2010. december 16., csütörtök, 13:05 • Utolsó frissítés: 14 órája
Szerző: hvg.hu
Szeretjük az összeesküvés-elméleteket, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre - egyebek mellett erről is szó esett a Political Capital által szervezett budapesti konferencián, melynek résztvevői az antiszemita összeesküvés-elméleteket vesézték ki, több oldalról.
„Összeesküvés-elméletek és antiszemitizmus: régi barátság, új aktualitás” címmel rendeztek minikonferenciát szerdán, a Közép-Európai Egyetemen. Az eseményen a meghívott előadók átlagosan 15 percben beszéltek a témáról, különféle aspektusból vizsgálva a népszerű összeesküvés-elméleteket. Merthogy ezeket az elméleteket igenis szeretjük – derült ki Krekó Péter politikai elemző, szociálpszichológus előadásából. „Az Egyesült Államokban a választók 75 százaléka nem hisz a Kennedy-gyilkosság 'hivatalos', a Warren-bizottság jelentésén alapuló verziójában. Egy hét muszlim országban végzett kutatás szerint pedig a kérdezettek 78 százaléka szerint nem arabok, hanem az izraeli és az amerikai kormányok követték el a szeptember 11-ei merényletet” – mondta előadásában a Political Capital vezető elemzője.
Ahol gyenge a bizalom
Az összeesküvés-elméletek azért népszerűek, mert pszichológiailag kényelmes magyarázatot nyújtanak viszonylag nehezen megmagyarázható eseményekre és fenntartják a világ szimmetriáját azzal, hogy „igazolják”, rendkívüli eseményeket csak rendkívüli okok idézhetnek elő – mondta előadásában Krekó Péter. Rámutatott arra is, hogy összefüggés van az intézményekbe vetett bizalom és az összeesküvés-elméleti hiedelmek között. Minél kevésbé bízik egy társadalom az intézményeiben (az igazságszolgáltatásban, a médiában, a politikai intézményekben, a gazdasági szervezetekben), annál jobban hisz az összeesküvés-elméletekben. Mindez azért is érdekes, mert egy hivatkozott felmérés szerint európai viszonylatban Magyarországon az emberek 46 százaléka „rendszerellenes”, rajtunk kívül csak Törökországban, Lettországban, Bulgáriában és Ukrajnában hisznek az emberek kevésbé az ország intézményeiben.
Leginkább rendkívül szokatlan, váratlan események, társadalmi válságok idején „szeretjük” az összeesküvés-elméleteket, azaz ekkor vagyunk ezekre a leginkább fogékonyak – magyarázta Krekó Péter. Példaként a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született összeesküvés-elméletet és a titkosszolgálati anyagokat szivárogtató WikiLeaks portál példáját hozta fel, mondván, egyesek előbbi mögött izraeli érdekcsoportok ármánykodását sejtik, míg utóbbiról úgy vélik, voltaképpen az is az izraeli titkosszolgálat akciója. Érdekes egyébként az is, hogy a vörösiszap-katasztrófa nyomán született elméletet inkább erősítette, mintsem gyengítette az a tény, hogy Soros György anyagilag támogatta a helyreállítást – az elméletben hívők szerint ugyanis az ismert zsidó pénzügyi befektető ezzel is csak Magyarország felvásárlását segíti elő. Előadásában Krekó Péter kitért a Jobbikra is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési választások óta gyengülő párt az utóbbi időben a korábbinál nagyobb súlyt fektet az antiszemita retorikára. Kérdés, hogy a belső konfliktusokkal is küzdő szervezet ezzel vajon megerősödik-e vagy sem, mindenesetre Krekó Péter emlékeztetett arra, hogy a MIÉP-nek – amely úgyszintén az antiszemitizmusra épített – ez nem sikerült.
A Cion bölcsei mint bestseller
A nemzetközi összeesküvés-elméleti bestseller egyik példája a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című mű, amelyről Papp László Tamás tartott előadást. A publicista úgy véli, a könyv valószínűleg jóval nagyobb hatást gyakorolt a befogadókra, mint bármi egyéb a műfajban. Papp László Tamás úgy véli, azért lett ekkora sláger a mű, mivel a leghatásosabban képezte le az összeesküvés-elméleti gondolatstruktúrákat, így azoknak a paranoiásoknak a számára is teóriagyártási sablont jelentett, akik nem voltak antiszemiták, sőt, zsidóbarátként nyilvánultak meg, vagy teljesen közömbösek voltak.
A konferencián szó esett a Kádár-kori antiszemitizmusról is. Standeisky Éva, az 1956-os Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a mindennapi és a hatalomhoz köthető antiszemitizmus a Kádár-érában is jelen volt. Ám a hatalom ódzkodott attól, hogy nyilvánosan, politikai fegyverként vesse be a zsidóellenes érzelmeket, ahogy ezt tette más szocialista ország vezetése. Standeisky Éva szerint a különbség legfőbb magyarázata 1956. Standeisky elmondta: a magyar kommunista párton belüli antiszemiták kódoltan azért mertek zsidózni, mert hasonló antiszemita megnyilvánulásokat tapasztaltak moszkvai kollégáiknál is. A kutató szerint elsősorban ők lovagolták meg Magyarországon az 1967-es és az 1973-as anticionista hullámot.
Szembenézés
Bűntudatról és antiszemitizmusról tartott előadást Kovács Mónika, az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának munkatársa. Kovács a múlttal való szembenézés mellett sorakoztatott fel érveket és kétségeket, utóbbi között azt, hogy a „szembenézés” csapdája lehet, hogy az áldozatok – ahelyett, hogy a közösséghez integrálódnának – ismét csoporton kívüliek lesznek. Szerinte ez főleg Németországban figyelhető meg, ahol az áldozatokra tisztelettel tekintenek, de azáltal, hogy az üldöztetés identitásképző lett, kevésbé az integrációt, mint inkább a csoporttól való elkülönítést segítették elő. Ráadásul a bűntudatból fakadó és az áldozatok iránti „másodlagos” ellenszenv is inkább a múlttal való szembenézés ellen szól.
A szembenézés ugyanakkor fontos, mert – ahogy arra Kovács Mónika rámutatott – a trauma feldolgozása csak akkor lehetséges, ha a társadalom biztosítja az áldozatot, hogy egyszer és mindenkorra az ő oldalán áll, s az áldozat személyes történetét integrálja a kollektív emlékezetbe. Kovács Mónika szerint Magyarországon a kollektív szembenézés helyett a múlt lezárásának kollektív igénye a jellemző. A holokauszttal kapcsolatos nézeteket elsősorban az antiszemitizmus, holokauszttagadás, valamint a nacionalizmus, xenofóbia határozták meg, ennek következményeként pedig az, hogy a holokausztmúlttal kapcsolatos nézetek kódként funkcionálnak az antiszemitizmus kifejezésére – magyarázta a pszichológus.
Kommentár: Ahogy nézem, már megint lepontoztak minket. Igény lenne - hazánkban is - az antiszemitizmusra, a holokauszt tagadásra, a nacionalizmusra, a xenofóbiára? Lássuk a szócsöveket:
- http://www.zsido.hu/
- http://www.antiszemitizmus.hu/
- http://www.barikad.hu/
Bizony-bizony. Akár a népmesében. Az egyszeri pásztorfiú addig-addig kiált farkast, hogy az amikor megjelenik, már nem hisznek neki.
- http://www.zsido.hu/
- http://www.antiszemitizmus.hu/
- http://www.barikad.hu/
Bizony-bizony. Akár a népmesében. Az egyszeri pásztorfiú addig-addig kiált farkast, hogy az amikor megjelenik, már nem hisznek neki.
