"Egyek vagyunk" jeligével indultak meg ma a vonatok Csíksomlyóra, a Csíksomlyói Búcsúra. Szép példája ez a nemzeti összetartozás demonstrálásának. A Kárpát-medence két szakrális helye a Pilis és Csíksomlyó feltételezésem szerint két Isten adta "vár", mely a lovasíjász időszakra húzódhat vissza. A terep ugyanis olyan hogy jelentős lovasíjász erők - tyumenek - voltak összevonhatók e terepeken, nyergekben, melybe becsalogatva az ellenséget jelentős túlerőt lehetett legyőzni. Feltehető, hogy e helyek kiemelt jelentőséggel bírtak a Haduraknak, ezen keresztül a védőknek.
Az ilyen terepen ugyanis a nyereg két oldalán felsorakozhatnak a lovasíjászok, akik a "folyósóba húzott" ellenségre gyilkos nyílfellegeket bocsáthattak - amire azok nem számítottak és nem is tudhattak - és mikor az ellenség azt hitte, hogy megvívta a Isten Várát, már kint is volt belőle, kezdhették előről az ostromot míg teljesen fel nem morzsolódott. Így lehetett jelentős túlerővel is elbánni. A Teremtő biztosította természetes várként használható terepalakzatok alkalmazásával. Erről a haditechnikáról Pap Gábor művészettörténész a múlt század kilencvenes éveiben előadásokat tartott. A Kárpát-haza védelmének ma is kép pólusa Isten adta "várai", a Pilis és Csíksomlyó, ám ma már nem fizikálisan hanem szakrálisan. Ez az a két szakrális "vár", a két pólus, mely a magyarság megmaradásának, a Kárpát-haza Kelet-Nyugati irányú védelmének alapja.
2009 évben magam is elzarándokoltam - kis családommal - a magyarság megmaradását biztosító keleti szakrális pólushoz, egyben a Keleti Ezer Éves Határhoz. Nekünk a hívő ám ideológiák és vallások által is megosztott magyarságnak a Rómája a Pilis, Mekkája Csíksomlyó, ahol nyilvánvalóvá válik, egyben átélhető, hogy "Egy az Isten, egy a Nemzet. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése