalmaskodásairól. De manapság Magyarországon is rossz csengése van e szónak, pejoratív értelmű (vö. még újgazdag).
Annak ellenére, hogy a plutokratikus berendezkedést más szempontból, pozitívan is le lehet írni, ti. hogy aki vagyonos, az érdemei szerint lett az (vö. szabad verseny ill. meritokrácia), tehát megérdemli vagy 

Endogámia

Az endogámia az a gyakorlat (szokás vagy kényszerítő erejű elvárás), amely előírja, hogy a párválasztás az adott csoporton belül történjék. Az endogám csoport lehet társadalmi (azonos rangúak vagy azonos társadalmi réteghez, esetleg etnikumhoz vagy vallási felekezethez tartozók), gazdasági (hasonló vagyoni helyzetűek) vagy lokális (falun belülről). Maga a szó görög eredetű.
Bár a legtöbb ember a saját társadalmi csoportján belül választ párt, vannak olyan csoportok, melyeknél az endogámia nagyon erősen kötődik erkölcsükhöz, hagyományaikhoz vagy vallásos hitükhöz.
Az endogámia erősíti a csoport egységét, tagjainak kötődését egymáshoz. Gyakori olyan népcsoportok közt, melyek tagjai egy idegen országba kerülve próbálják megőrizni kulturális identitásukat, mert erősíti a szolidaritást és nagyobb irányítást enged a csoport erőforrásai felett. Segít a kisebbségeknek hosszú időn át fennmaradni más kultúrában.
India kasztrendszere nagyrészt endogám csoportokon alapszik. Más, szigorúan endogám vallási csoportok az iraki jezidek (akik az iszlám többség közt számítanak kisebbségnek), az iráni örmények, a hagyománykövető (főként ortodox, háredi és haszidita zsidók, valamint Indiában a nem hindu párszik.
Az endogámiával ellentétes irányú gyakorlat az exogámia.

Lássuk a Jog, a Vagyon, a Pénz dolgát a mai Magyarországon

A magyar népnek lényegében csak az Árpád ház kihalásáig volt saját arisztokráciája (vérszerődés alapján). Mi több, a magyarság európai betagozódása folyamatában az európai arisztokrácia arra törekedett, hogy a magyar arisztokráciát beintegrálja, rokonná tegye. (Ausztria te csak házasodj!)
A 1848-as jobbágyfelszabadítással a magyar nemesség elvesztette anyagi bázisa jelentős részét (birtok nem sokat ér annak megművelői nélkül, ezért szállítottak négereket Amerikába ugye a rabszolgakereskedők) ezzel az ország szabad prédájává vát a nemzetközi plutokráciának, miáltal a jogok, a vagyon és a pénz dolgában jelentős átalakulás zajlott le. (Ezért írtották ki a szabad magyarokat 5 millióból mintegy 3,5 milliót 1526-1700 között,  hogy helyettük európai "négereket" telepíthessenek? )
Magyarországon a Jogot, Vagyont, a Pénzt a magyar néptől idegen elemek – európai –és világ arisztokrácia és plutokrácia - birtokolják és gyakorolják mintegy 500 éve.
A magyar ezért nem szeret adózni. Mert tudja, hogy hiába itatja tejjel a kígyót, az attól nem szelidül, csak megerősödik.

És hogy jön ide az endogámia?

Úgy hogy az európai arisztokrácia, és a nemzetközi plutokrácia a rasszista, nem mi magyarok. Ők külön-külön házasodnak egymás közt és tartanak fenn világhálózatokat.

Mert mi is a rasszizmus?

A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi és politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.[1] A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a lingvicizmus.

Mind az európai arisztokrácia, mind a nemzetközi plutokrácia nem a javunkat, hanem a javainkat akarja!

Ki finanszírozza a Jobbikot?

Ez ugye most a kérdés? Nem mintha nem lenne kérdés továbbra is, hogy  ki finanszírozza az MSZP-t, a FIDESZ-t, az SZDSZ-t, az MDF-et és így tovább. Mert azt tudjuk ugye, hogy tagdíjból  egyik politikai párt sem lehetne ismert? Ott állnának a 200.000 zuschlágosított egyesület között.

A politikai pártokat valakik finanszírozzák, mégpedig olyanok, akik rejtezkednek, mert erre törvény adta joguk van. (?) Vajon kik ezek a diszkrét erők? Nevezzük hát nevükön őket:
-         az európai arisztokrácia és plutokrácia,
-         a nemzetközi plutokrácia
Akik mint tudjuk nem rokonaink. Nem is házasodnak velünk már több mint ezer éve. Lásd az Árpád vére családfát.

Teszt kérdések:

  1. Ki finanszírozza az MSZP-t?
a.)    Az európai arisztokrácia és plutokrácia,
b.)    A nemzetközi plutokrácia
c.)    Mindkettő
d.)    Korrupció
e.)    Tagdíjak
f.)      Zsanett és az öt rendőr
g.)    A felesége
h.) Akinek pénze van. 

  1. Ki finanszírozza a FIDESZ-t?
a.)    Az európai arisztokrácia és plutokrácia,
b.)    A nemzetközi plutokrácia
c.)    Mindkettő
d.)    Korrupció
e.)    Tagdíjak
f.)      Zsanett és az öt rendőr
g.)    A felesége
h.) Akinek pénze van. 

  1. Ki finanszírozza az MDF-SZDSZ koalát?
a.)    Az európai arisztokrácia és plutokrácia,
b.)    A nemzetközi plutokrácia
c.)    Mindkettő
d.)    Korrupció
e.)    Tagdíjak
f.)      Zsanett és az öt rendőr
g.)    A felesége
h.) Akinek pénze van. 

  1. Ki finanszírozza a Jobbikot?
a.)    Az európai arisztokrácia és plutokrácia,
b.)    A nemzetközi plutokrácia
c.)    Mindkettő
d.)    Korrupció
e.)    Tagdíjak
f.)      Zsanett és az öt rendőr
g.)    A felesége
h.) Akinek pénze van. 

  1. Ki finanszírozza e teszt készítőjét?
a.)    Az európai arisztokrácia és plutokrácia,
b.)    A nemzetközi plutokrácia
c.)    Mindkettő
d.)    Korrupció
e.)    Tagdíjak
f.)      Zsanett és az öt rendőr
g.)    A felesége
h.) Akinek pénze van. 

A teszt kitöltése nem kötelező, ám a választásoknál jól jöhet, ahogy az alábbi dal is:



2010. február 3., szerda

Egy lap ... az Igazságért!

IV.rész (teljes) - Háború a nemzet ellen - Megtartó üzenet

III.rész (teljes) - Háború a nemzet ellen - Az ország felszámolása

II.rész (teljes) - Háború a nemzet ellen - Diktatúrából, diktatúrába

I.rész (teljes) - Háború a nemzet ellen - A háború megváltozott természete

Abszurdisztáni nyugdíjasokhoz szóló szép üzenet

2010. február 2., kedd

Befektetők és kommunisták.

Mi az azonos és a különböző a befektető és a kommunista között?
Azonos az, hogy mindkettő ingyenesen is ad. A differencia pedig, hogy a befektetőnek meg is térülhet.
( Ki ingyen is adott, szerettem érte ... /József Attila/ )

2010. február 1., hétfő

Humor: A tálib és a nyakkendő


Az afgán sivatagban egy menekült tálib kétségbeesetten próbál vizet  találni, de sikertelenül. Aztán meglát valami mozgó alakot a messzeségben. Remélve, hogy ott vizet talál, sietve arra veszi az irányt, de csak egy kis zsidó embert talál, aki egy kis pulton nyakkendőket árul.
A tálib megkérdi:
- Van vized, zsidó?
- Nincs vizem. Nem akarnál nyakkendőt venni? Csak 50 $ darabja.
- Idióta! Semmi szükségem méregdrága nyakkendőre, vízre van szükségem! Legszívesebben megölnélek te barom, de sürgősen vizet kell találnom!
- Oké! Nem probléma, hogy nem veszel tőlem nyakkendőt és hogy  megsértettél. Megmutatom, hogy nagylelkűbb vagyok annál, hogy a lelkemre vegyem. Figyelj! Ha folytatod az utat kelet felé, akkor mintegy két mérföld után, azon a dombon túl a sivatagban találsz egy gyönyörű, előkelő éttermet. Jéghideg ásványvizük van. Shal om.
A tálib szentségelve, de minden erejét összeszedve nekivág az útnak. Már esteledik, amire félholtan, vánszorogva újra megjelenik a kis zsidó árusnál.
- A kibaszott bátyád nem enged be nyakkendő nélkül.

2010. január 31., vasárnap

Gazdasági szabadságharc! I.

Aki sikerrel fordított hátat a multiknak
2009-12-24 Szerző: Pintér Balázs

Nemrég nyitotta meg negyedik üzletét, s már a továbbiakat tervezi az a szürkemarha-tenyésztőből lett vállalkozó, aki a multinacionális láncoknak hátat fordítva forgalmaz minőségi, magyar termékeket. Megyesi Zoltánnal solymári üzletében az egészséges élelmiszerekről, a multik selejtes áruiról és arról beszélgettünk, hogy Magyarhonban miért nem a magyar árut részesítjük előnyben.

Megyesi Zoltán: Támadnak, mert túl sok a piros-fehér-zöld. Pedig csak a jó minőségű, magyar áruinkkal akarjuk visszakapni a saját piacunkat.

– Jól gondolom, hogy sosem akart boltot nyitni?
– Valóban nem voltak ilyen terveim. Észak-Borsodban tenyésztek szürkemarhát, négyszázötven tenyészállatom van, a szaporulattal nagyjából ezres az állomány. Mégsem tudtam értékesíteni a jó minőségű húst.

–   Sehol nem kellett a jó minőség?
–   Naivul azt gondoltam, a nagy áruházláncok örülnek majd, hogy kiváló magyar húst kapnak. Ám idővel rá kellett jönnöm, tesznek rá, mit adnak el. Csak a profit a vezérelv. Minél olcsóbb vacakot felvásárolni, majd azt minél drágábban eladni.

– Ennyire sematikus az üzlet-politikájuk?
– A multik egymást figyelik árgus szemmel. Ha egyiküknél 990 forint a „hús” kilója, akkor a másik olyan beszállítót keres, amelyikkel legalább nullára kihozhatja, 980-ért árulva. Vagy amikor nyolcvan forint körüli a görögdinnye piaci ára, s a multi ötvenért adja kilóját, nem érdekli, hogy a görögdinnyebiznisszel bukik egymilliót, mert sok vevőt a dinnyével csalogat be. Ők, ha már arra járnak, megveszik a színes tévét meg a frottírzoknit is. Így a sokszorosa bejön annak az egymilliónak. Az átlagvásárló csodálatosan meg van vezetve. Azt hiszi, a görögdinnye húsz forint. Innentől nem a multit, hanem a „szemét” dinnyeárust szidja, akinek „van pofája drágán árusítani”. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a dinnyetermesztésnek vannak költségei.

– Mivel van tele a sok áruházlánc, ha a magyar áru csak mutatóba kell?
– Rengeteg olcsó szeméttel, amelyet olyan országokból hoznak, ahol a mezőgazdaságot közvetetten támogatják. Ők azért fizetnek az áruházláncnak, hogy a rosszabb minőségű hazai árut vigyék és adják el más országban.

– Máshol miért működik ez másképp?
– Többek közt azért, mert van egy erős, potens kormányuk. Áldoznak az agrármarketingre, s felnyitják az emberek szemét. Nálunk abban sem lehetünk biztosak, hogy a magyar tejfeldolgozó-üzemből származó tej valóban magyar. Benne van a pakliban, hogy több hektoliteres konténerekben behozott, itt dobozolt, külföldi tejről van szó, amely lám-lám, magyar tejjé válik a csomagolással.

– Ön mikor fordult el az áruházláncoktól?
– Hiába adtam az önköltségi ár alatt a húst, ha a legtöbb helyen kitették rá a kettes szorzót. Így 3000-3200 forintért került a pultba, s ez nyilván drága. Több százezer forintnyi polcpénzt, belistázási díjat, marketing-hozzájárulást fizettem. De csak sok év pofára esését követően láttam át, hogy mi azért vagyunk ott, hogy a Távol-Keletről idehurcolt tartós fogyasztási cikkeket, iparcikkeketnégyszeres-ötszörös árréssel el tudják adni. Ehhez a gyomrán keresztül kell becsalogatni a vevőt. Nem is olyan rég 99 forintos olasz tejet reklámozó óriásplakátokkal árasztotta el az országot az egyik nagy lánc. Ha ezt Olaszországban megteszik, s ilyen áron magyar tejet reklámoznak, a feldühödött olasz gazdák felgyújtották volna a vállalat összes ottani áruházát.

– Mi adta a végső lökést ahhoz, hogy saját boltot nyisson?
– Egy sokadik hátba szúrás.
Az egyik szupermarketlánc egyoldalúan emelte a belistázási árát, nekem viszont akkor már két éve nem voltak hajlandók nyolcszázalékos áremelést aláírni és kifizetni. A számláimat egyszerűen visszaküldték. Azt mondtam, így nem fogok tovább szállítani.

– Könnyen ment a szakítás?
– Persze akadtak nehézségek. Végül ez a solymári üzletünk lett a zászlóshajó. Megnéztük, életképes-e a dolog, s volt rá igény. A termékért felelősséget vállalunk, lehet velünk beszélgetni, nem úgy, mint egy szupermarketben, ahol a huszadik alkalmazottat megkérdezve sincs halvány fogalmunk, milyen élelmiszer áll a polcon. Én szinte minden beszállítót személy szerint ismerek. Ennél biztonságosabb nem lehet a rendszer.

– Solymárról egyenes volt az út?
– Amikor kialakult egy kisebb kör az ismerősökből, több beszállítónak mondtam, mi lenne, ha összeállnánk, s közösen próbálnánk újabb boltokat alapítani. Kiderült, hatalmas az érdeklődés.Nemsokára Budaörsön nyitjuk az ötödik boltot, aztán jövőre a hatodikat, mert szükség lesz egy logisztikai központra, ahol raktározni tudjuk a termékeket.

– Nem kerülnek sokba ezek a minőségi termékek?
– Néhány tévhitet el kell oszlatni. Ha a tej önköltségi ára ma nyolcvan forint, és pasztörizáljuk, csomagoljuk, leszállítjuk, akkor az érte kért kétszáz forint feletti fogyasztói ár teljesen reális. Az árakat a multik manipulálják. Ha náluk a magyar tej kétszázötven forint, akkor mi lehet az a váladék, amit százhúszért adnak? Tetra Pak dobozban, amelyből szobahőmérsékleten tárolva két hét után is ugyanolyan állagú italt töltünk ki. Valamit, ami nem tej. A mi tejünk tegnap még a tehénben volt, és ha kitöltöm, akkor holnapra aludttej lesz belőle.

– Vagyis az az olcsó, ami nem is tej vagy nem is hús?
– A mi kilóáron 1600-1800 forintos, hatvan százalék biológiai tartásból származó szürkemarhából és negyven százalék sertésaprólékból, valamint mangalicaszalonnából előállított virslink drága? A mi párizsinktól nem kap az ember gyomorrákot tíz év múlva. A sokféle adalékanyagot, amellyel elárasztanak minket, patkányokon tesztelik. Mit akartok, ez biztonságos? – mondják. De a patkány nem él addig, ameddig az ember. Rajta nem lehet kimutatni, hogy a káros anyagok felhalmozódásával, kölcsönhatásával mi történik a szervezetében tizenöt év alatt. Miért jelentek meg olyan új betegségek, amelyekről száz évvel ezelőtt azt sem tudták, mi fán teremnek? A szalámit foszfáttal tömik tele, mert az tartja a vizet. A gond csupán az, hogy az emberben is megtartja.

