Ha fáj a lélek

Meg vagyunk vezetve. Újra. Mit is tehet egy nép, egy nemzet, itt a Kárpát-medencében, amint ötszáz éve a túlélésre játszik és önmagával se néz szembe. "Enkezével kötött kéve." Lehet? Lehet itt emelt fővel járni? Lehet itt nem idegen hatalom ügynökének lenni? Az csoda, hogy vagyunk. Van tudatunk, és magyarnak gondolhatjuk magunk. Nekem anyám megmondta. És azóta is hiszem. Bárki bármit is mond, a magyarságot - mint olyan - hét vezér tolta be az időbe, kik vérszerződést kötöttek a "folyóközben". És elfoglalták a helyet, ahol a magyarság megszülethetett. A Kárpát-medencét. Kik szövetségbe álltak, jó okuk lehetett. Minden jó vezér, az övéit óvja. Mert övéik adták hatalmát. Minden hatalom alulról épül, avagy szembe jön. Én az alulról jövő hatalmat, népemet, nemzetemet szolgálom. Ide való egy versem:

T. Kun László Géza: Suttogás az Ungra

Te folyvást változó,
Ám mederbe szorított,
Már egy évszázada
mocskot sodorsz felém.

Tízezer éve ismerlek,
jól tudom,
oka nem te vagy
és van remény.

Soha nem lestem,

miért, honnan eredsz.
Nem irigyeltem
nászod Latorcával.

Bodrogba ömlésért
nem is perellek,
Tiszámba hagylak
Ondavával.

Váradnál letarolt
sziget nyalogat,
hát locsogd csak álomba
minden Rondítód.

Ám soha ne feledd,
Partjaink lakói,
Rád is lökhetnek
Minden undorítót.

Suttogás a vízen
Messzire hallik.
Uszadékkal szemben
Ősi Ige sziszeg.

Általad üzenem partjaidon
sínylő Testvéremnek:
A megtisztulás
Napja jön. Hiszed?

Sámándob ritmusa
dübörög véremben.
Százezer Kardot
Kovácsolt az Éj.

Kerecsen sólymom
fenn szárnyal
az égen. Közeleg már
a nap. Ne félj!

Csillagok hullnak,
A Tejút is dübörög.
Csillagösvényen erre
tart a Sereg.

Mammont lóvá téve
a magyarok Istene,
Itil Győztes
Népével közeleg.

Ahol az Ég a Rónával
Összeér, ott egyesülnek
Égi, Földi Hadak.
Győztesek és vesztesek

Egyaránt békével
Irányra tartanak.
Villan a Kard és
Újabb Ezer évre,

Helyet szab és irányt mutat.
A Kard Négyszer suhint:
Észak és Dél, majd Napkelet
És Napnyugat.

Zavaros Ungom,
A te irányod medred,
Ím hát hűségedért
Neked is jár vigasz.

Vedd bátorságunk
Okádd ki szennyed!
Hátadra te se végy
Uszadékokat.

Dalban Tolcsvai - Müller Sziámi: Csúcsokon.

Szemelvény, fiaimnak a nőkről

Henri-Frédéric Amiel: "A nő azt akarja, hogy ok nélkül, "miért" nélkül szeressék: nem azért, mert szép vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, vagy elmés, hanem azért, mert olyan, amilyen."
Makszim Gorkij: "Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem? De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?"

Billy Joel (She‘s Always A Woman) A nő

Ő egy mosollyal öl,

s ugyanúgy támaszt fel

Ő egy ártatlan kölyök,

ha hazudni kell

Ő tüskéket hajt,

és a szívemhez nő

Ő nem jó és nem rossz,

csak önmaga mindig – a nő

Tőlem szerelmet lop,

s magam gazdagnak érzem

Ő egy félszóval ejt,

aztán megharcol értem

És a tolvaj s az áldozat

egyformán ő

Mindegy, akárkit játszik,

ő számomra mindig – a nő

Ő, akin nem látok át

Egyik mosollyal csal

Másik sóhajjal vall

Ő élvez minden csatát

És ha vesztésre áll

Kész egy újabb szabály

Ő az Édenbe csábít,

és rávesz a bűnre

Közben úgy sebez meg,

mintha ő maga tűrne

Ő a szemérmes kezdő

s a jó szerető

Soha nem bűnös,

nem szent, csak önmaga

mindig – a nő

Ő, akit sodor a tánc

Milyen irányba lép?

Mikor mondja, elég?

Ő, kit a jövődben látsz

Aki karjába rejt

Aztán kétségbe ejt

Tudom, hozzám ő hű,

s néha azt is, hogy mégse

Ő a fogságban meghal,

ha meghalsz is érte

És ha megkapod,

attól csak a hiánya nő

Vele betelni nem tudsz

Mert ő az a lány,

az az örökké asszony – a nő

Dalban.

Karácsonyi fenyegetés

Ahelyett hogy sajtóhelyesbítést kért volna, valaki homályosan megfenyegetett, a "Pedig bárki is tudhatná, az ingatlanközvetítő az kereskedő így akár fel is becsülheti egy-egy ingatlan irányárát az eladónak, avagy a vevőnek, ám az ingatlan-vagyonértékelő viszont szakértő, aki jogi felelősséggel is tartozik az általa megállapított ingatlanvagyon-értékért. Az egyik közvetít, a másik szakvéleményt készít. Sajnálatos módon viszont létezik a piacon olyan - egyébiránt legitim - ingatlanszakmai szervezet is – ha nem is jelentős ( 62 fő) létszámmal - amelyik sportot csinál, ennek a két szakmának az összemosásából a médiában és a hozzájuk kapcsolódó több száz fős levelezőlistán még terjesztik is ezeket a téveszméket. Mi több a sajtóban is ilyen irányú megjegyzéseket tesz. Ők azok akik nem értenek egyet a Lakástörvénnyel, mert külön véleményük van, miszerint az rossz. És ugye véleménye ebben a nagy demokráciában, már mindenkinek lehet és az szent. Legalább is a szabad vélemény kifejtés joga. Ám ugye aki azt állítja hogy 2*2=5 az azért mégis inkább orvosi eset, nem? Viccnek persze elmegy." szövegemért. Kettőt lehet találni, vajon ki lehetett? Qui prodest? Az írás itt olvasható.

Zas Lóránt versével válaszolok nyilvánosan:

OLTÁRT FARAGJ

Oltárt faragj a büszke tölgybe,

s legyen hited jelképe az,

oltárt faragj, és mennydörögve

óvjad, ha kell, oltárodat!

Oltárt faragj, de tölgy lombjából,

zöldelljen, éljen szabadon,

oltárt faragj nyár délutánon,

ha fény villódzik hajadon!

Oltárt faragj, én ifjú tölgyem,

és oltárod a tölgy legyen,

oltárt faragj, míg szélütötten

villám hasít át törzseden!

Egy régi kép, több kisgyerek

Kezembe akadt egy régi kép, amit be is szkeneltem. Talán 1966-ban vagy egy évvel rá készült. Somogyhárságyon, az én rezedaillatú kis falvaim egyikében. A képen látható a Sólyom örs is, úttörő nyakkendőben. Páran már nem élnek ebből a társaságból sem.

Fotó.

Az áldozati báránylapocka

Karácsony első napján a sült libamáj mellé, kisérőnek egy rozmaringos, foghagymás kefírben pácolódott báránylapockát is készítettem. Már előző nap bepácoltam. Még ilyet sem sütöttem. Jénaiban készítettem és vörösborban pároltam, amit Máté fiamtól kaptam ajándékba. Nagyon finom lett.

Képriport.

2007 Karácsony első napja, Sült libamáj

Szép fehér karácsonyunk van. Már régen volt ilyen. Rokonokkal, barátokkal telefonon folytattuk a meghitt beszélgetéseket. Elkészült az ajándék libamáj is az Én Pici Páromnak. Én is bemutatom a főajándékomat, egy kimonót, mely fehér alapon kék csíkos. Így megszületett a Sasadi Zártosztály fogalma is egyben. :)
Képriport.

2007 év Karácsony Szent Este

A Főnökéknél kezdtünk. Vittem ugyan fényképezőgépet, ám a kártyája bent maradt a printer kártyaleolvasójában. Így aztán ... Gergő fiam fotózott. Majd csak lesznek képek. Ádi szó szerint rábukott az ajándékaira. Én gitároztam is cseppet és úgy tűnzt, mintha Ádi is velünk énekelne. Fotók majd később. Sőt talán video is lesz. Ezt követően itthon karácsonyultunk, szűksebb családi körben.
Képriport.

Megszületett a gyermek: Így kezdi a Karácsonyt a Főnök...

Ugye, akinek van apja? ( na meg nagyapák is. :) ) Az apa egyengeti az utat. Volt valaha ilyen foglalkozás is nálunk, hogy útkaparó. Egyben ez itt a reklám helye. Ádireklám. :) Áldassanak az apák is. Kik életüket és vérüket adják az övéikért. Na és az özvegyek is, akik akaratuk és nemiségük ellen, atyákká lettek. Ádi unokám első Karácsonya indul. ( na jó. Meg még a Zám Lajosé. ) Még nem tudom minek fogja nevezni a birkózótársát, ám hogy birtokba vette, az látható. Kis Gazdám el ne haggy. :) Látható, fejre megy a kis csóka.

Dalban: Zorán: "Üres bölcsőt ringat a Hold fénye... mindig ez a mese vége ..." És ha már az unokákon túl, az apákról szó esett, essen szó a nagyatyákról is. Nagyatyai bloggerekről, dalban: Favágók: "Az Öreg kovboj dala" ( Ezt a fílinget ugyan Lajos nagyapatárssal nem egyzettem, így ez az én dógom. Az ő dóga, meg az övé. Én magánzó vagyok, Lajos meg vállalkozó. Érdekes mi? Egy ilyen vállalkozásból nem lehet csak úgy kiszállni. :) Lajos meg is mondta a főszabályt a pálinkás pohár felett, amivel turbósítottuk a gondolatainkat: "Csak a gyerekek szeressék egymást." Lám milyen egyszerű ez is. Mit mondjak? Ez a Lajos tudja a csíziót, mert magam is így gondoltam volna, ha nem lett volna gyorsabb a gondolatban. Ám mint tudjuk, semmi sem tuti. Így itt a magam nyilvánossága előtt küldök egy dalt, amit én szerzettem akkor, amikor azt se tudtam, lesz-e fiam, lesz-e unokám és annak ki lesz a másik nagyapja. Rámutatnék a hitre. Talán én is tudok valamit, dalban: Bús földemen széttekinték ...

Látod Lajos? Csak egy közös Karácsony kellett és ... bevettelek az "vállalkozásba" . Ám emlékezzünk te mit mondtál: "Csak a gyerekek szeressék egymást." Lehet ez a lányos atyák privilégiuma? Nekem két fiam, neked két lányod. Ez elgondolkodtató. Sőt! Edina lányod már ikreket hordoz, a szíve alatt. Nálatok meg így szokás ezek szerint. Már látom Főnöknek sem lesz egyszerű, hiszen egyből két unokatesó áll elő. Szerintem lányok, mert van a genetika. Ám ha fiúk? Úgy a Főnök, jó ha már most felköti a gatyát, mert az ikrek összetartanak. :) Lelkünk rajta.

Ez ugyan blog, ám ahogy a politikától, úgy a reklámtól sem szabadulhatunk. Ezáltal itt a reklám helye Zám Lajos nászomnak és a familiának: ZMF Kft. Akinek nem teccik ne nézze és a hírcsatornáimról is bátran iratkozzon le. Mert ugye vannak az elvek és van Ádi. A Főnök.

Előkészületek 2007 Karácsonyára

2007 évre visszamenően családilag azt hiszem senki nem emlékezik. Az időben ez ugyanis 80 nemzedékre való visszaemlékezést jelentene. Ebben az esetben ha jól számolom az ősök száma - feltéve, ha mind különböző 1,2 * 10 a 24-iken. Ez azt jelentené, hogy 1200 000 000 000 000 000 000 000 őse lenne az embernek. Ugye ebbe beletörik az agy? Ha tehát 2007 évvel ezelőtt egy őst szeretnénk kiválasztani, hogy ugye mi tőle származunk, rá hajadzunk, hát ez olyan lenne mint a homoksivatagban túrnánk a homokot és keresnénk a ... mit is? Ezáltal a kis számítás alapján is eljutunk oda, hogy az emberiség egy szerves valami. Az újabb és újabb nemzedékek közel úgy tesznek mint az elődök, ám közben pedig változnak. Ezért is fantasztikus az, hogy egy kollektív emlékezet, szellemiség "váltott lovakkal" azaz embereken keresztül megmarad. És ez a hit, esetleg a hiedelem. Agyból, agyba kisegítő eszközökkel vándorol valami. És ez a valami a Szeretet tudata, nevezhetjük akár Szentléleknek is. Már hogy ne legyen vita az egyes vallási felekezetek között. A zsidó-keresztény egy istenhitű szellemiségben, kultúrában kitüntetett szimbolikus szerepe van egyes "személyiségeknek". Ők a mérföldkövek, a vallásalapítók, avagy legalább is azok, akiket annak neveznek, akik szimbólummá váltak. Mindeddig, amíg ezt most végig gondoltam zavart az, hogy az én magyar populációmban - nemzetemben - egy 2007 évvel ezelőtt született zsidó pali - értsd Jézus - viselt dolgaira emlékeznek, szóban képben egyaránt. Közben meg az enyémek még a dédszüleik nevét és sorsát sem tudják. Mi több. Hét generáción túlra még fogalmunk sincs egyes csoportjaikra, azaz feljövőinkre. Vegyük csak: Vagyok én, voltak a szüleim, a nagyszüleim, dédszüleim, ükszüleim, szépszüleim, ószüleim. És a többi szülő? Még csoport nevük sincs. Nem férnek bele az agyunkba. Bizony mindezek a gondolatok egy irányba mutatnak, nevezetesen abba, hogy az emberiség egy nagy család. Csak ez kevesekben tudatosul. Mert nem érünk rá gondolkodni, hiszen "Ha gyenge vagy vernek, ha erős kergetnek én jó uram isten nehéz az embernek..." Viszont egy az Isten. És ő mindannyiunkban itt él. Csak van ugye, aki nem találja, mert akik intézményesen segítenék, mind mást mond.

Na így azért már nem is olyan nehéz elképzelni az indiai, hindu hit felfogását a reinkarnációra. Ugyan már ebből az ősök sokaságából amire rátentettünk miért is ne lehetne arcra, termetre, lélekre egymásra hajadzó jópár ember? Aki például pont olyan volt, mint én, avagy olyan mint te, aki olvasod ezeket a sorokat?

Ma kezembe került Szilágyi Julcsa nagyanyámnak küldött fénykép, melyet Anna nénje küldött neki a Baktalórántházi görög-katolikus templomról. Lám, mi nem jutott eszükbe? Templom képeket küldözgetni egymásnak? Újévi ajándéknak. Mi ez, ha nem a kollektív tudattalan és tudat határmezsgyéje, azaz hit egy lábnyoma? Emberségünk csak addig él, míg hitünk él. Ergó nemzetünk, azaz nemzet tudatunk addig él, míg vannak templomai és iskolái.

Lám. Készülődünk a családi ünnepre, a szeretet ünnepére. Az én Édes Pici Párom naphosszat ott görnyed a gyúródeszkánál és a tűzhelynél. Azokat az ételeket készíti, amelyeket otthonában készültek. Azt követi, amit látott. Ki is szorultam cseppet, ám nagyon nem bánom. Sőt símogatja a szemem is meg a lelki szemem is. Ettől azért még én is ott ólálkodom a tűzhely körül. Márcsak a Képes Sütőkönyvem mián is. :) Bár Erzsi néném megmondta: "Nálam a konyhába a férfi ne mocskolódjon, ám amit eléteszek, egye meg. Mink így szoktuk." Fel is hívom holnap, mert az én véremből - a kunok közül - és abból a nemzedékből bizony, már csak ő él. Fejet hajtok, tiszteletet teszek.

Képriport.