Jeretyán, Részlet: http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/jeretyanad.htm
Miként láttuk 1772-ben Gmelin is hallott a kumaiak utódairól. Feljegyzése szerint az ingus nép tartja magát a magyarok leszármazottjainak. Az ingusok lakóhelyét Pallas térképe a Terek folyó középső folyása mentén adja meg.
Kimerítőbb adatokat Güldenstädt közöl róluk az alábbiak szerint: "Az ingusok, vagy kiszt-ek területe a Sunsa forrásvidéke és a Terek folyó, valamint az utóbbiba ömlő Kumbalej között fekszik. Ez volt az első kaukázusi népség, amelynek megismerésére alkalmam kínálkozott: Vidékük északról a kis kabardok földjével, nyugatról az oszétekével, keletről a csecsengekével és délről a jégborította hegyekkel határos.
Ez a nép, amely mindkét nevét egyaránt használja, megközelítő becslés szerint 5000 adófizető férfit számlál. Teljesen szabadok, s mint a legtöbb kaukázusi népnek, nekik sincsen fejedelmük, hanem egy-két választott öreg áll az élükön. Az ingusok ezideig a kabard és az aszka fejedelmek védelmét élvezték, most azonban orosz fennhatóság alá kerültek.
Egymáshoz közel eső falvakban laknak. Egy-egy faluban kb. húsz ház van. Lakósaik szorgalmas földmívelők és állattenyésztők. Kaukázusi szokás szerint valamennyien fegyvert viselnek. Sok faluban van egy kőből épített torony, ennek alsó helyiségében kapnak helyet a nők és gyermekek, míg a magasból a férfiak védelmezik - szükség esetén - tulajdonukat.
Az ingusok a csecsengekkel és a túsokkal azonos nyelven beszélnek, de ez egészen más nyelv, mint akár a tatár, akár egyéb kaukázusi nyelvek. Példaképpen munkám végén egy kis szószedetet mutatok be ennek bizonyítására. Írásuk azonban nincsen s mivel emberemlékezet óta semmiféle nagyobb változás nem történt életükben, nagyon nehéz bármit is mondani eredetükre vonatkozóan. Ők maguk Halná-nak is nevezik magukat és harc esetén a pajzsokat még ma is használják. (A leírás 1770 március 4-8 közötti.)
Vallásuk nagyon egyszerű, de fel lehet ismerni benne a kereszténység nyomait. Egy istenben hisznek s ezt ők Dajle-nek nevezik, de ez az isten nem szent s a vallásban sem különösen tisztelt személy. A vasárnapot sem istentisztelet miatt ülik meg, hanem hogy a munkában megpihenjenek. Tavasszal nagyobb-, nyáron kisebb böjtöt tartanak. Sem a születéssel, sem az elhalálozással kapcsolatos különösebb szokásaik nincsenek. Megengedik a többnejűséget, és a disznóhúst is megeszik. Az áldozatnak bizonyos formája mégis megvan náluk. Ugyanis bizonyos időkben egy erre kijelölt férfival juhokat vágatnak le. Ennek a férfinak, akit ők Caninsztág-nak, azaz tiszta férfiúnak neveznek, s aki - úgy látszik - valami papi tisztség félét visel, nem szabad megházasodni és egy régi, kőből épült templomban lakik. Ez mélyen bent van a hegyek között, kőszobrok és -feliratok vannak benne s egyik boltíve alatt sok könyvnek is kell ott lennie, de ehhez az épülethez nem szabad senkinek sem közelítenie! Nem az ingusok, hanem a hó tartott vissza attól, hogy ezt a figyelemre méltó helyet felkeressem, noha az ezen kívül ásványtani szempontból is jelentős eredménnyel kecsegtetett. Ugyanis mutattak nekem olyan kisebb darab tetraédrittel (fakóérc) behintett ólomcsillámot, malachitot és azuritot, amelyet arról a templomról törtek le. A hely közelebbi megvizsgálását más alkalomra kellett halasztanom."
Az orosz kutazók újabban kimerítően foglalkoztak az ingusokkal és ingusfölddel, sőt Vladikavkazban van az Ingus Múzeum is igen gazdag leletanyaggal. Természetesen az orosz kutatók a kummagyar vonatkozásokat, minthogy Kummagyaria fogalma ezideig ismeretlen volt, nem vehették figyelembe. Ezért az ingusok további tanulmányozása és a meglévő leletanyag felülvizsgálata magyar szempontból különösen figyelemreméltó feladat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése