Szobaszínpad: Anyám II.

Anyám II. (Budapest, 1985)

                                      

(Am)Anyám hová mész (G)ott az (Am) úton?

Ezüst hajadnak (G)nem jó a (Am) dér.

Míg gesztenyebarnán (G) dacolva (Am) álltad,

Da(G)cod(Am)at elszívta,

Én és mindaz mit (G) égőn sze(Am)rettél,

Én is mindaz mit (G) meg is (Am) tettél,

Mert (Em)az  (Am) em(Em)ber   (Am) an(Em)nyit  (Am) ér,

(Em)amit (Am) elér.

Hisz (Em)az (Am) em(Em)ber   (Am) a(Em)nnyit  (Am)  tesz,

(Em)amit meg(Am) tesz.

Hát, hová is mehetnél (G) miféle (Am)úton,

Ha nem a sugaras (G) fénylő (Am)úton,

Mi  (Em) u(Am)tá(Em)nunk (Am) visz

Hisz sasok fészkükről (G)messze (Am)szállnak,

Messzire jutnak, (G)messzire (Am)járnak, (G)nem, látha(Am)tod.

Nem láthatja (G)őket (Am)senki, utol nem éri (G)őket (Am)semmi,

(G)Csupán csak (Am)egy, (G)a (Am)bánat (G)a (Am) bánat (G)a (Am)bánat.

A bánat a sajgás, mi (G)apadha(Am)tatlan,

A bánat a sajgás mi (G)apadha(Am)tatlan (G)utánuk (Am)megy.

De itt vagyunk, íme (G)újra a (Am)fészken,

Szilajul vidáman (G) vitéz merészen, (Em)ra(Am)gyog(Em)hat (Am)szem,

(Em)Ra(Am)gyog(Em)hat (Am)szem.