A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érdekvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érdekvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 16., hétfő

Eladhatóság vs. Lakhatás

Úgy tűnik a VÁLSÁG - vagy helyesebben változás - tartós lett. A válság szó ugye nyelvünkben negatív értelmű, olyan kedvezőtlen jelenség, amin túl kell lenni, avagy megoldandó. 
Általában is beszélünk értékválságról (értékváltozásról) ám én most egy konkrét és húsba vágó kérdéskörre kívánok rávilágítani.
Hogy, hogy nem 1990 óta figyelem a Fővárosi lakóingatlan-piacot.  Még "lánykoromban" (akit ugye elülről, hátulról oldalról is lehet ...) a PM ZÁVKHI (majdani Kincstári Vagyoni Igazgatóság) igazgatóhelyetteseként afféle jó számadóként keletkezett az a perverznek is mondható igényem, hogy lássam a hazai ingatlanpiac mozgását, az árak változását és a forgalmat. Ez az igény (esetemben szenvedélyes ember lévén vágy) abból eredt, hogy az akkori főnökeim, az újratermelhető nemzeti vagyon 52 %-át meghaladó felépítményes ingatlanokból szó szerint mindent el akartak adni. A külföldi befektetőknek. Hiszen ugye nekünk bennszülötteknek akkor sem volt - lehetett - megtakarításunk és máról holnapra éltünk, ahogy ma is. Már 1990-ben is (ez a fiataloknak szól) elviselhetetlen volt az államadósság és persze mindezért akkor is - ahogy most is - a közmegítélésben ( értsd a korabeli mainstream médiát) mi voltunk a felelősök. 
Tele volt a púpom - mondhatnám padlizsánom - azzal a körülménnyel, hogy a volt munkásőrségi ingatlanvagyont osztogatták, fosztogatták és már a sakkszövetség is majdnem kapott egy 1000 m2 feletti központi helyen fekvő iroda-raktár együttest. Nem tudom jut-e még időm leírni ezeket az időket, ám a lényeg az, hogy nagy szükségét éreztem az ilyen irányú tudásnak ismereteknek. Mi korabeli ingatlanvagyon-kezelők akkor még nem ismertük az úgynevezett nyugat-európai ingatlanértékelési módszereket, így hatalmas kincsnek számított számomra az akkori ÉGSZI, azaz Építésgazdasági és Szervezési Intézet, az ÉVM azaz  Építési és Városfejlesztési Minisztérium háttérintézete által készített magyar nyelvű fordítása az úgynevezett TEGOVOFA-nak ( ma TEGOVA), az első hazai fordítása a mai EVS-nak azaz Európai Értékelési Szabványoknak.  Azóta - képzavarral - 22 év folyt le a Dunán. 
Sok minden történt, sok minden változott, többek között nekem előállt - maszek - több mint egy millió kínálati  hírdetési adat, a jelentős ráfordítással létrehozott és védett adatbázisomban.  Így ma én vagyok azon kevesek egyike - ha nem egyedül én - aki meg tudja mondani hogy 1996 tavaszán például a Rottenbiller utcában milyen árakon és milyen lakásokat kínáltak. 
Mindezzel a bevezetővel csak szakmaiságomat kívántam felvillantani, hogy akinek számít lehetősége legyen hitelesnek vélni a következőkben leírtakat. Csapjunk is bele. 
Az ingatlanértékelő szakma (mert azóta szakma lett, sajnos államilag elismerten még mindig csak OKJ-s minősítéshez kötötten - az ingatlan-értékelés) előtt evidencia, hogy minden értékelésnek célja van. Ez a laikusnak már önmagának is gyanúl lehetne, ha odafigyel, hogy hogy is van az, hogy ha ilyen céllal értekelik, akkor ennyi, ha olyan céllal értékelik a szakemberek akkor meg annyi. És lám, máris elérkeztem oda, ahol nyugszik az eb, ahol a kutya el van hantolva. Mert ezen a ponton ki is jelentem - és bármely bíróság előtt igazolom - hogy messze nem mindegy az, hogy valamely lakóingatlan milyen szempontok alapján - azaz milyen céllal - kerül felértékelésre. 
Nagyon nem mindegy, hogy lakni kívánunk-e egy lakóingatlanban, avagy el kell adnunk. A két érték között nálunk minimum 70 % a differencia. 
Régebben még a TEGOVOFA fordítás időszakában találkoztam egy olyan fogalommal hogy "in situ". Nem is tudom miért, de mintha ez azóta kikopott volna a magyar fordításokból. Az "in situ" ugyanis akkor azt jelentette magyarul, hogy mit ér annak, aki azt rendeltetésszerűen használja, azaz ha bármilyen ok miatt ezt a szitut helyettesítenie kellene, mibe fájna az neki, azaz pénzben kifejezve milyen költségekkel járna. 
Mindezt azért szögezem le ílyetén módon - Luther nyomain - hogy minden károsultnak és devizaadósnak üzenjem, hogy ma Magyarországon a jogrend szerint, minden lakóingatlan pontosan annyit ér, amennyit a bíróság megfellebbezhetetlenül megállapít.
Sorstársak, devizaadósok! Ne fogadjátok el azt a pénzbeli értéket, amit a pénzintézetek illetve az eszközkezelő megállapít. Egyszerűen azért, mert nektek nem annyit ér. Számotokra nem az az értéke. Számotokra az értéke az, amilyen költségen ugyanolyan helyen, ugyanolyan komfortú lakáshoz hozzájuthattok. 
Ha elfogadjátok ugyanis azt a logikát és számítást, amit a pénzintézet megállapít és ugye az eszközkezelő is azt veszi alapul, úgy a következő példa szerinti forgatókönyv valósul meg:
10 millió forint az az összeg, amiért az "in szitu" szerinti állapot helyreállítható lenne, miután kényszer értékesítésre került a lakásod. Ám ez hogy is néz ki banki - avagy eszközkezelői - szemmel?
Amikor a "független értékelő" kiment a lakásodra (házadra) hogy a fedezetül felajánlott ingatlan értékét megállapítsa, már egy "oroszlánszerződés" volt a batyujában, amit a bankkal kötött. Ugyanis csak és kizárólag olyan értékelő mehetett ki - mert te ugye listáról kellett válassz - aki a bankkal és nem veled volt szerződésben, holott persze ezt is te fizetted. Mi több meg sem ismerhetted az értékelés eredményét. 
Nos nem kevés ilyen független értékelőt ismerek, akiktől jól tudom, hogy a bankok az úgynevezett PRUDENS értékelési metodikára hivatkozva, mintegy 80 %.-ta eleve leértékeltették - azaz elvárásuk volt az értékelővel szemben - a lakást, lakóingatlant. Így lett a "piaci" értéke a 10 millió forintos ingatlannak 8 millió forint. Majd ezt követően jött a banki fedezetértékelés, akik ugye a validitás kutatások és számítások alapján, a BASEL II. által meghatározott "országkockázati tényezővel" kötelezően megszorozták. Ez a tényező: 0,8. 
Így lett bizony 10 millióból, 6,4 millió forintos fedezeti érték. 
És most figyelj! Most - nemrég - rendeletet hoztak, hogy az eszközkezelő ennek az értéknek vidéken 35 %-a értékért, nagyvárosainkban 55 % -a értékért vásárolhatja fel. Példánkban ez vidéken 6,4 * 0,35 =? illetve a nagyvárosban 6,4 * 0,55 = ? . Én le nem írom ezeket a gyalázatos számokat. Számold ki te kedves olvasó. Én csak annyit mondok, ha az így kapott összegeket a 10 millióból kivonod, úgy megkapod azt a VAGYONVESZTÉST, amit a kényszer értékesítéssel okoznak neked. Megismered a károdat. 
Honfitársaim! Ne fogadjátok el kényszer értékesítés esetén (sem) a bankoktól származó ingatlanérték meghatározást, mert az nem a ti érdeketek. Hamis tanúkká váltok saját igaz pörötöknél!

2012. április 6., péntek

"A türelem véges az átok hathatós"

Bebizonyosodott, hogy csak meg tudja hozni a magyar törvényhozás azokat a törvényeket , amelyek fékezik, illetve gátat szabnak – persze csak a jövőben - a „külföldi befektetők” mohóságának, fosztogatásának. Hogy például lakáshiteleknél a kamat nem haladhatja meg a 31 %-ot (értsd uzsora mértéke). Lásd itt! 
Csak ugye milyen áron?  Nyolc - tíz éves szabadrablást engedélyeztek és eladták – az újratermelhető nemzeti vagyonból, az állami és önkormányzati vagyont követően - egy nagyvárosnyi ember otthonát?

A bankok, a törvényhozás, a kormányzat segédletével lám már ki is jelölték azt a mintegy 5000 ( Ötezer, nem 500 avagy 50)  otthont, ami kalapács alá kerül és a „terv” minimum 100-150 ezer. (Hogy nem szakad le az ég!) Legalább is így fest a médiatükörben, hogy úgy ne mondjuk szoktatás, beetetése alapján, amelynek forrása a PSZÁF. Aztán hogy hol lesz a vége, ki tudja?

Ha a jövőt nem is, ám a jelent egyre tisztábban látjuk a devizaadós körökben. Mi, akik annak előtte nem ismertük – nem is ismerhettük egymást - úgynevezett banki és élethelyzet köreinkbe szerveződve – cseppben a tenger - kis Facebook csoportjainkban elmondjuk – helyesebben leírjuk – egymásnak történeteinket.


A „mi és a bankár” történeteket, melyet mi sem fémjelez kézzel foghatóbban, mint Kásler Árpád és barátai napokban a YouTube-n megjelenő műfajilag nehezen meghatározható (talán lakodalmas rock zenei hátterű) régi népballadákra emlékeztető kesergő videoklippje, a népi faragásokra emlékeztető betyár, bankár és paraszt figuráival. Lásd: A Bankár és a betyár.




No a Facebook csoportokban megjelenő életképekből persze nem feltétlen a „kásleri tragikomikum” bontakozik csak ki, mert azokon a történeteken senkinek nincs kedve még jóindulatúan mosolyogni sem.
Ezek a történetek kétszeres, két és félszeres havi törlesztő részletemelésről, a bankok packázásairól, az egyes családokra papíron milliók ráveréséről, a végrehajtókról és rendőrökről szólnak, és arról a rettegésről, amelyek a bizonytalan jövőképpel rendelkezők napi szorongásairól, a szív és érrendszeri betegségek melegágyainak számítanak. Újra megbetegítik az embereket, tömegeket mint a rendszerváltás idején az 1,5 millió munkahely felszámolásával. 

Szóba kerülnek természetesen a bírák, bíróságok is – a törvényes menekülési útvonal - és a latolgatások a vészterhes jövőt célozzák. Az emberek egymást kérdezik – mert hálisten kérdezhetik és kérdezik is – hogy ki milyen helyzetben, hogy és miben gondolkodott, vagy mire jutott.  Egy kedves ismerősöm azt találta csetelni nekem (a szövetség elnökének, aki megtervezte és segítőivel megvalósította ezeket a kommunikációs fórumokat, így  rálátok mindezekre) hogy nagyon sajnál, mert úgy érzi mintha ő rákos gyerekek gondozását vállalta volna fel társadalmi munkában. Valóban szívszorító a kép és a tehetetlenség érzés  kimarná a lelket, ha nem lenne ez emberben, az emberekben a remény. Ha nem hinném, hinnénk - hol apadó hol erősödő hittel - egymást támogatva, hogy mégiscsak tehetünk magunkért és sorstársainkért egyaránt, hogy ebből a gúzsból szabaduljunk. Hogy ott áll előttünk a Törvény útja, mely minket kell védjen és minket vár.   

Gyermekkori rettenet élményem jön elő, mikor tavaszonta a konyhában a két nagy ládában a Julcsa nagyanyám pórja (Lizi nagyanyám sparhetnek mondta) alatt nevelt pelyhes kiscsibék közül, valami módon egy megsérült és a többi szétcsípte. Kannibalizmus, mondtam volna akkor – gyermekfejjel - ha tisztában lettem volna annak értelmével. Mind a törvényhozás, mind a tömegmédia és mind pedig a lakó – és munkahelyi környezet ezt mutatja fel. Ilyen tévképzetek suhannak agyamban. Vagy nem is tévednék?  

Nemrég nyílt levélben tiltakoztam a devizaadósok „bajba került” állandósuló jelzője ellen a szövetség tagjai nevében, ám ezzel együtt ténylegesen is tetten érhető ez a „társadalmi kannibalizmus”.  A végrehajtók példás szorgalma az árverések és adós üldözések során, akik hatósági személynek számítanak – államilag támogatott rablók, a királynő kalózai – a kilakoltatásokban.

KILAKOLTATÁSOK. Ugye. Jól ismert fogalmak hazánkban a negyvenes és az ötvenes évekből egyaránt, egyszer a német másszor az orosz birodalmi nyomásra. Most milyen nyomásra is? Hogy is nevezhetnénk a megszállót?  A kilakoltatásokat elrendelőit? A volt és jelenlegi gyarmatosítókat?

Mindezek ellenére, avagy éppen ezért mit is tehetünk, mit is tehetnénk egy „elkúrtuk aztán …” világunkban? Lásd: VBT Maszop himnusz.



Gyújtsuk fel a bankokat, avagy magunkat, ahogy a görögöknél azt már megtették? Ugorjunk le a tizedikről, amiről a budapesti tűzoltókra hivatkozva suttognak, hogy decemberben 30 öngyilkosságra rendelték ki őket, mert ugye a rendőr se de a mentők sem viszik el a „pórul jártakat”.  Hallgassunk indulatainkra, ösztöneinkre? Vonuljunk az utcákra, hogy ujjal mutogatva ránk az Amerikai Népszava azt ordítsa, hogy Magyarországon az utcákon a GYŰLÖLET VONUL?  Hogy a hétköznapi fasizmus minket állítson be fasisztának?

Igen. Köreinkben egyre magasabb szintre hág az indulat és a gyűlölet is. A lángok annál magasabbra csapnak, minél súlyosabb és közelibb a fenyegetettség, a jövőtlenség, helyesebben a tűrhetetlen jövőkép, az utcára kerülés réme. Mikor jön a végrehajtó és a rendőrök, mikor történik meg a kilakoltatás és hova is? Családdal ugye? Nagymamával, gyerekkel. Isznak a tűzoltók, mint a kefekötő, nem bírják nézni a tizedikről lezuhant élettelen testeket.

Valóban nincs védelem? Ez olyan lenne, mint a cunami? Megy a hír, most itt meg ott történik kilakoltatás, a hírre  pár fős kis csoportok alakulnak telekocsival, hogy a helyszínre menve fizikailag a végrehajtóval és a rendőrrel dulakodva megakadályozzák a kilakoltatást bizonyos perem médiákkal a nyomukban, azzal az illúzióval, hogy ezzel megakadályozzák a … mit is? Amíg ezek a törvények fennállnak semmit, az égvilágon semmit meg nem akadályoznak, legfeljebb elodáznak. Nincs, mert nem is lehet olyan, akik ezeket az akciócsoportokat finanszírozná, azaz önjáróvá tenné. Ám az akciócsoportokról - utcai harcosokról - csak jót, vagy semmit!

A földön lévő már nem képes önmagán segíteni, ahogy a hajléktalannak sincs egyedül ereje a visszaútra. Csak mi, akik még talpon állunk vagyunk képesek olyan erőt gerjeszteni, amely – ha másként nem megy – elrettenti azokat a gonosz erőket, a gonosztevőket, amelyek ilyen élethelyzeteket produkálnak a törvények manipulálásával és az emberi kapzsiság, kegyetlenség felgerjesztésével.

Új idők váltják a régit!

Napjaink első számú hazai felelőse, a törvényhozás és a mindenkor regnáló hatalom. Legalább is azok szemében, akik megválasztották őket. És ez nem bűnbakkeresés. Ez tény. Mert a társadalom így működik.  No és tokkal vonóval, semmi jobb meg baloldal. Semmi egymásra mutogatás. Katonakorom egy hatalmas szabálya tornyosul elém: Egy parancsnok mindazért felel, amit megtett és megtenni elmulasztott.  Mulasztásos vétségekről beszélünk általában. Ha felmegyünk az Internetre az Alkotmánybíróság weboldalára, ott külön kategóriában találjuk a törvényhozás mulasztásos vétkeit. Vétkek? Csak ideig óráig, mert a sorozatos vétkek bűnné válnak. És a bűn, minden társadalomban üldözendő. Így válnak az üldözöttek üldözőkké? Akkor kik is féljenek, rettegjenek most az események kapcsán?  Százezrek vagy ezrek? Így el is jutottam mondandóm lényegéhez, amit a dalnok így fogalmaz kisprófétai hevületében a hatvanas évek Amerikájában: „A türelem véges, az átok hathatós …”
A legkevesebb - amit megtehetünk a törvényes úton az - az, hogy bíróság elé citáljuk a bankokat és segítőiket. Gyülekezzetek! Csatlakozzatok! www.devizaados.eu

Miután mi már az "onlájnok" vagyunk, azzá szerveződtünk az imént meg is egyeztünk, meg is nyugodtunk Axauróra művésznévre keresztelt múzsa bajtársammal – egy ukrános vicc után – hogy végül is minden rendben van. Mert ha mi esetleg a törvényes úton - például a bíróságok ellenállása okán - nem is tudnánk megoldani a problémánkat, akik utánunk jönnek, azok biztosan megoldják majd, igaz ők máshová tartanak és nem csak és kizárólag a törvényes utat célozták meg, mint mi és ezáltal kő kövön nem marad. Mi tehát - mint százezrek és milliók - miért is rettegnénk? Rettegjen az, akinek tényleges oka van erre. Hiszen minél többen kerülünk az utcára, annál erősebbek lesznek az utánunk jövők. A fiatalabbak.



Az ukrános vicc így szól:
Egy nem tiszta ügylet kapcsán az ukrán átad a reklámszatyor eurót és menni készül. A partner utána szól, hogy figyu, semmi papír az átvételről? Ukrán visszaszól. Ne magyarozz má itt nekem. Tudom hol laksz. 

2012. március 2., péntek

Milyen jó is nekünk? Mától lehet újra kilakoltatni!

Csak tátom a számat. Milyen birkák is vagyunk mi. Tegnaptól lehet újra kilakoltatni. Olyan törvényeket hagytunk a nyakunkra rakni, amelyek embertelenek. Azon gondolkodom, mikor is és miért is jártak ilyen idők felénk. Én nem emlékezem 58 éves koromra a környezetemben kilakoltatásra. Már hogy egy családot, avagy csak egy magányos embert is kikényszerítsenek az otthonából. És lám. A YouTouben már láthatom a videoklippeket, a kilakoltatásokról. Ki és mi az, ami és aki ezt követeli? 
Bizony barátaim itt áll előttünk teljes pompájában az adósrabszolgaság.  Ide jutottunk. A kis embernek annyi meg egy bambi.
Talán a kitelepítések érinthettek annyi családot, mint aminek most  nézünk elébe?  
Jól kicsinálták ezt ugye, az európerek és a demokraták? 
Igen igen. Lehet pofázni és utazni. El is lehet menni. Meg is lehet dögölni. A csontjaimban érzem, hogy valamit nagyon, de nagyon elqurtunk és ennek hatalmas ára lesz. 
Vajon mit is tehettünk volna, hogy ne jussunk ide, ilyen arcpirító helyzetbe?
Lássuk csak a dráma szereplőit:
- Törvényhozás, amely meghozta azokat az embertelenséget lehetővé tevő törvényeket, amelyek érvényben vannak és ha nem követed, szembemész akkor szélsőséges, törvénysértő, bűnöző és uram bocsá terrorista vagy.
- Szolgáltatók és bankok. Ők akik eladósítanak. Tukmálják rád a szolgáltatásaikat, hagyják hogy belesétálj a csapdába, azaz felhalmozd az adósságot, majd ami értéked van végrehajtásra adják ki. 
- Végrehajtók. Hát ronda egy szakma. Beszélhetünk vajon ennél a foglalkozás ágnál jó hírről? 
- Rendőrség. Fizetett zsoldosok, ők ugye csak a dolgukat végzik.
És mindezekkel áll szemben a kisember, a dolgozó, avagy aki dolgozna, de ...

Nos és itt álljunk meg és emlékezzünk. 2001. év a jelzálog hitelezés bevezetése. Hogy minél több hitelt ki lehessen szórni. Ekkortájt voltam olyan pénzügyi-banki prezentáción hogy mennyire is le vagyunk MARADVA, mert ugye a fejlett NYUGAT-hoz képest milyen alacsony a jelzáloghitel állományunk. 
No. Már nem olyan alacsony ugye? 

Emlékezem amikor bejött a deviza alapú hitelezés. Az MNB-től egy főosztályvezető helyettes az MTV-n dadogott valamit, hogy ez kockázatos. Röhögtem rajta. Némá. Félti a pénzpiacukat, pedig itt hozzák nekünk az olcsó hitelt, hiszen NYUGAT-on egy kettő százalék a kamat míg nálunk húsz fölött. Mondjuk ezen is nagyon csodálkoztam. Hogy ilyen egyáltalán hogy lehet? Gondoltam fenét. 2004-ben csatlakozunk az EU-hoz  - vajon milyen lesz az euró? - és akkor ugyan mi kockázat lesz. Eurónk lesz, alacsony kamattal és annyi meg egy bambi.  
Hát az euró bevezetése ma már messzebb van mint Csíkszereda.
(Döngetnek a spermák. Hátulról egy hang az élenjárónak. Hahó komám. Látsz valahol, avagy a horizonton már petesejtet. Élenjáró: Hát komám egy morzsányit sem! Hátsó hang: Skacok állj! Ez szopatás.)
Hatalmas átveréseken és kifosztásokon mentünk keresztül. Az újratermelhető nemzeti vagyont eltapsolták, az iparunkat - amit nemzedékek sora épített a Kiegyezéstől - egyszerűen lerezetelték. Piacainkat lenyúlták.
És mi? Mindehhez asszisztáltunk. ( Aranyét a medvecsapáson! Kaparj kurta neked is jut.) Monnyon le meg orbángyúrcsányozás. Jobb és baloldal, fasiszták vagyunk, és elrontottunk mindent, főleg én. Egyszer a szoclibeket toltuk be 75 %-on másszor az ellenzékét nem rég. Divida et Impera. 
Be kell lássuk, birkák és megtéveszthetők voltunk. 
Az EU legsúlyosabban megadóztatott szürke és tarka magyar marhái vagyunk és kevesebbet nálunk már csak a román meg a bolgár keres. 
Mert eltűrjük a nyakunkon az úgynevezett "politikai elitünket".? A Soros-fiúkat. "Jobbról balról" egyaránt. Ezeket a stréber nemzetrontókat. Akik szovjetebbek az orosznál és europerebbek az európaiaknál. Nemzeti vagyon kiárusítában és a nemzet eladósításában Európa bajnokok. 

Ma még csak a közműszolgáltatók adósait és a deviza adósokat lakoltatják ki. Ám szavam ne feledd komám, holnap te kerülsz sorra. Mert máris itt a lopakodó ingatlanadó. Aminek a kulcsa ugye az önkormányzat kezében van. Tőle majd az állam vonja el a forrásokat, ő meg tőled. Kétséged ne legyen az IMF - ahogy az olaszoknál és a görögöknél - itt is letolja a regnáló kormányzat torkán az ingatlanadót, amikor is törvényesen van a nyakadon az a járom, aminek a szorítását az ingatlanadó kulcsával, az adókulccsal srófolhatják, hogy még a szart is kitekerik belőled. 
Ilyen TÖRVÉNYES világba jutottunk komám. Kölykeink már természetesnek veszik a kilakoltatást és a külföldre menést. 
Áll a magyar birka és nem is érzi, hogy a füleire - még a csecsemőére is - ráraktak egy-egy millió forint adósságot. Tánc!


Hát tanuljunk:

Mózes V. könyve 15. rész

1.
A hetedik esztendő végén elengedést mívelj.
2.
Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért.
3.
Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed.
4.
De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt.
5.
De csak úgy lesz ez, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván és teljesítvén mind azt a parancsolatot, a melyet én ma parancsolok néked.
6.
Mert az Úr, a te Istened megáld téged, a miképen megmondotta néked; és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni, és te rajtad nem uralkodnak.
7.
Ha mégis szegénynyé lesz valaki a te atyádfiai közül valamelyikben a te kapuid közül a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne keményítsd meg a te szívedet, be se zárjad kezedet a te szegény atyádfia előtt;
8.
Hanem örömest nyisd meg a te kezedet néki, és örömest adj kölcsön néki, a mennyi elég az ő szükségére, a mi nélkül szűkölködik.
9.
Vigyázz magadra, hogy ne legyen a te szívedben valami istentelenség, mondván: Közelget a hetedik esztendő, az elengedésnek esztendeje; és elfordítsd szemedet a te szegény atyádfiától, hogy ne adj néki; mert ő ellened kiált az Úrhoz, és bűn lesz benned.
10.
Bizonyára adj néki, és meg ne háborodjék azon a te szíved, mikor adsz néki; mert az ilyen dologért áld meg téged az Úr, a te Istened minden munkádban, és mindenben, a mire kezedet veted.
11.
Mert a szegény nem fogy ki a földről, azért én parancsolom néked, mondván: Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden.
12.
Hogyha eladja magát néked a te atyádfia, a zsidó férfi és zsidó asszony, és szolgál téged hat esztendeig: a hetedik esztendőben bocsássad őt szabadon mellőled.
13.
És mikor szabadon bocsátod őt mellőled, ne bocsásd el őt üresen;
14.
Hanem terheld meg őt bőven a te juhaidból, a te szérűdről, és a te sajtódból; a mivel megáldott téged az Úr, a te Istened, adj néki abból.
15.
És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Égyiptom földén, és megszabadított téged az Úr, a te Istened; azért parancsolom én ma ezt néked.
16.
Ha pedig ezt mondja néked: Nem megyek el tőled, mert szeret téged és a te házadat, mivelhogy jól van néki te nálad dolga:
17.
Akkor vedd az árat, és fúrd a fülébe és az ajtóba; és legyen szolgáddá mindvégig; így cselekedjél szolgálóleányoddal is.
18.
Ne essék nehezedre, hogy szabadon bocsátod őt mellőled; (hiszen két annyi bérre valót szolgált néked hat éven át, mint a béres-munkás) és megáld téged az Úr, a te Istened mindenben, a mit cselekszel.
19.
Barmaid és juhaid első fajzásának minden hímjét az Úrnak, a te Istenednek szenteljed. Ne munkálkodjál a te tehenednek első fajzásán, és meg ne nyírjad a te juhaidnak első fajzását.
20.
Az Úrnak, a te Istenednek színe előtt edd meg azt esztendőről esztendőre, te és a te házad népe, azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr.
21.
Hogyha valami fogyatkozás lesz benne; sánta vagy vak lesz, vagy akármely fogyatkozásban szenvedő: meg ne áldozd azt az Úrnak, a te Istenednek.
22.
A te kapuidon belől edd meg azt; a tisztátalan és a tiszta egyaránt, mintha őz volna az vagy szarvas.
23.
Csakhogy a vérét meg ne edd, hanem a földre öntsd azt, mint a vizet.

2012. február 19., vasárnap

20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája

Magyarország népessége:
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő

Magyarország külső adóssága (bruttó):
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD

Nyilvántartott munkanélküliek száma:
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő

Létminimum alatt élők szám:
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő

Hajléktalanok száma (becsült adat)
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő

Újépítésű lakások száma:
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.

Házasságkötések száma:
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer

Válások száma:
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás

Élve születések száma:
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer

Házasságon kívül született gyermekek száma:
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül 2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül

Összes bűncselekmények száma:
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset

Befejezésül még egy jelzésértékű számadat:
Bogár László közgazdász professzor szerint a jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve ("folyó áron") annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint!

Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!

2012. január 1., vasárnap

Fehérgalléros Uzsora II.

Nekünk -devizaadósoknak 
kell megfogalmazni 
- sérelmeinket, kárainkat
- a vitatott körülményeket és követeléseinket
mind a bíróságoknak, mind az ügyészségeknek.
kell cselekedni, 
- A Btk. alapján büntető feljelentések megtételével
- A Ptk. alapján keresetek benyújtásával.

Miért is? 
Azért, mert jogaink és vagyonunk - családjaink megélhetésének alapjai - annál sokkal fontosabb, mintsem azt csak jogászokra és politikusokra bízzuk.

Első lépés
Ahhoz  hogy kárainkat, kármegelőzési -és kártérítési követeléseinket meg tudjuk fogalmazni, tisztában kell lennünk azok természetével. Ahhoz ugyan, hogy az ügyész megértse miről beszélünk, azaz milyen bűncselekményből eredő kár ért már eddig is - és ha nem történik változtatás - milyen károkra lehet bizton számítani, úgy fel kell tárnunk annak folyamatát, egyben meg kell jelölnünk a károkozókat, azaz a bűnözőket és a károsultakat, azaz az áldozatokat és ha tudjuk a károk mértékét.

Ha és amennyiben a kölcsönszerződéseinket módosítani kívánjuk, úgy meg kell mutatnunk a bírónak azt, hogy a jelenlegi kölcsönszerződés mitől nem alkalmas a kölcsöntörlesztés szabályozására és a jelenlegi helyzet - amennyiben nem történik változás - hova vezetett és hová vezet a jövőben. 

Eszközeink
1.) A büntető feljelentés a Btk. alapján
2.) Kereset az illetékes bíróságnak a kölcsönszerződés módosítása tárgyában.

A Fehérgalléros Uzsora I.

Sokszor elhangzik, nincs igazság! Pedig van. Az igazság nem más, mint a Teremtő akarata, mely mindannyiunk lelkében ott lakik és a lelkiismeretben nyilvánulhat meg. Már ha megnyilvánul. 
Divat lett a devizaadósokat megmenteni kis hazánkban. De kik is ők? Kik ezek az üldözöttek? Kik vagyunk mi? 
Nos ők azok, akik a fehérgalléros uzsorások markába kerültek azzal, hogy aláírtak egy deviza-elszámolású kölcsönszerződést, mellyel a Törvény előtt olyan kötelezettségeket vállaltak, melyek el lehetetlenültek. Miután a jogrend alapján a kölcsönadó megteheti, hogy nincs tekintettel erre a kialakult körülményre, folyamatosan veszik el a pénzét a devizaadósoknak, és akik nem tudnak fizetni, azt a kilakoltatás és a vagyonelkobzás veszélyezteti.
Mi ez? Természeti csapás? Istennyila?
Nem. Ez a tehetetlenség jelensége. A magyar kormány, újra olyan helyzetbe került, hogy nem képes megvédeni állampolgárait a külső erőszaktól. Ahogy a második világháború során is tehetetlennek bizonyult a hitleri birodalom követeléseivel szemben. 
Ma a Birodalom a EU. A szabályrendszer az EU jogrendje. Mert az EU Jogrendje volt az alapja annak, hogy a fehérgalléros uzsora - azaz az eladósítás - elhatalmasodott és mára a közhatalom gyakorlói is közjegyzők, végrehajtók őket, az ő érdekeiket szolgálják. 
Eladósították az egyes nemzetállamokat, az önkormányzatokat és most a lakosság van soron. A leghatékonyabb trükkjük, a devizaelszámolású kölcsönszerződés, melynek egyoldalú változtatásaival folyamatosan növelik a havi törlesztő részleteket és a tartozás mértékét is. 
A kölcsönadók kezében az úgynevezett "kockázat" az, amit ők állapítanak meg, például mint országkockázat és erre hivatkozva végzik könyvelésüket a kölcsönszerződés lényegi elemeit változtatva, úgymint havi törlesztőrészlet, tartozás. Amennyiben a havi törlesztő részlet eléri a megfizethetetlenség mértékét, úgy a futamidő meghosszabbításával az egyre emelkedő tartozást tovább göngyölik. 
Ezt nevezzük adósságcsapdának, amiből a tehetetlenség síkján nincs is kiút. Nincs kiút mindaddig, míg az eredeti szerződési feltételek állnak fenn, különösen az elszámolási részben, a devizaalapú elszámolás.
Newton Első Törvénye, a tehetetlenség törvénye. Mely szerint bármely nyugvó, avagy mozgó test, mozgásállapotát mindaddig megtartja, míg rá külső erő hatást nem gyakorol.
Hogy a nemzeti kormányok, önkormányzatok mivel próbálkoznak, az benne van a napi hírekben.  A francia elnök kinyilvánítja, hogy Franciaország nem tűrheti, hogy magántársaságok minősítsék az országkockázatát, fideszes polgármester az ERSTE bank igazgatójának ír nyilvános levelet a "veszteségek" megosztását illetően. Különös, hogy egyik sem az illetékes bírósághoz fordul, a kölcsönszerződés megsemmisítése avagy teljesíthetővé, fenntarthatóvá tétele ügyében. Pedig a jogrend szerint a kölcsönszerződések módosítására a felek vitája esetében egyedül, az illetékes bíróságok a jogosultak. Nem különös viszont akkor ez az állapot, ha a banktitkokra gondolunk, melyek "jótékony leple"takarja a pártfinanszírozás, a pártpolitizálás anyagi alapjait. 
Különös viszont az, hogy maga az állampolgár, mi devizaadósok miért nem ismerjük fel azt az egyszerű tényt, hogy a kölcsönszerződéssel vállalt kötelezettségek feltétel rendszerének a megváltoztatására - vita esetén - csak és kizárólag az illetékes bíróság a jogosult. 

Miért nem teszünk büntető feljelentéseket?
Miért nem nyújtunk be kereseteket az illetékes bíróságokra? 

Folytatjuk a

Nekünk -devizaadósoknak - kell megfogalmazni 
- sérelmeinket, kárainkat
- a vitatott körülményeket és követeléseinket
mind a bíróságoknak, mind az ügyészségeknek.
néma gyereknek az anyja sem érti szavát.
Nekünk - devizaadósoknak - kell cselekedni, 
- A Btk. alapján büntető feljelentések megtételében
- A Ptk. alapján keresetek benyújtásával.

Jogállamban élünk, így ez a jogrend! Az indulatos hőbörgés a bankok ellen, a kormányzat ellen, a politikai úgynevezett jobb avagy baloldal ellen nem segíti céljaink elérését, csak arra jó hogy megossza erőinket. Arra jó hogy szembe állítson egymással minket, devizaadósokat egymással és a társadalom más érdekcsoportjaival. 

2011. december 31., szombat

Lopakodó ingatlanadó!

"Szopatnak anyám!" (pesti szleng)
Orbán Viktor hallani sem akar a választókat bőszítő ingatlanadóról, de a kormány szerdán azt is eldöntötte, hogy mégsem ad olyan széles lehetőséget az önkormányzatoknak az adóztatásra, mint azt korábban tervezte - közölte az Origo. Az önkormányzatokat kárpótoló tervek között szerepelt egy hónapja egy olyan módosítás is, amely eltörölte volna az építmény-, illetve a telekadó eddigi négyzetméterenkénti maximumát, csupán az adó egészére állapított volna meg egy, az adott ingatlan forgalmi értékének három százalékában meghúzott plafont. Utóbbi így egy tízmilliós panellakás esetén évi 300 ezer, egy átlagos, nem kiemelkedő színvonalú és elhelyezkedésű, 30 millió forint értékű családi háznál pedig akár 900 ezer forint terhet jelentett volna - vagyis tizenkétszer nagyobbat, mint Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2009-es, a Fidesz által hevesen támadott ingatlanadó-javaslata.
Orbán Viktor az Origo információi szerint már korábban kérte, hogy az adójavaslatok közül ez utóbbit mindenképpen vegyék ki. Orbán arra hivatkozott, hogy az ingatlanadónak még a lehetőségét sem szabad felvetni, mert már az is óriási politikai károkat okozhat a kormánynak szerinte, ha csak ennek a szándéka nyilvánosságra kerül. Forrás

Kommentár: ... kérte, hogy ezt az utóbbit vegyék ki. És ki a tököm tette be? "Háp, háp háp, jönnek a kacsák, jaj de éhes jaj de szomjas ez a társaság." Narancsos kacsa? Jó rendőr rossz rendőr? Bizony az úgynevezett "magyar politikai elit" legyen az jobboldalinak vagy baloldalinak maszkolva, ugyanaz a büdös lábú szöges bakancs. Nem is csoda. Ugyanabból a seggből nő ki.

2011. december 15., csütörtök

Adózók, adóztatók és ingyenélők

A diagramok magukért beszélnek. Nem jobboldal és baloldal van, az színház arra, hogy a társadalom minden rétege megosztásra kerülhessen és egymással versengjen - ki a győztes ki a vesztes - és szembe álljon. Adózók, adóztatók és ingyenélők vannak. Nálunk az adóztatók a végletekig elszemtelenedtek és az ingyenélők a végletekig elszaporodtak. Itt vannak gondjaink forrásai. Több pénzt talicskáznak ki és élnek fel, mint ami szükséges és elégséges lenne. 




2011. december 4., vasárnap

Ecce homo, a devizaadós és közege

Felmérést készíttettünk. A felmérés arra irányult, hogy láthassuk a devizaadósok élethelyzeteit, azaz kikre - mely családokra - milyen súllyal nehezedik ez a képtelen helyzet, amiben benne vagyunk. Nem "gondos" hitelképesség felmérést végeztünk, mint anno a bankok, hanem egy szavazógéppel A-H-ig terjedően élethelyzetekre.
Tanulságos eredmény, köszönet érte a Devizaadósok Szövetsége tagjainak, akik névtelenül ugyan, de feltárták helyzetüket. Így már jobban érthető a Facebook Fórumon a megnyilvánulások indulatisága is, ugyanis akit minél jobban szorítanak, annál jobban visít. 
A helyzet - a mai törvényi környezetben - egyszerűen gyalázatos. Emberek, családok feje felett lebeg a kilakoltatás, a földönfutóvá válás veszélye, ugyanis a jelenlegi végrehajtási szabályok és gyakorlat alapján, a vagyonelkobzás és az adósnak maradás garantált. Családfenntartók élik át, nap és nap azt a tudatot, hogy vajon rájuk mikor kerül sor. 
Hányan hajthatják le fejüket álmatlanságba süppedve ezzel a tudattal?
Nos felmérésünk alapján 100 devizaadósból 77. 
Ezt hozta a rendszerváltás? Ezt hozta a "válság"?
A magyar társadalom vajon mekkora hányada érintett az úgynevezett devizaadósság dolgában? 
Meglepőt írok. Mindannyian. 
A magyar állam, azaz a mindenkori kormányzatok is övig el vannak adósodva, azaz olyan kötelezettségeket vállaltak - amiből nem tudnak kilépni - ami ezzel jár, legalább is a mai politikai és jogrendben. 
Az önkormányzatok, akik szintén fuldokolnak az adósságban, aminek a húzós része a devizaadósság. 
No ennek a két intézményrendszernek az eladósodottsága következménye az a népnyúzás, ami az adóztatásban jelenik meg. Amikor a magyar paraszttól 10 tojásából 7-et elszednek. 
És bizony az adóztatók, az eladósítók más a családok spájzaiban ott vannak a végrehajtók személyében az a gyalázatnak olyan mértéke ...de milyen is? 
A devizaadós családok 36 %-a kitett. Azaz a törvények szerint a 90 napos fizetési határidőkön túli helyzetben van. Önerejéből már nem képes a helyzeten változtatni elvileg. Ki van szolgáltatva a rendszernek, rajta van a stigma, a jel. Ahogy annak idején a zsidókkal kitetették a sárga csillagot, ez a réteg simán kitehetné a milyen csillagot is? Bizony, az üldözöttek csillagát. Ez pedig bizony nem más, mint a kommunikációban félelmetessé tett vörös csillag. Feledékeny az ember, feledékeny az emberiség. A vörös csillag anno a kizsigerelt ipari munkásosztály jelképének indult. Olyan emberek, családok vezérlő csillagának, melyek ugyanilyen kitett, kiszolgáltatott helyzetben voltak, mint most a devizaadósok 36 %-a ( a felmérésünk értelmezése szerint). 
Az orosz forradalomnak anno bizony okai voltak. A tömegek a végletekig ki lettek véreztetve az első világháború következményeként. Mindennek a kivéreztetésnek, népnyúzásnak lett a következménye, mind az úgynevezett fasizmus, mind a "kommunizmus". Az ilyen kitett, kiszolgáltatott élethelyzetek szülték mindig, mind az úgynevezett fasisztákat és kommunistákat. Azokat a tömegeket, akiknek már nem volt veszítenivalójuk, mert már minden jogot és vagyont elszedtek tőlük. Mai kommunikációs(!) szóhasználattal a szélsőségesek, a terroristák. Úgy látszik nem tanul a tőke. Nem tanulnak a külföldi - nemzetközi -  befektetők és a nemzeti (hazai) kiszolgálóik. 
A tényleges való világ ugyanis nem jobb és baloldalra oszlik, hanem adóztatókra, adózókra és ingyenélőkre. Ahogy a természetben. Vannak a ragadozók, vannak a zsákmányállatok és vannak a dögevők. 
Az adóztatók a ragadozók, az adózók a zsákmányállatok és az ingyenélők a dögevők. 
A bajok akkor sokasodnak, ha a ragadozók és a dögevők elszaporodnak, és ez érzékelhető egyre inkább a mai magyar valóságban is. A ragadózók, a globális tőke egyre többet követel, amelyet a jogrendszeren és a pénzrendszeren keresztül ér el a médiatámogatással. A dögevők - szó szerint is - meg egyre szaporodnak és egyre többet követelnek szintúgy. A zsákmányállatok pedig egyre zavarodottabbak és egyre többen esnek át metamorfózison és csúsznak alá a halálba, avagy a dögevők közé.
Ez a jobb és baloldali politikai cirkusz nem más mint az istráng a fék, mely féken tartja a társadalom egyes csoportjait, őket is két táborra osztva, egymásnak küsztetve Az adóztatók váltják egymást a kormányokon Ezzel szédítve az adózókat, hogy majd a másik "oldal" jobb lesz. Egy fenét. Ezt  a "van másik" trükk. Azért büdös a taposó láb mindegyike - legyen jobb avagy bal - mert mindegyik ugyanabból a szaros seggből nő ki. Nem számít jobb vagy bal, egyformán adóztat, egyformán nyúz, ahogy azt neki a jogrendszeren és a pénzrendszeren a gazdája diktálja. Csak a kommunikációja más valamelyest. Lásd a fidesz kommunikációt: Aranyszáj és vaskéz. Mást mond a száj és mást tesz a kéz. 
Itt van ez a devizaadósság is, melyet ha nem fizetünk akkor a bankokat "hatalmas veszteség" éri. Milyen veszteség is? Ki a tökömnek tartoznak a bankok? Ki is adta nekik azt a pénzt, amit nekik vissza kell adnunk többszörösen, mert ha nem akkor ... mi is lesz akkor?
Csak nem egymásnak adták ezek a kölcsönöket? Én terád, te reám hivatkozol és együtt nyúzzuk az adósokat? Egymásra hivatkozva emeljük a havi törlesztő részleteket, vagy árfolyamkockázattal, vagy kamattal.  
Hát nem kéne. 
Bolond az az ember, család - nem életrevaló - aki mindenféle kitalált szabály - kapitális nemzetközi csalás sorozat - alapján önmaga fosztja meg önmagát  javaitól, jogaitól és vagyonától. 
Nem életrevaló az a devizaadós, aki lehajtott fejjel hagyja magát terelni, mint a birka, mint barom a vágóhídra.  Bolond az a devizaadós, aki nem támadja meg bíróság előtt a kölcsönszerződését. Ugyanis ez a vacak papír - na és a mögötte álló jogrend - teszi lehetővé azt, hogy ráküldhessék a végrehajtót. A hiénát. 
Morálisan betegelméjű minden bankigazgató is - ahogy a fasiszta német tisztek is anno - akik csak a munkájukat végzik és jogszerűen járnak el. Morálisan nézve nem látni különbséget a banki vezérkar és a fasiszta Németország tiszti kara között. Ők is csak törvények alapján a munkájukat végezték ugye? Jogszerűen jártak el. Na és mi az ilyen munka - az ilyen jogszerű eljárás - hozadéka? 
Akik végrehajtási szakaszba kerülnek a devizaadósok közül, azon családok 80 %-a elválik, 10 %-a az embereknek öngyilkos lesz és aki túléli az a fekete munkába avagy külföldre menekül. Népnyúzás, népirtás. 
Ez a jövőképe 1-3 millió magyar embernek? Azt viszont senki ne feledje, a népirtás el nem évülő bűn. 

2011. november 9., szerda

Auróra akció

Benyújtásra került a Fővárosi Bírósághoz  a 2011.10.22-én megalapított Devizaadósok Szövetsége bejegyzési kérelme. Megadtuk a módját az okiratnak.