Az úgynevezett "romakérdést" a média és a politika nagyon rosszul kezeli. Egy időzített bombán ülünk, hiszen máris adagolja a média hogy a Ratkó korosztálynak mintegy 200 ezer embernek, amely végig dolgozta az életét nem jut nyugdíj. Jut viszont munka nélküli segély közel 200 ezer romának, a rendszerváltás utáni új nemzedéknek, akik életükben nem dolgoztak. Aki szóba meri hozni ezt a skandallumot, a problémákat akár csak megoldást keresve az egyre gyűlő soaréra, azt lerasszistázzák az úgynevezett "jogvédő" gengszterek. Hogy lehet másként is kezelni a problémákat arra álljon itt az Interneten természetesen névtelenül terjedő írás:
Anonimusz: "Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani cigó tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek.. A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben.
A cigók szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani "kezelési módszerek" sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, -mármint a székelyek összetartása- és következetessége a parazitákkal szemben.
Anonimusz: "Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani cigó tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek.. A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben.
A cigók szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani "kezelési módszerek" sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, -mármint a székelyek összetartása- és következetessége a parazitákkal szemben.
Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször is belebotlottunk a helyi önkormányzat teherautójába, mely a cigány portákon végig haladva, itt is ott is "letett" egy kupac tüzelőt. Kérdeztem helyi barátomat, hogy mi ez? Mire mosolyogva elmondta, hogy tudod...nálunk más a cigányok segélyezése mint nálatok. Itt pl. pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten 180 nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni. A 180 napot összehordhatják többen egy háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit. Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigók szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos emberke, és a cselekvőképességüket kiélik a földeken.
Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, segílykéből játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetős, társadalmi színhelye ma is, ahogy rendesen volt. A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigók életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak.
Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 -amennyi szükséges-komájával bemegy a cigány portájára. A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de ha szükséges, úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát. Halmazati büntetésként feljelenti, 5-10 tanúval alátámasztva) és elmegy a "híre", hogy a cigány lopott a székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik. Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély. Ennyi. Lehet cihelődni.
Tetszik a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről és adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Az említett tüzelő szállítmány is a segélyezés része volt, de barátom szerint akár naponta is kaphatnak valamit a cigók, de Szigorúan csak "természetben". Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy. Pénz nuku. Pénz akkor van, ha dolgoznak. Az önkormányzat is ellátja munkával a cigókat, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak. A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint más tisztességes ember.
Saját szememmel láttam. hogy a helyi cigók lovakat tartanak, szekerekkel bér fuvaroznak, és használják a kerti pottyantóst. Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. Nem mondom, hogy "tiszta udvar, rendes ház" de legalább nem ér derékig a sz@r a portájukon. Amit még tapasztaltam, hogy a megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek barátom boltjába, és lássatok csodát, nem mernek a boltban lopni!!! Az egész faluban 2-3 élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető. Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor gáz van.
Persze a boltosok is összetartanak. A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigó a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt ami rája vagyon írva. Nagyon tetszik ez a rendszer.
Tetszik mert értelmes.
Tetszik mert igazságos.
Tetszik mert humánus.
Tetszik mert láthatóan eredményes.
Tetszik mert értelmes.
Tetszik mert igazságos.
Tetszik mert humánus.
Tetszik mert láthatóan eredményes.
Láttam a cigány gyerekeket suliba menet. Hógolyóztak a többiekkel. Láttam cigányt templomba menni. Láttam karácsony előtt, ahogy a tüzelős kocsi karácsonyfát dobott be minden portára. Magyarnak, cigánynak egyaránt. Ott ezt is megoldották. Tellett rá. Mert nem hagyják, hogy ellopják a köz vagyonát. Látom az összetartás erejét, és látom az egészséges életösztönt, hogyan rendezi okosan, tevékenyen egy közösség az életét.
Látnám nálunk is. Példának biztos hogy nem rossz. Ha már mi vagyunk itthon 1-2 ezer éve.
Szebb Jövőt! És ha belegondolsz... ha sikerül átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet hogy a nyugdíjadat is kitermeli, de ha nem, legalább nem pocsékolja el."
Szebb Jövőt! És ha belegondolsz... ha sikerül átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet hogy a nyugdíjadat is kitermeli, de ha nem, legalább nem pocsékolja el."
Bizony nem a magyarsággal, avagy általában a romákkal van itt a baj, hanem a politikával, törvényhozással, a médiával na és az "újmagyarokkal" - a szörnyecskékkel - akik életükben még nem dolgoztak, de máris pusztítják életünket - lopnak, rabolnak - és szaporodnak. "Aki nem dolgozik, az ne is egyék!" szól elődeink üzenete. Dolgozzanak tehát a "szörnyecskék" is és kapnak enni. Csak nekünk nincs ingyen ebéd?
Dal Sebestyén Márta: Hidegen fújnak a szelek
4 megjegyzés:
Eszembe jutott a nyúltnyésztéses ötlet, ami kicsit hasonlít erre a problémára...
Ez olyan, mint amikor Torgyán elmondta, hogy amit a minisztériumok évekig nem találtak ki, azt ő egy swzempillantás alatt megoldotta.
Szép is meg jó is. De olyan nincs, hogy egy faluban 3 bolt van és azok összefognak (tudom, tapasztalat)olyan sincs, hogy csakl azt adják oda, amire jogosít a jegy...
Úgyhogy ez egy nagy, szép jövővel kecsegtető, de jólhangzó délibáb.
Egy romakérdés sokka összetettebb.... már az alapkérdés rossz
Kár volt átvenni ezt a cikket...
Vagyis arra jó, hogy az emberek egy pillanatig okosnak képzeljék magukat...
Nem szabadna így általánosítani. A cigány lakosság sem mind dologkerülő, léhűtő és tolvaj. Maradjunk annyiban, hogy általában sokkal rosszabb az életkezdésük és nincs társadalmilag elfogadott jó mintájuk. Mondják, hogy jobb horgot adni és nem halat. Az lehet, hogy a pénz, a segély se jó helyre megy, de nem is természetbeli könyöradományt kellene adni nekik. A falusi, kis közösségben élő roma családokat akkor már inkább jobb lenne megtanítani gazdálkodni, veteményezni, tyúkot-kacsát nevelni, disznót hízlalni és -vágni, csak hát már a magyar vidéki lakosság se nagyon tudja... A városban élő romák megélhetésén meg ez se segítene. A gyerekeken lehetne, kellene kezdeni és a taníttatásukra tenni a hangsúlyt. Cigány tanítókat, tanárokat képezni, akiknek hitelük van az övéik között és jó példát adnak a következő generációnak.
Szerintem nagyon ügyesen kivetted az élét az írásnak és rámutattál a lényegre.
Megélhetési fortélyok..
Napokban hallottam, hogy egyes településeken élo kisebbség, megélhetési szándékból a következo trükkel húzza ki az adófizeto állampolgárok keservesen megkeresett és befizetett adójából származó pénzt az állam zsebébol. Adott egy familiárisan hiperpigmentált pár. Egyik sem dolgozik, segélybol élnek. Az asszony 5 év alatt szül 5 gyereket, akiket megélhetési problémákra hivatkozva állami gondozásba adnak. A hatóság kimegy, nyomor, kosz, szegénység - elveszik tolük a gyerekeket. Pár hónappal ezután, jelentkezik a hatóságnál a keresztapa, testvér vagy rokon (hiszen mindenki rokon), hogy szivesen nevelné tovább a "szerencsétlen" sorsú család gyerekeit. A hatóság örömmel megszabadul az állami gondozásban lévo gyerekektol és örül, ha valaki gondozásba veszi oket. Sot fizet is a gondozóknak. Fizetést. Erre megy ki a játék. Az örökbefogadó szülo kiveszi a gyerekeket. A gyerekeket nem hivatalosan visszaviszik az eredeti családhoz, hiszen rokonok, miért ne lehetnének ott. És ott tovább élnek, mintha mi sem történt volna. A neveloszüloknek gyermekenként nettó 80.000 Ft-ot fizet ki az állam. Van olyan család, ahol öt ilyen gyereket nevelnek. Az nettó 400.000 Ft plusz a családi pótlék meg a segély. A pénzen szépen megosztozik a "család" és mindenki jól megél és röhög a markában. Jut pénz kocsmára, játékgépre, csavargásra, BMW-re. Hülyék lennének dolgozni. Nem baj mi megkeressük az árát, hiszen most is dolgozol vagy nem?
Szeretném megkérdezni ezen esetben ki a felelős ? Mi akik dolgozunk akár erőnk felett,hogy gyermekeinket fel tudjuk nevelni.
Az adott népcsoport aki a törvényeket kihasználva munka nélkül jut hatalmas bevételekhez.
Vagy esetleg a hatalom aki ezt megengedi
Megjegyzés küldése