„Régi bűnnek hosszú az árnyéka”

Régi bűnnek hosszú az árnyéka” – idézett lapunknak egy régi mondást Hankiss Ágnes. A Hamvas Intézet vezetője néhány héttel ezelőtt a Fidesz EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője. „Az volt az egészben a megdöbbentő, hogy ott ül egy okos ember, aki egykor az erkölcsről írt filozófiai műveket, mára pedig a gyurcsányizmus elkötelezett propagátorává lett, és aki tagadta, hogy embereket súlyosan bántalmaztak a pesti utcákon 2006. október 23-án. Ez a levél és az a jelenet, ahogyan néhány hete az MSZP-től átveszi a kitüntetést, lehangoló, bár elég koherens keretbe foglalt öt évtizedet…” – hallhattuk Hankiss Ágnestől. Hozzátette, utána elgondolkodott, hogy mi lehet a magyarázata Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának. „Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az »ellenforradalom« leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen…” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.  Továbbiak

Megjegyzés: Kis magyar morbid, avagy addig jár Korsócska a Kútra, míg  ... Ez a "Heller jelenség" is fényesen mutatja, a magyarországi hatalomgyakorlás és a holdudvarát képező értelmiségi lét ötszáz éves morbiditását és lehetetlenségét. Hogy mi helyes és mi helytelen, az mindig az uralkodó kurzus - hatalom - szemszögéből került megítélésre, az aktuális birodalom szuronyainak - ide a pénzt is értsd - négyszögében. Így élheti át a gondolkodó ember azt tudathasadásos állapotot folyamatosan, hogy vezetői, feljövői "mindig rossz oldalra" álltak. Hellerre cinikusan mondhatnánk azt, hogy pechje van, mert megesett vele (is) hogy rossz időben és rossz helyen állt és fejtette ki éppen aktuális álláspontját. Kockázatos hivatást választott, mert mindig meg kívánta magyarázni, a megmagyarázhatatlant. Most is tetten érték. "Vádalkut kötött"? Valóban igen rosszul veszi ki magát az, ha valaki hol ezt, hol meg az ellenkezőjét akarja ledugni az emberek torkán, még akkor is, ha túsz helyzetben van. Hitelét veszti.  
A képlet azért ennél sokkal egyszerűbb. A Kárpát-medencében az elmúlt ötszáz évben egyszerűen nem lehetett, nem lehet "jó helyen" állni. Mert ez egy szellemi átjáróház - siralomház,  a Birodalmak átjáróháza. Hol a török, hol a habsburg, hol a habsburg, hol a szovjet, általánosítva hol a Kelet és hol a Nyugat jön be és adóztat, fosztogat és zsákmányol, szipolyoz.. Ékes példái a térségben uralkodó politikai káosznak az, hogy Kárpátalján talán még élnek olyan emberek, akik életük során négy országnak is állampolgárai lettek úgy, hogy a falujukból el sem költöztek. Igazat üzen bizony a népi szólás: Ahol lószar van, ott veréb is van. No és ahol faragnak, ott a forgács is hullik.  (Ahol meg tömegeket faragnak ott fejek is hullanak.)
Az úgynevezett rendszerváltást - nevezzük bátran csak gengszterváltásnak -  követően akár egy koreai tévésorozatban, hol a Déli és hol a Nyugati szekció marakodik a koncon, egyben az EU nagy pártjainak támogató zászlai alatt vívják a "bikák" folyamatos küzdelmüket és tapossák a vetést. Divida et impera!

"Forr a világ bús tengere, ó magyar!

Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

S a föld lakóit vérbe mártott

Tőre dühös viadalra készti."

Ennek a  következménye az a döbbenet is, hogy ma Magyarországon - a Kárpát-medencében - az élelmezés szempontjából a Kánaánban - gyerekek tömegei éhesen indulnak iskolába. Ennek a túszhelyzetnek - zsoldosok, kufárok, tolvajok kezén - pedig belátható időn belül - nem lesz vége.