1 megjegyzés:
Demográfiai problémák a világ zsidóságában
2004-07-13 13:13:02
A zsidó népesség szinte nem nő.- figyelmeztet egy új tanulmányban az amerikai Jewish People Policy Institute (JPPI). Bár a „zsidó nép fennmaradása nem biztosított, nagy lehetőségeink vannak a jövőre nézve.” „A zsidó nép 2004: töprengés és hanyatlás között.”-címet viselő jelentésben a legnagyobb veszélyek között az asszimiláció, az antiszemitizmus és a tömegpusztító fegyvereknek a zsidó- és Izraelellenes elemek kezében való felhalmozódása szerepel. A demográfus Sergio DellaPergola, az intézet kutatója szerint az anti-szemitizmus megértéséhez a közel-keleti konfliktus, a terrorizmus és a zsidók kapcsolatát is vizsgálni kell.
Izrael legitimitását aláásó kampány célja, - a tanulmány szerint- hogy elidegenítse a balliberális zsidókat Izraeltől. "Ez meggyengítheti Izrael és a diaszpóra zsidóság közötti kapcsolatot. Az új antiszemitizmus a diaszpóra zsidókat akarja demoralizálni, míg a terrorcselekmények Izraelben akarnak hasonló hatást kiváltani.” A zsidók - az átfogó tanulmány szerint - jó fizikai állapotban vannak, mert 92%-uk magas életsziínvonalú országban lakik. Ez számos előnnyel jár számukra. Másfelől viszont ugyanez növeli az asszimilációs hatást és ezzel együtt csökken a zsidó identitás.
A világ zsidóság fő kérdése, hogy - a JPPI jelentés szerint - "hogyan maximalizálja a külső behatások előnyeit és a globális folyamatokban való részvételt, miközben minimálisra csökkentse a zsidó identitás és elkötelezettség erózióját.” A legnagyobb mértékű probléma az Egyesült Államokban jelentkezik, „ahol a közösségi identitás eróziója ijesztő méreteket ölt. A népesség többsége ugyanis kétségbe vonja a különállás fenntartásának szükségességét.”
A tanulmány szerint az amerikai zsidók létszáma 1970-ben 5,686,000 míg 2003-ban 5,671,000. 2020-ra az amerikai zsidó népesség várhatóan tovább, azaz 5,581,000 főre csökken.
Kanadában a zsidó népesség 286,000-ről 371,000-re nőtt. 2020-ra a népesség 381,000-re emelkedik. Hosszabb távon azonban a tendencia egyértelműen a hanyatlásé. „ A zsidó népességnövekedés a nullához közelít. Az össz zsidóság létszáma 2004-ben elérte a 13 milliót. 1970 és 2003 között a világ lakossága közel 2.5 milliárddal, azaz 70%-kal nőtt. Ezzel szemben a zsidó népesség mindössze 250,000-el vagyis 25-kal nőtt. – állítja a tanulmány. A szerző aggodalommal tekint a zsidóság demográfiai jövőjére Izraelben is. Annak ellenére, hogy a zsidó lakosság 2,582,000-ről 1970-ben 5,094,000-re nőtt 2003-ban, és 2020-ban várhatóan eléri a 6,228,000-t. Aggodalmat keltenek az Izraelben érvényesülő demográfiai, társadalmi és ideológiai irányzatok is.- olvasható a tanulmányban.
Az elkötelezett diaszpóra zsidók közül ugyanakkor egyre többen iratják gyermekeiket zsidó iskolákba és a diaszpóra zsidóság iskolázottabb mint valaha. A tanulmány szükségesnek tartja, hogy Izrael a diaszpóra zsidóságot is vonja be a kritikus döntéshozatali folyamatokba. Az Intézetet jelenleg Dennis Ross Clinton ehajdani elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója irányítja.
Bányai László szíves közlése
2004-06-25
Megjegyzés küldése