Gyilkosok?

Növeli a férfihalandóságot a privatizáció
Az állami tulajdon 1990-es évek elején lezajlott tömeges és gyors privatizációja a volt szocialista országokban munkanélküliséghez vezetett, és halálozási hullámot indított el a férfiak körében - állapítják meg brit kutatók a The Lancet című orvosi folyóirat csütörtöki számában megjelent tanulmányukban.

1991 és 1994 között a férfiak halálozási aránya Oroszországban, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - mely országokban gyors ütemű, tömeges privatizáció zajlott - 42 százalékkal emelkedett, miközben a munkanélküliség 305 százalékkal lett nagyobb - írják dolgozatukban a szerzők.

A három kutató közül David Stuckler az oxfordi, Lawrence King a cambridge-i egyetem szociológusa, Martin McKee pedig a londoni School of Hygiene and Tropical Medicine egészségügyi szakértője. A negatív lista végén található Albánia, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia, ahol vagy a magánosítást kezelték óvatosabban, vagy a szociális háló volt erősebb, mindenesetre a szóban forgó időszakban tíz százalékkal csökkent a férfiak halálozása, és csupán két százalékkal nőtt a munkanélküliség.

A felmérés 1989 és 2002 között vizsgálta a munkaképes korú férfiak halandóságát Közép- és Kelet-Európa volt szocialista országaiban, valamint a Szovjetunió utódállamaiban. A torzítás elkerülése érdekében a kutatók kiszűrték a kereskedelmi és árliberalizáció hatását, a jövedelmi változásokat és a halálozási adatokban történelmileg meglévő különbségeket.

Megállapították, hogy a tömeges privatizáció egyértelmű összefüggést mutatott a munkanélküliség növekedésével és a halálozási arány hirtelen megugrásával a 15-től 59 éves férfiak körében.

A kutatók úgy vélik, hogy a munkanélkülivé vált férfiak megnövekedett alkoholfogyasztása adja az egyik magyarázatot a halálozási arány növekedésére. Ehhez járult, hogy a szocializmusban kiterjedt körben járt a munkavállalóknak egészségügyi és szociális ellátás, melyből állásukat elveszítve részben vagy teljesen kikerültek, illetve töredékét kapták a privatizálás utáni tulajdonostól.

A nagyarányú privatizáció ellenére is ellen tudtak állni a negatív hatásoknak azok az országok, ahol a támogató hálózat az egyházaknak, szakszervezeteknek és a civil szférának köszönhetően erős volt. Azokban az országokban, ahol a népesség legalább 45 százaléka egy vagy több társadalmi szervezet tagja volt, a privatizáció nem növelte a halálozási arányt - állapították meg a brit kutatók.

A gyors, tömeges privatizációt úgy határozza meg a tanulmány, hogy ekkor az állami nagyvállalatok legalább 25 százalékát adják magánkézbe két éven belül. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a volt szocialista országokban lezajlott privatizáció tanulságait fontos lenne figyelembe venniük az állami szektort mostanában megreformálni készülő országoknak, így Kínának és Indiának is.

Forrás: Hírportál