2011. szeptember 7., szerda

Mit tenne Tibor bá', ha devizaadós lenne

Tömegesen kapom az E-maileket, amikben tanácsot kérnek tőlem. Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom. Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:

1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.

2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.

4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”

5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.

Forrás

3 megjegyzés:

Unknown írta...

Ere mondák a bankerek fizetett bértollnokai, hogy akkor a bank felmondja a szerződést és ki lehet fizetni a teljes adósságot, mert ha az nem megy bizony viszik a fedezetet ... Hm. És kinek csörög a zsebében a bank által nyilvántartott tartozásnak megfelelő összeg?
Tibor bá' -nak is csak azt mondom, örüljön hogy nem devizaadós és az ügyvédek egy csoportjára (!) tett megjegyzésével egyetértek azzal, hogy ahol lószar van, ott veréb is van.

Unknown írta...

Mondjuk hogy Tibor bá' bejegyzésében felhívja egy tisztességes ügyvéd barátjára a figyelmet, az sokat ront mondandója tartalmán azzal, mégis javasol ügyvédet. Mert az éles eszűek ilyenkor csak felteszik a kérdést az írás ellentmondása alapján. hOgy akkor most fogadjunk ügyvédete avagy sem? :)

Tibor bá' írta...

Tévesen terjedt el Magyarországon, hogy egy szerződést fel lehet mondani. Szerződést felmondani egyoldalúan nem lehet. Meg lehet szegni, aminek következményei vannak. Tibor bá' (személyesen)