Sabari Sasadon

Nómen est ómen, avagy a név a végzet. A "sabari" mint olyan fogalomrendszerembe Nyíregyházán került. A legendás kishordó járta útját Káptalantóti és Nyíregyháza között. Mint egy köldökzsinór postai kishordó (talán húsz literes?) formájában. Vajon hányszor fordult az a kishordó útvonalán Németh Imre feladótól Németh István címzettig,  tartalmával a sabarival, a Sabar hegy levével? Bizony a "Sabari" egy karakteres - olaszrizling alapú - tájbor, valamennyi bor között bekötött szemmel is felismerhető. Németh István lányai - mint a lazacok a forráshoz - évtizedek óta járják a kishordó útvonalát így esett meg újfent, hogy az asztalomra itt Sasadon rákerült megint a Sabari. 

Elgondolkodtam már nem egyszer a "Sabar hegy" nevén. Amíg nem volt Internet, nem is volt egyszerű, ám most már beírható a Google-ba az a szó, hogy "sabar" és el lehet merengeni azon, vajon mikor és miként lett annak a hegyecskének a neve, ahol ez a bor terem.
Az Internet tanulmányozása során a "sabar" szóra elsőként az Észak-Afrikai Szenegálból ismert és származó dob neve adódik.
Nem kizárt hogy a török időkben, a török birodalom számos népéből szenegáli katonák is keveredhettek a térségbe, kik magukkal hozták a sabar dobot. A sabar dobot hírközlésre, azaz üzenetközlésre is alkalmazták készítői. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a katona felmegy a hegyre és onnan dobolva értesíti a környéken lévő övéit. Hírközlő központ, dobhely, azaz Sabar hegy. Ez már csak azért is életszerű, mert például apósom családjában a barna bőrpigmentáció és nagyon halvány afrikai arcvonások is felfedezhetők, nemzedékről nemzedékre. Ráadásul a magyar irodalom - igaz regényben (Jankovich Ferenc: Dunántúli végeken I-III.) -  is megemlékezik afrikai katonáról a török időből a térségben. A Sabar -hegyről a környék nyilván kiválóan belátható, mert tamplomot is építettek valaha rá, amelyről a Sabari templomrom tanúskodik.