A három éves

Trollok, avagy madarat tolláról ...

Internetes megtévesztési módszerek
Trollok, más néven fizetett kommentelők, vagy fizetett bloggerek egyre nyíltabban válnak magáncégek és kormányok eszközévé, gyakran marketing vagy PR célból 

Az internetes trollkodás ma már egy növekvő virtuális iparág. A trollok különböző stratégiák széles palettáját használják fel, ezek közül néhány különösen az interneten dívik. Íme néhány példa:

Írj felháborító hozzászólásokat, amelyek összezavarnak és haragot keltenek. Ez is egy Alinsky-módszer, amely az emberek érzelmi világát célozza meg, bár az internet személytelen természete miatt kevésbé hatásos.

Tégy úgy, mintha egyetértenél, vegyülj el, majd írj olyan hozzászólásokat, amelyek rossz fényt vetnek a mozgalomra. Ez gyakran megfigyelhető például demokraták által látogatott felületeken, ahol a trollok támogatók szerepét öltik magukra, majd hosszú, értelmetlen prédikációt tartanak, amitől rasszistának vagy őrültnek tűnnek. Ennek a taktikának a kulcsa, hogy alapvető értékeket körítenek értelmetlen hablatyolással, nevetséges színben tűntetve fel egy egyébként fontos témát. Szélsőséges esetekben ezek a “Trójai Faló-trollok” durva, erőszakos kommenteket csalnak ki a többi látogatóból – így erősítve az olyan légből kapott vádakat, melyek szerint például a liberális oldal “hazaáruló” vagy “komcsi bérenc” lenne.

Nyomd el a vitát. Trollok gyakran szólnak bele egyébként termékeny internetes beszélgetésekbe, így siklatva ki a témát és zavarva a résztvevőket.

Előre megírt válaszok. Sok troll kap hozzáférést olyan listához, vagy adatbázishoz, amely előre megtervezett pontok mentén közhelyes és hamis válaszokat ad őszinte szándékkal felvetett témákra. Amikor hozzászólnak, szavaik furcsán műanyagnak és előre-gyártottnak tűnnek.

Hamis asszociáció: ez kéz a kézben jár a beépített trollok technikájával, akik elvetik a hamis sztereotípiák magvait. Például azokat, akik felszólalnak a bankrendszer ellen, “holdkórosnak”, vagy “üldözés-mániásnak” bélyegzik, szándékosan összemosva globalizmus-ellenes mozgalmakat rasszistákkal és terroristákkal, mivel a negatív jelzők elbátortalanítják a kételkedőket.

Hamis józanság: Amikor valaki a józanész szócsövének szerepében tündököl egy olyan vitában, ahol a szemben álló felek megalapozott és jól körvonalazható véleményt képviselnek. Ilyenkor a troll megpróbálja elmaszatolni a felek által felsorakoztatott tényeket, olyan irányba sodorva a beszélgetést, ahol az igazság “viszonylagossá” válik.

A vita beskatulyázása: az egyik legáltalánosabb módszer. A troll megvádolja ellenfeleit, miszerint azok egy bizonyos irányzat tagjai – még akkor is, ha ez nyilvánvalóan nem így van- majd az adott irányzatot kezdi támadni. Esetleg a troll kifacsarja vitapartnereinek egyes szavait, majd kizárólag ezeken lovagol.

Néha ezen módszereket olyan átlagos felhasználók is alkalmazzák, akik komoly személyiség-zavarral küszködnek. Mégis, ha azt tapasztalod, hogy valaki gyakran vetemedik egy vagy több fentebb felsorolt taktikára, fenn áll a lehetősége annak, hogy egy fizetett internetes trollal van dolgod.

Egy közülünk ...

BejegyzésDevizaadósok Szövetsége által

Jegyzet Kovács Levente 2013.10.03-i mondandójával kapcsolatban

A riport: http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=163332

A drága Bolgár úr és Kovács Levente (KL) beszélgetéséből  címszavakban ez került jegyzeteimbe:

1. Nagyobb bajban vannak a forinthitelesek, mint a devizahitelesek
2. Az ügyfeleknek van egy része, akik a munkahelyvesztés miatt jutottak bajba. Ők a bajba jutottak …
3.  Nem fizetnek, mert nem tudnak kategória
4. Nem fizetnek, mert nem akarnak kategória
5. Elsősorban a bajba jutottakon akarnak segíteni áldozatok árán is
6. A Bankszövetség a bankvezetőkkel és a kormányzattal tárgyal …
7. Tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség a kár …
8. Nagyon nehezen tudnak külföldi forrásokat bevonni …

Egyre jobban élvezem az Október 3-i "civil" vs. Bankszövetség tárgyalásról megjelenő híradásokat. ( Már hogy ne feszegessem a kollaboráns kifejezést a "parlamenterekre".)

Mintha a tárgyaló "civilek" nem ugyanott ültek volna. Jó kis baleset. Ahány forrás, annyi olvasat. Egy a biztos. Ott mindenki nyert. ( Mert úgy kommunikálja.)

Figyelem! Új fogalmat is tanulunk. A DEVIZAADÓS LUFI

Néhány keresetlen szóval – Palimadár mivoltomban - meg is illetem azt a kommunikációt. Nyilván a nagyközönségen belül nekem is szánták. Tehát nem vagyok illetéktelen. 

Figyelem! Ez nem a DÉSZ hivatalos közleménye, mert azt külön, mindig feltüntetem, hanem Tilk László Géza (tlg) magánvéleménye. Amitől persze ismert okok miatta, azért nincs is olyan nagyon messze a DÉSZ hivatalos álláspontja sem. A kettőt azért még sem szabad összekeverni, mert az Elnökség véleménye egyébiránt az, hogy ne piszkáljunk senkit, a devizahitel szindróma emblematikus figurái közül. Szóval ez az írás itt nincs is, csak valaminek – egy jegyzetnek - a margójára került és a véletlen műve, az hogy nyilvánosságra hoztam. Úgy látszik magamban beszélek és az kihallatszik? Tekintsük tehát "írói munkásságom" részének. 

Ad.1: Nagyobb bajban vannak a forinthitelesek, mint a devizahitelesek: Ha ez így van, akkor az nagyon nagy gáz. És valóban közel 20 %-a a forinthiteleseknek is bedőlt, avagy nem teljesít megfelelően. (Én emlékezem a kilencvenes évekből olyan pénzügyesek rendezte konfereciára, ahol azt fejtették ki, hogy Magyarország az eldorádó, mert itt még nagyon alacsony a jelzáloghitelek aránya. Nem éri el a nyugati 40 %-os szintet. A bebukott hitelek aránya pedig 1 %.) A devizahiteleseknél azért ez az arány minimum a duplája, tahát 40 % feletti. A mi felméréseink szerint 52 %.  Egyet ne feledjünk azért. Mi a bankszövetségeseknek statisztika vagyunk. Nem akarják tudni, hogy mi azok a forinthitelesek vagyunk, akiket 2004-2008 között  98 %-ban betereltek a devizahiteles karámba, ma már gettóba. Végtörlesztéssel, váltságdíjjal (végtörlesztés) kiengedtek bennünket az árfolyamrés és árfolyam gát által "fenyegetett" helyzetből. Mai napig, teljesen természetesnek tartják, hogy vannak forinthitelesek és devizahitelesek. Az ilyen irányú diszkrimináció - ami alaptörvény ellenes - számukra teljesen természetes.

Ad.2. Az ügyfeleknek van egy része, akik a munkahelyvesztés miatt jutottak bajba. Ők a bajba jutottak …: Bizony ezzel egyet kell értenünk, mind a forinthiteles, mind a devizahiteles relációban. Itt viszont szóvá kell tenni azt, hogy nem mindegy az, hogy egy fizetésből is kifizethető a hitel, avagy a kettő sem elég. A devizahiteleseknél ugyanis ez a helyzet. Az ilyen helyzettel a hitel folyósításánál kalkulálni kell. Mind a hitelfelvevőnek, mind a banknak. A devizahitelesek esetén „papapapa” bizony a bankok megszüntették azt a szűrőt és olyanokat is belecsábítottak ebbe a helyzetbe, akiket bizony nem kellett volna. (No ez bűncselekmény.) Rájuk hárítva úgymond minden kockázatot, mert ugye ott a fedezet, az ingatlan, az autó. Aztán jól kiderült ugye, hogy a fedezet kevés a banknak. Ez bizony csalás volt, a bankok részéről. Hatalmas társadalmi felelőtlenség. Kilátástalan helyzetbe hoztak egy társadalmi réteget. Ez tudatos, szervezetten elkövetett csalás, károkozás. A védelmet kikapcsolták és ránk eresztették a gázt.

Ad.3.Elsősorban a bajba jutottakon akarnak segíteni áldozatok árán is: Bizony, nekik hatalmas áldozat a nyereségből visszavenni. Főleg az extraprofitból. Amit persze állam bácsi is figyel és meg-meg csapolgat. Persze azoknak a devizahiteleknek a kipengetésére, amit Samu bácsi vett fel már 1980-as évektől kezdődően és amit visszaosztva fülenként minimum egy milla jut a megszülető magyar állampolgárra. Melytől az ember csak akkor szabadulhat, ha állampolgárságot vált. Idegesebbek ezt a körülményt úgy aposztrofálják, hogy elzálogosították a jövőnket. Milyen nagy kuss van ugye erről is? Az elszámoltatás lassan negyed százada késik. Nos - a banki újradefiniált - bajbajutottak, a munkahelyüket vesztettek. Hm ... annak meg megint mi vagyunk az oka, hogy olyan tehetségtelen lúzerek vagyunk, hogy még egy sz@r munkahelyt sem tudunk szerezni. Mondjuk, ezzel van összefüggésben az, hogy 500-600 ezren már bizony kint gályáznak. De miért is? Bizony. A gengszterváltás hozadékaként megszűnt 1,5 millió munkahely és az nem lett pótolva 25 éve. Viszont az újratermelhető nemzeti vagyont - aminek a nyilvántartását 1989-e eltörölték - sikerült egy tál lencséért a politikai "elitnek" átjátszani a külföldi tulajdonosoknak. Nekik viszont a hazai munkaerőre csak akkor van szükségük, ha az a kalkulációjukba belefér. Alacsony munkabér!

Az ám torkosborzok! A hitelek bedőlésének nem csak a munkahelyvesztés az alapja, hanem az alacsony munkabérek. A osztrák bugyellárisa ötször, a német-farncia-angol bugyellárisa hatszor vastagabb. Na ná, hogy jót röhögnénk mai magunkon, ha ötször annyi lenne a jövedelmünk ezekhez a banki követelésekhez.

ad.4. Nem fizetnek, mert nem tudnak kategória: Lám. K.L. is ismeri ezt a kategóriát. Csak ezek szerint azt nem tudja, hogy a havi törlesztő részletek a devizaadósok esetében megduplázódtak átlagban. Miután csak a bankvezérekkel és a kormánnyal tárgyalnak ők ugye, így a bankvezérek és a kormányzati tisztviselők havi kereseteiből nem látják, hogy átlag kezdő havi törlesztő 70 ezer volt és most 140, amikor a havi átlagbér 141. Nekik nem szól az asszony, hogy apukám, koppan a kanál a zsírosbödön alján! Nem veszik komolyan, hogy a devizaadósok többsége a "túlterhelés" miatt nem tud fizetni, sőt folyamatos károk érik.  Amikor egyik keresetet elvitte a bank? És egy keresetből kell a rezsit és a mi mindent állni. No kedves Levente itt a gáz. Ezért nevezünk mi titeket torkosborzoknak. Mert nektek semmi nem elég az extra profithoz.

Ad.5. Nem fizetnek, mert nem akarnak kategória. Édes Istenkém. Van aki el tudja képzelni azt a sötétben bujkáló devizahitelest, aki a banki és a végrehajtói vegzatúrát - mert nem akar fizetni - állja. Köreinkben elvétve vannak a Mórickák ám. Aki elismeri a felelősségét hogy ő rúgta be a templomablakot, ám leszarja. Ez a devizaadósok démonizálása! Nagyon csúnya és aljas híresztelés. Csúszatás, a devizaadósok áztatása a társadalom előtt. 

Ad.6. A Bankszövetség a bankvezetőkkel és a kormányzattal tárgyal: Úgy van. És ez nagyon helyes is. Csodálkoztunk is, hogy mi ez a civileknek szóló ötletbörze. Mi ugye nem statisztika és kartotékadat vagyunk, amit ők kezelnek. Géppel szállnak a fejünk felett. makro adatokkal dobálóznak. Ám lila segédgőzük nincs arról, mint elefántnak a porcelán boltban, hogy milyen kártékonyak is tudnak lenni.  Le fog esni az álluk, amikor eléjük tesszük - a bíróságokon - a konkrét szerződések szerinti kárszámításainkat. Őszintén szólva már alig várom a pillanatot.

Ad.7. Tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbség a kár … amit ők meg kívánnak osztani. Eszükbe nem jut, hogy ennek egyszer és mindenkorra, az árfolyam kitettségnek VÉGET lehet és KELL tenni. A kormányzat legutóbb határozottan, diktátum szerűen ultimátummal leszögezte. Bizony kedves K.L. A kufárt, a pénzváltót nem csak a Jeruzsálemi Nagy Templomból kell kivezetni ( idegesebbek megfogalmazásában kiebrudalni) hanem ebből az országból is. Nem fátum a pénzváltás. Az országban megvan az a pénz, aminek felvételével a kölcsönszerződéseink semmisségének bírói kimondásával kifizetünk titeket, és mehettek anyukátok szoknyaszegélyére konvertálni. És kiderül, nem dől be a forint, nem lesz államcsőd. Lecserélünk benneteket!

Ad.8. Nagyon nehezen tudnak külföldi forrásokat bevonni …: Bizony, lehet - sőt biztos - hogy akkor ezt a nehéz feladatot nem nektek - drága K.L. drága Bolgár úr barátja . kellene csinálni. Meghaladja a képességeiteket.

A doktornő aki meglátta a valóságot.

Ma ünneplem 37. házassági évfordulómat :)

Két horgász beszélget. Hát tudod, mindig szorulok a házassági évfordulómon az asszonytól. Elfelejtem és azt sem tudom hányadik. No ilyenkor aztán jön a kedvezmény elvonás. Így az egyik. Mire a másik: Hagyjad csak. Emlékezel amikor azt a nagy harcsát fogtuk? Már hogyne. Így az egyik. Negyven éve suhanc korunkban szeptember 9-én hajnali 3 óra 44 perckor. Másik: Na látod. És mit gondolsz a harcsa emlékezik erre? 
Bizony ezt már a Teremtő így rendezte. A férfi nőt, a nő meg gyerekeket és családot szeretne. Aztán lesz ahogy lesz. Nálunk például két fiú és most már egy fiú és egy lány unoka.
Öreg kutya ne tanuljon új kunsztokat. A 37. házassági évfordulónkra is ugyanazt nyújtom, amit eddig. Szerelmes dalaimat. Többet ér egy ismert rossz, mint az ismeretlen jó. :) Lehet ez a házasságban élés titka?

Márta dalcsokor.

A városon átsuhan 

A szerző-dalnoknak feltűnik Végzete Asszonya Debrecenbe költözködésének első napján. Ám ez a felismerés csak kicsit később tudatosul, azaz válik dallá.

Bíborszínű szép virágok 

A szerző-dalnok elköszön egyéb női jelöltektől, mert tisztességes és hűséges szeretne lenni a Végzet Asszonyához.

Oly szokatlan nékem 

A szerző-dalnok szexuális felfűtöttségében égető hiányát érzi párjának a vágyak redőzte álmok lepedőjén.

Ezer szállal láncolsz 

A szerző-dalnok rádöbben rabságára, hogy behálózták, ezer szállal.

majd 38 év múltán

Otthon és itthon 

A szerző-dalnok készül a halálra, ám meggondolja magát, mert itthon a család.

Hajnalban Mártámnak 

A szerző-dalnok – míg ág már alig reccsen - elmereng egy hajnalon, a teremtés csodáján és ódát zeng párjához.

Az emberiség tengerének cseppje az EMBER. Az emberi társadalom tengerének cseppje a CSALÁD, egy férfi és egy nő, szerelme, szövetsége, életközössége. Végzetesen egymásra vagyunk utalva, mi férfiak és nők. A Végzet Asszonya, az én végzetem, jobbik részem Németh Márta. Így köszöntöm lassan hagyománnyá érőn dalcsokrommal – a neki írt dalaimmal – 57.  58. születésnapján, na meg most az 59.-en is. :)

Továbbra is időszerű - és napjainkban is aktuális - viszont még egy neki írt dal, így "esmétlés onnat hogy": 

Nézd fenn az égen

Nézd fenn az égen, hogy tűz a Nap.

Mégsem láthatod, az igaz utakat.

Felettünk felhőt, kerget a Szél,

Hideget ont és mi, nem állunk elé.

Nézd fenn az égen, a sápadt Hold virít,

Láthatod a Sárga Rózsa szirmait,

De itt nem találod, mert kavarog a Fény

A Fagy foga oly kemény, kemény.

Mondd Kedvesem, miért élsz? Erőt adj nekem,

Hogy a Sárga Rózsa szirmait a Kertbe szétvigyem,

Hol sok ember vár s kókadt minden virág,

Várják az Urat, tán majd ad csodát.

Bizony-bizony Kedvesem - no ByAlex - fenti dal még aktuálisabb, és mint látod újra csizmát húztam és felkötöttem a pisztolytáskát. Nem is tudom rendjén való-e az ilyen, egy Öreg Kovboj esetében? Nem hittem volna, hogy újra ellenállni kelljen. 

Én vagyok az, aki nem jó ...

Hejce 2013.07.06

"Vannak emberek, akiket egy időre AJÁNDÉKBA kapunk, hogy elkísérjük életük egy szakaszán.Nem azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette és nem is azért, hogy tanácsainkkal megfojtsuk. Csak azért, hogy szeressük és menjünk mellette és boldogok legyünk amiatt, hogy Ő a világon van...., gondolhatunk rá....
Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál.Ugyanarra a dalra rezdülünk.
Érezzük egymást.
Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni.
És ez igazából nem is szenvedés,mert jó, hogy eszeveszetten hiányzik.
Jó,hogy ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban... hogy újra találkozhassak vele.
Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben.
Az ő dallamát és az ő rezdülését.
Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa.
Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a Véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan és mély szövedékével,hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett."
Bandit ajándékba kaptam. És köszönöm anyukájának. Az Angyalnak. Angyal Magdolnának.

Akkor mi is a tét? 1. rész.

Jól láthatóan eltérnek a nézőpontok a deviza-elszámolású kölcsönszerződések dolgát illetően. A dráma, avagy a tragikomédia szereplői:

- Bankrendszer

- Kormányzat

- Média

- Bírák

- Devizahitelesek / devizaadósok

- Társadalom

Sértetlenül beemelek ide egy írást, mint „állatorvosi beteg lovat” és annak tartalmához rendelek pár gondolatot, felismerést.

Jog, bankrendszer, devizahitel

2013.06.28. 11:22 Szarvas Norbert

„ – Úgy tudjuk, hogy a bírók is megosztottak a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos kérdésekben, és a tárgyalást megelőzően volt egy zártkörű bírói konferencia a problémakörről.

– Igen, azt beszélik, hogy nagy a vita a bírók között arról, hogyan kellene dönteniük ebben az ügyben. Az már jó, ha vita van, csak az nem jó, ha ez a vita a nyilvánosságtól elzártan folyik. Az elgondolkodtató, hogy vannak olyan emberek a bírói karban, akik fontosabbnak tartják a bankrendszer stabilitását, mint a jogrendszer kikényszerítését.” (Lázár Dénes)

Az igazi kérdés: a jog rendelkezik a bankrendszer és ezáltal a pénz felett, vagy a pénz teszi lehetővé a jogot? [1]

A jog betartható lenne, ha a gazdaság összeomlik, és az emberek éheznek? A jog betartható volt a 90-es évek Argentínájában vagy Afrikában? Amikor a hiperinfláció miatt a bankrendszer megsemmisül, és ezért elértéktelenedik a pénz, akkor az emberek a saját erkölcsi győzelmüket kezdik el ünnepelni, vagy egymásra támadnak az utolsó falat kenyérért? A jog rendfenntartói ilyenkor hol lesznek? Családjukat mentik, vagy pedig a jogot próbálják fenntartani? [2]

Szeretjük azt hinni, hogy a jog a legfontosabb (és valóban így van), de nem szabad naivnak lennünk azzal kapcsolatban, hogy elhisszük: a jog képes a saját lábán megállni. A jog ősidők óta a vagyont, a hatalmat követi, annak árnyékában jár. A jog egy társadalom közös megegyezésének és szokásainak a lenyomata, amely nem jöhetett volna létre anélkül, hogy a társadalom megalakult volna és működne. A társadalom pedig minden esetben érdekek mentén szerveződik.  [3]

A 21. század legnagyobb érdeke a pénz. A pénz az összetartó erő, a kényszerítő erő, és az elrettentő erő. A pénz az egyetlen dolog, ami tökéletesen összehasonlítható bármivel. Amint a pénz eltűnik (és megértjük, hogy mára Magyarországon nem létezik cserekereskedelem, hiszen szolgáltató és kevésbé termelő országként esélytelen is lenne), a jog is sérülni fog. Mert az addig többé-kevésbé egységes társadalom összeomlik, és a közös érdek (pénz) helyett mindenki a saját érdekét helyezi a társadalom érdeke fölé anélkül, hogy a jog és annak manifesztálódott erői (jogalkotók, rendőrök, katonák) fellépő és ellenőrző szerepet töltenének be, hiszen ezen szervek leginkább a pénz miatt védik a jogot.  [4]

A pénz annyit ér, amennyire a társadalom azt taksálja. Azért védenek és érvényesítenek, hogy cserébe rend legyen, pénzt kapjanak, és legyen lehetőségük a pénzt élelemre és egyéb dolgokra elkölteni. Amint megszűnik a pénz, az a kényes egyensúly is felbomlik, amelyik motiváló erőként hatott a rendfenntartókra, és amelyik miatt a rendfenntartó is a társadalmi érdek fölé helyezi a saját érdekét (családjának élete). [5]

A devizahitelesek ügye pontosan azért veszélyes, mert most egy maroknyi ember képes megrengetni a társadalmat saját érdeküket a társadalomé fölé helyezve. [6]

Akik támogatják a devizahiteleseket – vagy akik ellenük vannak –, azok mind-mind a saját érdekük szerint cselekednek, miközben a végleges döntések hatásainak tudatában (ha a devizahitelesek nyernek, összeomlik a rendszer; ha a bankok nyernek, összeomlik a társadalom) várják a jog végső ítéletét úgy az erkölcsi, mint a gazdasági színtéren. Senki sincs felkészülve a vereségre, hiszen akkor belátná, hogy egyik fél sem nyerhet. [7]

A kérdés tehát adott: a jog miért tartja fontosnak döntésében a pénzt, miközben a pénz tartja el a jogot?

A fenti írás egyes tartalmi elemei felhasználásával igyekezünk a továbbiakban rámutatni a „Vagy valami, vagy megy valahova” jelenség csoportra.

[1] Az igazi kérdés: a jog rendelkezik a bankrendszer és ezáltal a pénz felett, vagy a pénz teszi lehetővé a jogot?

Ad [1]: A szerző, már magában a kérdésben is kvázi állást foglal. Úgy tűnik helyt ad annak, hogy vannak az érintettek, az érintetlenek, na és az érinthetetlenek.  A bankjainkkal fennálló jogi –és elszámolási vitánkban, eleve lúzerek lennénk, hiszen az ellenérdekű érinthetetlenek rendelik a zenét a cigányoknak,  azaz kétség sem merülhet fel azt illetően, hogy a bankrendszer vélt, avagy valós érdekei érvényesülnek-e. Lám csak: „A jog betartható lenne, ha a gazdaság összeomlik, és az emberek éheznek?” Szerzőnk közvetlen összefüggésbe hozza a devizaadósok jog –és vagyontól való megfosztásának vélt (!) szükségszerűségét a gazdaság összeomlásával.  Ez bizony kapitális csúsztatás, közel azonos szintű jól irányzott hazugság, mint a 2004. évi gyurcsányi vízió a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitában, mikor több millió román beáramlását vizionálta az Öszödi Böszme. Ez gyilkos és ordas eszme! Alkalmas a bűnbakképzésre. Tedd az áldozatot bűnbakká, ordas birodalmi praktika felújítása.

Leszögezzük újra és újra, hogy a közjónak (hazai és európai) nem feltétele az, hogy a devizaadósokat megfosszák otthonaiktól, autóiktól, mert Európa és Magyarország csak ennek árán maradhatna meg. A bankrendszer nem omlik össze, ha a betervezett fosztogatások nem valósulnak meg. ÚJATERVEZÉS! Ahogy a GPS mondja.

A betervezett – a szerződésekbe kódolt -  fosztogatásokkal, a kényszer-értékesítésekkel érték nem jön létre. A materiális javak, úgymint ingatlanok illetve gépjárművek tulajdonjogának tömeges ÁTRENDEZÉSE valósulhat csupán meg.  A Jog, azaz a Törvény minden további – különösebb következmények - nélkül leállíthatja a banki ámokfutást Magyarországon.

( Amit a hazánkban egzisztáló „leánykák” előadnak, az hisztéria. Anyabankjaik pénz és profit éhségének igyekeznek az utolsó töltényig eleget tenni.  A pénzt a király, avagy a császár bocsátja ki. Kérdés tehát az, hogy jelenleg ki a király, avagy ki a császár? Az Európai Központi Bank? Aki az ő helytartóin, azaz az úgynevezett nemzeti bankokon keresztül uralkodik? Avagy máshova futnak össze a gyeplők? )

A kérdésre a válasz egyértelmű. A Törvény hatálya alá tartozik a pénzrendszer is! Káosz, pusztulás akkor van, ha nem a Törvény uralkodik. Az állam – így a békés társadalmi lét - alapja a törvényes rend.  El a kezekkel tehát a bíráktól, a bírói függetlenségtől!

[2] A jog betartható lenne, ha a gazdaság összeomlik, és az emberek éheznek? A jog betartható volt a 90-es évek Argentínájában vagy Afrikában? Amikor a hiperinfláció miatt a bankrendszer megsemmisül, és ezért elértéktelenedik a pénz, akkor az emberek a saját erkölcsi győzelmüket kezdik el ünnepelni, vagy egymásra támadnak az utolsó falat kenyérért? A jog rendfenntartói ilyenkor hol lesznek? Családjukat mentik, vagy pedig a jogot próbálják fenntartani?

Ad.[2.] Lám. Egy vízió.  A 90-es évek Argentínáját illetve Afrikát vizionálja ide szerzőnk.  

Ezt utálom személy szerint az „ifjú törökökben”. Magyarul a közgazdász palántákban. Ezeknek az agyában a pénzrendszer természetéről tanultak egyszerűen elnyomják a valóságot. Szögezzük le. Magyarország nem Argentína és nem egy Afrikai állam. Gyarmatosító, rabszolgatartó körökben persze lehet ilyen nézőpont, nem vitatom. Ám ezt a nézőpontot minden egészséges társadalom bünteti. Európában – hagyományosan - lámpavassal.

Teljesen más a magyar társadalom történelme, társadalmi szerkezete, múltja, jelene és jövője, mint a megnevezett példáké, így azoknak az érvelésben helyük nincs. A Törvény és a Pénz szembeállítása elképesztő ostobaság. Ugyanis a Pénz is csak a törvényes renden belül működik. Ugyanis, hogy működhessen, ahhoz azt el kell ismerni. A Pénz elismertetését a Törvény szavatolja! A pénz használata, alkalmazása ugyanis közmegegyezés. Az a Pénz, ami szemben áll a Törvénnyel, az a maffia pénz. Az a hatalom, ami szemben áll a törvényes hatalommal, az a maffia.

[3] Szeretjük azt hinni, hogy a jog a legfontosabb (és valóban így van), de nem szabad naivnak lennünk azzal kapcsolatban, hogy elhisszük: a jog képes a saját lábán megállni. A jog ősidők óta a vagyont, a hatalmat követi, annak árnyékában jár. A jog egy társadalom közös megegyezésének és szokásainak a lenyomata, amely nem jöhetett volna létre anélkül, hogy a társadalom megalakult volna és működne. A társadalom pedig minden esetben érdekek mentén szerveződik.

Ad.[2.] Az emberiség története kaotikus és rendezett viszonyok egymás melletti, illetve egymást követő sora. A homo sapiens életében a Pénz, mint olyan pár ezer éve hogy létezik A városiasodással – termeléssel - jelent meg, mely folyamat a városállamokon keresztül a mai nemzetállamok szövetségéhez ( EU ) illetve a birodalmakhoz USA, KÍNA stb.) vezetett. Érdemes végig gondolni e folyamatokat, ugyanis világosan kivehető, hogy a Hatalom és a Pénz szerves egységet alkot. A daliás időkben a király a saját arcmásával verette a pénzt, melynek üzenete az volt, hogy az az alattvaló, aki nem ezt használja a javak cseréjére, azt ő a király megbünteti, mert ugye az adókat egyre inkább pénzben szedte be és szedi, ez képezi hatalma alapját.

Ahogy a piacok rendjét – a rablók távol tartását, a törvénytelenségek felszámolását a piacon belül, a piacfelügyeletet  -  mindig a király szavatolta és szavatolja ma is. Nem vagyunk naivak, tudjuk hogy az emberi társadalmak az érdekek mentén működnek.  

Éppen ezért azt is tudjuk, hogy a hazai pénzrendszer tömegesen kötött meg olyan úgynevezett deviza-elszámolású kölcsönszerződéseket, amelyek a számítási metodikájába PÉNZVÁLTÁST épített bele, annak érdekében, hogy a PÉNZSZIVATTYÚT kénye-kedve szerint működtethesse.   Az adósoktól „törvényes garanciák” (erőszak szervek útján)  alapján vonhassa el jövedelmük egy bizonyos részét, és ha azok bármilyen ok miatt „nem teljesítenének”, úgy ne vele, a bankrendszerrel folytassanak vitát a bíróságok előtt, hanem a bíróságok megkerülésével a végrehajtók által legyenek fenyegettetve, a rendőrséggel megtámogatva, azaz ERŐSZAKKAL (KÉNYSZER ÉRTÉKESÍTÉS) megfoszthatók legyenek javaiktól, és nem csak a fedezetül felajánlott javaktól.  ADÓS-RABSZOLGÁKKÁ tehetőkké váljanak. Erről van szó Barátaim! Ez a tét. A devizahitelesek / devizaadósok JOGFOSZTOTTSÁGA.

[4]  A 21. század legnagyobb érdeke a pénz. A pénz az összetartó erő, a kényszerítő erő, és az elrettentő erő. A pénz az egyetlen dolog, ami tökéletesen összehasonlítható bármivel. Amint a pénz eltűnik (és megértjük, hogy mára Magyarországon nem létezik cserekereskedelem, hiszen szolgáltató és kevésbé termelő országként esélytelen is lenne), a jog is sérülni fog. Mert az addig többé-kevésbé egységes társadalom összeomlik, és a közös érdek (pénz) helyett mindenki a saját érdekét helyezi a társadalom érdeke fölé anélkül, hogy a jog és annak manifesztálódott erői (jogalkotók, rendőrök, katonák) fellépő és ellenőrző szerepet töltenének be, hiszen ezen szervek leginkább a pénz miatt védik a jogot.  

Ad. [4] Szerzőnk első mondatával leborul Mammon oltáránál. Ad katedra kijelenti, a legnagyobb érdek a pénz. Nos az emberi gének mintegy hatezer éve nem változtak. Így ami egyszer megtörtént, megtörténhet még egyszer. Éppen az érdekek mentén. Ahogy a Názáreti kihajtotta a kufárokat a templomból, ahogy egy bajszos diktátor kihajtotta a finánctőkét Európából és ahogy egy másik bajszos diktátor, Sztálin kihajtott mindenkit, mindenhonnan, népeket telepített ki és át. Szerzőnknek csak ennyit jelezhetünk,  a pénz szükséges, ám nem elégséges. Nem kevesen vannak a mi társadalmunkban sem olyanok, akik nem tesznek meg mindent pénzért. Mondjuk a banki alkalmazottak, a közjegyzők, illetve a végrehajtók tömegei bizony jól motiválhatók pénzzel, ám nem belőlük áll a társadalom.  A rabszolgák és a szabad emberek mindig is szemben álltak az emberiség történelme során, és mindig is szemben fognak állni. Esetünkben sincs ez másként. A rabszolgatartók és rabszolgáik állnak az egyik oldalon, míg a családjaikat, otthonaikat, javaikat és jogaikat védők – a nép - állnak a másik oldalon. De miért is? Azért bizony, mert rossz szerződést kötöttek. Nem jók a játszma szabályai. 

Igazat szól a szerző akkor, amikor a jogalkotók, rendőrök, katonák dolgában azt szögezi le, hogy pénzért teszik, amit tesznek. Egyet felejt viszont ki. Azt hogy ezen jogalkotók, rendőrök és katonák egyfelől magyarok, másfelől soraikban ott vannak a devizahitelesek / devizaadósok. A bírák között is. Tehát ők is „bennszülöttek”. Idegen csapatok nélkül egyetlen emberi társadalom sem hagyja kifosztani magát. A magyar szabadságharcok egyébiránt, mind erről szóltak. A parasztlázadást – amelyek nyilván mind elbuktak - az különböztette meg mindig a történelem során az eredményes szabadságharctól, hogy a szabadságharcokat már nemesek vezették. Szabadságharcainkat mi magyarok ez idáig mindig megvívtuk, mégpedig eredménnyel – hiába  szorítottak a birodalmak minket (is) a fegyverletételekre – ugyanis az azok előtti és az azokat következő viszonyok, mindenkor lényegesen megváltoztak. Nem voltak hiába valók az áldozatok, ahogy a rákövetkező nemzedékek azok tapasztalatait őrzik.

Akkor tehát, amikor a devizahitelesek / devizaadósok szervezetten a bíróságokra tartanak, avagy az utcára mennek, az a devizahitelesek / devizaadósok szabadságharca. Polgárjogi küzdelem.  És bármennyire is szeretnék összeugrasztani az utcai harcosokat és a törvény útján haladókat, az nem fog menni, mert ahogy holló hollónak nem vájja szemét, úgy nem megy szembe egymással az utcai devizahiteles a törvény  pajzsával menetelő devizaadóssal. Ha van veszély, ami társadalmi robbanással fenyeget, akkor az éppen az, ha a becsült 1100 eddig indított pert egy húzással elkaszálnák a bíróságok – a Kúria -  mert akkor válna nyilvánvalóvá mindenki előtt, hogy hazánkban nem a Törvényes rend uralkodik és ez esetben már senki nem fogja betartani a törvényt.

A devizahiteles tömegeket utcára mozgató szervezett - radikális - erők azért tudnak több embert az utcára vinni, mert az tűnik a könnyebb útnak a devizahiteles / devizaadós társadalom többségének. Pereskedni senki nem szeret. Isten ne adja, hogy a törvényes utat járók útját elrekesszék, mert akkor szabadulnak el igazán az indulatok, ha már a Törvényes Rendben sem bízhatnak az emberek.

[5] A pénz annyit ér, amennyire a társadalom azt taksálja. Azért védenek és érvényesítenek, hogy cserébe rend legyen, pénzt kapjanak, és legyen lehetőségük a pénzt élelemre és egyéb dolgokra elkölteni. Amint megszűnik a pénz, az a kényes egyensúly is felbomlik, amelyik motiváló erőként hatott a rendfenntartókra, és amelyik miatt a rendfenntartó is a társadalmi érdek fölé helyezi a saját érdekét (családjának élete).

Ad.5. Ilyet csak kizárólag tanulmányai alapján kombináló fiatalember írhat le.  Az mellett tesz hitet, hogy a zsoldosok működnek csak hatékonyan. Valóban mára Magyarországon a rendet – belőlünk szervezett - zsoldosok tartják fent. („Enkezével kötött kéve.”) Már az APEH alkalmazottak száma is nagyobb, mint a hadseregünk létszáma a Rendőrségről már nem is szólva.  Ám vajon milyen is e szervezeteken belül a morál?  Nos a pénz nem szűnik meg. Mert ha eltűnik a pengő, megjelenik a forint ugye?

(Önkéntes fegyveres szervezet lényegében nincs is. Hol a huszárságunk? Ahol a szamurájok.  Elárulok viszont szerzőnknek egy nyílt titkot. Nem a véletlen műve az, hogy a római császároknak hun, illetve germán testőrsége volt és hogy az egyiptomi fáraói trónon ülő görögöknek pedig mamelukok néven kun eredetű testőrsége volt. Mindaddig tehát, amíg a rendfenntartó erők nem idegenek, addig hazaküldhetők! Lásd a Munkásőrség felszámolását anno. Hazaküldték ugye a fiúkat?)

Szerzőnk kvázi azt állítja, hogy a rendfenntartók a társadalmi érdek alá rendelik életüket, boldogulásukat és mindezt pénzért teszik. Hát hatalmasat téved. Nem olvasta a Mein Kampfot. Ami nagy hiba. A hitleri gépezet vitathatatlan erejét többek között az garantálta, hogy annak szerzőjében tudatosult, hogy pénzért halálba tömegeket nem leget vezényelni, csakis eszmékkel és ideákkal. Szerzőnk tehát hatalmasat téved annak a feltételezésével, hogy a pénz megszűnhet és hogy pénzért halálba lehet vezényelni tömegeket. Mert bizony, ahonnan kimegy a pénz, oda mindig bemegy az új pénz és tömegek pénzért nem indulnak halálba, mert a halál minden anyaszültének a Teremtő által garantált.

