2011. augusztus 7., vasárnap

DÉSZ: Szinopszis

A devizahitelesek fogyasztóvédelmi mozgalmára

1. Bevezető
A 2001. év óta bevezetett jelzáloghitel rendszer egyfelől fellendülést hozott mind az ingatlanpiacon, mind pedig az autópiacon, a bankok versenye a hitelkihelyezésben az adósok soha nem látott elszaporodásával járt. Ezzel együtt a világgazdasági válság hozadékaként elszabadult svájci frank a devizaadósokat lehetetlen helyzetbe hozta. A bankok pedig „túlnyerték” magukat. Oly annyira hogy a nyereségük meghaladta a 30-40 %-ot azaz a rebak belendült az uzsora zónába. Persze, hogy a bankok – a bankszövetségen keresztül kommunikálva – fenntartanák ezt a státus quot, amíg csak lehet – dől a pénz – ezzel együtt a  végrehajtási folyamatba jutottak "Az adósok kb. 80%-a elválik, kb 10%-a öngyilkos lesz, kb. 20%-a külföldre megy (menekül a gondok elől) , és FIGYELEM ÁLLAM!!!! A 99%-a átvándorol a fekete gazdaságba dolgozni!!!"
A kormányzat lényegében „élet-halál” harcát vívja az állami eladósodással (nem egyedül az EU-ban ezt se feledjük) és a munkanélküliséggel. Úgy kell neki a bankoknál felgyülemlett „piszkos pénz” is mint a falat kenyér.
A bankoknak tehát elemi érdeke a „piszkos pénz” befolyása, ahogy a kormányzatnak is elemi érdeke e piszkos pénzből való részesedés az őt szorító gondok ellen, ám ki védi meg a devizaadósokat az öngyilkosságtól, a válásoktól és a külföldre avagy a fekete –gazdaságba meneküléstől?
Sajátos tulajdonsága az embernek, hogy mindig mástól várja a csodát. Tény, a mindenkori magyar kormányzat – miután nála a hatalom – felelős az állampolgárainak védelméért, azaz általában tőle várható a nép védelme, ám mi van akkor, amikor a cigány-banda pénzosztási szituációja áll elő?
Reklamál a prímásnak a bőgős, hogy neki is járna a pénzből. Mire a prímás: Járna, járna, csak nem jut.
Abból a piszkos pénzből - amit a kormányzat a bankokkal való tárgyalás során megszerzett, azaz a bankadó kapcsán befizetnek - bizony nem jut erre a problémacsoportra. Nem véletlenül nem állt fel az úgynevezett állami eszközkezelő. Harcvezetési szempontból az ilyen akár úgy is felfogható, mint „martalék”, azaz a veszteség, az áldozat. Ahogy a gnu csorda a folyón átvágtatva az új legelőkre - mert a régin már nincs mit enni – sem fordul szembe az átkelőhelynél zsákmányra éhes krokodilokkal, oroszlánokkal.
Az EU jogrendszer – rajtunk mint tehénen a gatya – nem csak sok rosszat, hanem jót is hozott. Itt van mindjárt a fogyasztóvédelem rendszere. Ne feledjük a piacgazdaság alap pilléreit, úgymint Minőségbiztosítás, Versenytisztaság, Fogyasztóvédelem.
Igen. A devizaadósokat alapvetően a fogyasztóvédelem rendszere védheti meg. Olyan fogyasztóvédelmi civil szervezetekre van szükség, melyek a törvény alapján a bírósággal kényszerítik ki, a devizaadósok jogos érdekeit. Konkrétan a devizaalapú hitelszerződéseknél az eredeti állapot visszaállítást és a kártérítést. Magyarul csak azt az összeget fizessük amire kötelezettséget vállaltunk, eltekintve az úgynevezett „árfolyam kockázattól”, ami ugyanis csak egy hivatkozás, a bank attól nem dől be ha „elmarad a menyasszonytánc”.
Persze hogy a bankok az „utolsó töltényig” ragaszkodnak a svájci frank elszabadulása következtében beindult pénzfolyamhoz. Miután nekik van pénzük, jut arra is hogy a bértollnokok a köztudatba tolják a hamis érveket ezzel port hintve a negatívan érintettek – devizaadósok – szemébe.


2. Jövőkép
A devizahitelesek fogyasztóvédelmi egyesületekbe szerveződnek. Ezek tagjaikból kialakítják a pertársaságaikat. A pertársaságok egy-egy bankra és egy-egy bírósági illetékességre és ügycsoportra szerveződnek, a jogi előírások szerint.
A fogyasztóvédelmi egyesületek kialakítják a szövetségüket, mozgalmukat. 
A fogyasztóvédelmi mozgalom – szövetség – egybehangolva az erők koncentrálásával megkezdi működését.
A fennálló – EU - jogrendszer alapján ugyanis bíróság útján kikényszeríthető, hogy a „torkos borzok” torkán megakadjon a falat, azaz megszülethetnek konkrét ügyekben azok a bírósági ítéletek, amelyek a „banki termékeknek” megfelelően helyreállítják az eredeti állapotot és a bíróság előtt igazolt kártérítésre kötelezik a feleket.
A bértollnokok máris betolták a köztudatba, hogy a pertársaságnak semmi értelme, mert ha kilép, avagy meghal valaki, akkor a pertársaság megszűni. Kezdhető elölről a dolog. És ugye ahogy nálunk egy per eltarthat akár nyolc tíz évig is.
Nos ilyen hülyén szabályozott valóban a pertársaság, ám mi van akkor, ha egy-egy ügycsoportra egy banknál nem egy, hanem mondjuk három pertársaság is alakul és megy a menet. Ha kettő megszűnik, a tovább menőhöz csatlakozhatnak a megszűnőkből. Sőt! Miután a semmisségre időkorlát nélkül lehet hivatkozni, tehát akiket már megloptak, azok is élhetnek a perrel. Olyan fogyasztóvédelmi egyesületek jöhetnek létre, akik majd a saját tagjaiknak nyújtják a szolgáltatást a perben, az illeték miatt.
Ez a gyakorlat Európa, nem az, hogy kérésre megérkezik Orbán Viktor mint erdész és minden partizánt kizavar az erdőből. Lásd a hírekben az önkormányzatok szövetsége folyamodik, mint a vöröskatona Kun Bélához, hogy de szeretnék, de szeretnék Kun Bélával beszélni ... Bizony csak a népdalokban vannak ilyen fordulatok ... meg a mesében ... 


Pilátus mossa kezeit
Ebben az esetben a magyar kormányzat is őszinte kék szemekkel mondhatja ország-világ előtt, hogy bizony-bizony ez a jobb sorsra érdemes magyar nép él demokratikus jogaival és ő sajnos jóbarátai, a külföldi befektetők – betétesek – érdekében a leghőbb irántuk érzett szeretete ellenére sem tehet többet - mint pilátus mossa kezeit - mert ugye az EU jogrend az mindenkire kötelező. És ha a nép a bíróság útján érvényesítette jogait, úgy az bizony mindenkire kötelező konzekvenciákkal jár. Kinek-kinek le kell nyelni a maga békáját. 


Végeredmény?
A devizaadósok kimenekülnek ebből a csapdahelyzetből, nem lesznek öngyilkosok, nem válnak és nem menekülnek a fekete gazdaságba, avagy külföldre. Megnyugodnak a külföldi bankok is, akiket már eddig is evett a penész azért az extraprofitért, amit a Magyarországon működő társaik kipréseltek „élve jogaikkal és szerencséjükkel, a frankón talált pénzzel” a magyar lakosságból.
Persze szívják majd a fogukat azok a banki körök, akik e folyamat végén úgy jönnek ki a dologból, hogy a „pénzszivattyú” hozamának apadását észlelik. Aranytojást tojó anyjuk tyúkja nem ad már annyi tojást. Persze hogy veszteségként élik meg azt, ami nem is jár nekik. Ám mi megveregetjük a vállukat, megvigasztaljuk őket. Letöröljük könnyes szemeiket és orrukat is megtöröljük, hogy sebaj fiúk, más is járt már így, hogy hiú ábrándjai a füstbe mentek. Katonadolog. Ám élet megy tovább.


A folyamat 6 pontban:


1. Devizaadósok Internetes Kommunikációjának megteremtése
2. Minta egyesület és pertársaságok megszervezése.
3. A minta egyesület és pertársaságok tapasztalatai alapján további fogyasztóvédelmi egyesületek megszervezése, egységes tudásbázis és tapasztalatcsere.
4. Az egyesületek ( pertársaságaik) szövetségbe szervezése.
5. A szövetség szervezési és lobby tevékenységének kibontakoztatása, társadalmi meg –és elismertetése, társadalmi kapcsolatépítés, támogatók támogatások gondozása.
6. A pertársaságok működésének összehangolása, támogatása, előremozdítása, pénzzel, tudással és demonstrációkkal. .


Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége szervezése

Nincsenek megjegyzések: