Magyar vezető politikusok, tanácsadóik, ellenzéki politikusok, valamint szélsőségesnek tartott csoportok vezetői biometrikus adatainak összegyűjtését kérte az amerikai külügyminisztérium a budapesti nagykövetségüktől – hozta nyilvánosságra a Guardian a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumot.
A brit liberális lap cikke címe ugyan biometrikus adatokról szól, ám az általuk közzétett anyag biográfiai információk összeállításáról szól. A többi közt olyan adatokat is kértek, mint telefon-, mobil- és faxszámok.
Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója szerint a mostani magyar útlevelek már tartalmazzák a külföldi utakhoz szükséges biometrikus adatokat - kivételt csak a diplomáciai mentességgel rendelkezők képeznek. (lm)
Forrás: hírTV
Állítólag „C típusú átvilágítást” rendelt a magyar vezetőkről Amerika
A Wikileaksen már Magyarország is szivárog, a Guardian szerint amerikai diplomatákkal gyűjtetett adatokat az Egyesült Államok.
Összegezzék a jelenlegi (és a lehetséges jövőbeni) vezetők és tanácsadók pénzügyi helyzetét, egészségi állapotát, gyenge pontjait és biometrikus jegyeit (ilyen lehet az ujjlenyomat, a hajszálból kinyerhető információk stb.) – ezt kérte 2009 júniusában egy Clinton nevű aláíró egyes amerikai diplomatáktól. Az erről szóló, egyébként a WikiLeaksen szivárgó anyagot egyébként a Guardian publikálta, a Külügyminisztériumot pedig vélhetően nem lepte meg különösebben, ugyanis Amerika jelezte, hogy hamarosan kibukik a levelezés.
Erőkörök felrajzolása
Egyébként ez a legkeményebb és leginkább kézzelfogható kérés a „nemzeti vezetés” című pontban, amelyben többek között arra szólítják fel az amerikai diplomatákat, hogy térképezzék fel az ország vezérkarának filozófiáját, motivációit, döntéshozatali mechanizmusát, a kormányzati tényezők és a biztonsági szolgálatok viszonyát, az igazságszolgáltatás szereplőinek helyzetét, a meghatározó tanácsadókat és így tovább.
Az új direktíva
A dokumentum tanúsága szerint egyébként Amerika nem viccel, a leirat az új „nemzeti humán-hírszerzési direktívára” hivatkozik, felszólítva a követségi munkatársakat, hogy annak szellemében segítsék a magyarországi biografikus adatgyűjtést. (A biografikus adatgyűjtés ez esetben nem a pőre életrajzi információkat jelenti, hanem az összes beszerezhető, életpálya-, életviteli adatot.) A leirat arra is kitér, hogy a kívánt információkat nemcsak állami szereplőktől lehet beszerezni.
Magyar Gárda kiemelve
És persze Amerika nem csak konkrét személyekre volt kíváncsi, hanem általánosságokra, így arra bíztatta itt szolgáló tisztviselőit, hogy koncentráljanak arra is, érvényesül-e a vallásszabadság, miként áll a helyzet a magántulajdon szentségével, hogy haladnak a gazdasági, társadalmi és oktatási reformok, illetve terveit elképzeléseit miképp tálalná a kormány – beleértve a média befolyásolását is. Nyilvánvalóan nem csak a hatalom, hanem az ellenzék is fontos: a leirat az ellenzék és a szélsőséges csoportok elemzését (többek között külföldi kapcsolataik és forrásaik beazonosítását) kéri, külön nevesítve a Magyar Gárdát.
Oroszok a célkeresztben
Aztán a dokumentumban a másik mumus, Moszkva is visszaköszön: Amerika azt szeretné, ha magyar rezidensei felmérnék az orosz kapcsolatokat, különös tekintettel az energiaipari, biztonsági, kereskedelmi és szállítási kötődéseket. Ezzel együtt pedig, kéri a leirat, fel kellene rajzolni a magyar elit illetve az orosz hivatalosságok és üzletemberek közötti kapcsolati hálót, és persze be kellene azonosítani azokat a gyenge pontokat, ahol az oroszok sikerrel befolyásolhatják a minisztériumi szinteket, az ellenzéket, a hírszerzést – vagy éppen a pártokat, némi pénzzel. Ami pedig az általánosságokat illeti: a dokumentum arra is kíváncsi, hogy milyen Oroszország kormányzati és közmegítélése.
A konkrétumok nullák
Egyébként konkrétumokat tartalmazó dokumentum eddig kettő bukott ki - pont Oroszország, pontosabban a grúz háború kapcsán. „A Magyarországgal kapcsolatban eddig kiszivárogtatott két dokumentumhírértéke nulla, és – ellentétben több más országgal kapcsolatosjelentéssel – nincs bennük semmi botrányos”, mondta az atv.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: éppen hogy a feladatát teljesíti az a külügyminisztériumi főosztályvezető, aki ismerteti a hivatalos magyar álláspontot egy amerikai diplomatával – jelen esetben a grúz háborúval kapcsolatban.
Kicsit elébe ment
Mint az megírtuk, Hamikus Vilmos, a külügyminisztérium volt főosztályvezetője azt mondta, hogy az EU állásfoglalásban Magyarország nem fogja ellenezni a keményebb nyelvezetet sem. A magyar diplomata azonban tart attól, hogy a szokásos irányból - Németország és Olaszország - részéről tiltakozni fognak az agresszív állásfoglalás ellen. Hamikus azonban hálás azért, hogy francia elnökség van az EU élén, amely bátrabb, mint más tagállamok. A távirat szerint Hamikus állásfoglalása megelőzte az érintett felekkel, Oroszországgal és Grúziával való kapcsolatfelvételt az ügyben.
Nem kérdőjelezhető meg
A másikban Banai Károly nagykövet, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója szerint a magyar álláspont nagyon határozott és egyértelmű volt, nevezetesen „Grúzia szuverenitása és területi integritása nem kérdőjelezhető meg.” A diplomata hozzátette, hogy a grúz cselekmények ellenére az „orosz reakció teljesen aránytalan volt, mint amit a helyzet igényelt volna.” Banai arra a fontos tényre is rávilágított, hogy a NATO és az EU egyaránt a grúz demokrácia védelmében lépett fel. A diplomáciai távirat összefoglalja az ügyben a Fidesz álláspontját is.
Beavatkozás és undor
Ami meglehetősen sarkos volt, Orbán Viktor ugyanis a grúz háborúról azt mondta: „az elmúlt 20 évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amit Oroszország az elmúlt napokban vállalt". A Fidesz elnöke később az 1956-os magyarországi beavatkozáshoz hasonlította a Grúzia elleni orosz támadást. Igaz, Igor Szavolszkij, a budapesti orosz nagykövet sem csiszolta túl viszontválaszát, és azt találta mondani, hogy Orbán Viktor valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.
Búcsú a bizalomtól
A kiszivárogtatások azonban várhatóan nem borítják a diplomácia világát. "Nem lesz drámai következménye a nemzetközi kapcsolatokban a WikiLeaks féle kiszivárogtatásnak", mondta a NATO volt főtitkára Budapesten. Javier Solana szerint ugyanis a kiszivárogtatás nem jelent közvetlen biztonsági fenyegetést. Azt viszont elismerte, hogy a most megingott bizalmat nem nem lehet helyreállítani, a titkos iratok nyilvánosságra hozása nyomán meg fog változni a diplomaták viselkedése, nehezebbé válik a bizalomépítés és a megegyezés. Pedig, emlékezett Solana, "sok sikert azért tudtam elérni, mert lehetőség volt a bizalom kialakítására, ez pedig sokszor fontosabb az átláthatóságnál"
Forrás: ATV.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése