Commandante Chico

Bolíviában is zajlik már az"észak-dél" háború. Az "északiaknak" tele a hócipője azzal, hogy termelniük kell a "déliek" szaporodása érdekében. Hogy minél többet dolgoznak, annál rosszabbul élnek. Ez a baja Olaszországban a padánoknak is, és ez a baja lényegében minden úgynevezett szeparatista mozgalomnak és törekvésnek. Például az Olaszoknál a padánok ( Észak-Olaszország) szeretnének gazdasági autonómiát, Bolíviában meg a kreolok, azaz a spanyolok leszármazottjai. Viszont itt - Dél-Amerika legszegényebb országában - az indiánok 55 %-os többségben vannak, a kreolok pedig a megélhetéshez szükséges gázmezőket, azaz az erőforrásokat birtokolják. Dél-Rodézia utódállamában Zimbabweban szintúgy bajban van a fehér kisebbség, ahogy Dél-Afrikai Köztársaságban is. Bolíviában a kommunista hatalomátvétel óta nagyjából az zajlik mint nálunk az ötvenes években, elveszik azok tulajdonát akiknek van, kollektivizálnak. Nyilván ennek a vagyon -és jogfosztottak nem örülnek. ( És a Magyar Gárda megjelenése is ehhez a jelenségcsoporthoz tartozik. )

Chico anyja szülei, rokonsága a kreolokhoz tartoznak. Feltehető ők - a rokonság - hívhatták haza, éppen a Horvátországban szerzett harci tapasztalatai okán, hogy segítse őket a függetlenedési harcban, ugyanis a parlamentáris út nem ment. Hiába szavazták meg a bolíviai parlamentben az autonómiát, azt az indián többséget maga mögött tudó kommunista elnök, a parlamenti szavazás eredményét alkotmányellenesnek nyilvánította. Lényegében, ahogy annak idején a horvátok, most a bolíviai kreolok szervezik meg a fegyveres egységeiket, hogy az akaratukat – a gazdasági autonómiát - érvényesíteni tudják, ha nem megy parlamenti úton, úgy akkor fegyverrel, erővel. Ők ugyanis, a népesség 30 %-a adják és a termelés 70 %-át. Ezen szeretnének változtatni. Nem kívánják átadni a javaikból csak a 30 %-ot. Ebbe a kommunista elnök nem megy bele, mert az indián többségnek kellenek a javak. A kommunista elnöknek van nemzetközi támogatottsága is a latin-amerikai világban, Kuba, Venezuela. Akikkel éppen most tárgyalt. Úgy tűnik erre az időpontra időzítették Chicoék kivégzését, hogy a „terrorista lapot” bedobják. Ezt az ellenzék (azaz a kreolok) a kommunikációban ki is mutatja, mutatta. Csak a vak nem látja hogy kivégezték őket, azaz lecsaptak rájuk.
Lényegében Chico rosszkor volt a barátaival rossz helyen. Nem kellett volna bemennie a szállodába, mert őt nyilván ott is ismerhették, hiszen nemzetközileg ismert figura lett.

A magyar kormány meg nem játszik Chico és társai ügyében, ugyanis ő bolíviai állampolgár. (No meg magyar és horvát is, ám Bolíviában az ottani törvények érvényesek.) A másik csóka a Magyarosi Árpád nyilván Chico barátja, aki elkísérte missziójára, hogy segítsen az ővéinek, a kommunista vezetésű indiánok ellen. Ő pedig román állampolgár, ahogy a Tóásó gyerek is, aki egy fiatal számtek tanár és okkal joggal feltételezhető hogy melózni ment ki.

Lám Chico is úgy végezte, mint ifjúkori pédaképe Che Guevara, akinek ügyeit megismerve elfordult a kommunista eszmétől.

Ennyit raktam össze az infókból. Kíváncsi leszek, Kepes András milyen videót mutat be, azaz Chico mit üzent halála esetére. Kedden lesz a vetítés, amelyből újabb képet kaphatunk erről a nem mindennapi tehetséges emberről, az ELTE utolsó KISZ titkáráról, horvát háborús hősről, az újságíróról.

Ma eltemették Commandante Chicót! Nyugodjon békében! Lásd a gyilkosságot!

"A szentek életének egyik legfőbb értelme, hogy a szentség egy napon elviselhetetlen erővel kezd sugározni lényükből, s ezért az emberek megfőzik vagy megsütik őket. Ez az erő, mely a szenteket arra kényszeríti, hogy elhagyják otthonukat, s ellenálljanak az embereknek, leküzdhetetlen. Nagyon ritkán esik meg, hogy egy szentet karosszékben ábrázolnak, amint kilencven évesen, a pátriárkák korában, ősz hajzattal, nyájasan üldögél dédunokái körében, és képes újságot olvas. A szent mindig harcol." /Márai Sándor/

Chico film letöltése