Roma migráció

A Kárpát-medence történelme során nem ismeretlen a népek, népcsoportok be és kitelepülése, a be és kitelepítések. A népesség mozgását tágabb értelemben migrációnak nevezzük. Vajon hogy nevezhetjük - szabatosan - az úgynevezett roma integráció kapcsán, a romatelepek (cigánytelepek) felszámolása során a roma népesség nem romák lakta utcákba, házakba költöztetését? A beköltöztetések nem ritkán a környezet tiltakozásával, ellenállásával járnak. Nevezhetjük persze ezt előítéletességnek, intolarenciának Ezzel együtt, az ilyen esetekben a lakóingatlan-piacon az ingatlanárak jelentős mértékű csökkenése is tapasztalható. Ez – logikusan - azt jelenti, hogy az ilyen irányú intézkedések a lakóingatlanok vagyoni értékének csökkenésével járhatnak, eladhatatlanná válnak, avagy csak mélyen eredeti érték alatti eladásra kerülhet sor. Így a beköltöztetések vagyoni károkozással is járhatnak. Kérdések: Ki okozza, okozta a vagyoni kárt? Ki a károsult és mi a módja a kárpótlásnak? Magyarországon a lakóingatlanok piaci értéke a lakóingatlan-piacon alakul ki és egyben mérhető is. A piaci árszínvonal területi eloszlását az úgynevezett értéktérképek rögzítik, melyeken időről időre egy-egy konkrét terminusra megállapítható az uralkodó négyzetméterár, jelen fogalmaink szerint a helyérték. Normál piaci ügyletek esetében az eladó és a vevő megállapodása alakítja ki az árat. Egy-egy térség helyértékét jelentős mértékben befolyásolja az infrakstruktúra fejlesztése és az új lakások építése is. Ezek többnyire négyzetméterár, azaz helyérték növekedéssel járnak. Az ilyen értéknövekedésnek a környezet örül. Szemben az érték csökkentő hatásokkal. A roma közösségek nem roma közegbe telepítése vajon normál piaci ügyletnek tekinthető-e? Tegyük fel hogy a csoportos betelepülés általában véve normál piaci kategória, mert például a lakóparkok is csoportos betelepülésekkel járnak. Sőt a honvédség, a rendőrség is vásárolt a piacon lakásokat, lakótömböket és oda katonákat, rendőröket költöztettek. A kérdés tehát csak az, hogy a csoportos betelepülések milyen jellegű változásokkal járnak, ezek kimutathatók-e és ha kimutathatók, úgy bíróság előtt konkrét esetekben bizonyítható-e az ebből fakadó árszínvonal csökkenés és az ezzel előálló vagyoni kár. Ha a vagyoni kár bizonyítható és a károkozó is azonosítható, úgy elvileg kártérítésre is sor kerülhet, ugyanis hazánkban a lakóingatlan értékének, a meglévő lakóingatlanok értékcsökkenésnek a megállapítása vita esetében a bíróság hatáskörébe tartozik, ahogy az kiderült az úgynevezett ingatlanadó körüli huzavonák kapcsán, hiszen a NAV által is megállapított adóalap független bíróság előtt támadható. Ezeknek a dolgoknak a szakmai tisztázása különösen fontos az EU romastratégiájának tükrében, ugyanis a romák Európa számos országában mint kisebbség vannak jelen és az úgynevezett integrálásuk migrációval is jár. Legutóbb az EU-n belüli roma migrációra Olaszország és Franciaország különös választ adott, nevezetesen a „One Way Ticket” fogalom szerint, kitoloncolta őket, az EU állampolgárait, az útiköltséget térítve. Magyarországon ugye ilyen „megoldásokra” nincs mód, ugyanis a magyarországi romák magyar állampolgárok. Lássuk tehát a tágabb környezetet, a roma népesség eloszlását Európában a Wikipédiából. Forrás: Romák /Wikipédia/ A magyarországi roma népesség elhelyezkedése Forrás: A magyarországi romák Folytatjuk a Roma tényező és a helyérték