Bonyolult fogalmakat leegyszerüsítünk. Innen erednek piktogrammjaink, szimbólumaink, amelyek valamilyen leegyszerűsítetteb formában összetettebb jelenségeket üzennek. A magyarság tudatában a Pilis és Csíksomlyó szent hely. De miért is? Mi lehet a gyökere a magva ennek a képzetnek, képnek.Maga a kép adja meg a választ, ám csak annak aki sejti, érzi az összefüggést.
Még a múlt század nyolcvanas éveiben részt vettem Pap Gábor művészettörténész néhány előadásán, ahol megragadott az a gondolat, hogy honfoglaló őseink - lovasíjászok lévén nem várakat építettek, hanem jól védhető terepalakulatokat és azokat "erősítették" meg.
No a Pilis és a Csíksomlyói "nyergek" is ilyenek. Olyan terepalakulatok, amelynek a közepére a "völgybe" az ellenséget be lehet csaolgatni, azon csapatosan végig lehet menni, ám magát a völgyet kontroll alatt lehet tartani. Egy természatadta csapda az ellenségnek. Mint az indiánregényekben a kanyon, a szaharai regényekben a vádi, ahová be lehet csalogatni az ellenséget és a magaslatról megfelelő fegyverekkel el lehet pusztítani. Amikor a védők vannak előnyös helyzetben. Stratégiai hely.
A Pilis és Csíksolymó tehát nem mások, mint a magyarság két hatalmas a természet biztosította "vára", stratégiai pontja. Csak ugye lovasíjász - honfoglaló - szemmel és lovasíjász harcmodorral nézve. Hol van már az a szem, az a harcmodor, az a lélek?
A magyar úrság - értsd Magyarország - volt isten adta védművei.
Ilyen természet adta véderőműveket - terepadottságokat - gyakran használtak a nagypályás pusztai rokon népek. Például a Mongol c. filmben Dzsingisz kán és Dzsamuka közti leszámolást bemutató képsorokon is megjelenik ez a terepadottság. (Most hogy Csíksomlyó jártam, erről meg is győződhettem. Ott fekszik a természetadta védmű. Erről a Pilisben is meg kell győződjek. ) Lásd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése