A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Müller Sziámi Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Müller Sziámi Péter. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. július 16., csütörtök

2009. április 2., csütörtök

Kapcsolj át!

Itt egy CD. Nem mai. Ám ma is érvényes. Müller Sziámi Péter és Tolcsvay László együttműködésében. Szerzőiségében. Hogy miért jegeztem be? Hát az egyik dal aktualitása miatt. Ez pedig a címadó: Kapcsolj át!
Ha a képre kattintsz, hallhatsz többet is. Ha ide alulra kattansz, úgy a címadót.

Kapcsolj át!

2008. január 20., vasárnap

Webkamera

Ezt a fotót a webkamerával készítettem. Elég gyenge minőség. Ezzel együtt mégis fantasztikus, hogy több ezer kilóméterre távol lévő ember - aki rendelkezik hasonló eszközökkel - láthat minket és viszont. Kezdek érdeklődni a képalkotó és video eszközök irányába. :) Egy dalt is csatolok ezekhez a gondolatokhoz.
Müller Sziámi P. - Tolcsvay L. : Kapcsolj

2007. december 28., péntek

Ha fáj a lélek

Meg vagyunk vezetve. Újra. Mit is tehet egy nép, egy nemzet, itt a Kárpát-medencében, amint ötszáz éve a túlélésre játszik és önmagával se néz szembe. "Enkezével kötött kéve." Lehet? Lehet itt emelt fővel járni? Lehet itt nem idegen hatalom ügynökének lenni? Az csoda, hogy vagyunk. Van tudatunk, és magyarnak gondolhatjuk magunk. Nekem anyám megmondta. És azóta is hiszem. Bárki bármit is mond, a magyarságot - mint olyan - hét vezér tolta be az időbe, kik vérszerződést kötöttek a "folyóközben". És elfoglalták a helyet, ahol a magyarság megszülethetett. A Kárpát-medencét. Kik szövetségbe álltak, jó okuk lehetett. Minden jó vezér, az övéit óvja. Mert övéik adták hatalmát. Minden hatalom alulról épül, avagy szembe jön. Én az alulról jövő hatalmat, népemet, nemzetemet szolgálom. Ide való egy versem:

T. Kun László Géza: Suttogás az Ungra

Te folyvást változó,
Ám mederbe szorított,
Már egy évszázada
mocskot sodorsz felém.

Tízezer éve ismerlek,
jól tudom,
oka nem te vagy
és van remény.

Soha nem lestem,
miért, honnan eredsz.
Nem irigyeltem
nászod Latorcával.

Bodrogba ömlésért
nem is perellek,
Tiszámba hagylak
Ondavával.

Váradnál letarolt
sziget nyalogat,
hát locsogd csak álomba
minden Rondítód.

Ám soha ne feledd,
Partjaink lakói,
Rád is lökhetnek
Minden undorítót.

Suttogás a vízen
Messzire hallik.
Uszadékkal szemben
Ősi Ige sziszeg.

Általad üzenem partjaidon
sínylő Testvéremnek:
A megtisztulás
Napja jön. Hiszed?

Sámándob ritmusa
dübörög véremben.
Százezer Kardot
Kovácsolt az Éj.

Kerecsen sólymom
fenn szárnyal
az égen. Közeleg már
a nap. Ne félj!

Csillagok hullnak,
A Tejút is dübörög.
Csillagösvényen erre
tart a Sereg.

Mammont lóvá téve
a magyarok Istene,
Itil Győztes
Népével közeleg.

Ahol az Ég a Rónával
Összeér, ott egyesülnek
Égi, Földi Hadak.
Győztesek és vesztesek

Egyaránt békével
Irányra tartanak.
Villan a Kard és
Újabb Ezer évre,

Helyet szab és irányt mutat.
A Kard Négyszer suhint:
Észak és Dél, majd Napkelet
És Napnyugat.

Zavaros Ungom,
A te irányod medred,
Ím hát hűségedért
Neked is jár vigasz.

Vedd bátorságunk
Okádd ki szennyed!
Hátadra te se végy
Uszadékokat.

Dalban Tolcsvai - Müller Sziámi: Csúcsokon.

2007. december 11., kedd

A lámpás

Erről a lámpácskáról két dal is eszembe jut. Egyik Müller Sziámi - Tolcsvay: Pomádé király c. dala melynek egy megragadó sora: "Illúzió és káprázat ez a kifestett világ, a lényeged apró lámpás csak, amit nem mindenki lát". Lenne egy két tippem arra, hogy kiknek küldjem el "szívküldi szívnek szívesen" jeligével. :) A másik, a Kormorán: Lámpás emberek c. dala melynek egy lényegi sora: "Ahol érik a fény oda indulok én, hol a szívünk összeérhet ..." Ami eszembe jut még, az az Ingatlanfarsang 2007. És álljon itt még egy csepp képetűd.

2007. december 10., hétfő

Babiloni csönd van ...

"Pihen az erő, mely minden tornyot ledönt." Müller Sziámi Péter sorai és Tolcsvay László zenéje. Szeretem e szerzők műveit. Talán meg is bocsátják nekem, ha a "Babiloni csönd"c. zenés igéjüket itt közreadom az ingatlanértékelői névjegyzékre vonatkozó PM rendeletre gondoltomban. (Babilon. ) Aki tudja mi ez az utóbbi, az hallgassa a zenét. Aki meg nem, az is. Mert a dal csodálatos és sokat sejtető. Hallgassuk.