A szaláminak szép tömött, telt állaga lesz ugyan, nem szárad tovább, nem úgy néz ki, mint a mi szikkadt, foszfát nélküli „vackaink”. De az italgyártókon kívül kinek jó az, hogy a foszfátos szalámis szendvicset az ember egy vödör vízzel vagy három-négy üveg sörrel küldené le? Az UHT tejből minden zsírt, minden tápértéket kivonnak. Az ipari hulladéknak számító tejsavóba kis szójával meg állagjavítóval valamit belevarázsolnak, hogy az a váladék úgy nézzen ki, mint a tej. Igen, ez olcsó. De hova tűntek a zsírban oldódó vitaminok? Az ásványi anyagok és a nyomelemek? A termelői friss tej fogyasztóinak nem kell orvosra és mindenféle kezelésekre költeniük. Viszonyítani kell, mi a drága.



A mi kiskereskedelmi árrésünk például csak harminc százalék körüli.


– Mit tehetne a kormány, hogy ne a multik uralják a piacot?
– A kormány nemhogy minket védene, inkább a multikat támogatja. Különböző adókedvezményekkel idejöhettek, körbe vannak ajnározva, és büntetlenül végezhetik aljas tevékenységüket. Letarolják a természetet, és idedobnak egy nagy „dobozt” mondjuk Solymárra. Azt mondják, száz munkahelyet teremtettek. De arról már nem beszélnek, milyen áron. Mert ez a száz munkahely valójában kétezer felszámolásával járt korábban. A munka pedig az importtermékek kipakolását jelenti. Ha megnézzük, az egyik lánc kínálatában nemcsak a tejek, hanem a friss marhahús is nagy arányban lengyel eredetű, lengyelországi vágóhídról érkezik. A lecsomagolt lengyel hús itt virít a polcokon. Le a kalappal a lengyel kormány és a lengyel agrármarketing előtt, ezt így kell csinálni. De halkan megkérdezem: nincs nekünk elég marhahúsunk, nincs nekünk elég sertéshúsunk, hogy dömpingszerűen be kelljen hozni?

– Hogyan látja, milyen lenne az ilyen boltok fogadtatása országos szinten?
– Ha az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások, ötletek, kisvállalkozá-sok tartósan, esetleg kormányzati támogatással megvalósulhatnának, jó eséllyel változtathatnánk a jelenlegi rendszeren. Mi nem a tévéspotban és a szlogenben teszünk meg mindent a vevőért. Mindenki szeretné egészségesen felnevelni a gyermekét, vagy a saját egészségét megőrizni, megóvni. Ebben a válságos helyzetben a magyar vállalkozásokat, a magyar munkaerőt kellene megtartani. Mi nagyjából százan dolgozunk a boltjainkban, Magyarországon viszont mintegy háromezer mikrocég van az élelmiszerpiacon. Ha ez a potenciál egyszer összeállna, reszkethetnének a multik! Persze ez utópia, de ha legalább egy részük összefogna, már az is nagy dolog lenne. A körülöttem felvert por miatt ma is naponta öt-tíz jelentkező van. Januárban nagyobb szabású termelői találkozót tervezek. Akár el is kezdődhetnek az egyeztetések, hogy milyen is egy hazai üzletlánc.

– Nem támadják önt a magyar színek és a Koppány név miatt?
– A németek, osztrákok és hollandok már évtizedek óta sulykolják a lakosságba, hogy a hazait kell fogyasztani. Egy öntudatos német polgár nem vesz magyar árut. Néha legurít egy-két pohár egri bikavért, de marad a rajnai bornál akkor is, ha az másfélszer többe kerül. Nálunk ezt a felfogást rögtön nacionalizmussal vádolják. Engem azért támadnak, mert túl sok a piros-fehér-zöld. Pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy a jó minőségű, magyar termékeinkkel vissza akarjuk kapni a saját piacunkat. Ahogy Koppány annak idején a nyugatnak akart hátat fordítani, úgy mi a nagy multinacionális láncoknak intünk búcsút.

Magyar Hírlap


Koppány Nemzeti Boltjaikoppanyhus.hu
1.Bp., V.ker.Szerb utca 17,
2.Bp., III.ker.Szépvölgyi út 95,
3.Budaörs, Stefánia út 2,
4.Solymár,Terstyánszky u.100,
5.Páty, Rákóczi út 11

Fellegajtó nyitogató