Beszéljük meg: Ki a ...

Pap András László

Ki a zsidó Izraelben és a diaszpórában? 
Forrás: http://beszelo.c3.hu/03/12/05pap.htm


Előzetes megjegyzések
A napokban a magyar kormány nyilvánosságra hozta a kisebbségi törvény módosításának újabb tervezetét. Meg kívánván szüntetni a hatályos szabályozás – gyakran „etnokorrupcióként” emlegetett – anomáliáit, a javasolt szabályozás szakít a közjogilag teljesen kötetlen, szabad identitásválasztás és többes kötődés elismerésének elveivel, és a kisebbségi jogok gyakorlásának, valamint a kisebbségi identitás közjogi státuszának egzaktabb fogalmi meghatározására törekszik.
A faji, etnikai, nemzetiségi kategóriák meghatározásának kérdése számos tudományág képviselői számára jelent fejtörést. Jogászok, szociológusok és statisztikusok, de egyes betegségek etnikai, csoport-specifikus előfordulása esetén még a kutatóorvosok is szembesülnek a fogalom-meghatározás nehézségeivel.
Írásom a zsidóság (társadalmi és jogi használatú) fogalmát vizsgálja. A kérdés túlmutat az öncélú tudományos fogalom-meghatározás hasznosságán, hiszen a személyes adatok felhasználásának jogi védelme nem minden diszkrimináció ellen biztosít oltalmat.¹ A rasszizmus Murphy-törvényének értelmében ugyanis, amennyiben kirekesztés a cél, semmilyen komolyabb definíciós vagy identifikációs problémát nem jelent a diszkriminált csoport tagjainak meghatározása. A kérdés a zsidóság esetében pedig azért kap kiemelt fontosságot, mert a második világháborút követő politikai antiszemitizmus (a holokauszt-tagadás, a szórványosan előforduló kegyhelygyalázások,² illetve az általában vett Izrael-ellenesség mellett) egyik gyakori megjelenése a nyílt vagy áttételesebb formát (pl. kurziválás) öltő verbális diszkrimináció, a „lezsidózás”, azaz egyes személyek a külvilág által történő etnikai klasszifikálása.³
A zsidóság korlátozott asszimilációjának és az antiszemitizmus történeti sajátosságainak köszönhetően a zsidóság esetében ugyanis létezik a hátrányos megkülönböztetésnek, a faji-etnikai érzékenységsértésnek a legtöbb más kisebbség esetében ismeretlen formája;⁴ az, amikor maga a kisebbségi identifikáció önkényes külső kinyilvánítása önmagában kirekesztő hatást vált ki.⁵
A „zsidókérdés” egyik oroszlánkörme ugyanis éppen az asszimiláció-disszimiláció történelmi harca, amely egy, a befogadó nemzetekkel kötött társadalmi szerződést jelent, ahol még a sikeres integráció is együtt járt a menekülés és rejtőzködés – azaz a kívülről erőltetett identitás fájdalmas, patologikus és traumatikus élményével.⁶ A zsidóságélmény és a reaktív-reflektív zsidó identitás sarkköve tehát a másság, amely, ahogy Sartre⁷ is írja, mindig egy kívülről, az antiszemiták által meghatározott személyi kört foglal magában. Karády Viktor szerint pedig a holokauszt örökre lerombolta a tökéletes asszimiláció illúzióját, a „lemoshatatlan másság” radikális stigmáját ráhelyezvén az egyébiránt igencsak sokrétű zsidóság egészére.⁸
Alkotmányos nyelvre fordítva mindezt: az önkényes, kívülről erőltetett faji-etnikai klasszifikáció az asszimilációhoz és az integrációhoz való jog megtagadását, és így az emberi méltóság sérelmét jelent(het)i. Ilyen kodifikált jog természetesen nincsen, hiszen talmi illúzió lenne elvárni a társadalomtól, hogy feledkezzen meg a polgárai közti mindenféle, akár rassz vagy etnikai hovatartozás szerinti különbségekről. Az azonban elvárható, érvelhetnénk, hogy a jog lépjen fel a rosszindulatú és kívülről érkező, nyíltan elkülönítést, kirekesztést célzó törekvésekkel szemben. Így, ha a beolvadáshoz, a meg nem különböztetéshez fűződő alkotmányos jogról nem is, de az integráció megakadályozásának tilalmáról mint alkotmányos (és etnopolitikai) értékről talán beszélhetünk.⁹
A fentiekre tekintettel igen érdekes Izrael zsidóságfelfogása, hiszen a „zsidó állam” által hivatalosan képviselt olvasatát adja egy ősi, igen eltérő körülmények között felmerülő kérdésre: nevezetesen arra, hogy ki, illetve mi a zsidó: etnikum, vallás vagy nemzetiség?
Mind alkotmányos, mind politikai szempontból meglepőnek tűnhet, hogy Izrael, a zsidó állam, amely a diaszpóra-zsidóság otthonaként, illetve védelmezőjeként és képviselőjeként határozza meg magát, a mindenkit megillető önmeghatározás jogának elve helyett igen szigorú, lényegében nürnbergi elvek¹⁰ szerint (lásd alább), vagyis faji alapon határozza meg az államalkotó „zsidóságot”.¹¹ Igaz, érvelhet akként, hogy a korábban diszkrimináltaknak¹² így tudja a leghatékonyabb védelmet nyújtani, vagy hogy így több ember számára nyílik meg az izraeli bevándorlás lehetősége. Többség és etnicitás
A magát zsidó államként meghatározó Izrael a fundamentalista vallásos és szekuláris alkotmányosság elemeit sajátosan ötvöző jogrendet alakított ki. Számos (elsősorban családjogi, így házassági jogi, örökbefogadási, áttérési) kérdésben vallási bíróságok járnak el; a keresztények, a muszlimok és a drúzok esetében a saját bíróságaik, a zsidók ügyeiben (a szekuláris zsidók esetében is) pedig az ortodox irányultságú Rabbinikus Vallási Bíróság (Rabbinical Religious Court) az illetékes, amely például nem ismeri el sem a konzervatív, sem a reformista irányzatot. Ilyenformán, míg a személyek jogát illetően a „ki a zsidó” kérdésre az ortodox álláspont lesz az irányadó, a bevándorlási és honosítási ügyekben az ettől eltérő, szekuláris, kodifikált jogot alkalmazzák, amelyben viszont a konzervatív- és a reformfelekezet által követett, kevésbé szigorú szabályok érvényesülnek. A kérdés nem csak elméleti jelentőségű. Az 1988 óta csak Oroszországból érkezett több mint 700 ezer (többségében magát etnikai és nem vallási alapon zsidóként identifikáló) bevándorló, bár a honosítási szabályok szerint zsidó lett, az ortodox irányzat nem ismeri el őket annak, így például zsidó bíróság előtt házasságot nem köthetnek, nem kerülhetnek zsidó temetőbe stb.
Mindemellett Izrael lényegében az egyetlen olyan ország, amely a többségi nemzetet alkotó (politikai) közösséget merev, etnikai alapokon határozza meg.¹³
Ez számos kérdést vet fel, például azt, hogy végső soron fundamentalista vagy szekuláris-e az izraeli állam? Zsidó állam-e közjogi értelemben Izrael; s ha igen, mit is jelenthet ez? Azt netán, hogy a nem zsidó (származású, vallású?) állampolgárok nem „államalkotó tényezők”? S ha így lenne, mit jelent egy palesztin vagy egy keresztény izraeli állampolgársága? Ha Izrael zsidó állam, kik a zsidók? Mi a különbség a halachikus (vallásos) és az adminisztratív-közjogi definíció között? Létezhet a judaizmustól független, azon kívüli zsidó identitás és lét?¹⁴
Meg kell jegyezni, hogy a dilemma nem egyedülálló a Közel-Keleten és az iszlám világban. Hogyan értsük például a Szíriai Arab Köztársaság létét, illetőleg az Iráni vagy Pakisztáni Iszlám Köztársaságot? Az előbbiben csak az etnikai arabok lennének „államalkotó tényezők”? És mi a helyzet azokkal az „iszlám köztársaságokkal”, ahol a saria (az iszlám jog) nincs hatályban, vagy – pl. Pakisztán esetében – ahol nem az az egyetlen hatályos jog? A hagyomány és a jog csapdájában
Visszatérve példáinkhoz, természetesen az izraeli állampolgárság megszerzésére nem csak az „etnikai zsidóknak” van lehetőségük, ugyanis annak négy útja létezik: a) születés; b) honosítás; c) megfelelő idejű jogszerű tartózkodás; illetve d) a „hazatérés törvénye” (The Law of Return) alapján.¹⁵ Vizsgálatunk szempontjából ez utóbbi (és egyben az egyetlen speciális) állampolgárság-szerzési mód lesz érdekes. Az Izrael létrehozásáról szóló törvényben az alapító atyák kijelentették, hogy „az új zsidó állam Izrael földjén történő létrehozása kaput nyit valamennyi zsidó hazatéréséhez”. A hazatérés jogáról szóló 1950-es törvény valamennyi zsidó számára megteremti az oleh (izraeli bevándorolt) státusszerzés alanyi jogát. A jogszabály 4/A pontja kimondja, hogy „az ezen, illetve az állampolgárságról szóló törvény értelmében a zsidókat, illetve az olehokat megillető valamennyi jog kiterjed azokra, akiknek házastársa, szülője, illetve nagyszülője zsidó, illetve akinek házastársának szülője vagy nagyszülője zsidó, kivéve, ha az illető önszántából hagyta el a zsidó vallást”.¹⁶
A 4/B pont szerint „ezen törvény értelmében »zsidó« azon személy, aki zsidó anyától született vagy áttért a zsidó vallásra, és más felekezetnek nem tagja”.¹⁷
Az állampolgárságon túlmenően a hivatalos izraeli iratok¹⁸ (például a személyi igazolvány) az etnikai (sic!) közösség-hovatartozást is tartalmazzák,¹⁹ amely lehet: zsidó, muzulmán, keresztény és drúz. Amennyiben a bevándorolt nem tudja bizonyítani zsidó származását, az útlevele szerinti nemzetiségét írják be. Az állam és egyház szétválasztását nem követő izraeli joggyakorlat során pedig számos esetben a polgári jog gyakorlása (például családjogi kérdésekben) a bejegyzett nemzetiség-etnicitás-vallás függvényében alakul.²⁰ A kérdés jogi és politikai kezelésének bemutatására ismertetem a legfontosabb vonatkozó legfelsőbb bírósági döntéseket. A Rufeisen–Daniel testvér-ügy
Az első fontos ügy felperese Oswald Rufeisen, a cionista mozgalomban betöltött szerepe miatt a Gestapo által bebörtönzött lengyel zsidó volt, aki később a karmelita rendhez csatlakozván szerzetesként kapott izraeli bevándorolt státust. Daniel testvér egyébként a háború alatt hamis keresztlevelet és iratokat szerezvén beépült a német rendőrségbe, és segített a gettódeportálások elől menekülő honfitársainak, majd partizánként harcolt a szovjet hadsereg mellett. Bevándorlását és karmelita rendtagságának fenntartását követően azonban a 20/7-58-as belügyminiszteri rendeletre hivatkozva a hatóságok megtagadták a „zsidó” etnicitás bejegyzését, mondván, hogy annak feltétele az érintett jóhiszemű jognyilatkozata arról, hogy zsidó, és nem tagja más felekezetnek. 1962-ben (4:1 arányban hozott döntésében) a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta az elutasító határozatot, kimondva, hogy (például az ateistákéhoz hasonlóan) az etnikai csoporthoz való tartozásra vonatkozó rovatot üresen kell hagyni.²¹
Bár az izraeli főrabbi állásfoglalásában kimondta, hogy Daniel testvért zsidónak kell tekinteni, a bíróság elutasította a zsidó nemzetiséghez tartozását annak a személynek, aki bár zsidónak született, más vallásra tért át. Az eset érdekessége, hogy konkrét jogforrás nem állt a bíróság rendelkezésére, mert a fent említett klauzula csak az 1970-es törvénymódosítás során került beiktatásra. A bíróság indokolásának középpontjába tehát az amerikai „funkcionális” vagy performatív zsidóságkép került. Berensohn bíró megfogalmazása szerint „egy aposztata zsidó nem minősülhet zsidónak a közfelfogás szerint, sem pedig abban az értelemben, ahogy a jogalkotó Knesset azt a hazatérésről szóló törvény megalkotásakor elképzelte”. A felperes lehet bármilyen büszke is zsidó származására, vallását elhagyván kirekesztette magát a zsidó népből és Izrael közösségéből: egyszerre nem lehet ugyanis valaki zsidó és keresztény. Silberg bíró szerint pedig egy modern cionista Cion földjén nem tagadhatja meg ősei hagyományát. A bíróság tehát a „zsidó” közfelfogás szerinti fogalmát helyezte előtérbe a halachikus „aki egyszer zsidó volt, mindig zsidó marad” felfogásával szemben. A „ki a zsidó”-döntés
A következő fontos döntés 1970. januárjában született.²² A haifai zsidó felperes, Binyamin Shalit Edinburgh-ben házasságot kötött egy nem zsidó skót nővel, akitől két gyermeke született. Az eljárás során felperes az izraeli haditengerészet tisztje volt, és gyermekei regisztrálása során azt a választ adta, hogy azok vallás nélküli zsidó nemzetiségűek. A hatályban levő belügyminiszteri irányelvnek megfelelően a belügyi hatóságok megtagadták a zsidó státus bejegyzését. A bíróság formai okokra hivatkozva (lényegében az állami irányítás elfogadhatatlan eszközének tekintve a miniszteri irányelvet) megsemmisítette az elutasító határozatot, mondván, hogy a regisztrációt végző hivatal a fenti módon nem dönthet az etnikai identifikáció feltételeiről.
Absztraktabb megközelítésben azonban a bíróság a következőket állapította meg: jelen esetben tulajdonképpen nem a zsidó szó szekuláris definíciójáról van szó, hiszen az állami nyilvántartásról szóló törvény nem is használja ezt a fogalmat. Helyette etnikai csoportról beszél, így a kérdés az lesz, hogy lehet-e valaki etnikailag zsidó, ha az anyja nem az. Amennyiben semmilyen szekuláris definíció nem létezik az etnikai zsidóság meghatározására, a bíróság kénytelen a halachikus definíciót alapul venni. A bíróság álláspontja szerint pedig elfogadhatatlan az etnikai zsidóságra olyan definíció, amely ne követelné meg a zsidó vallást is. Ellenkező esetben ugyanis keresztények és muszlimok is zsidónak mondhatnák magukat. Az előadó Silberg bíró válaszolt a felperes azon felvetésére is,²³ miszerint a fenti magyarázat szerint egy zsidó anyától született, ám Izrael megsemmisítésére törő radikális iszlám mozgalomhoz csatlakozott terrorista zsidónak számít, amíg az ő, Izraelért a vérüket áldozni hajlandó gyermekei nem azok. A bíróság álláspontja szerint „a fenti zsidó gonosz és rossz ember, amíg felperes gyermekei kedves és jó emberek, de szüleik notórius ateizmusa miatt nem nyerhetnek bebocsáttatást a zsidó nemzetbe. Zsidónak lenni nem kitüntetés vagy olyasmi, mint a díszdoktorság, vagyis az érdemek elismeréséért kapott cím, hanem vallási és jogi kategória, amibe csak a felperes vallásellenessége miatt nem tartoznak bele.”²⁴
Az „áttérés”-ügyek
Amint láthattuk, csak az etnikai zsidókat illeti meg a hazatérés joga alapján a kedvezményes honosítás (és a különböző különleges egzisztenciateremtő állami támogatási rendszernek is elsősorban ők a kedvezményezettjei). Azonban a „ki a zsidó?” kérdése Izraelben sincs eldöntve. A polgári (szekuláris) és vallásos zsidóságdefiníció között ugyanis messzire mutató, a hatalomgyakorlás és az állami berendezkedés alapjait érintő ellentét feszül. A háttérben munkáló társadalmi és politikai ellentétek jól lemérhetők a kérdés napi politikai érzékenységében, illetve a kérdésben hozott legfelsőbb bírósági ítéletek ellentmondásos, zajos visszhangjában. 1958-ban például a Nemzeti Vallásos Párt (National Religious Party) kilépett a kormánykoalícióból, mert az utóbbi nem volt hajlandó változtatni az önbevallás, a zsidó etnicitásra vonatkozó kijelentések kontrollálatlan elfogadásán. A közhangulat megnyugtatására Ben Gurion miniszterelnök a legmértékadóbb (izraeli és „diaszpóra”) tudósokhoz fordult a „zsidókérdés” irányvonalainak (ortodox, liberális judaista, szekuláris alkotmány- és nemzetközi jog stb.) meghatározása végett.²⁵ A miniszterelnök felhívásában előrebocsátotta, hogy biztonsági szempontból (egyelőre) szükséges a személyes iratokban mind a „közösség”, mind pedig a nemzetiség feltüntetése. Kielégítő jogalkotási megoldás azonban azóta sem született. Sőt 1972 óta az ortodox irányvonalat képviselő politikusok erőteljesen lobbiznak azért, hogy a hazatérés jogáról szóló törvénybe az „áttérés” elé a „halachikus hagyományok szerinti” módosítást beillesszék. Ez azonban nemcsak a szekuláris (tehát magát nem vallási alapon identifikáló), hanem a liberális-reformvallási irányzat követőit is kirekesztené a világ zsidóságának befogadására létrehozott államból. Bár több kormány támogatásáról biztosította a fundamentalista módosításokat, elfogadásra sohasem került.
A halachikus és a szekuláris zsidófogalom közötti ellentmondás konkrét problémát az említett, a hazatérés joga alapján bevándorolt zsidók esetében jelent, akiket a halachikus hagyomány nem fogad el zsidónak, így például a rabbinikus fórumok előtt nem köthetnek házasságot. (Ilyenek például a nem zsidó anyától születettek vagy a reformegyházak szerint áttértek.)
Tipikusnak mondható például a Shoshana Miller-ügy. A felperes a reformista hagyományban, az Egyesült Államokban tért át a zsidó vallásra, tanulmányozta a Bibliát, tanult héberül, részt vett a rituális fürdőben, és az áttérési okmányokat felmutatván a hazatérés jogán bevándorolt státust szerzett. A belügyminisztérium azonban nem jegyezte be zsidó nemzetiségűnek, és bár átirányították a rabbinikus bírósághoz, azt a tanácsot kapta, hogy vagy keresztényt írasson be, vagy üresen fog maradni az etnicitás-rovat. Később a minisztérium a „zsidó (áttért)” bejegyzést ajánlotta fel neki.²⁶ A hatóság érvelése szerint az etnicitás nemcsak statisztikai fontosságú, hanem pontosan a rabbinikus hatóságok hatáskörébe tartozó ügyekben (pl. családjog) figyelmeztetni kell őket arra, hogy az illető áttérhet. A bíróság²⁷ rámutatott, hogy a törvény utal mind az önbevallásra, mind pedig sui generis formában az áttérésre is mint a zsidóság jogkeletkeztető tényére, így a regisztrációs hatóság ismét túllépte a hatáskörét. A bíróság tehát az (áttért) kitétel nélküli zsidó bejegyzést írta elő.
A Miller-esetet több hasonló követte.²⁸ Egy 1995-ös polgári ügyeket érintő (pl. regisztráció) döntésében a bíróság kimondottan elismerte az izraeli reformáttéréseket, illetve valamennyi polgári ügyet a Knesset kizárólagos hatáskörébe utalt, így a vallási testületeknek (az ortodox rabbinátusnak) csak a személyes státust érintő egyéb (házasság és válás pl.) ügyekben van hatáskörük.²⁹
Összefoglalásként megállapítható, hogy a „zsidókérdés” izraeli megközelítése nemcsak nemzetközileg rendhagyó, hanem a belső politikai és jogi viták kereszttüzében is álló rendkívül érzékeny kérdés. Amíg a vallásos és ultraortodox politikai erők a zsidófogalom leszűkítő, halachikus értelmezése mellett törnek lándzsát, a szekuláris liberálisok annak további tágításáért szállnak síkra. Az izraeli alkotmányos felfogás azonban több fent említett szempontból problematikus. Már csak a bíróság esetjoga fényében sem nélkülöz értelmezési zavarokat a „zsidó állam” kitétel, hiszen az államvallás önmagában nem adhat eligazítást a népről, az államalkotó (politikai) közösségről. Ráadásul sokak szerint a zsidó állam egyaránt jelenthet etnikai és vallásos zsidó államot. Akárhogy is, leginkább az (egyelőre csak a marginális álláspontú liberálisok által képviselt) izraeli nemzet politikai közösségi modelljében juthat hely az izraeli állampolgár keresztény, illetve palesztin lakosságnak. Mindenesetre az a jogalkotó elhatározásán múlik, hogy elfogad-e valláson kívüli zsidó identitást, bár eleve kérdés, és a legkevésbé sem eldöntött kérdés, hogy kiállja-e a demokratizmus tesztjét az az állam, ahol a politikai közösségbe csak a vallási konverzió útján van mód asszimilációra… Jegyzetek
1  Egy, a tanulmány alapjául szolgáló írás megjelent a Halász Iván és Majtényi Balázs szerkesztésében közreadott Regisztrálható-e az identitás? (Gondolat–MTA Jogtudományi Intézet, 2003) című kötetben.
2  Ez utóbbiak speciális formái voltak a szeptember 11-ét követő francia, német és belga lincselések, amelyek különlegességét az adta, hogy tipikusan maguk is kisebbségi (tehát nem, jelentsen az bármit, a többségi nemzethez tartozó) muszlim csoportok álltak az atrocitások mögött.
3  Például a kelet-európai (és ne feledjük, maga a cionizmus is Habsburg monarchiabeli „találmány”) antiszemitizmus egyik fő kérdése is a „ki a zsidó?”.
4  Nemigen létezik tehát „lenégerezés”, „lekínaizás” vagy „leszerbezés”, illetve ahhoz, hogy a külső etnikai behatárolás ténye támadó vagy lealacsonyító legyen, további inzultusértékű véleménynyilvánítás szükséges.
5  Sajátos, „nyugati” eset volt az a 2002-es párizsi vádemelés, amely egy szélsőséges zsidó honlapot érintett, amelyik „Izrael-ellenes” magatartásuk miatt több celebritás bojkottjára, illetve nyilvános meglincselésükre szólított fel. Az eset érdekessége, hogy a zsidó származású hírességek nevét (pl. Juliette Binoche-t) a honlap készítői hatágú csillaggal jelölték meg. A vád szerint ez nem más, mint a holokauszt emlékének súlyos megsértése. Lásd Probe of Jewish website’s hate call, Yahoo! UK & Ireland, August 22, 2002, vagy Rasszisták elleni vizsgálat Párizsban, Népszabadság, 2002. augusztus 22.
6  Fichtének tulajdonítják pl. azt a megjegyzést, hogy „egy zsidó olvashat németül, írhat németül, de sosem lehet német”. Lásd pl. Richard H. Popkin: The Columbia History of Western Philosophy. New York, Columbia Press, MJF Books, 1999. 514. Mindez egyébként a többség szempontjából is unikus, hiszen a (jellemzően homogén) nemzetállam elemi érdeke a különböző csoportok asszimilációja.
7  Jean-Paul Sartre: Anti-Semite and Jew: an exploration of the etiology of hate. New York, Schocken Books, Pantheon Books, 1995.
8  Lásd S. Woolf (eds.): Regional and National Identities in Europe in the XIXth and XXth Centuries. The Hague–London–Boston, Kluwer Law International Publishers, 1998.
9  Apró kiegészítésként meg kell említeni, hogy az alkotmányjog kisebbségfogalma fontosnak és nemritkán az alkotmányos védelem mértékét is meghatározónak tekinti azt a tényt, hogy a diszkriminált személy a diszkrimináció alapjául szolgáló tulajdonsága mennyire látványos, azt „elnémíthatja-e”. Lásd pl. Kenji Yoshino: Assimilationist Bias in equal protection: the visibility presumption and the case of „don’t ask, don’t tell”. Yale Law Journal, dec. 1998. 487. Ugyanakkor persze ez nem minden, hiszen még ha egy biotechnológiai eljárásnak köszönhetően valamennyi fekete bőrpigmentációja megváltoztathatóvá is válna, érvel Laurence Tribe, a bőrszín-alapú diszkrimináció nem válna megengedetté. Lásd The Puzzling Persistence of Process-Based Constitutional Theory. Yale L. J. 89 (1980). 1067., 1073–1074.
10  Amely elv az adminisztratív lehetőségek adta fikció volt.
11  Összehasonlításul lásd például a magyar zsidó közösséget, amely kérte az 1990-es kisebbségi taxációból történő eltávolítását, és kimondottan ellenezte a nemzeti-etnikai kisebbségként történő számontartást.
12  A faji klasszifikációt tartalmazó második zsidótörvény néven elhíresült 1939. évi IV. törvénycikk alkalmazása szempontjából például „zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait”. Ehhez lásd például Nehéz-Posony István: Jogtörténeti tanulmány a zsidókérdésről. Élet és Irodalom, 2000/32.
13  Az etnicitás kógens jogi meghatározása nemzetközileg igen kivételes megoldásnak számít.
14  Ezek az izraeli közjog talán legégetőbb kérdései. Lásd pl. Amos Shapira: Why Israel Has No Constitution. Saint Louis University Law Journal, Winter, 1993.
15  A törvényszövegre és annak részletes kommentárjára lásd www.lectlaw.com
16  Ez utóbbi módosítást (5730–1970) a Knesset 1970 márciusában fogadta el.
17  Lásd www.jajz-ed.org.il
18  Az 1949-es népesség-nyilvántartásról szóló törvény értelmében a lakosságot „nemzetiség, etnikai hovatartozás/közösség és vallás” szerint tartják nyilván. Uo.
19  Meg kell jegyezni, hogy Izrael e tárgyú gyakorlata nemzetközileg nem precedens nélküli. Az országhatáron belül használt szovjet dokumentumok is tartalmaztak pl. etnikai „nemzetiségre” utaló adatot; a ruandai igazolványok a hutu és tutzi „faj” megjelölést alkalmazzák; Görög- és Törökország pedig vallásra vonatkozó adatokat tüntet fel a személyi okmányokon. Az apartheid gyakorlatát folytató Dél-Afrika személyi igazolványai is a faji kategóriákra épültek. Lásd David I. Kertzer–Dominique Arel: Census and Identity: The Politics of Race, Ethnicity and Language in National Censuses. Cambridge University Press, 2001.
20  Az izraeli (etnikai) zsidók házasságkötései és bontóperei például egy 1953-as törvény értelmében a halachikus jog alapján eljáró rabbinikus bíróságok hatáskörébe tartoznak.
21  Lásd www.jajz-ed.org.il/50/act/shvut/10.html
22  Binyamin Shalit, Petitioner v. 1. Minister of Interior, 2. Haifa Registration Officer, Respondents (H. C. 58/58).
23  A párhuzamos véleményt író Berinson bíró evvel a felvetéssel értett egyet, elfogadhatatlannak tartván, hogy szekuláris bíróság a halachikus fogalommal dolgozzon. Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kérdés elméletisége és túlzott politikai exponáltsága miatt nem bírói útra kellene tartozzon annak megoldása. A főbíró szerint éppen ezért nem nyújtott megfelelő megoldást a kérdés juridizálása, miszerint az egyén öndefinícióját nem vonhatja kétségbe az eljáró hivatalnok, az etnikai affiliáció kérdése ugyanis csak annak történeti dinamizmusában közelíthető meg. A főbíró megjegyezte: „Egy biztos, a zsidó nemzet hosszú története során világossá vált, hogy a zsidóság etnikai és vallási felfogása elválaszthatatlan.”
24  Uo.
25  Külön dogmatikai problémaként vetette fel a nem zsidó és át sem tért anyától származó vegyes házasságban született és zsidóként regisztráltatni kívánt gyermekek kérdését. A miniszterelnöki levélre lásd uo.
26  Asher Felix Landau: The Shoshana Miller Case – Unity of the Jewish People is paramount. The Jerusalem Post Law Report, lásd www.jajz-org.il/50/act/shvut/21html
27  1986. decemberi ítéletében.
28  Lásd High Court of Justice rules on Registration of Converts. November 15, 1995. www.jajz-org.il/50/act/shvut/21html.
29  Külön problémát jelent az etiópiai zsidók kérdése, akik – ellentétben a kereszténységre áttért etióp-etnikai zsidókkal – bevándorlási szempontból már zsidó jogállásúnak tekinthetők, ám például a „Falas Mura”, a kereszténységre áttért etióp etnikai zsidók nem. Lásd Falas Mura: Still Waiting. Israel Yearbook and Almanac, 1994. Lásd http://www.jajz-org.il/50/act/shvut/23html, illetve Barbara Weill: WZO. Jerusalem, 1987, revised 1997. www.jajz-org.il/50/act/shvut

Osztálytársak, Pécs Széchenyi Gimnázium 1972

Kattints ide!

Ez kéne újra az udvarba

Csöngess be

Pálosok

Van ember vajon e honban, aki tudja, mi motiválta II. Józsefet hogy az egyetlen magyar alapítású keresztény rendet, a Pálos Rendet betiltotta. A Pálos Rend a feljegyzéseiben intézményesen használta a rovásírást.  Állítólag Dél-Amerikában maradtak fenn ilyen feljegyzések, mert oda a Habsburg pusztítás nem ért el. A Pauláner sörfélék a kedvenceimhez tartoznak. Ez a pálosok söre, amely rend Lengyelországban élt tovább. Lám itt is a szolidáris lengyel-magyar kapcsolatok. 

Mogyoróska 2010, Pátria együttes alapítói műsorterve

Pátria nosztalgia örömzene nyitó blokk
1. Március 73

2. Lázadó

3. Boszorkány

4. Jégfodrú

5. Bíborszírmú

6. Ballada

A gének nem hazudnak

Baki

Visszaszámlálás Mogyoróska 2010 Ős Pátria Főpróba: Március '73

A műsorterv főpróba itt

Visszaszámlálás Mogyoróska: Boszorkány

"A kultúránk az amit teszünk és amire gondolunk." /Tudomisén?/ Kultúrából és igazságból mindenkor számos van. Csak ki az, aki megszámlálja?
Egy gyûlölettel teli világban sem szabad lemondanunk a reményről. Egy haraggal teli világban sem szabad lemondanunk a békességről. Egy kétségbeeséssel teli világban sem szabad lemondanunk az álmainkról. Egy bizalmatlansággal teli világban sem szabad lemondanunk arról, hogy higgyünk egymásban.
Michael Jackson

Megjelent az Arany Tarsoly 4-7 éves gyermekeknek szóló ábécés könyve

Első magyar ábécés könyvem latin betűkkel és rovással címmel

A szép magyar beszéd tanítására, a szókincs fejlesztésére már kicsi  korban is nagy figyelmet kell fordítani. Az írás tanulása későbbi feladat, de játékos formában a kicsik már maguk is ismerkednek a betűkkel. Ebben a folyamatban kívánunk segítségükre lenni kis kötetünkkel. Igazából ez egy rajzkönyv, melyet a szülői segítség csak még hasznosabbá tehet, de a kezdőbetűket magukban rejtő képek tudat alatt önképzésre is serkentik a kicsiket. A latin abécé képi megjelenése mellett párhuzamosan a rovásjeleket is megtanulják. Ez azért nagyon fontos, mert a rovásírás a világ legelső írásrendszerei közé tartozik, őseinkkel együtt itt a Kárpát-medencében született. Legalább 8 000 éves, hiszen ebből a korból már kialakult megjelenési formát igazoló leleteink vannak. Friedrich Klára sok éves rovástanítása igazolta, hogy a rovásírás fejleszti az intelligenciát, azaz az értelmességet, a képzelőerőt, és a gyermek ismereteit, személyiségét egyaránt gazdagítja.
Segítsük hát gyermekeinket visszatalálni az ősi gyökereinkhez, melyhez az édesanya óvó, féltő karjai után második lépésként, az édes anyanyelv jelentheti a legbiztosabb fogódzkodót!

A kötet ára: 850 forint.
Megrendelhető a 06/30-680-2429-es telefonszámon

Antioxidáns szint mérése

Igen mérhető!!

A tudósok világszerte egy vadonatúj találmányról beszélnek, amely rövidesen megváltoztatja, mit gondolnak az emberek az antioxidánsokról és az egészségről. Az antioxidánsok jelentik a sejtjeinket folyamatosan támadó szabad gyökök elleni védelem első vonalát. Az utóbbi 20 évben több mint 30 000 tudományos munka született a szabad gyökökről és az antioxidánsokról.

Antitoxidánsok és mérésük

Miért érdemes mérni? Az antioxidánsszint-mérés kiváló állapotfelmérő módszer, amely akár az évenként javasolt kivizsgálási listába is felvehető. Korán jelzi, ha szervezetünk kimerült, kifogyott antioxidáns-tartalékaiból, ezáltal lehetőséget nyújt a korai beavatkozásra. Kezdetben az antioxidánsok hiányának nincsenek tünetei, vagy jellegtelenek: gyakori levertség, fáradékonyság, bizonytalan panaszok, amelyek hátterében nem találnak semmilyen elváltozást.

Antioxidáns-mérés

Az elmúlt évek kutatásainak egyik forradalmi újítása, hogy egyszerű módszerekkel mérhetővé vált a szervezet antioxidáns-ellátottsága. A kutatók többféle módszert is kidolgoztak, ezek egyike egy speciális Scannernek, amelyet a tenyér bőre felett elhúzva megismerhető az antioxidáns-kapacitás.

Egy másik eljárás egyetlen csepp vérből, laboratóriumi módszerrel és pontossággal méri a szervezet redoxpotenciálját: minél magasabb, annál alacsonyabb a sejtvédő antioxidáns-szint, vagyis annál nagyobb a szervezetben az úgynevezett oxidatív stressz.

A mérés nagyon egyszerű: egyetlen apró tűszúrást kell csupán elviselni, a kicseppenő vért egy apró üvegkapillárisban felfogják, majd a műszer 60 másodperc alatt megméri az oxidatív stressz szintjét, amelyet számértékkel, mV-ban kifejezve ad meg, s egy színes skálán ábrázolva látványosan is megjelenít. Ez a módszer a jelenlegi ismeretek alapján a legpontosabban mutatja a szabad gyökök okozta oxidatív stressz fokát.

Az alábbi esetekben javasolt az antioxidánsszint-mérés:

• állapotfelmérés

• krónikus fáradtság, bizonytalan panaszok, általános gyengeség

• visszatérő fertőzések, immunrendszeri problémák

• daganatos betegségek

• emésztési panaszok

• depresszió, magas stressz, feszültség, koncentrációs zavarok

• bőrproblémák, hajhullás, körömgyengeség

• menopausa, klimax

• magas vérnyomás, érelmeszesedés

• kórházi utókezelés

• aktív sport, versenysport

• dohányzás.

Forrás és továbbiak itt

Nyílt levél Barátaimnak!

Egészség ügyben

Már nem is emlékezem rá, mikor írtam levelet neked. Az e-mail nem levél, hiszen ha sürgős közlendőm van küldhetek SMS-t (ha direktben nem akarlak zavarni) avagy fogom a mobilt és elmondom.

Komoly mondandóm van számodra. Ezért is választottam ezt a közlési formát. Egyben bizakodom komolyan veszed így el is olvasod soraimat. Szánsz rám ennyi időt. Ismered életminőségemet, társadalmi státusomat. Rokkantnyugdíj havi 52 ezerrel, súlyos szív –és cukorbetegségem és ami ezzel jár, mozgáskorlátozottságom.  Ezek a körülmények nem irigylésre méltók, hogy úgy ne mondjam nem példaértékű életvitelt sejtetnek.Ezzel együtt, avagy ennek ellenére számos olyan körülményem van, amelyek éppen az ellenkezőjére példák. Mondandóm szempontjából csak annyiban lényeges körülmények ezek, hogy összefüggésben van azzal, amiről üzennék, ez pedig az egészség.

Te ugye

-         nem vagy cukorbeteg,

-         nem vagy szívbeteg,

-         nem vagy depressziós,

de hidd el, „jó úton jársz” te is ebbe az irányba, hiszen te sem tudod kiiktatni a megélhetés, azaz a pénzkereset érdekében kifejtendő intenzív munkát az életedből.  Pestiesen szólva a megélhetés forszírozását.

Utólag okos az ember, mondja a szólás és valóban. Ha húsz évvel ezelőtt 1990-ben lettem volna mindazon ismeretek és tapasztalatok birtokában, tudatában, amelyben most, nagy valószínűséggel nem lennék ebben az egészségi állapotban ( sem társadalmi státusban.) Az is igaz, amit elvesz a Teremtő, azért ad is cserébe. Ebben az egészségi állapotomban, életminőségemben volt időm megfigyelni jelenségeket és felismerni összefüggéseket. Ezekről a felismerésekről szeretnék ilyen módon hozzád szólni, egyszerűen, egyenesen egyben kérni is valamit.

Legjobb ismereteim szerint a megélhetésnek, a túlélésnek így az életminőségnek is a legfőbb összetevői, feltételei

-         egészség,

-         jogok,

-         vagyon,

-         pénz.

Tudjuk, mindegyik fontos és azt is hogy mindegyikért lehet tenni, azaz tehetünk magunkért, családunkért, szeretteinkért, hazánkért valamit. Még a legelesettebb állapotban is.  Én be kell lássam, hogy a jogok ( diplomák, állások, társadalmi elismertség azaz díjak stb.), a vagyon (ingatlanok, autók, megtakarítások) valamint a pénzszerzés (napi megélhetés, szórakozás, utazás, üdülés stb.) én – ahogy oly sokan közülünk – az egészségemet tettem kockára. Ez utólag visszatekintve erőn felül felvállalt – belső kontroll nélküli, avagy éppen hogy annak elnyomásával – cselekvésekben nyilvánult meg. Úgy mondjuk hogy két végén égettem a gyertyát. De miért is? Mert nem vettem komolyan a hosszú távú dolgokat. Míg egészséges voltam és terhelhető, azt vélelmeztem, ez mindig így marad.

Cukorbetegség

Cukorbeteg azért lettem – inzulinos – mert egyfelől „hajlamom” is volt rá örökletesen, hiszen rosszuk tűröm a stresszt. Tudhattam például hogy anyám tablettás cukorbeteg lett. Azt viszont nem tudtam, hogy a stressz, az erőn felüli megterhelés egyenes útja a cukorbeteggé válásnak. Ezt persze nem csak én nem tudtam, hanem nemzedékem tömegei sem. Nem tulajdonítottam jelentőséget a cukorszintem mérésének. A stressz és a cukorbetegség közötti szoros összefüggésnek.

Neked azt üzenem, hogy a cukorbetegség a stressz hatására alattomosan alakul ki, 5-15 év alatt. (Nálam 1993-1998 között alakult ki, amikor 5 ezer bérlakás eladását irányítottam és elszámolási perbe keveredtem Sopron városával és 8 éven át lebegett a fejem felett a 2-8 év mint büntetési tétel. Nekem lett igazam és cukorbetegségem. ) És mire észreveszed, pestiesen szólva már annyi meg egy bambi, ugyanis a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, csak kezelhető és sejtésem szerint egy tizest le is vesz az élettartamunkból. ( Jó, mondhatod viccesen, mint Iván Kuznyecov, hogy élet ez? Ám tegyük hozzá, hogy bármilyen élet más minőség, mint a nemlét.)

Első üzenetem tehát az, hogy vedd nagyon komolyan a stressz okozta cukorbetegség kialakulásának a veszélyét. Ennek érdekében pedig azt teheted, hogy megméreted legalább negyedévente a cukorszintedet. Azaz nem csak akkor, amikor már gyanús jelek vannak! Én is megmérem neked, ha találkozunk és kéred, mert sajnos van cukormérő készülékem.

Magas vérnyomás

Magas, avagy ingadozó vérnyomásúnak lényegében születtem. Azaz anyámtól örököltem azt a hajlamot, hogy idegrendszerem érzékeny a környezeti behatásokra. Anyám ezt különösképp – most el is álmélkodom - oroszul idézte nekem, mégpedig: „Bugy gatóv, szigdá gatóv!” magyarul légy kész, mindig kész. Mára nyilvánvaló számomra, hogy ez a nagy eurázsiai puszta minimum tízezer éves üzenete, ahonnan anyám a kún őseitől örökölte ezt a „mentalitást” hiszen a történelemből jól tudjuk, hogy a lovas íjászok bárkit bármikor „meglephettek” és bármily különös a puszta az, akármekkora is ahol nem lehet elbújni.  (Avarok, Honfoglaló magyarok, Kunok (jászok), Mongol-tatárok, Törökök, Kozákok, Szovjetek … akik csak megleptek, megleptek … ).

Ennek kapcsán  jelzem, hogy akasztott ember házában kötélről beszélni stresszelő hatású. Azaz az ilyen hajlam még rátesz egy lapáttal éppen a vérnyomás ingadozás és magas vérnyomás megléte, avagy kialakulása kapcsán.

Én például miután 1998-ban nem ismert rosszullét fogott el, ellendolgozatot írtam a dokiknak, hogy nekem nincs is magas vérnyomásom, mert én csak olyan fazon vagyok, aki az átlagnál érzékenyebb és csak az izgalom hatására szalad fel, ami ugye normális. Excel táblázatba rendezetten  mérés sorozattal bizonyítani is igyekeztem számukra ezt a meggyőződésemet, mellesleg amit az motivált, hogy nincs olyan vérnyomás csökkentő, amelyre ne lenne ráírva hogy csökkentheti a nemi potenciált. No itt sem én nyertem, ugyanis rám akasztották a holtert – mert jól vitatkoztam - és monitoringgal bebizonyították nekem az ellenkezőjét. Ez 1998-ban történt. Ennek ellenére sem szedtem be a vérnyomáscsökkentőket, csak a Rendkívüli Eseményeket követően kényszerültem rá.

Második üzenetem az, hogy méresd a vérnyomásodat negyedévente legalább egyszer. Én is megmérem neked, ha találkozunk és kéred, mert sajnos van vérnyomásmérő készülékem.

Szívinfarktus

Egy kedves cimborától hallottam a poént egy közös ismerőssel kapcsolatosan aki orbáncot kapott és panaszkodott a tünetekre, amit a huncut debreceni civis kurázsi így reagált le: Hát komám, neked is egy buta betegséged van, mert orbáncot a disznók kapnak. Rendes magyar ember infarktust kap.

Így is van. A családjáért felelősség –és kötelességtudattal rendelkező férfiember, aki a megélhetési felelősnek tarja magát, őszinte kék szemekkel menetel az infarktusa irányába. A stressz ugyanis kis hazánkban kivédhetetlen, maximum másra áthárítható, azaz izguljon a másik svédcsavarral. De ki ez a más? A feleségünk? No aki az ilyet sportszerűen műveli, az házasságból házasságba vándorol. Mert a nő alapelvárása a család és a gyerek érdekében a megélhetéshez valók előteremtése és ezt okkal joggal a párjától várja, ugyanis a család összetartása, a gyereknevelés önmagában legalább akkora odafigyelést és teljesítményt igényel mint a napi szükséges előteremtése.

Tény, hogy az 1989-es gengszterváltás ( cseberből vederbe) már eddig is mintegy 600 ezer magyar férfiember életének egy részét követelte. ( Idő előtti halálát.) A megélhetés bizonytalanságának ez egyenes  következménye. No ez nem csak nálunk volt így, hanem a teljes Keleti Blokkban. Ukránoknál még nagyobb a baj. Kérdés az, ezért felelőssé tehető-e bárki valamikor? A gengszterváltásnak ugyanis élő erőben legalább akkora vesztesége volt, mint a második világháborúnak nemzetünkre nézve. Roppant egyszerű egyébiránt a képlet: Jogainkból, vagyonunkból, pénzünkből módszeresen ki lettünk forgatva. (Ne feledd, a munkahelyhez való jogot, ami az átkosban csak megvolt, minden más jogfosztottsággal szemben. Ha lenne választási lehetőségem, én ma a stabil munkahelyet - megélhetést - választanám a munkahelyi bizonytalanság, a szólásszabadság és az utazási szabadsággal szemben. Jó pénzért, a megélhetés biztonságáért én tartanám a pofám és a seggemen maradnék. Ám erre nekem, nekünk – mármint a választásra – esélyünk sem volt, hiszen a rendszereket, amelyekben élünk 500 éve már nem mi alakítjuk a púpunkra, hanem azokat a nyakunkra teszik, ránk eresztik, ránk kényszerítik. Szocialista embertipust, majd fogyasztót faragnak belőlünk.)

Magyarország dobogós a szív –és érrendszeri betegségekben. A fentiek okán. És ne feledd te sem vagy kivétel. A vezető - idő előtti - halál okok a szívinfarktus (ebben halt meg anyám 64 évesen) valamint a szívelégtelenség, azaz a koszorúér elmeszesedés, ebben halt meg apám 67 évesen).

Harmadik üzenetem: Mind a szívinfarktus, mind a szívelégtelenség bekövetkezése mérsékelhető, meg is előzhető. Nem kötelező megtapasztalni – ahogy én és szüleim – sem a szívinfarktust sem a szívelégtelenséget. Nekem speciel mázlim volt mindkettő első körös túlélésében, ám erre alapozni senkit, téged főleg nem bátorítok. A kimenekülés, elkerülés kulcsa az egészségtudatosság. A ráfigyelés. 

Fordulóponthoz értem!

Már nem csak a vérnyomásomat és a cukorszintemet kell mérjem – a kezelések hatásossága, az életminőségem romjai megtartásának érdekében – hanem az antioxidáns szintemet is. Mert ma már ez is mérhető. 

Tegnap megmértük az enyémet is. (Összehasonlításul – osztályzásos rendben - a családtagokkal, míg az enyém egy nagy büdös egyes, addig Eszter menyemé ötös, Páromé hármas, sógornőmé három alá, vagy inkább kettes. )

A tartósan alacsony antioxidáns szint, bizony egyenes és kikövezett út mind a szív és érrendszeri eseményekre, mind a rákra. És erre nem elegendő magyarázat, azaz ok a dohányzás, ami ugye nálam szenvedélybetegségem okán – nevezzük csak érzékenységnek – fennforog.

Úgy látom a kapitalizmusban érvényesül a hulljon a férgese elv. A betegség megelőzés nem feltétlen társadalmi ügy. Végül is minek is sok haszontalan, dologtalan, kenyérpusztító ugye? Ha nem ügyelsz kihullasz a rostán és csak a család, a barátok sírnak utánad.  Ehhez ma már elég megbetegedni.

A sztory

Bekerült a látóterembe egy mérőkészülék. Lényegében ez egy készülék, ami könnyen és gyorsan – egy perc alatt – méri az embernek az antioxidáns szintjét. Az antioxidáns szint hasonló paraméter, állapotjelző, mint a vérnyomás, cukorszint, (koleszterinszint) amelyekre érdemes odafigyelnünk, a gyógyíthatatlan cukorbetegség, illetve a szív –és érrendszeri események kialakulása ( mert azok garantáltak a stressz miatt)  megelőzése okán.

A vitaminok – így a magyar vonatkozású C-vitamin – jelentőségére nézve nincsenek kételyeink. Ezek ma már a hivatalos gyógyászatba is bekerültek. Az úgynevezett táplálék kiegészítők dolgában annál inkább, ugyanis a gyártók versenyében a reklámból fakadóan az „átverések” folyamatosan napirenden vannak és ember legyen aki eligazodik ebben a dzsungelben. A tenyészállat szintű férfiizomzat kifejlesztők, az egyéni edzők pedig ma már nap mint nap bizonyítják egyes táplálék kiegészítők hatékonyságát. 

No a sztory az, hogy kifejlesztettek teháűt egy mérő készüléket, amely gyorsan és biztonsággal – tudományosan kísérletekkel is igazoltan – méri ez egyén antioxidáns szintjét, mely szoros és szignifikáns összefüggést mutat a szervezet immun rendszerével, lényegében a védettségével. Ez is tudományosan igazolt tény. Ez a védettségi szint, gyógyszerekkel és táplálék kiegészítőkkel is javítható. Ez is igazolt tény. Számomra  ez kicsit olyan, mint a biztosítás, azaz preventív tevékenységgel a káresemény kompenzálható.  LÉnyeg ugye, hogy mérés alapján eldönthető, mi a teendő a védettség fenntartásához. Akinek ugye 5-ös szintű – mint Eszterünk – az antioxidáns szintje, a védettsége annak az a dolga, hogy lehetőleg sokat ne változtasson a meglévő táplálkozási szokásain és életmódján. Ne tanuljon új kunsztokat.

Akinek meg olyan furkó szintű az antioxidáns szinte mint az enyém, az - ha csak nem kifejezetten az a célja, hogy lerövidítse az élettartamát – hogy utánajárjon, miként lehetne ez másként.

No ennek a készüléknek a biofotonikus szkennernek a története az, hogy a kifejlesztők, miután rájöttek mit tudnak mérni és azt tömegesen is tudják, egy kis pénz után néztek. Nem bűn az manapság ugye?  Utánanéztek hát itt a „csodaszerek”, a táplálék kiegészítők piacán, hogy vajon azok mennyiben hatásosak, azaz milyen hatással vannak az emberi szervezet antioxidáns szintjére, ezáltal a védettségre a civilizációs ártalmakkal (a stresszel) szemben.

A mikrohullámú sütő fizikai működési elve is kutatás eredménye, és nem az volt az eredeti cél ami lett. Sütni ugyan nem jó, de a mélyhűtőből kivett táplálék gyors felolvasztására annál inkább. A mélyhűtő és a mikrohullámú sütő mára életminőségünk alapösszetevő készülékei.  Vagy itt van a viagra, ami eredetileg szívgyógyszernek készült, hogy csak az utóbbi évtizedek hasznos tudományos „tévedéseit” említsem.

A biofotonikus szkenerrel végzett mérések alapján meg is állapították egyes táplálék kiegészítők hatékonyságát, majd ezekből kiválasztották az általuk mért leghatásosabbakat, ezt követően pedig mindezt franchise rendszerbe szervezték és MLM rendszerben kezdték a terjesztését. Lám, ezek amerikaiak. Ezek nem keresik a pénzt, mint mi magyarok, nem is szerzik mint a német, hanem csinálják. Ők nem gyógyítani akarnak ezzel, hanem pénzt csinálni. Persze a cukormáz az MLM motiválásnál a „jó akarat”, ám ez természetesen társul azzal hogy szigorúan beszedik a zsetont, mert szerintük az egészség is ér valamit és amit annak érdekében szolgáltatnak azt ki kell fizetni. A mi hagyományos gyógyító képünkkel elvárásunkkal ez ellentétesen. ( Józyef Attila: "Ki ingyen is adott szerettem érte ...") Nyilván ez is egy nézőpont – amit érvényesíteni is tudnak – így nem véletlen az, hogy az USA-ban több mint 50 millió ember van egészségügyi alapellátás nélkül, a hadd hulljon a férgese elv alapján. Ezeket a jelenségeket „tudósítóink” természetesen finoman kerülik a hírekben. Nem tematizálják, hiszen őket gazdáik fizetik és azok nem mi vagyunk.

A lényeg az, hogy én ehhez a készülékhez hozzá szeretnék férni mert kontrollálni szeretném a PHARMANEX által forgalmazott táplálék kiegészítőt, melytől azt várom, hogy a furkó antioxidáns szintemet megemeli. Majd, ha megemeli és megfelelő szinten tartja, úgy önvédelemből szedni kívánom – és ehhez megteremtem a feltételeket, például nem veszélytelenül megkísérlem a cigarettáról a leszokást ami költségben azonos -  a táplálék kiegészítőt. Ám miután én jelenleg a férgese kategóriában vagyok – nem tudom finanszírozni -  ehhez kérem a te segítségedet is.

Nekem most a havi 25 ezer forint a készítményre – és a jelzések szerint minimum 3 hónapi szedésére  – nem áll rendelkezésemre. Így téged kapacitállak szponzoromként erre a három hónapos kísérletemre.  (Mint a jó orvosok, akik maguknak adták be a készítményeiket, avagy Széchenyi, aki az általa építtetett Lánchíd alá állt.)

Személyesen szeretnék ugyanis meggyőződni az antioxidáns szint emelésének lehetőségéről mint az „állatorvosi beteg ló”. 

Téged arra kérlek,  kövesd nyomon kísérletemet és első lépcsőben szponzorálj, olyan összeggel, ami nem vág a földhöz és erre a kísérletre rászánnál. (1-25 ezer forint között). Én garantálom, hogy azt megeszem, mint állatorvosi ló. J

További kéréseim:

1. Te is méresd meg az antioxidáns szintedet, már csak kíváncsiságból.Ezt én megszervezem.
2. Ha úgy véled beszállnál a kísérletbe - mert neked is indokoltnak látszik - úgy te is fogyaszd legalább három hónapig azt a  táplálék kiegészítőt, amit én.
3. Ha hatásosnak bizonyulna a dolog, úgy gondold végig módodban áll-e az egészségmegőrzés ezen technikájának a terjesztésében való részvétel. Ebből ugyanis üzletet is csináltak, ami nekem az MLM rendszer testidegensége miatt nagyon nem szimpatikus, ám mint tudjuk ma már, majd mindennek ára lett.

Szeretettel

Tilk László Géza

Tlg (Öcsi, Géza)

Biofotonikus szkennelés

Biofotonikus szkenner

Visszaszámlálás: Mogyoróska

Sült libamáj

Ketó ketó hetyen topa, ketó ketó hetyen topa

Apám úgy tántorgott ki az ajtón és a fűben négykézlábra ereszkedve skandálta a hallottakat. Azt illusztrálta, hogy a topa a négykézlábra esett ügyetlent jelenti, mely régen a négy magyar szinonim szava volt. A „ketó” értelmezése nekem se jelentett gondot. Apám elmondta, hogy 1910-ben, szenyéri iskolájában így tanulta ezt az egyszeregyi részletet: „Kétszer kettő legyen négy”. Ezt a „legyent” később több, 90 év körüli ember is megerősítette, ők is így tanulták a századelőn. Mivel hazafelé a lakotákkal rokon oglalák földjén jöttünk át, megálltunk, és egy indián kisfiútól megkérdeztem: „Mondd, hogy mondjátok ti a saját nyelveteken azt, ami angolul így hangzik: two by two is four (kétszer kettő, az négy). "On pár on pár lecsen topa” volt a meglepett gyerek válasza. Pedig nekünk volt sokkal több okunk a meglepődésre, hiszen most egy másik, és nálunk is élő szóval fejezték ki ugyanazt. Az „on” szinte a világ valamennyi nyelvén egyet takar. A pár magyarul most is kettőt jelent. Tehát a jelentés: „Egy pár x egy pár legyen négy”. - Mindezek után hallgassuk meg, hogy régi és kortársi ismert egyéniségek hogyan nyilatkoztak a magyarok és az indiánok nyelvéről. Sorjában idézek néhány jellemző mondatot megnyilvánulásaikból, a teljesség igénye nélkül.
Továbbiak ...

A múlt titkai

Magyarul beszélő indiánokat találtak

2010. június 15.

Fürge Szarvasként élt az indiánok között a magyar mérnök-tanár, aki állítja: a dakoták 1200 éves magyar nyelven beszélnek.

Címkék: dakota, indián, dr. Simon Péter, Fürge Szarvas, Fehér Szarvas, dr. Borvendég Deszkáss Sándor

A túlzott magyarkodást kifigurázó kabaréjelenetekben lehetett eddig csak olyasmit hallani, amit dr. Simon Péter állít. A nyugalmazott mérnök-tanár, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) mohácsi csoportjának elnöke azt mondja, hogy rokonaink a sziú indiánok - olvasható a teol.hu hírportálon.

A tolnai KÉSZ meghívására tartott előadást a városi galéria nagytermében, Magyar nyomok az észak-amerikai indiánoknálcímmel. És a szkeptikusokat is igencsak elgondolkoztatta amit mondott, illetve amit magnófelvételekről lejátszott.

Gépészmérnökként került ki Kanadába, 1965-ben. Később Londonban tanított fizikát. Összesen húsz évet élt külföldön a feleségével, s ez idő alatt minden szabadságot, nyári szüntet a dakoták vagy más néven sziúk kultúrájának tanulmányozására szentelt. A magyarsággal közös ázsiai gyökereket, párhuzamosságokat keresett, s végül azonosságokat talált.
– Ez nem olyan, mintha, hanem ugyanaz! – szakadt fel benne a felismerés, amikor magnóra vette például a Megrakják a tüzet kezdetű dalt az indiánok előadásában.

Nem minden előzmény nélkül kezdte dr. Simon Péter – alias Fürge Szarvas – a magyar-dakota rokonság kutatását. Nagy hatással volt rá fiatal korában dr. Borvendég Deszkáss Sándor – alias Fehér Szarvas –, aki a múlt század harmincas éveiben sok időt töltött az észak-amerikai indiánok között. A kultúra számos területén találtak meglepő egybecsengéseket.

A Tolnára meghívott mohácsi vendég sorra vette a nyelvi, a zenei, a hitéleti hasonlóságokat, a szimbólumok, a díszítő motívumok és a szakrális számok egyezését. Hihetetlen, de még az egyszeregyet is ugyanúgy magolják az indián gyerekek, mint a magyarok. Onpár, az egypár, vagyis kettő. Onpár onpár lecsen topa. Ez annyit tesz: kétszer kettő legyen négy.

A magyarság, a Kárpát-medencei magyar nyelv ezer éves, a kanadai indiánok pedig 1200 éves magyar nyelven beszélnek dr. Simon Péter szerint. A kutató meg van győződve arról, hogy a népvándorlás korában, Közép-Ázsiából nemcsak nyugatra, hanem keletre is indultak népcsoportok. Letelepedtek Kazahsztánban, Kínában, Indiában, Japánban, de voltak, akik nekivágtak a végeláthatatlan víznek, és az úgynevezett cserépúton Észak-Amerikáig jutottak. Az óceán fenekén elsüllyedt hajóroncsok és cserépedény-maradványok jelzik a néhai hajósok útvonalát.

Kultúrájukat magukkal hozták Európába és magukkal vitték Amerikába a szétrajzó honkeresők. Ami a magyaroknál a turulmadár, az a dakotáknál a kerecsensólyom. A rozetta a totemoszlopon és a székely kapun is feltűnik. Rovásírásos leletek ugyanúgy találhatók a Kárpát-medencében, mint az indiánok földjén.

Ami dr. Simon Péter szerint a legérdekesebb: az egyistenhit és a boldogasszony-hit egybeesése. Szent István népe és Ülő Bika népe is ápolja az istenanya-kultuszt. Az indiánokhoz kutyaszánon érkezik a Happy Lady, egy négyezer esztendős, fából faragott szobor, melyet minden évben körbevisznek a kontinensen. A kinyilatkoztatást Krisztus előtt kétezer évvel kapták meg, öt platánlevélre írva, amit ma aBritish Múzeumban őriznek.

Harmincnyolc év multával is

Ezer szállal láncolsz 

tlg - Sasad, 2010-06-14

Ezer szállal láncolsz, sose tépjem szét,

Mi közöm a világhoz, szemed mélyén ég,

De az emberek hajába, őszt fon be a gond,

Ne altass el, hisz látod, hogy sárgul el a lomb.

(Az eredeti dal: Ezer szállal láncolsz ..) 

Teltek múltak az évek, te most is itt vagy velem

Jóban – rosszban remélem, maradsz is szép kedvesem,

Látod, hajamba – mondtam – őszt font be a gond,

Engedd tovább is és néha, lehessek kicsit bolond.


Vagy harmincnyolc éve írtam, ezt a kis dallamot,

Mert jól láttam tulajdonképpen, szemed miként ragyog,

Harmincnyolc év multával - te ezt nem láthatod –

Szemed fényében én már, nem az első vagyok. 

Anya majd nagyanya lettél, hisz vágyad sem volt más,

Engem már néha felednél, de ím a látomás:

Az embered hajába, őszt font be a gond,

Ringass időn át kedves, lehessek kicsit bolond. 

Imádok élni

Kommentár: Kommunikáció - az első dolog, amit ez életben megtanulunk, és a vicc az, hogy mire felnövünk, megnő a szókincsünk, és tudnánk beszélni, mégis egyre nehezebb kitalálni, hogy mit mondjunk, vagy hogy miként kérjük azt, amire tényleg szükségünk van. A nap végén akadnak olyan dolgok, amikről nem lehet nem beszélni. Akadnak dolgok, amiket nem akarunk meghallani, és akadnak olyanok is, amiket azért mondunk ki, mert nem akarunk többé hallgatni. Akadnak dolgok, amik többet érnek a szavaknál, ezek a tetteink. Akad olyan is, amit azért mondunk, mert nem mondhatunk mást. Bizonyos dolgokat magunkban tartunk, és nem túl gyakran, de néha-néha a dolgok önmagukért beszélnek.
/Grace klinika/

Itt a két kezem

Mit adhatok én néked 17-én?

Négyszögletú kerek erdőnk

Szülinap

A közönség

Telepesek

A Nagyatádi-féle földtörvény és annak későbbi kiegészítései, módosításai sem oldották meg a két világháború közötti egészségtelen földbirtokviszonyokat. Éppen ezért dolgozta ki a Gömbös-kormány működésének utolsó évében az 1936. évi XXVII. törvénycikket, az úgynevezett telepítési törvényt, melynek a lényege az volt, hogy a földkérdés megoldásán túl az „egykés” vidékeket benépesítsék, s a dunántúli német nemzetiség túlsúlya, politikai befolyása csökkentésére ezen területeket sokgyermekes tiszántúli református családokkal telepítsék be. 

A telepítési akció szervezése során fordult a figyelem Vaja felé is, ahol a sokgyermekes családok miatt nagy volt a népsűrűség, s az átlagos birtoknagyság fél, illetve két és fél hold között mozgott, ebből a család igen-igen keservesen tudott csak megélni úgy, hogy napszámos, feles, harmados munkát kellett vállalniuk. A református egyház által is támogatott toborzás sikeresnek bizonyult, szép számmal voltak jelentkezők, akik vállalták az áttelepülést a Baranya megyei Magyarbólyba.

Összesen 524 fő – 92 férfi, 86 asszony és 346 családtag – jelzi 1939 májusáig: elköltözne. November 18-án Bencze János lelkész a presbitériumban jelenti, „…gyülekezetünkből 35 család az állami telepítési akció keretében a délbaranyai Magyarboly községbe telepedik át. Az első csoport folyó hó 21-én kél útra, míg a többiek Isten segedelmével 2 héten belül követik őket új otthonukba. Presbitérium a testvéri együttérzés meleg szeretetével gondol az eltávozó testvérekre…”

Az első csoportban 24 család indult ingóságaival, ők november 23-án értek új otthonukba. A második csoport egy hónap múlva, december 29-én indult, s másnap érkezett meg. Őket így búcsúztatta a falu főjegyzője, a korábbi, nagy tiszteletnek örvendett református lelkész fia, Molnár József: „Pár héttel ezelőtt volt együtt falunk apraja-nagyja, amikor búcsút mondtunk azon 145 lelket számláló 23 családnak, kik mint a Ti szálláscsinálóitok előre mentek, hogy a közbe jött több hónapos hadiállapot miatt még mindig elkészületlen 37 házat mielőbb a teljes befejezéshez juttassák ott Magyarbóly községben, hogy azután oda leérkezve, már Ti is saját házaitokban pihenhessétek ki a hosszú út fáradalmait… Reátok egy nagyon fontos feladat is vár! Ti nemcsak földkereső egyszerű telepesek vagytok, Ti egy honfoglaló útra indultok és Rátok vár azon nagy feladat, hogy a természeti adottságokban gazdag Baranyát, majd az egész Dunántúlt benépesítsétek munkára termett, földszerető gyermekekkel, emberekkel…”

A főjegyző búcsúszavaiban említett házak végül is 1940 júniusára készültek el, többségében egy- vagy kétszobás kivitelben, mindössze három házat építettek háromszobásnak. A házakhoz nyolcszáz négyszögöles telek, sertés- és baromfiól, istálló, kukoricagóré, sütőkemence, kút és árnyékszék is tartozott. Ide, ilyen körülmények közé kerültek azok, akiknek nevét itt a családfő nevével megörökítjük: Angyal Sándor, Czirják András, Fehér Bálint, Hódi András, Hódi Gyula, Hódi Péter, Imre Albert, István András, Kapi András, Kapi Bálint, Kiss György, Kiss Gyula, Kun Bertalan, Kun Sándor, Munkácsi József, Nyavádi András, Orosz András, Orosz Gábor, id. Paczári Bertalan, ifj. Paczári Bertalan, Paczári Miklós, Paczári Péter, Puskás András, Révész Sándor, id. Sipos Károly, ifj. Sipos Károly, Sólyom Bálint, Sólyom György, Soós Miklós, Takács Lajos, id. Takács Péter, ifj. Takács Péter, Tamási József, Tisza Kálmán, Tisza Péter, Tornai Gusztáv, Tornay József, id. Varró András, ifj. Varró András.

A telepesek nyolcvan iskolaköteles gyermekkel érkeztek Magyarbólyba, ahol később egy kéttantermes iskola is épült számukra. Beilleszkedésüket megkönnyítette, hogy egyik tanítójuk, István András is az áttelepülők között volt. A katolikus környezetben való megtelepedés, ott a református egyház, közösség megteremtéséhez adott segítséget a vajai presbitérium azzal, hogy az áttelepültek számára egy rózsaszín selyem úrasztali terítőt, „melyet egyakarattal választottunk ki” az anyaegyház klenódiumai közül, úrvacsorai kelyhet és az egyház költségén beszerzendő ezüsttálkát ajándékozott.

27 % a munkanélküli magyar fiatalok aránya

Ez a beszéd: Első akcióterv

"A kormány a hét végén ülésezett, és egy akciótervet fogadott el, amit engedjék meg, hogy úgy nevezzek: első akcióterv. A kormány ennek az első akciótervnek a végrehajtásával kezdi meg a kormányprogram megvalósítását. Ahogy a kormányprogram vitájában is elmondtam, a kormányprogram egy iránytű, amit megvitattunk és elfogadtunk, intézkedések, eszközök és ütemezés kérdésében pedig most megnyílik a szabad vita lehetősége: törvényjavaslatokat nyújtunk be vita céljából a Tisztelt Ház elé, és intézkedéseket, kormányzati intézkedéseket ismertetünk a képviselőtársainkkal."

Akcióterv a gazdaság talpraállítására (Orbán Viktor beszéde)

A38 Hajó - Programok - Subscribe, Shell Beach, Isten Háta Mögött, Fish!

A38 Hajó - Programok - Subscribe, Shell Beach, Isten Háta Mögött, Fish!

SUBSCRIBE 2010

Tekintsük át röviden, miért is kapta meg a SUBSCRIBE zenekar modern rock kategóriában hazánk legrangosabb zenei szakmai díját, a Fonogramot:

A csapat 1999-es THC néven való megalakulását követően a mai napig érvényes felállás megszilárdulásával 2000-ben keresztelődött át.

A kezdeti demókat követően 2003 őszén kezdték meg első nagylemezük felvételét, amely már a Hammer-Edge Records gondozásában került boltokba 2004 december elején.

2005-ben az itthoni fesztivál- és klubkoncertek mellett egy Európa-turnén is jártak az amerikai Pro-Pain társaságában. Ezzel egy időben a Benelux államokban és Németországban is kiadták első lemezüket.

A nemzetközi sajtóban megjelent kritikákban rendre kiemelik a csapat fő vonzerejének tekinthető intenzív színpadi előadásmódjukat, valamint azt, hogy kiváló érzékkel vegyítik a különböző stílusokat alapvetően modern metal zenéjükkel.

Az újságírók lelkesen fogadják, hogy többek között jazz, magyar népzenei, funky, reggae elemek keverednek a keményebb metal/hc témákkal.

2006-ban ünnepelték a Subscribe hetedik születésnapját Budapest akkoriban legnépszerűbb alternatív klubjában, a Kultiplexben. Nagy meglepetésre több, mint 700 ember volt rájuk kíváncsi, ki is kellett tenni a "megtelt" táblát. Innentől fogva akárhová is mentek, mindenhol teltház fogadta őket.

Tavasszal és nyáron Romániában két stadionban megrendezett koncertjük is volt, olyan bandák társaságában mint az amerikai Deftones vagy a svéd Clawfinger. Ezek sikerén felbuzdulva, helyi promóterek lelkes segítségével már egyedül indulhattak országos klub- és fesztiválturnéra keleti szomszédunknál, ahol szintén sikerült minden helyet megtölteniük.

Az utolsó állomáson adott koncertjüket a román nemzeti TV már élőben közvetítette! Októberben a budapesti helyek ranglistáján következő lépcsőfoknak számító A38 állóhajón sikerült teltházat produkálniuk, majd ezt követően az évet egy holland és egy magyar klubturnéval zárták.

2007 nyarán már főműsoridőben játszottak az összes jelentős hazai fesztivál nagyszínpadain: Sziget, Sportsziget, mezőtúri Wanted, soproni Volt, Félsziget, Vekeri-tavi, Tokaj-Hegyalja, Balatone és EFOTT, így aztán elmondható, hogy a zenekar addigi legsikeresebb évét zárta. Külön megtiszteltetésnek számított, hogy A38-as koncertjére a modern metal egyik legnépszerűbb kultikus csapata a svéd Meshuggah is őket kérte fel nyitózenekarnak.

Az igényes és változatos, a megjelenés óta megunhatatlan Sanity Has Left The Building után pedig ősszel már érkezett is a második nagylemez, mely a Stuck Progress To Moon címmel.

Az anyag mind külső, mind belső tekintetében különlegesre sikeredett, valamint szintén különlegesség, hogy dualdisc (CD+DVD) formátumban látott napvilágot. A korongon tíz dal hallható, melyek közül kettő a nagy érdeklődésre való tekintettel még hivatalos megjelenése előtt szerepelt a Budapestrockandroll különböző válogatáslemezein is. Az album DVD oldalán pedig a csapat egyik A38-as koncertjének felvétele látható-hallható, egy Paul Anka dal Subscribe-osított változatával megspékelve.

Mindenkinek, aki szereti a csapatot, mindenkinek, aki eddig nem ismerte őket és egy minden szempontból igazán minőségi anyagra vágyik, mely világszinten is megállja a helyét: kötelező a lemez.

A Subscribe-ot 2008 elején végre a szakma is elismerte azzal, hogy modern rock kategóriában Fonogram díjjal jutalmazta őket második lemezükért. Szintén ezért az albumért a hazai internetes rock/metal sajtó a legjobb hangzás díjával is kitüntette őket.

A zenekar 10. Születésnapját a Petőfi Csarnokban tartotta.

2009 tavaszán 15 állomásos turné keretein belül járták körbe az országot.

Nyáron már az összes hazai fesztivál fő színpadain játszottak főműsoridőben, és játszottak a Sziget Nagyszínpadon, ahol a "Zene a rasszizmus ellen" elnevezésű napon adhatták elő dalaikat. Augusztusban meghívást kaptak az MTV Hungary által szervezett Edda Icon gálára, ahol az este legnagyobb sikerét aratva a legendás magyar rockcsapat szerzeményeit adhatták elő saját stílusukban. A fellépés annyira jól sikerült, hogy Pataki Attila ragaszkodott ahhoz, hogy a Subscribe legyen a vendégzenekar Petőfi Csarnokban tartott 30. albumukat bemutató koncertjükön.

Még ezév őszén ismét országjárásba kezdtek, ahol már kizárólag olyan nagyobb helyeken, művházakban, sportcsarnokoban lépnek fel, ahol biztosítani tudják számukra a megfelelő technikai hátteret, hogy a közönségnek a maximumot tudják nyújtani mind hangzásban, mind látványban.

A magyar turnét megszakítva néhány külföldi koncertmeghívásnak is eleget tettek, ezeken olyan zenekarok előtt melegítették be a közönséget, mint a Katatonia, a Nightwish, vagy a Beatsteaks.

2009 végére, amolyan karácsonyi meglepetésként kislemezzel rukkolt elő a 6 fős banda, melynek hanganyagán 2 vadonatúj szerzemény és egy Edda feldolgozás, DVD anyagán pedig a zenekar történetét és 10 éves jubileumi koncertjét bemutató interjúkkal tarkított film kapott helyet.

A 2010-es évet természetesen ismét egy 18 állomásos hazai, immáron önálló EP-bemutató turnéval indítja a zenekar.

A zenekar tagjai
Csongor Bálint: ének
Tilk Máté: ének
Reich Tamás: gitár
Horváth Attila: gitár
Anga-Kis Miklós: ba

29

Az akciótervbe foglalt intézkedések (folyamatosan frissítve): (Forrás: http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/orban_beszelt_itt_az_elso_akcioterv_36976 )

1. A kedvezményes, 19 helyett 10 százalékos társasági adókulcs  az eddigi 50 millió helyett 500 milliós adóalapig lesz elérhető a magyar cégek számára.
2. Egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadó: 2 év alatt vezetik be, 1,3 millió adózót vonnak be a rendszerbe, fokozatosan eltörlik az adójóváírás rendszerét.
3. A KKV-kat terhelő ún. kis adók közül 10-et eltörölnek.
4. Bevezetik az adózás alá nem vont kereset fogalmát, és aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, akkor ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni.
5. A vérszerinti egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs. Az állam visszavonul a családokon belüli vagyonmozgások ellenőrzésétől.
6. A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány eltörli.
7. Alkalmi foglalkoztatás rendszerét egyszerűsítik, visszaállítják a régi rendszert, és megkezdik egy új kidolgozását.
8. Az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
9. Adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlathoz való jogot.
10. Áfamentessé teszik az adományozást.
11. A kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítik.
12. Kibővítik a Széchenyi-kártyaprogramot, 50 millió forintig emelnék fel, és lehetne beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni.
13. Az uniós források rendszerét radikálisan átalakítják a KKV-k javára.
14. Költségstopot hirdetnek az állami intézményeknél
15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.
16. A költségvetési bérek felülvizsgálják.
17. A külső megbízásokat és kiszervezéseket teljes körűen felülvizsgálják.
18. A 60 napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában 98 százalékkal lesznek megadóztatva.
19. A költségvetési szférában havi bruttó kétmilliós fizetési plafont vezet be a kormány, az MNB-nél is.
20. Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra, elrendelik a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.
21. A pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben 15 százalékkal csökkentik.
22. Költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.
23. Teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában.
24. Nemzeti eszközkezelő társaságot hoznak létre, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.
25. Bevezetik a bankadót: bankoknak, pénzügyi lízingcégeknek, biztosítóknak a költségvetésben eddig előirányzott 13 helyett 200 milliárdot kell befizetnie. A kormány elkötelezett a stabil bankrendszer mellett, a befizetést a kölcsönös felelősség elve indokolja. A részleteket még megtárgyalják a pénzpiaci szerepelőkkel. Egyelőre annyi biztos, hogy 3 évre vezetik be, majd 3 év alatt vezetik ki.
26. Jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehet majd bejegyezni - ez gyakorlatilag a deviza alapú lakáshitelek megszüntetését jelenti.
27. Bevezetik a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy "ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra".
28. A közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el, és tárgyalást kezdeményeznek az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal.
29. 2010. december 31-ig meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot. 

Újak jönnek

Analóg

Kato Suicsi

A banda

Bemutatjuk: John Buttler

Magyarország katonái