2011. május 5., csütörtök

Hej, barátom!


Hamvas Béla a barátságról:
A barátságnak három kizáró oka van: a hiúság, a gőg és az irónia. Az Én felülemelkedésnek ez a három alapformája. Mind a három lezár és kirekeszt. Mind a három autista magatartás, és az az ember használja, aki minden áron különbözni akar. A hiúság a másik emberben csak tükröt keres és talál; a gőg csak szolgát és alárendeltet akar, akit megvethet; az irónia csak tökéletlenséget. Tudjuk, hogy mindenki tükör, szolga és tökéletlen. De azt is tudjuk, hogy nem ez a fontos. A barát magát teszi tükörré, szolgává, tökéletlenné. S aki ezt nem érti, és hasonlóval nem viszonozza, az nem az embert sérti meg, hanem a barátságot.




A Kilencfejű Sárkány

 
Posted by Picasa
Ádi sárkánya. 

2011. május 4., szerda

Egy ismerős arc


Márai Sándor: A barátságról
Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.

Montaigne, mikor eltűnődött az érzés fölött, mely La Boétie-hez fűzte, ezt mondotta: "Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én."

Ez felette fontos. S Seneca ezt írja egyhelyt Luciliusnak: "Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát." Ez a megállapítás több is, mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
(Forrás: Márai Sándor: Füveskönyv)

2011. május 2., hétfő

Közönséget!

Mai tipp: Ilyen volt, ilyen lett

Ilyen volt:

Ilyen lett:
Jó étvágyat, minden valamikori kisdobosnak, a kolbászos (tejfölös) paprikás-krumplihoz. 

A hat pont


Hm. Ez ma is vállalható. :)

Nem csak a húsz éveseké a világ ...

Honnan tudod, hogy 2011-ben élsz? Hát innen!
1. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.
2 Több éve nem játszottál rendes papírkártyával.
3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz.
4 E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.
5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel, mert nincs meg az email címük.
6. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál.
7. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.
8. Felhívod a családot, hogy megtudd otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba.
10. Minden tévéreklám végén szerepel egy internetcím.
11. Ha elmész otthonról a mobiltelefonod nélkül (amit életed első 10, 20 ,30, 40 évében nem is ismertél), pánikba esel és máris rohansz vissza érte.
12. Reggel az első,hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéra a konyhába.
13. Mosolyogsz és bólogatsz miközben ezt olvasod!
14. Még rosszabb: pontosan tudod kinek fogod ezt továbbküldeni.
15. Túl elfoglalt vagy, hogy észrevedd, hogy nincs 9-es ezen a listán.
16. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.
17. Gondolom az sem tűnt fel hogy két 5-ös van a listán. / az feltűnt. szerk. /
18. Ezt is megnézted, újra...
19. ... és most röhögsz magadon!
20. Gondold végig, hogy miért!?

Akik 1975 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1975 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk! 

Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági öv se nagyon, sokunknak még autó se nagyon. Viszont ma már bizton tudjuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz.

Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak hát rá külön szót. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk!

Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenes ági rokona. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt.

Ez így működött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki Rambónak csúfol - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!) Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy McDonalds-on edződött átlagos, elhízott amerikai kisgyerek is helyből nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval.

Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele), és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C, D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt, a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedhettek meg a még háborítatlan nyugalomban, a pre-Domestos korban. 

Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videólejátszója volt, vagy esetleg spectruma (az egyfajta számítógép volt), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról, műholdról és kábeltévéről, filmekről, DVD-röl, Surround Soundról, Internetről, Fitness-Club kártyáról vagy
mobiltelefonról. 

Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk.

Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki
pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük.

Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni.

Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek voltunk MI. Boldog hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Mi, "öregek" tartsunk ki, nagyon jó egészséget kívánok Nektek még úgy 75 évig!

Forrás




Mert a hősök és a szentek újra születnek,
Meséken nő fel, mind ki gyermek,
A költő visszatér, a dalnok újra zengi,
Anya a gyermekét saját nyelvén kérdi.
Bár az élet harc, örökös küzdelem,
Azért mégis, megmaradsz nemzetem.
/tlg/ 

Szamovár

Posted by Picasa

Anyák Napja húsvéti köszöntővel



A felvétel álló helyzetű videóval történt véletlenül, így el kellett forgatni 90 fokkal jobbra. A technika itt olvasható, Kattanj rá.

2011. május 1., vasárnap

Indul az úthenger, rezedaillatú kis falunkba?


2011. május 14-én rendezik a kisvasút napját Almamelléken.
A kisvasút 1901 óta hozza-viszi az utasokat Almamellék és Sasrét között, így a május második szombatján megrendezésre kerülő Kisvasút Nap egyben a 110. születésnapja is a kedves kisvonatnak.
Megállás nélkül járt a két vonat Almamellék és Sasrét között
Fotó: Molnár Márk
A jeles nap alkalmából Sasréten színes programokkal várja az egész családot a Mecseki Erdészeti Zrt. A gazdag kínálatban minden korosztály talál magának szórakoztató, élményt nyújtó kikapcsolódási lehetőséget. A gasztronómiai különlegességekről a sasréti vendégház személyzete gondoskodik.
Ezen a napon a kisvasút 9.30-19.15 között rendkívüli menetrend szerint, folyamatosan közlekedik. A menetjegy – amely egyben tombola is – a felnőttek számára 700 Ft, gyermeknek 400 Ft.
Indulások
Almamellékről: 9:30, 11:00, 12:30, 14:00, 15:30, 17:00, 18:30
Sasrétről: 10:15, 11:45, 13:15, 14:45, 16:15, 17:45, 19:15
Sasréti programok:
erdei tanösvény túra ingyenes szakvezetéssel
kézműves műhelyek és kirakodó vásár
bábszínház
lovaglás
íjászat
céllövészet
játszóház
papírsárkány eregetés
repülőmodell bemutató
futóverseny
További információ:
Almamelléki ÁEV (Mecseki Erdészeti Zrt.)
7934 Almamellék
tel: (73) 514 102
fax: (72) 508 201
email: info@mecsekerdo.hu
web: www.mecsekerdo.hu


"Örökre ott hagytam a szívemet! Te is megérted, ha eljössz majd velem."

Anyák Napja és a Munka Ünnepe


Ebben az évben az Anyák Napja és a Munka Ünnepe egybeesik. Ennek kapcsán aktuális gondolat: Minden anyaszülte elidegeníthetetlen joga és kötelessége a munka. A munka az a termelő szolgáltató tevékenység amely alapja a lakhatásnak és a megélhetésnek.

József Attila: MONDD, MIT ÉRLEL...

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek öt holdja terem;
lompos tyúkja kárál a torsra
s gondjai fészke a verem;
s igája nem zörög, sem ökre
nem bőg elnyújtva - nincs neki -
s mélyéről párolog a bögre,
ha kis családját eteti?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki maga él, maga keres;
levesének nincs sava-borsa,
hitelt nem ád a fűszeres;
egy tört széke van, hogy begyújtson,
repedt kályháján macska ül,
ritmust lóbál az ajtókulcson,
néz, néz, s lefekszik egyedül?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki családjáért dolgozik;
veszekszenek, kié a torzsa,
és csak a nagy lány néz mozit;
a nő mindíg mos - lucsok holtja -
szájíze mint a főzelék
s a szigor a lámpát ha eloltja,
csend fülel, motoz a setét?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki a gyár körül őgyeleg;
helyén a kapszlit nő kapdossa
s elfakult fejű kisgyerek;
s a palánkon hiába néz át,
hiába cipel kosarat,
szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák
s lebukik, hogyha fosztogat?
Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki sót mér, krumplit, kenyeret,
hozomra, újságpapirosba
s nem söpri le a mérleget;
s ritkás fény közt morogva rámol
- az adó hosszú, nagy a bér -
s mi haszna sincs, hiába számol
többet a petróleumért?
S mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki költő s fél és így dalol;
felesége a padlót mossa
s ő másolás után lohol;
neve, ha van, csak áruvédjegy,
mint akármely mosóporé,
s élete, ha van élte még egy,
a proletár utókoré?!
1932. január

2011. április 30., szombat

Kollekció

Posted by Picasa

Igen. Papipogi a kisvájlingban.

Posted by Picasa

A kisvájling

Posted by Picasa
Gyermek korom bőségszaruja. A pogácsa, csőröge, bukta forrása. Kénytelen voltam beszerezni egy sajátot is nagyanyáim konyhai eszközéből. Hangulatjavítás és a papipogijaim stílusos tartása okán. Egy pogácsával telt kisvájling a biztonság illúzióját kelti bennem. 

2011. április 28., csütörtök

Cigánykártya: Gyöngyöspatai Cigány - Magyar rangadó 80:4

Tele van a lakájmédia ( EU Maistream) a Gyöngyöspatai eseményekkel. A magyar királyi tévé főműsorban mutatja a térkamera felvétellel a cigánysorra vezető útkereszteződésben éjjel vizelő részeg fiatalt, ki bizonyára - mint egyenruhás - Kis Ernő rendőrtábornok rendőrpalota előtti jeles példaadásából merített. Különbség viszont az, hogy a rendőrpalotából nem rohant ki nyolcvan kancigány az éji órán szerszámokkal, ütőhangszerekkel felszerelkezve és juttatta kórházba. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a pénztárcájába nyúl és felsorakozik Field amerikai-magyar üzletember mellé, a patai romák evakuálására egy millió forinttal. A nézőnek felsejlik a zámolyi romák és a száz kilós szegény cigány-kisfiú Józsika esete a buszon, kit Mortimer szamurájkarddal szúrt meg, mikor érzékenyék addig tüntettek a rasszizmus ellen, mígnem kiderült hogy Mortimer is roma.
Mint patkányok a  csatornából előjönnek az "antifasiszta" szószólók, akik Róth Manó (alias Rákosi Mátyás) nyomán tíz millió "fasisztát" vizionálnak ebbe az országba.
No ezt a jelenségcsoportot egyszerűen csak médiatébolynak nevezhetnők.  Az LMP a Jobbikra, a Jobbik az LMP-re mutogat. Fieldet az LMP-vel míg a Véderőt a Jobbikkal hozza összefüggésbe a média és ó fidesz retorika, megjelenik az egyenruhás bűnözés és az illetéktelen járőrözés fogalma. Észre sem vettük és a lakájmédiában már pejoratíve itt a masírozás fogalma is, ami végül is nem más mint egyenruhában szervezetten lefolytatott tüntetés, amely ugye a társadalom egy részében félelmet kelt.
Eszembe jutnak azok a cuclista  nyolcvanas évek, mikor a budapesti pártbizottságban Budapest Főváros térképének sziluettje félelmet keltett, ugyanis Nagy-Magyarország képét vizionálták bele és elvetették, mint logót az elvtársak. 
Valóban a szimbolikus média-politizálás éveit éljük. A "Vakulj magyar ne láss tót" ócska felújított trükkjeit.
Hát a Való Világ ehhez képest siku-miku és Alekosz - a VV dzsokija -  egy makogó retardált szellemi rövidnadrágos.
Kitenyészett itt - húsz illetve ötven év alatt - az országban egy választójogokkal igen, ám nyolc általánossal sem rendelkező aktívan szaporodó, dologtalan ezáltal eltartandó - ráadásul még a közegtől bőrszínben is különböző - társadalmi réteg. Kiket a népnyelv egyszerűen cigányoknak, a lakájmédia és az EU Mainstream romáknak nevez, kik folyamatosan médiaszereplőkké váltak, kiknek az integrálására, illetve az úgynevezett jogvédelmére amerikai mintára ipar alakult. Velük kapcsolatosan jelent meg a megélhetési bűnözés, a mély-szegénység, a gyermekéhezés, a cigány-bűnözés, a cigány-terror fogalmai. Kiket a franciák, olaszok sőt a kanadaiak is simán kitoloncolhatnak, csak mi magyarok válunk azonnal EU Mainstream ellenes rasszistákká, fasisztákká már akkor is, ha beszélni merünk a jelenségről. Lássuk hát csak, hogy szólnak erről a bátrabbak, akiknek a véleménye garantáltan nem jelenik meg a lakájmédiában.
VBT, a nemzeti jobb dalnoka így kommunikálja ezt a jelenségcsoportot. Részlet:
A koedukált cigány
Rövid, de annál szomorúbb történettel folytatom, a ’90-es évek legelejéről. Főiskolai éveim alatt, a két évvel fölöttem lévő évfolyam hallgatója, kollégiumi társam volt egy cigány srác. Látszólag rendes, jóravaló gyerek. Mikor megtudtuk, hogy pontosan fele annyi ponttal vették fel őt a főiskolára, mint amennyi a minimum ponthatár volt, nyeltünk egy nagyot, de azt mondtuk: „ez az útja a felzárkóztatásnak.”. Csakhogy! Tanáraink közül jó néhánnyal jóban voltunk. Akikkel néha együtt is buliztunk. És egy ilyen buli alkalmával a következőket panaszolták a tanárok: amikor ez a srác vizsgázni megy, már előre rettegnek tőle. Ugyanis a tag mindenesetben felkészületlenül megy vizsgázni. És amikor kérdőre vonják, megfenyegeti a tanárt, hogy feljelenti őt, amiért a tanár vizsgán „lebüdöscigányozta”. Naná, hogy mindig megadták neki a kegyelem kettest. De volt olyan kollaboráns, aki a minimum tudásanyag megléte nélkül is ötösre zárta őt le félévkor. Következmény: Mára ez a gyerek egyike lett azoknak a cigány polgárjogi „harcosoknak”, akik becsületről, tisztességről, egyenlő bánásmódról papolnak! És a bicska annyiszor nyílik ki a zsebemben, ahányszor csak meglátom őt a tévében!

2011. április 27., szerda

Végre! Ilyen volt és ilyen lett!

Ilyen volt a Magyar Nemzeti Bank régi, ízléstelen, nézhetetlen, ósdi, mucsai, paraszt, igénytelen, primitív, randa logója. Én nem is tudom, hogy tudtunk így élni...

De szerencsére itt vannak a mi fejlett, érzékeny, művelt, művészetek iránt fogékony, kozmopolita, liberrrrális, európijééé barátaink. Mert más az ábra, más a hám, és megint más az Ábrahám. Ezt az új logót Braun Róbert cége készítette nekünk. 


Igen, és ezerszer is igen. Ezen megakad a szemünk. Letisztult, nem hivalkodó formavilág, a vonalak buja vegetációja, a felfelé mutató vektorok lüktető, mégsem indolens ritmusa felráz, táncra ingerel, s, annak ellenére, hogy koloratúrája picit szűkmarkúnak tűnhet a felületes szemlélőnek, mégis beleég a retinánkba, mégis hat ránk, bizony. Mindazonáltal az 50 millió forintot csöppöt túlzónak érzem érte, még akkor is, ha látom, mennyi munka, tehetség, szorgalom, odafigyelés, fáradozás, éjszakába nyúló tervezés, rajzolás, grafikai munka kellett hozzá. De ne legyünk ünneprontók. Örüljünk együtt, zúgjanak a harangok! Íme Braun Róbert logója! Mi lenne velünk nélküle?!

Politikai katasztrófa turizmus és a cigány-terror


Jól láthatóan a politika élen jár a társadalmi feszültségek gerjesztésében. 
Gyöngyöspata már eddig is elhíresült a Vöröskeresztes "Csillebérci üdültetés" kapcsán, ám a keddi események tovább írják a hazai cigány-terror történetét. 
Ami összeköt az egyben el is választ
A különbözőség az emberi civilizáció során mindig is konfliktusok forrása volt. Különösen a források szűkössége  - ínség - idején. Különbözőség az emberi közösségekre nézve létezik, bármennyire is próbálja a mainstream média elkenni, egybemosni a dolgokat. Az összetartozás illetve a különbözőség egymáshoz tartozó fogalmak. Az emberi közösségeket összetartó erők az alábbi fő jellemzők alapján csoportosíthatók.
Vér, azaz származás szerinti összetartozás
A vér, azaz a származás a legerősebb közösséghez kötő érzelmi erő, melynek alapja a család, az anya gyerek kapcsolat. Messze nem mindegy az emberi létben,  hogy az ember a családon belül, avagy kívül van. 
Aki a családon kívül van az lehet rokon és lehet idegen. A rokonszerető ember egyben hazaszerető is, ugyanis egy-egy nép lényegében egy-egy populáció, azaz olyan emberi közösség, melyre a vér, azaz a származás szerinti kapcsolódás a jellemző. A rokonok ugyanis azok, akik vér szerinti kapcsolatban vannak egymással. A rokoni kapcsolatok kimutatásának modern eszköze a genetika. Miután a rokoni kapcsolatok jogok forrásai is éppen magántulajdon és ehhez kapcsolódóan öröklődés okán, a jog, vagyon, pénz erőterében az ellenérdekű felek a vér, származás szerinti kapcsolatok összekuszálására, eltüntetésére törekednek, lásd a magyar történelem írást. 
Kultúra, azaz nyelv szerinti összetartozás
Alapesetben a társadalom egysége a család, egy nyelvet beszél. Az anyanyelvét. Az emberi társadalmak fejlődése, a közösségek gyarapodása során jellemző az elvándorlás, a migráció, különösen a túlszaporodás okán, a nem fenntartható fejlődés esetében. A vér szerinti közösségekből kiváló, elvándorló csoportok, népek, idegen közegbe kerülve a szerelem és az ember egy gyökerűsége - minden ma élő ember rokon, azaz a ma élő emberiség egy faj - okán keverednek, végbemegy az úgynevezett asszimiláció, a nagyobb embertömeg magába olvasztja a kisebb csoportokat, azaz a kisebbség nyelvet cserél - megtanulja a befogadó nép, illetve kultúra nyelvét - egyben gazdagítja is a befogadó populáció illetve kultúra nyelvét.
Birodalom avagy vallás szerinti összetartozás
Az emberi civilizáció, a kultúrák fejlődése során megjelent a hit, illetve a rendszerbe, hálózatba foglalt hit, a vallás. Kialakultak a történelmi vallások, amelyek lényegében az azonos hiten - tanításon - alapuló emberi közösségek hálózata. Európát a keresztény vallás hálózta be, míg Ázsiában az iszlám és a buddhizmus nyert teret. A hatalom, a közösségek irányítására rendeltetett szerveződések elemi érdeke a tanítás, így valamennyi hatalom elemi érdeke a vallás összetartó erejének alkalmazása. A hit hálózata ugyanis hosszú távon mindenképpen hatékonyabb és stabilabb, mint az erőszak, a fegyveres hálózatokon keresztüli rendfenntartás és adóztatás. 
A megoszthatóság
Magyarország és a Kárpát -medence népessége a kialakulása, fejlődése okán könnyen megosztható. A Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig húzódik egy élettér, mely élettérre évezredeken keresztül a nagy állattartó legeltető állattartás volt a jellemző. Ennek lett következménye a lótartás, a lovas - íjfeszítő - népek kialakulása, ugyanis a legeltető állattartáshoz nagy területeket kellet bejárni a táplálék megszerzése okán és így alakult ki az íjfeszítő népek nagy családja, mely a hun, han, kun, kán fogalmakkal jellemezhető ami magyarul urat és az úr befolyásának kiterjesztésével úrságot, országot jelent. Lásd www.kurultaj.hu.  
Magyarország, ha jelenleg politikainak nem is (mert az EU Birodalomhoz csatolódott)  ám kulturálisan és genetikailag ma is része ennek az évezredes eurázsiai kultúrának és népességnek. Ahogy kulturálisan l
és genetikailag része Európának is. Talán különös a megfogalmazás, de a magyar kultúra, a magyar nép egyaránt nyitott, mind Európa mind pedig Ázsia irányába, ahogy a lengyelség a germánság és a szlávság irányába. A "híd", illetve az "átjáróház" funkcióját tölti be Magyarország kialakulása óta. A magyarság rokona mind Európa, mind Ázsia népességének. De csak rokona, nem azonos sem Európa, sem Ázsia domináns nemzeteivel, mert a magyarság törzsszövetség hozadéka, míg Európa és Ázsia nemzetei népszövetségek hozadékai.  
Asszimiláció avagy különállás
Az eurázsiai átjáróba érkező közösségek többnyire háromszáz éve alatt - ennyi idő alatt keveredik át egy-egy populáció, azaz válhatnak vérrokonná lakói a házasságok kapcsán - aszimilálódtak, jó példa erre a magyarság keleti összetevőinek sorsa, kezdve a vérszerződéssel, a törzsek keveredésével, majd a besenyők, úzok, kunok, jászok asszimilációja. Majd a telepesek, így a szlovén, horvát, német, szerb közösségek integrálódása és asszimilációja. Az asszimiláció mértékét talán legszebben a származásra utaló magyar családnevek hordozzák, úgymint  Horváth, Német, Tóth, Oláh, Orosz stb. .
Egy-egy közösség különállásának, avagy az asszimilációra való hajlamosságának is különféle mértéke létezik. A nyelvcsere - azaz a nyelv megtanulása - még nem jelent asszimilációt. Az csak a kommunikációt segíti elő, ám a meghatározó közösségi értékek átvételét messze nem jelenti. Az asszimiláció, azaz a populációba olvadás egyik legfőbb akadálya a "tanítás" azaz a vallások. A Habsburg Birodalomnak ismerten az uralkodó vallása egyben ideológiája  a katolicizmus, míg a Török Birodalomnak az iszlám volt. Ne feledjük, nem oly rég még a kereszténységen belüli felekezetek közötti házasságok ellen is különféle akadályok voltak. 
A globalizáció, a nemzetköziség - azaz a pénzdiktatúra - vallási háttere és az azt működtető hálózat pedig a zsidó, ahogy a bankrendszer és a multinacionális szerveződések vezetésében és irányításában, a médiában a tudományokban a vallási háttérre tekintve az jól kitapintható. Ez a tény viszont manapság - a rotschildi diszkréció nyomán - tabusított. Ennek a jelenségnek a felmutatása - a világhálózatok szerkezetére és összetételére való rávilágítás -  azonnal az antiszemitizmus címkéjével, a vérségi illetve a származási dolgok felmutatása a rasszizmus címkéjével és vádjával jár. Aki pedig uram bocsá' globalizáció ellenes, az a terrorista. A pénzdiktatúra pedig mind az általa antiszemitának, rasszistának és terroristának minősített jelenségekre lesújt, a média és a törvény erejével. A nemzetállamok politikai vezetése ugyanis, egyértelműen a pénzpóráz túsza a választási rendszeren és a médiahálózaton keresztül. 
Cigány-bűnözés
A magyarországi cigány-bűnözés és cigány-terror lényegében egy fenntarthatatlan fejlődés hozadéka. Míg ötven évvel ezelőtt a tíz milliós magyar népességre mindössze háromszázezer cigány jutott, addig napjainkra a fogyatkozó magyar népességre, ami ma az országban kilenc millióra tehető, mintegy egy millió cigány jut. 
Lényegesen - és érzékelhetően -  változtak tehát az etnikai arányok, amelyek a társadalmi konfliktusokban is egyre inkább megmutatkoznak. Ezek a feszültségek mindig is megvoltak, éppen a két népesség eltérő értékrendjéből eredően, ám annak kiéleződése napjainkra tehető. A tervutasírásos rendszerben ugyanis a megélhetés biztonsága okán mindenkinek kötelező volt dolgozni, így a cigány is munkahelyhez és munkához jutott. A cigány családfenntartók - hagyományosan a férfiak - 15 %-a volt csak munkakerülő. Ötven év múltával ez az arány a mai piacgazdaságnak és parlamenti demokráciának nevezett kapitalista rendszerben - mikor már szabad nem dolgozni ám éhen halni is - megfordult. A cigány családok családfenntartóinak csak 15 %-a jut munkahelyhez és munkához. Ezt a fenntarthatatlan helyzetet a politika mint a strucc úgy figyeli. Különösen az EU. Az elmúlt húsz évben hazánkban is az EU jogrend került bevezetésre és megszilárdításra, mely jogrend fejlődéstörténetéből fakadóan nem felkészült, nem alkalmas a cigányság fenntarthatatlan fejlődésének kezelésére. Legjobb példa erre az EU vezető országainak reakciója a cigányság migrációjára. Az EU-nak egy válasza létezik erre a problémára, az pedig a kitoloncolás. Lásd Olaszország, Franciaország roma kitoloncolásai és lásd a jelenlegi afrikai tömeges migráció kezelése. 
A mély-szegénységnek, a gyermek-éhezésnek a hátterében a magyarországi cigányság fenntarthatatlan fejlődése áll. A gazdasági - és jogrend szabályai alapján a cigány családfenntartók nem jutnak munkahelyhez, munkához így a cigányság tömegei a megélhetésük biztosítására törvénytelen eszközök igénybe vételére kényszerülnek, ezzel törvényen kívüliségre szocializálódnak. Ez a jelenségcsoport, ez a nyomás legjobban a "szomszédaikat" sújtja, azaz a vidéki magyar népességet, a szomszédaikat. Magyarul őket lopják meg, az ő javaikat lopják avagy rabolják el falkákban. Az elmúlt húsz évben a lakhatás biztosítása érdekében a cigányság ugyanis benyomult a magyar falvak elhagyott házaiba, illetve a magyar városok lerobbant, slamosodott térségeibe. Lásd Nyócker! Ugyanez a jelenség Romániában ezen belül Erdélyben is jól látható, ahol a dunai svábság által alapított és évszázadokon keresztül fenntartott, valaha takaros mára  lapukkant falvaiban cigány tömegek kóvályognak. 
A politika és a közbeszéd a mai napig nem képes kimondani, tudatosítani hogy itt egy fenntarthatatlan fejlődéssel állunk szemben. Magyarország az ilyen irányba, az "elcigányosodás"  irányába fenntarthatatlanul fejlődő népességét,  nem toloncolhatja ki európai szokásoknak megfelelően, mert nincs hova. Nincsenek gyarmatai Amerikában, Afrikában és Ausztráliában, ahogy a gyarmattartóknak. 
A fokozatosan gyarapodó cigány tömegek pedig egyre nagyobb társadalmi nyomást gyakorolnak a környezetükre, mely a cigány-bűnözésben és ma már cigány-terrorban is megtestesül. A cigány-bűnözést úgy definiálhatjuk, hogy a munkanélküli cigányság csoportosan és rendszeresen elkövetett lopás és rablás sorozata, alapvetően a létfeltételek, úgymint lakhatás és a megélhetés érdekében. 
A cigány-bűnözés fenntarthatatlan, ugyanis a közvetlen szomszédságra irányul, mely elől menekülésre kényszerül a magyarság, hiszen nevére nem írathatja, el nem tarthatja ám "európai módon" ki sem toloncolhatja őket. 
A cigány-bűnözés és cigány-terror kezelését hazánkban nagyban hátráltatja az USA "Divida et impera" politikája, melyet magyarországi ügynökei - szimpatizánsai, aktivistái - képviselnek, kik egyaránt jelen vannak mind a politikában, a tudományokban, a törvényhozásban és a médiában, illetve ők a különféle nemzetközi szervezetek hazai rezidensei. Az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetek finanszírozásának, működtetésnek háttere az interneten járatos emberek számára nem képezhet titkot. Ezek a nemzetközi jogvédő szervezetek a közéletben, a médiában nyomást gyakorolnak a magyar társadalomra, a törvényhozásra, a politikára a fenntarthatatlan helyzet fenntartása, elmélyítése érdekében. 
Cigány-terror
Míg csak egy magyarnak egy cigány az ellenfele, addig terrorról nem beszélhetünk, hiszen az élet velejárója a rivalizálás is, így magyar magyarnak is lehet ellenfele, ahogy cigány cigánynak, sőt testvér a testvérnek. 
A terror ott kezdődik, mikor az egyik fél megszerveződik és erővel, erőszakkal tör ellenfelére.
Siófokon még csak demonstráltak, Olaszliszkán már lincseltek a cigányok. Gyöngyöspatán viszont már megvalósult a cigány-terror. Szervezetten, előre kitervelten csoportosan és túlerőben támadtak a magyarságra, azaz a Véderő egyesület jelen levő tagjaira. A támadás mögött pedig az LMP-t és a Vöröskeresztet is eszközként használó felbujtók állnak. Holnap már nem lesz ugyanolyan Magyarország, mint eddig volt. A cigány-terror ugyanis az elszegényített, jogaiban, vagyonában, pénzében kisemmizett, megfosztott és a cigányságtól szenvedő vidéki magyar népességben kiszámíthatatlan reakciókat is indíthat. Olyat, amihez képest a gárdisták demonstratív masírozgatása  és az új polgárőrség járőrözése vasárnapi matiné és gyerekzsúr.
Cigány-autonómia
Még Hitler is tudta, hogy franciákat franciák nélkül kormányozni képtelenség. Nekünk is tudnunk kell azt, hogy a cigányság fenntarthatatlan fejlődése problémájának a kezelése a cigányok nélkül nem megy. 
A nemzetközi szervezetek által az ideológia szintjén hirdetett úgynevezett integráció csak a fenntarthatatlanság, azaz a társadalmak dezorganizálására a jó. Csak a "Divida et impera" politikáját szolgálja és a bajokat nem enyhíti, hanem csak súlyosbítja. Az eddigi látszat próbálkozások nem hoztak pozitív eredményt. A kórt nem terjeszteni, integrálni (?) hanem lokalizálni kell. A szart nem a ventillátorba, hanem a pöcébe kell tenni és tartani. Autonómiát kell hát adni a magyarországi - és akár az európai - cigányságnak is, azaz, ahol most ők vannak többségben, azokat a területeket - községeket, kistérségeket -  autonóm területként kell kezelni. Gondoskodjanak ők a lakhatásukról és megélhetésükről a törvényes keretek között, ugyanis nekik is joguk egyben kötelességük az önmagukról való gondoskodás. Ne feledjük, a legnagyobb úr, a muszáj.  A föld ugyanis azé, aki megműveli és aki lakja, egyben nálunk gerinceseknél az sem mindegy, ki kit eszik.