– teszi fel a kérdést 1709-ben Tótfalusi Kis Miklós Mentség című írásában.
Tótfalusi az 1700-as évek elején Arcsil király megbízásából készítette el az első georgiai nyomdai betűket. Tardy Lajos, a magyarországi kartvelológia kiemelkedő szaktekintélye Régi hírünk a világban című 1979-es könyvében figyelmeztet arra, hogy a bécsi Nemzeti Könyvtár kézirattárában egy 19. század derekán készült katalógusban a 3505. számú kódex 32–33. lapján kézírásos, kézzel színezett világtérképre bukkant, amelyet ismeretlen szerző a 16. század elején készített. Ez a térkép is azt bizonyítja – amely egybehangzik Györffy György történész Napkelet felfedezése című művének okfejtésével –, hogy az újkor hajnalán európai tudós körökben élt a magyarság kaukázusi eredetének tudata. A térképen ugyanis a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger között, „Tartaria Cumaniae” alatt helyezkedik el Georgia, amelyről a következőket írja: „Georgia seu Hungaria antiqua”, azaz: „Georgia, vagyis a régi Magyarország.” E rövid megjegyzés is a Kaukázusban megtelepedett, fejedelemséget alapított, majd szétszóródott magyarságra utal. Richard Hakluyt egyik munkájában Robert Thorne, a világjáró angol kereskedő és geográfus 1527-ben készült térképén a magyarság korábbi hazája szintén ugyanezen a helyen fekszik pontosan azzal a felirattal: „Georgia, vagyis a régi Magyarország.”
Számos külföldi és magyar utazó, kutató, különösen Bendefy László kutatásainak köszönhetően mára vitathatatlan tény, hogy honfoglaló eleink egyik ága megtelepedett a Kaukázusban, és ott Kummagyariában fejedelemséget alapított, majd a tatárok támadásai miatt szétszóródott a Kaukázus hegyeiben és részben a mai Georgia területén, ahol északról dél felé Gori környékéig vonult. A magyarok kaukázusi megtelepedésének nyomait napjainkig őrzik a csecsenek, ingusok, oszétek, psávok, szvánok, hevszúrok, abházok…
Forrás
Kommentár: Bizony meg kéne kezdeni a kutatást a Georgiai* ( Grúz ) levéltárakban is.
*A Georgiai Köztársaság tavaly nyitotta meg nagykövetségét Magyarországon, és Zviad Csumburidze nagykövet kormányának határozott hivatalos állásfoglalását eljuttatta a magyar kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy Grúzia helyett a Georgia elnevezést használják Magyarországon minden hivatalos iratban. Természetesen az is kívánatos, hogy hazánkban a sajtóban, médiában és minden egyéb helyen is visszatérjünk az általunk jól ismert, természetesnek tartott, ám 1945 után orosz-szovjet hatásra politikai megfontolásból kiszorított Georgia elnevezéshez. Mit szólnánk mi magyarok ahhoz, ha bennünket orosz mintára vengereknek, országunkat pedig Vengriának neveznék Oroszországon kívül bárhol másutt a világban? Számunkra ez éppúgy elfogadhatatlan lenne, mint a georgiaiaknak, ha továbbra is az egykori megszállóik által rájuk kényszerített elnevezést használnák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése