Politikai katasztrófa turizmus és a cigány-terror

Jól láthatóan a politika élen jár a társadalmi feszültségek gerjesztésében. 

Gyöngyöspata már eddig is elhíresült a Vöröskeresztes "Csillebérci üdültetés" kapcsán, ám a keddi események tovább írják a hazai cigány-terror történetét. 

Ami összeköt az egyben el is választ

A különbözőség az emberi civilizáció során mindig is konfliktusok forrása volt. Különösen a források szűkössége  - ínség - idején. Különbözőség az emberi közösségekre nézve létezik, bármennyire is próbálja a mainstream média elkenni, egybemosni a dolgokat. Az összetartozás illetve a különbözőség egymáshoz tartozó fogalmak. Az emberi közösségeket összetartó erők az alábbi fő jellemzők alapján csoportosíthatók.

Vér, azaz származás szerinti összetartozás

A vér, azaz a származás a legerősebb közösséghez kötő érzelmi erő, melynek alapja a család, az anya gyerek kapcsolat. Messze nem mindegy az emberi létben,  hogy az ember a családon belül, avagy kívül van. 

Aki a családon kívül van az lehet rokon és lehet idegen. A rokonszerető ember egyben hazaszerető is, ugyanis egy-egy nép lényegében egy-egy populáció, azaz olyan emberi közösség, melyre a vér, azaz a származás szerinti kapcsolódás a jellemző. A rokonok ugyanis azok, akik vér szerinti kapcsolatban vannak egymással. A rokoni kapcsolatok kimutatásának modern eszköze a genetika. Miután a rokoni kapcsolatok jogok forrásai is éppen magántulajdon és ehhez kapcsolódóan öröklődés okán, a jog, vagyon, pénz erőterében az ellenérdekű felek a vér, származás szerinti kapcsolatok összekuszálására, eltüntetésére törekednek, lásd a magyar történelem írást. 

Kultúra, azaz nyelv szerinti összetartozás

Alapesetben a társadalom egysége a család, egy nyelvet beszél. Az anyanyelvét. Az emberi társadalmak fejlődése, a közösségek gyarapodása során jellemző az elvándorlás, a migráció, különösen a túlszaporodás okán, a nem fenntartható fejlődés esetében. A vér szerinti közösségekből kiváló, elvándorló csoportok, népek, idegen közegbe kerülve a szerelem és az ember egy gyökerűsége - minden ma élő ember rokon, azaz a ma élő emberiség egy faj - okán keverednek, végbemegy az úgynevezett asszimiláció, a nagyobb embertömeg magába olvasztja a kisebb csoportokat, azaz a kisebbség nyelvet cserél - megtanulja a befogadó nép, illetve kultúra nyelvét - egyben gazdagítja is a befogadó populáció illetve kultúra nyelvét.

Birodalom avagy vallás szerinti összetartozás

Az emberi civilizáció, a kultúrák fejlődése során megjelent a hit, illetve a rendszerbe, hálózatba foglalt hit, a vallás. Kialakultak a történelmi vallások, amelyek lényegében az azonos hiten - tanításon - alapuló emberi közösségek hálózata. Európát a keresztény vallás hálózta be, míg Ázsiában az iszlám és a buddhizmus nyert teret. A hatalom, a közösségek irányítására rendeltetett szerveződések elemi érdeke a tanítás, így valamennyi hatalom elemi érdeke a vallás összetartó erejének alkalmazása. A hit hálózata ugyanis hosszú távon mindenképpen hatékonyabb és stabilabb, mint az erőszak, a fegyveres hálózatokon keresztüli rendfenntartás és adóztatás. 

A megoszthatóság

Magyarország és a Kárpát -medence népessége a kialakulása, fejlődése okán könnyen megosztható. A Kárpát-medencétől a Tarim-medencéig húzódik egy élettér, mely élettérre évezredeken keresztül a nagy állattartó legeltető állattartás volt a jellemző. Ennek lett következménye a lótartás, a lovas - íjfeszítő - népek kialakulása, ugyanis a legeltető állattartáshoz nagy területeket kellet bejárni a táplálék megszerzése okán és így alakult ki az íjfeszítő népek nagy családja, mely a hun, han, kun, kán fogalmakkal jellemezhető ami magyarul urat és az úr befolyásának kiterjesztésével úrságot, országot jelent. Lásd www.kurultaj.hu.  

Magyarország, ha jelenleg politikainak nem is (mert az EU Birodalomhoz csatolódott)  ám kulturálisan és genetikailag ma is része ennek az évezredes eurázsiai kultúrának és népességnek. Ahogy kulturálisan l

és genetikailag része Európának is. Talán különös a megfogalmazás, de a magyar kultúra, a magyar nép egyaránt nyitott, mind Európa mind pedig Ázsia irányába, ahogy a lengyelség a germánság és a szlávság irányába. A "híd", illetve az "átjáróház" funkcióját tölti be Magyarország kialakulása óta. A magyarság rokona mind Európa, mind Ázsia népességének. De csak rokona, nem azonos sem Európa, sem Ázsia domináns nemzeteivel, mert a magyarság törzsszövetség hozadéka, míg Európa és Ázsia nemzetei népszövetségek hozadékai.  

Asszimiláció avagy különállás

Az eurázsiai átjáróba érkező közösségek többnyire háromszáz éve alatt - ennyi idő alatt keveredik át egy-egy populáció, azaz válhatnak vérrokonná lakói a házasságok kapcsán - aszimilálódtak, jó példa erre a magyarság keleti összetevőinek sorsa, kezdve a vérszerződéssel, a törzsek keveredésével, majd a besenyők, úzok, kunok, jászok asszimilációja. Majd a telepesek, így a szlovén, horvát, német, szerb közösségek integrálódása és asszimilációja. Az asszimiláció mértékét talán legszebben a származásra utaló magyar családnevek hordozzák, úgymint  Horváth, Német, Tóth, Oláh, Orosz stb. .

Egy-egy közösség különállásának, avagy az asszimilációra való hajlamosságának is különféle mértéke létezik. A nyelvcsere - azaz a nyelv megtanulása - még nem jelent asszimilációt. Az csak a kommunikációt segíti elő, ám a meghatározó közösségi értékek átvételét messze nem jelenti. Az asszimiláció, azaz a populációba olvadás egyik legfőbb akadálya a "tanítás" azaz a vallások. A Habsburg Birodalomnak ismerten az uralkodó vallása egyben ideológiája  a katolicizmus, míg a Török Birodalomnak az iszlám volt. Ne feledjük, nem oly rég még a kereszténységen belüli felekezetek közötti házasságok ellen is különféle akadályok voltak. 

A globalizáció, a nemzetköziség - azaz a pénzdiktatúra - vallási háttere és az azt működtető hálózat pedig a zsidó, ahogy a bankrendszer és a multinacionális szerveződések vezetésében és irányításában, a médiában a tudományokban a vallási háttérre tekintve az jól kitapintható. Ez a tény viszont manapság - a rotschildi diszkréció nyomán - tabusított. Ennek a jelenségnek a felmutatása - a világhálózatok szerkezetére és összetételére való rávilágítás -  azonnal az antiszemitizmus címkéjével, a vérségi illetve a származási dolgok felmutatása a rasszizmus címkéjével és vádjával jár. Aki pedig uram bocsá' globalizáció ellenes, az a terrorista. A pénzdiktatúra pedig mind az általa antiszemitának, rasszistának és terroristának minősített jelenségekre lesújt, a média és a törvény erejével. A nemzetállamok politikai vezetése ugyanis, egyértelműen a pénzpóráz túsza a választási rendszeren és a médiahálózaton keresztül. 

Cigány-bűnözés

A magyarországi cigány-bűnözés és cigány-terror lényegében egy fenntarthatatlan fejlődés hozadéka. Míg ötven évvel ezelőtt a tíz milliós magyar népességre mindössze háromszázezer cigány jutott, addig napjainkra a fogyatkozó magyar népességre, ami ma az országban kilenc millióra tehető, mintegy egy millió cigány jut. 

Lényegesen - és érzékelhetően -  változtak tehát az etnikai arányok, amelyek a társadalmi konfliktusokban is egyre inkább megmutatkoznak. Ezek a feszültségek mindig is megvoltak, éppen a két népesség eltérő értékrendjéből eredően, ám annak kiéleződése napjainkra tehető. A tervutasírásos rendszerben ugyanis a megélhetés biztonsága okán mindenkinek kötelező volt dolgozni, így a cigány is munkahelyhez és munkához jutott. A cigány családfenntartók - hagyományosan a férfiak - 15 %-a volt csak munkakerülő. Ötven év múltával ez az arány a mai piacgazdaságnak és parlamenti demokráciának nevezett kapitalista rendszerben - mikor már szabad nem dolgozni ám éhen halni is - megfordult. A cigány családok családfenntartóinak csak 15 %-a jut munkahelyhez és munkához. Ezt a fenntarthatatlan helyzetet a politika mint a strucc úgy figyeli. Különösen az EU. Az elmúlt húsz évben hazánkban is az EU jogrend került bevezetésre és megszilárdításra, mely jogrend fejlődéstörténetéből fakadóan nem felkészült, nem alkalmas a cigányság fenntarthatatlan fejlődésének kezelésére. Legjobb példa erre az EU vezető országainak reakciója a cigányság migrációjára. Az EU-nak egy válasza létezik erre a problémára, az pedig a kitoloncolás. Lásd Olaszország, Franciaország roma kitoloncolásai és lásd a jelenlegi afrikai tömeges migráció kezelése. 

A mély-szegénységnek, a gyermek-éhezésnek a hátterében a magyarországi cigányság fenntarthatatlan fejlődése áll. A gazdasági - és jogrend szabályai alapján a cigány családfenntartók nem jutnak munkahelyhez, munkához így a cigányság tömegei a megélhetésük biztosítására törvénytelen eszközök igénybe vételére kényszerülnek, ezzel törvényen kívüliségre szocializálódnak. Ez a jelenségcsoport, ez a nyomás legjobban a "szomszédaikat" sújtja, azaz a vidéki magyar népességet, a szomszédaikat. Magyarul őket lopják meg, az ő javaikat lopják avagy rabolják el falkákban. Az elmúlt húsz évben a lakhatás biztosítása érdekében a cigányság ugyanis benyomult a magyar falvak elhagyott házaiba, illetve a magyar városok lerobbant, slamosodott térségeibe. Lásd Nyócker! Ugyanez a jelenség Romániában ezen belül Erdélyben is jól látható, ahol a dunai svábság által alapított és évszázadokon keresztül fenntartott, valaha takaros mára  lapukkant falvaiban cigány tömegek kóvályognak. 

A politika és a közbeszéd a mai napig nem képes kimondani, tudatosítani hogy itt egy fenntarthatatlan fejlődéssel állunk szemben. Magyarország az ilyen irányba, az "elcigányosodás"  irányába fenntarthatatlanul fejlődő népességét,  nem toloncolhatja ki európai szokásoknak megfelelően, mert nincs hova. Nincsenek gyarmatai Amerikában, Afrikában és Ausztráliában, ahogy a gyarmattartóknak. 

A fokozatosan gyarapodó cigány tömegek pedig egyre nagyobb társadalmi nyomást gyakorolnak a környezetükre, mely a cigány-bűnözésben és ma már cigány-terrorban is megtestesül. A cigány-bűnözést úgy definiálhatjuk, hogy a munkanélküli cigányság csoportosan és rendszeresen elkövetett lopás és rablás sorozata, alapvetően a létfeltételek, úgymint lakhatás és a megélhetés érdekében. 

A cigány-bűnözés fenntarthatatlan, ugyanis a közvetlen szomszédságra irányul, mely elől menekülésre kényszerül a magyarság, hiszen nevére nem írathatja, el nem tarthatja ám "európai módon" ki sem toloncolhatja őket. 

A cigány-bűnözés és cigány-terror kezelését hazánkban nagyban hátráltatja az USA "Divida et impera" politikája, melyet magyarországi ügynökei - szimpatizánsai, aktivistái - képviselnek, kik egyaránt jelen vannak mind a politikában, a tudományokban, a törvényhozásban és a médiában, illetve ők a különféle nemzetközi szervezetek hazai rezidensei. Az úgynevezett nemzetközi jogvédő szervezetek finanszírozásának, működtetésnek háttere az interneten járatos emberek számára nem képezhet titkot. Ezek a nemzetközi jogvédő szervezetek a közéletben, a médiában nyomást gyakorolnak a magyar társadalomra, a törvényhozásra, a politikára a fenntarthatatlan helyzet fenntartása, elmélyítése érdekében. 

Cigány-terror

Míg csak egy magyarnak egy cigány az ellenfele, addig terrorról nem beszélhetünk, hiszen az élet velejárója a rivalizálás is, így magyar magyarnak is lehet ellenfele, ahogy cigány cigánynak, sőt testvér a testvérnek. 

A terror ott kezdődik, mikor az egyik fél megszerveződik és erővel, erőszakkal tör ellenfelére.

Siófokon még csak demonstráltak, Olaszliszkán már lincseltek a cigányok. Gyöngyöspatán viszont már megvalósult a cigány-terror. Szervezetten, előre kitervelten csoportosan és túlerőben támadtak a magyarságra, azaz a Véderő egyesület jelen levő tagjaira. A támadás mögött pedig az LMP-t és a Vöröskeresztet is eszközként használó felbujtók állnak. Holnap már nem lesz ugyanolyan Magyarország, mint eddig volt. A cigány-terror ugyanis az elszegényített, jogaiban, vagyonában, pénzében kisemmizett, megfosztott és a cigányságtól szenvedő vidéki magyar népességben kiszámíthatatlan reakciókat is indíthat. Olyat, amihez képest a gárdisták demonstratív masírozgatása  és az új polgárőrség járőrözése vasárnapi matiné és gyerekzsúr.

Cigány-autonómia

Még Hitler is tudta, hogy franciákat franciák nélkül kormányozni képtelenség. Nekünk is tudnunk kell azt, hogy a cigányság fenntarthatatlan fejlődése problémájának a kezelése a cigányok nélkül nem megy. 

A nemzetközi szervezetek által az ideológia szintjén hirdetett úgynevezett integráció csak a fenntarthatatlanság, azaz a társadalmak dezorganizálására a jó. Csak a "Divida et impera" politikáját szolgálja és a bajokat nem enyhíti, hanem csak súlyosbítja. Az eddigi látszat próbálkozások nem hoztak pozitív eredményt. A kórt nem terjeszteni, integrálni (?) hanem lokalizálni kell. A szart nem a ventillátorba, hanem a pöcébe kell tenni és tartani. Autonómiát kell hát adni a magyarországi - és akár az európai - cigányságnak is, azaz, ahol most ők vannak többségben, azokat a területeket - községeket, kistérségeket -  autonóm területként kell kezelni. Gondoskodjanak ők a lakhatásukról és megélhetésükről a törvényes keretek között, ugyanis nekik is joguk egyben kötelességük az önmagukról való gondoskodás. Ne feledjük, a legnagyobb úr, a muszáj.  A föld ugyanis azé, aki megműveli és aki lakja, egyben nálunk gerinceseknél az sem mindegy, ki kit eszik.