[6] A devizahitelesek ügye pontosan azért veszélyes, mert most egy maroknyi ember képes megrengetni a társadalmat saját érdeküket a társadalomé fölé helyezve.

Ad.[6.] No szerzőnk kinyilatkoztatásai közül ez a „legszebb”.  „Egy maroknyi ember képes megrengetni a társadalmat, saját érdeküket a társadalom fölél helyezve? „

Kezdjük azzal, hogy a társadalmat nem egy maroknyi ember, hanem a deviza-elszámolású kölcsönök bevezetése és az ezzel előálló jogviszonyok rengették meg. Az eladósítás. Az a nemzetközi méretű csalás sorozat, mellyel a társadalom egy részét TÚLTERHELIK, azaz jövedelmeiket oly mértékben vonják el, hogy az így előálló pénztelenségből fakadó viták kapcsán családok tömegei bomlanak fel, emberek sokasága öngyilkosságba menekül és folyamatosan képződik egy egyre növekvő eltartásra szoruló réteg, betegekből, rokkantakból és munkanélküliekből. És miért is? Hogy a bankszektor „tervei” teljesülhessenek?

Ma Magyarországon egy átlagos ingatlanfedezetű devizahitel (a DÉSZ tagiainak adatszolgáltatása alapján) 11 millió forint. ( Ami egyezik a KSH szerinti lakás statisztikák érték adataival is.)  A deviza-elszámolású kölcsönszerződések kezdő részlete átlagosan  havi 70 ezer forint  volt, míg a 2012. évi átlagos havi törlesztő részlet 140 ezer forint volt. Ezzel együtt az átlagos nettó jövedelem hazánkban, 141 ezer forint havonta.  Aki ebből a négy adatból nem látja az összefüggést, az menjen orvoshoz. Vizsgáltassa ki az agyát. Ez azt jelenti ugyanis, hogy csak és kizárólag egy kétkeresős család képes ezeket a terheket viselni, úgy ahogy, a rezsi költségek mellett. Egy olyan társadalomban, ahol a válások száma meghaladja az 50 %-ot?  Nos ez feketén-fehéren azt mutatja, ezek az állapotok fenntarthatatlanok.

Nem maroknyi emberről, hanem legalább 1,5 millió érintettről van szó. A teher nem azonos arányban nyom mindenkit. Akiknek - ilyen viszonyok mellett, változtatás nélkül – a jövőképe a kényszer értékesítés, fedezet elvonás, azaz az utcára kerülés, azok oda is tartanak. Őket tudják mozgósítani a radikális - devizahiteleseket szervező - erők. A radikálisan szervezettek nagyságrendje jelenleg 30 ezer családra tehető. A bíróságra orientálódó szervezett erők mintegy 3000 családra tehető. Szó nincs tehát a saját érdekeit a társadalom érdekei fölé emelő maroknyi emberről. Súlyos társadalmi problémáról van szó, amely az erőszakos cselekmények megjelenését, felszaporodását, eszkalálódását és akár a polgárháború rémét is előre vetítheti, ha tovább radikalizálódik a helyzet.

[7] Akik támogatják a devizahiteleseket – vagy akik ellenük vannak –, azok mind-mind a saját érdekük szerint cselekednek, miközben a végleges döntések hatásainak tudatában (ha a devizahitelesek nyernek, összeomlik a rendszer; ha a bankok nyernek, összeomlik a társadalom) várják a jog végső ítéletét úgy az erkölcsi, mint a gazdasági színtéren. Senki sincs felkészülve a vereségre, hiszen akkor belátná, hogy egyik fél sem nyerhet. 

„Akik támogatják a devizahiteleseket – vagy akik ellenük vannak …” Hümm-hümm. Akik ellenük vannak, akik ellenünk vannak? Igen. Időszerű számba venni őket is.  Ezzel folytatjuk. Mint a görög drámákban, vonuljanak fel hát az erők. 

Hajnalban Mártámnak - Páromnak - 59. születésnapjára

Az elmúlt évben nem született újabb szerelmes dal hozzád . Ám ez semmit nem von le, az alábbiakból.

Márta dalcsokor.

Dalcsokrom, életem párjának, jobbik részemnek születésnapjára.  Ha csak nem születik új dal neki, akkor ez már így is marad.

A városon átsuhan 

A szerző-dalnoknak feltűnik Végzete Asszonya Debrecenbe költözködésének első napján. Ám ez a felismerés csak kicsit később tudatosul, azaz válik dallá.

Bíborszínű szép virágok 

A szerző-dalnok elköszön egyéb női jelöltektől, mert tisztességes és hűséges szeretne lenni a Végzet Asszonyához.

Oly szokatlan nékem 

A szerző-dalnok szexuális felfűtöttségében égető hiányát érzi párjának a vágyak redőzte álmok lepedőjén.

Ezer szállal láncolsz 

A szerző-dalnok rádöbben rabságára, hogy behálózták, ezer szállal.

majd 38 év múltán

Otthon és itthon 

A szerző-dalnok készül a halálra, ám meggondolja magát, mert itthon a család.

Hajnalban Mártámnak 

A szerző-dalnok – míg ág már alig reccsen - elmereng egy hajnalon, a teremtés csodáján és ódát zeng párjához.

Az emberiség tengerének cseppje az EMBER. Az emberi társadalom tengerének cseppje a CSALÁD, egy férfi és egy nő, szerelme, szövetsége, életközössége. Végzetesen egymásra vagyunk utalva, mi férfiak és nők. A Végzet Asszonya, az én végzetem, jobbik részem Németh Márta. Így köszöntöm lassan hagyománnyá érőn dalcsokrommal – a neki írt dalaimmal – 57.  58. születésnapján, na meg most az 59.-en is. :)

Továbbra is időszerű - és napjainkban is aktuális - viszont még egy neki írt dal, így "esmétlés onnat hogy": 

Nézd fenn az égen

Nézd fenn az égen, hogy tűz a Nap.

Mégsem láthatod, az igaz utakat.

Felettünk felhőt, kerget a Szél,

Hideget ont és mi, nem állunk elé.

Nézd fenn az égen, a sápadt Hold virít,

Láthatod a Sárga Rózsa szirmait,

De itt nem találod, mert kavarog a Fény

A Fagy foga oly kemény, kemény.

Mondd Kedvesem, miért élsz? Erőt adj nekem,

Hogy a Sárga Rózsa szirmait a Kertbe szétvigyem,

Hol sok ember vár s kókadt minden virág,

Várják az Urat, tán majd ad csodát.

Bizony-bizony Kedvesem - no ByAlex - fenti dal még aktuálisabb, és mint látod újra csizmát húztam és felkötöttem a pisztolytáskát. Nem is tudom rendjén való-e az ilyen, egy Öreg Kovboj esetében? Nem hittem volna, hogy újra ellenállni kelljen. 

Családom és egyéb állatfajták

Vettem a kalapom

Mivel jót nem tudtam, rosszat nem akartam mondani a Jobbik szervezte Devizahiteles Kerekasztalnál, így egy ponton összezártam mappámat – jegyzeteimmel – vettem a kalapom és elhagytam a helyszínt. Nem egyszerű ám az ilyen elhatározásra jutni, hogy – nyilvánosan - lelép az ember. Lányos zavaromban később a mappámat elhagytam. :(  Így fejből, emlékezetből a gyorsjelentés. (Ha megtalálta valaki, hálás lennék, ha jelezné.) 

1.) A Jobbik szervezte Devizahiteles Kerekasztal rendezvényre, akikről tudunk a devizaadós jogvédelemben mindannyian megjelentünk, kivételt képeztek a szolgáltatókból álló egyesületek képviselői, akik a médiában devizahiteles/devizaadós jogvédőként lépnek fel.  Ilyen még nem volt.  Sőt! Tolongás is kialakult, mert megjelentek olyan „civilek”, is szép számmal, akikről azt sem tudtuk kicsodák és bemutatásra sem kerültek.

2.)    A parlamenti pártok közül – újólag - egy sem képviseltette magát. Jelen volt viszont a kormányzati oldalról Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. Amint kiderült egy meg nem nevezett civil szervezet „csempészte” be. Őt – elmondása szerint – meg sem hívták. Z. Kárpát Dániel a Jobbiktól jelezte, hogy ennek utána néznek, hogy fordulhatott elő.

3.)    A „civil szervezetek” képviselői megérkezvén a helyüket keresték, mert ülésrend az nem volt. Ennek kapcsán kínos jelenetek zajlottak le, amire nem térnék ki, mert végül is, mindenkinek jutott hely.

4.)    Z. Kárpát Dániel elnökölt, mely kapcsán megtudhattuk, hogy a jelen lévők a devizahitelesek ügyére nézve a

-         jogi

-         utcai

-         politikai utat járják.

Majd elsőként szót adott a pénzügyi jogok biztosának, Doubravszky Györgynek. Aki elmondta, hogy moratórium és újraszámolás volt a programja. Moratórium dolgában nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt előzetesen elképzelték. (Megjegyzem a DÉSZ programja is ugyanez, kiegészítve a Kárpótlással.)

Ezt követően Kásler Árpád (BÁÉSZ – RVMP) kapott szót mely során kifejtette, hogy először talán diagnosztizálni kéne mi is történt itt, továbbá az érintettek összefogására lenne szükség.

Szót kapott továbbá Falus Zsolt (BANKCSAPDA), aki kifejtette, hogy „megszenvedte már e nép a múltat és jövendőt”, így a devizahitelesek adósságát, úgy ahogy van el kell törölni és kártérítésre is jogosultak. Szavait nagy taps követte.

Erre a tapsra sürgősséggel szót kért Dr. Damm Andrea azzal, hogy nem lesz népszerű, amit most mondani fog, de az nem úgy van, hogy csak úgy ajándékba kapnak emberek házakat, autókat. Amit Falus Zsolt mondott, az olyan hogy holnaptól kezdve már nem kellene betartani semmi törvényt. Ez követően többen kaptak szót, akiket nem ismertem. És miután háromszori jelentkezés után sem kaptam szót, mint a DÉSZ elnöke, úgy gondoltam, kívül tágasabb. Vettem kalapom és elhagytam a termet, Hámori Gábor alelnök urat és Szűcs Péter Szerkesztőségünk videó szerkesztőjét hátra hagyva azzal, ha esetleg szót kaphat a DÉSZ is, úgy a weboldalunkon elhelyezett publikáció szerinti tartalom kerüljön előadásra, illetve amit lehet, még rögzítsünk, a későbbi félreértések elkerülése céljából.

Összegezve: Teljesen feleslegesen mentem el erre a tanácskozásra, melyről hanganyag és videofelvétel készült. A parlamenti pártok már a második alkalommal sem éltek a Jobbik meghívásával, hogy találkozhassanak a devizahiteles / devizaadós jogvédőkkel. A jelenlévők egy civil salátaszervezetek gyülekezete képét mutatta. Senki nem tudta a többségről, mely szervezetek vannak ott és egyáltalán, kiket és miket képviselnek. Az egész a Jobbik kampány nyitó rendezvényének tűnt, melynek során az elégedetlen néprétegek – így a devizahitelesek / devizaadósok - hangját kívánná eljuttatni a parlamentbe, ami a MORATÓRIUM dolgában kívánatos is lenne. Nem mellesleg a Pénzügyi jogok biztosa, a Jobbik és a DÉSZ a devizahiteles / devizaadós probléma oldására megjelölt cselekvési irányokra megjelölt programjai egybe csengenek, legalább is azok előtt, akik nem az előítéleteikre hallgatnak és  követik a kommunikációt és az eseményeket. Ez három címszóval jellemezhető:

- MORATÓRIUM

- ELSZÁMOLÁS (újraszámolás)

- KÁRTÉRÍTÉS.

A MORATÓRIUM dolgában csak és kizárólag a törvényhozás a kompetens, viszont az ELSZÁMOLÁS, újraszámolás és a KÁRTÉRÍTÉS dolgában a bíróságok. A DÉSZ jól láthatóan a JOGI UTAT járja, melyet 12 pertársasági kereset, három tárgyalás és 345 perben álló család igazol. Az utcai út és a parlamenti út másféle okok miatt számunkra járhatatlan, tagjaink érdekeinek érvényesítésében.