Az emberi tömeg a tapasztalatok szerint - ha és amennyiben nem szervezett és védett - veszélyforrás. Legegyszerűbb, ha csak arra gondolunk, hogy a zsúfolt közlekedési járművek, csomópontok a zsebtolvajok kedvenc terepei. Ugyancsak a fertőzések a járványok esetében is.
Most a WEST Balkán ügy kapcsán rágja a csontot a média, így én is közzé adom személyes élményemet
Mintegy harminc éve történt az akkori BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) területén, az "A" jelű csarnokban. Ez időben a tömeges rock koncertek szervezésébe a KISZ ( Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) is bekapcsolódott, a fiatalok és a politikai igényeinek kiszolgálására. (A költségeket ugyanis a politika biztosította.)
Ekkor az ügyeletes banda a Piramis együttes volt. Az a banda, amely tömegeket vonzott. Ismereteim szerint ez volt az első olyan tömegkoncert, ami zárt térben került megrendezésre.
Én a szervezők és rendezők között a technikai ügyekért felelős vezető voltam ekkor. A csapatom feladata az volt, hogy a rendezvényhez szükséges installációk elkészüljenek - például színpad - és a kellékek a helyszínen legyenek. A biztonsági szolgálatot civil ruhás rendőrök látták el.
A koncertre minimum mintegy tízezer fiatal érkezett. A nagy tömeget ugye az ügyeletes banda vonzotta, ám rászervezés is történt, mert ugye ez a KISZ rendezvénye volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon tömegrendezvények szervezésében, lebonyolításában a KISZ-nél lehetett tapasztalatokat szerezni. Ebben az időszakban maguk a KISZ vezetők sem rendelkeztek, rendelkezhettek a megfelelő tapasztalatokkal, ugyanis nem volt mód tapasztalatszerző körútra menni Nyugatra, például Woodstockba. (Amit többen sérelmeztünk is.) A KISZ ebben az időszakban 1 -től 80 ezres tömegeket mozgatott.
Szóval ez a rendezvény minimum 10 ezer embert vonzott az A csarnokba. Telt ház volt. ( Utólag kiszámítható, ha valaki ismeri az A csarnok alapterület. Minimum annyian voltak bent, ahány négyzetméter a csarnok.)
Az én és csapatom dolga a szinpad installálása volt, melyet általában ácsoltattunk akkor, ám az igen drága volt és saját osztályunk, a Gazdasági Osztály vezetése igénye a spórolás, azaz a költség-racionalzálás volt. Itt ezen a rendezvényen a színpadot kisérletileg már acél konténerekből rakattuk össze. Lépcsővel, a színpad felületén faborítással. Igényünk volt a színpad előtti kordonra is, amit szintén egyedileg gyártattunk, viszont a padlóhoz nem rögzíthettünk, mert nem engedte meg a BNV akkori üzemeltetési szervezete.
A színpad és a kordon közé így ifjú gárdistákat vezényeltünk azzal a céllal, hogy tartsanak ellent a tömegnek, amikor az nyomja a kordont egyben szedje ki a tömegbe rekedt rosszul lévőket ebben az irányban is. . Magyarul egyik oldalán a palánknak a tömeg, a másik oldalon a gárdisták, és ahogy nyomja a tömeg a palánkot, a gárdisták álljanak ellent. Féltem, féltünk a "tömegnyomástól" ugyanis ezt már a régebbi szabadtéri rendezvényekből is tudtuk, hogy a tömeg közelebb akar kerülni a bálványhoz, és így a színpad fókusza felé igyekezik. Voltunk kik azt is tudtuk, hogy ez ezen a ponton ez már fizika, így tehát minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a nyomás a színpad irányában. Elméletileg ez így ábrázolható.
Ha a színpad tengelyében vizsgáljuk a nyomást, és feltételezzük, hogy 100 ember áll egymás mögött és mindegyik nekihelyezkedik az előtte állónak, egy enyhe nyomással vegyük csak ennek súlyát (tömegét) negyed kilóra 0,25 kg úgy 100 ember már 25 kg súlyerőt gyakorol a palánkra, azaz a palánknál álló emberekre. ( Száz ember 40-60 méteren fel tud sorakozni.) Aki rock koncerten járt azt a jelenséget tapasztalja. A tömeg színpad előtti része összesűrűsödik, összeszorul.
Mi a gárdistákkal a palánkon át szedtük ki azokat a gyengébb lányokat, akik rosszul lettek a tömeg nyomás hatására, elsők közt éppen egyik munkatársunk lányát. Itt adogattuk be a vizes palackokat is.
Ez volt az a koncert, amely aztán irányt szabott nekünk arra, mire kell nagyon vigyázzunk. Itt ismertünk meg ás láttuk azt a tömegnyomást, ami hatalmas veszély forrása, ugyanis statikusan is képes a tömeg agyonnyomni - a fizika egyszerű törvénye alapján - a színpad elé szorultakat. Békében. Egyszerűen azt a nyomást, amit a tömeg gyakorolhat, vannak akik nem bírják ki. Eleshetnek, elájulhatnak és a csorda agyon is taposhatja. És ez a nyomás fokozatosan növekedik, ahogy indul a műsor.
A Piramis együttes egyik slágere az Égni kell c. dal volt és a piramisosok szertartásává vált gyertyák és csillagszórók alkalmazása a koncerten, illetve a dal elhangzásakor. A KISZ-nek pedig szokása volt a molinóvásznakkal való dekorálás, a piros, fehér, zöld, a nemzeti színek megjelenítése. Az égkék a Világbéke megjelenítése illetve a vörös, a nemzetközi munkásmozgalom színének a megjelenítése.
Így - ezek együtt hatásaként - következhetett be a pánik. A molinóvásznak ugyanis a csarnok fedélszerkezete tartóira kerültek kifeszítésre a plafonon a tömeg feje felett.
Az Égni kell című dalra meggyulladtak a gyertyák és sisteregtek a csillagszórók, majd egy extázisba esett kölyök feldobta a csillagszóróját és úgy sikerült neki, hogy a tömeg feje feletti egyik molinóvászonra esett rá, mely tüzet fogott. A tömeg nézte a feje felett lángoló vásznat és tudta, az a tűznél elszakad és mindjárt belecsap a tömegbe. Másodpercek alatt kialakult a pánik, megmozdult a tömeg.
Én a gárdistákkal a színpadot képező vaskonténerek és a vasszerkezettel ellátott deszkapalánk között helyezkedtem el, velem volt életem párja is. Be voltunk szorulva. Oda helyezkedtem, mert azt éreztem a veszélyes pontnak. A Páromra ordítottam, hogy azonnal meneküljön ki innen, a skacoknak meg azt ordítottam, neki a palánknak, nyomjuk, nehogy a tömeg nyomjon neki minket - mint egy dugattyúba töltött folyadékot - a vaskonténereknek. Valódi küzdelem volt az életért.
A Párom sírva hüppögte, hogy nem hagy magamra, a srácok pedig példámra vadul nekifeszültek a palánknak.
Halálfélelmünk volt, de nyomtuk. Szerencsénk is volt, mert a tömegnyomás megoszlott, nem a színpad felé - hanem főként a kijáratok felé indult meg a nyomás, így mi az oldalerőket fel tudtuk fogni.
A srác a színpadról nézve mintegy 20-30 méterre, a tömeg szélétől mintegy 6-8 méterre lehetett. A civil ruhás rendőröknek is volt lélekjelenléte, mert behatoltak a tömegbe a gyújtogatóért. Még éppen ki tudták hozni kisebb sérülésekkel. Haláleset nem történt, a mentők - úgy tudom - csak a gyújtogatót vitték el, mert a szerencsétlent majdnem szétszedte a tömeg. Ha nincs ott a rendőrség, meglincselik.
Ez az esemény számunkra halálfélelmet és sok tapasztalatot hozott. Ezért terveztem és terveztettem meg a mobil variálható színpadrendszert, acélszelvényekből és konténerbe csomagoltan, hogy amikor a következőkben rendezvényt szervezünk, magának a színpadnak legyen akkora tömege, hogy ahhoz a pajzsot, azaz a színpadot védő kordont rögzíteni lehessen és a közte lévő árokba is ki lehessen szedni a rosszul levőket. Arról nem is szólva, hogy az így kiürült konténerek, nekünk szervezőknek rendezőknek bázisként szolgáltak, oda tudtuk elzárni az értékeket, mert bizony az ifjúkommunisták is loptak. :)
Felismertük azt, hogy a spontán tömegnyomást akár tereptárgyakkal - hangosító színpad - akár kordonok behelyezésével meg lehet és kell osztani. Egy vonalban jelentősebb tömeg ne sorakozhasson fel, azaz ne szorulhasson össze. A rendezvényekhez megfelelően kiképzett biztonsági személyzetre, WC-re, mentőkre van szükség. A baloldali fotókon a Budapest, Gellért-hegy, Jubileumi Parkban látható a színpadrendszer, mely 20-30 ezres tömegrendezvényeket is kiszolgált. Ez a színpadrendszer szolgált a Hajógyári Szigeten anno, az első hazai Nemzetközi Country Találkozón 1983-ban. Ezek a rendezvények és ez az eszköz voltak az előképei, a mai Sziget Fesztiválnak a nyolcvanas évek elején. Bródy János - akkor a zenész szakszervezet nevében - személy szerint tőlem kérte el a színpadrendszert - mert azzal én rendelkeztem akkor - a Hajógyári Szigetre. Ez lehetett a Sziget mintája.
Összegzés: Ebben nem volt tapasztalatuk a West Balkánban közel 2-3 ezer embert mozgató rendezőknek, szervezőknek. Ilyet nem tudhat egy 21 éves ügyes, ám nem tapasztalt osztó. Arról nem is szólva, hogy a mai konkurencia harcban nem megfelelő menekülési útvonalak esetén pánikot provokálni is lehet, aminek aztán kiszámíthatatlan következményei lehetnek. A lényeg, a tömegrendezvények rendezése, szervezése veszélyes üzem és ha nem profik szervezik rendezik, úgy ilyen jellegű halálesetek bármikor előfordulhatnak. A tizenéves - és nem csak a tizenéves - bepánikolt tömeg, az bizony csorda. Úgy viselkedik mint egy állatcsorda és ha nincs, akik ezt a csordát terelni tudnák, ott arat a halál. Gondoljunk csak a focihuliganizmusra, avagy a földrengések, árvizek utáni fosztogatásokra. Ecce homo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése