2013. június 17., hétfő

Hajnalban Mártámnak - Páromnak - 59. születésnapjára

Az elmúlt évben nem született újabb szerelmes dal hozzád . Ám ez semmit nem von le, az alábbiakból.

Márta dalcsokor.
Dalcsokrom, életem párjának, jobbik részemnek születésnapjára.  Ha csak nem születik új dal neki, akkor ez már így is marad.
A szerző-dalnoknak feltűnik Végzete Asszonya Debrecenbe költözködésének első napján. Ám ez a felismerés csak kicsit később tudatosul, azaz válik dallá.


A szerző-dalnok elköszön egyéb női jelöltektől, mert tisztességes és hűséges szeretne lenni a Végzet Asszonyához.

A szerző-dalnok szexuális felfűtöttségében égető hiányát érzi párjának a vágyak redőzte álmok lepedőjén.

A szerző-dalnok rádöbben rabságára, hogy behálózták, ezer szállal.


majd 38 év múltán

A szerző-dalnok készül a halálra, ám meggondolja magát, mert itthon a család.

A szerző-dalnok – míg ág már alig reccsen - elmereng egy hajnalon, a teremtés csodáján és ódát zeng párjához.


Az emberiség tengerének cseppje az EMBER. Az emberi társadalom tengerének cseppje a CSALÁD, egy férfi és egy nő, szerelme, szövetsége, életközössége. Végzetesen egymásra vagyunk utalva, mi férfiak és nők. A Végzet Asszonya, az én végzetem, jobbik részem Németh Márta. Így köszöntöm lassan hagyománnyá érőn dalcsokrommal – a neki írt dalaimmal – 57.  58. születésnapján, na meg most az 59.-en is. :)

Továbbra is időszerű - és napjainkban is aktuális - viszont még egy neki írt dal, így "esmétlés onnat hogy": 

Nézd fenn az égen
Nézd fenn az égen, hogy tűz a Nap.
Mégsem láthatod, az igaz utakat.
Felettünk felhőt, kerget a Szél,
Hideget ont és mi, nem állunk elé.

Nézd fenn az égen, a sápadt Hold virít,
Láthatod a Sárga Rózsa szirmait,
De itt nem találod, mert kavarog a Fény
A Fagy foga oly kemény, kemény.

Mondd Kedvesem, miért élsz? Erőt adj nekem,
Hogy a Sárga Rózsa szirmait a Kertbe szétvigyem,
Hol sok ember vár s kókadt minden virág,
Várják az Urat, tán majd ad csodát.

Bizony-bizony Kedvesem - no ByAlex - fenti dal még aktuálisabb, és mint látod újra csizmát húztam és felkötöttem a pisztolytáskát. Nem is tudom rendjén való-e az ilyen, egy Öreg Kovboj esetében? Nem hittem volna, hogy újra ellenállni kelljen. 

Nincsenek megjegyzések: