2010. július 1., csütörtök

Beszéljük meg: Identitásunk

Hazudoznak. Hazudozunk. Ám a mérték és az arány, az a nem mindegy. Ha egy kisfiú, avagy egy kislány megkérdi az édesanyját, kik vagyunk mi? A magyar anya azt mondja, hát magyarok kicsi kincsem. 
A magyarság egy szokatlan definíciójaként állok elő azzal, hogy magyar az, akinek az anyja úgy monta és mondja. Egy anya ugyanis szívből szereti a gyerekét és csak akkor hazudik neki - különösen az identitás dolgában - ha az muszály, azaz az identitás nyilvános megvallása súlyos és hátrányos helyzetet teremthet. Veszélyezteti a megélhetést, a megmaradást. Identitásunk szoros összefüggésben van megélhetésünkkel, megmaradásunkkal. Úgymint
- Egészségünkkel
- Jogainkal, 
- Vagyonunkkal,
- Pénzünkkel.
No meg pozícióinkkal, élethelyzeteinkkel. Például hogy az elnyomók, avagy az elnyomottak soraiban akad-e helyünk. Vajon kik és miért hírdetik azt, hogy olyan nép és nemzet, hogy magyar, nincs is? Csak magyar köztársaság van és annak állampolgárai és ezen belül, azok akik szeretnék megkülönböztetni az állampolgárokat azok "rasszisták" ergo fasiszták, mi több szélsőjobboldali terroristák? Kik azok, akik a csillagot is lehazudják az égről és miért teszik? Miért van az, hogy népszámláláskor, honosításkor az angol Nagy Brittanniában rákérdezhet a személy nemzetiségére, vallására ahogy a zsidó is Izraelben, ahogy az orosz  Oroszországban, csak mi magyarok nem tehetjük ezt "büntetés nélkül" a Magyar Köztársaságban?

Nincsenek megjegyzések: