Anyám III.

Anyám a gének nem hazudnak,

Való igaz, te én vagyok,

Miért is térnének le

Égi útjukról a csillagok?

Drága apám, te küszködő,

Európa fia,

Bölcs szeretettel nézett,

És néz ma is Ázsia.

Lelkemben egyre hangosabban,

Dübörögnek a dobok,

Azt dübörgik, egyre-egyre

Én Eurázsia vagyok.

Eurázsiai magyarra,

Tekintenek a csillagok,

Mi megragyog , s lehull

Igen, én te vagyok.

Hullócsillag, az éji égen

Szárnya-vesztett madár,

Vagy dühödt angyal?

Mely vértóra száll?

Hej magyarok a világban,

Magasra szálljatok,

Hogy újból – és újból,

Kicsillanjatok,
hogy alászálhassatok.