"Amit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!" Pestiesen a munkásőrökről: A munkásőrök inkább elküldték a külfödi befektetőket, mintsem ők küldjék el őket! Közeleg - a valaha volt - Munkásőrség (1957-1989) feloszlatásának 20 évfordulója. Az úgynevezett rendszerváltás idején ez a fegyveres szervezet önmagát szerelte le, miután egyértelművé vált a több párt rendszer és nem lett volna kívánatos, ha egy fegyveres testület egy parlamenti párthoz álljon közelebb. (Parancsra lőnie kellett volna ugye a másikra! Másokra!)
Libanonizálódhatott (!) volna a helyzet, lásd csak a mostani izraeli agressziót, mikor a palesztínok egymást is írtják, amikor a hamasz leszámolt a fatahhal a zűrzavarban, mert ismerjük el a zűrzavar és a káosz teremtésére hatezer éve legjobbak a zsidók. (Állomások: Egyiptom, Babilon, Róma, Berlin, New-York. Mindig a sűrűje!)
Rend káosz nélkül, káosz rend nélkül nem is létezhet!
Így azt is ismerjük el testvéreim hogy a rend és a káosz testvérek. Mert a rend mindig megszabja - arra irányul - minek hol a helye, a káosz pedig arra irányul, hol és mit lehet.
A Munkásőrök rehabilitációját!
A munkásőrök - és húsz év erre elegendő bizonyíték ugye? - nem akartak polgárháborút! Letették a fegyvert! Nem volt mihez ragaszkodni, hűségesnek lenni ugyanis. Csak egymáshoz. És az sem sikerült. :( Az úgynevezett rendszerváltás lázában a bűnbakképzés célkeresztjébe az úgynevezett BM III/III szolgálat, illetve a Munkásőrség került. Díszmagyarrá avandzsált negyedosztályú újságírók, Lakatos Pállal, Franka Tiborral, Lovas Istvánnal az élen - önként öltek, nem csak parancsra - embernek is alkalmatlannak nyilvánítottak - a közbeszédben - 50 ezer magyar családot. Ember nem volt a médiában bizony - és ez sem véletlen - aki megkérdezte volna a másik felet, ahogy a római mondja: Kérdezd meg a másik felet. Bizony ezt a társadalom hagyta. Mert nem övé a média! Ma sem ugye?
Bizonyíték!
Húsz év - bizonyítás - talán elegendő idő arra, hogy az emberek belássák, hogy a munkásőrök nem voltak ördögök. Emberek voltak. A "pitykés nemzetvédők" tehát, üreset markoltak. Ördögöt festettek a falra, amit "beszoptak" a népek. A "Négy Mancs"-ra hajaztak.
Emberséget!
Ahogy minden ember jó és rossz, a munkásőrök sem voltak mások. Sokan már meg is haltak, többek között a "gyalázatossá tételbe" is. Ami lelkemnek fáj. Magyarul: Méltatlanság! Nem tudom ugyan Független Bíróság előtt tetten érni, bizonyítani ezt az ártást. Erre ma sem alkalmas a mai jogszolgáltatásunk, minden jószándékunk ellenére. Mindezért a gyalázkodók - gyalázatosak - saját lelkiismeretük előtt, azaz Isten előtt felelnek.
Húsz év után!
Szólaljon meg hát a másik fél is, képben és hangban! Ítéljen a Történelem és a Lelkek! Én, mint az utolsó munkásőr - aki gézengúz volt, csángó aki elkolbászolt így hivatalosan le sem szerelték - itt és most megköszönöm a "testület" nevében Szabó Zsuzsinak, Edelényi Gabinak, Bánki Árpinak - a munkásőr médiamunkásoknak, na és a többieknek - hogy nyomot hagytak a történelem Itélőszékének. (Nem volt hiába való a "filmmosó a Videóstúdióban. Ugye Zsuzsi? :) )
Nem érdekel, ám fejet hajtok!
Agyamosott bérrabszolgák és celebek véleménye nem érdekel! Fejet hajtok viszont, a volt munkásőrök előtt! Az emberség és a hűség előtt! Mert az egymásra utaltság és egymás kölcsönös tisztelete, helyzet és érték! Ma sem más a helyzet! Ahogy hatalmas magyar fájdalom a doni hadsereg sorsának elhallgatása, ugyanúgy a munkásőrségé is. Mert mind a Donnál és mind itthon a Kárpát-medencében nem a mások - a másság - hanem az azonosság, a jófiúk mentek harcba, vállalva a küzdelmet: a Megélhetésért, a Megmaradásért, a Tisztességért. Ővéikért.
Volt munkásőrök!
Újra hív az Élet: A Megélhetésért! Vezesse bárki! De vezesse és fejlődjünk fel!
Képben és hangban a munkásőrökről:
Láss, ne csak nézz! Kattanj ide! (Innen Bánki Árpád riportját Grósz Károllyal, aki állítólag halála előtt megtért. Mert ugye ahol masina van ... )
Dalban:
Bereményi - Cseh: Hajdútánc
Pestiesen a munkásőrökről:
A munkásőrök inkább elküldték a külfödi befektetőket, mintsem ők küldjék el őket!
Nómen est ómen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése