Monológ 2009.03.02

Reisz Antal, Falusi idill: "Jobbra van a templom, balra van a pártház, középütt a kocsma, hol hívő s párttag kártyáz.
Vidéki csávó voltam, vagyok. Így szocializálódtam. Remélem lesz még egy hely, ahova szívesen eljárok. Itt Budapesten is 30 év után. Jenő bácsi mellé mindig szívesen leülök. És hallgatom ... Mert jókat mond. :)
Bár az is igaz, hogy a bölcsességet meg úgy definiálnám, hogy tesztoszteronhiány. :)
Nekem kéne Budapesten - közel hozzám egy hely - ahol találkozhatnék ital és kultúrműsor mellett azokkal, akikkel szívesen kvaterkálok. Megbeszélhetném a világ nagy és a mi kis dolgainkat. Természetesen alkoholos italok élvezete mellett. Nekem ez az igényem.

Oda elhívhatnám a barátaimat is, hogy bemutassam más ismerőseimnek is őket, hátha ...
Hátha sikerül valami nekünk, nekik ... Mondjuk ennek ára is van, mert esetenként meg kell hallgatni engem is ... a lelkem ...Kiscsoportosan a filozófiámat és élményeimet, nagycsoportosan az ideológiámat ... amiből semmi nem kötelező ...Ha Bogláron –otthon lakhatnék, eljárnék a Császta Bisztróba az Epres Ágihoz ... Pisis kora óta ismerem ...
Kitenném a TILK zászlómat az asztalomra, és akinek van kedve és bátorsága, mondani, avagy fizetni valója, oda ülne mellém. Nem akarnék semmiféle kíséretet, hivatkozási alapot. Éppen ott kúrta el az Andám az Ingatlanklubot, hogy a szocik felé – féllábassá téve - akarta terelgetni az ingatlankocsmát. Azt mutatta, hogy barátaim én vagyok a politika barátja. Ettől sokalltam én be. És ezért nem lett kedvem odajárni. Faszt ültessenek a nyakra akárkit is!!! Aki izélni akar, mennyen a templomba vagy a pártházba. (Reisz Tóni megmondta!) Az élet olyan, mint a műkorcsolya. Van a kötelező és van a szabadon választott. A szabadon választottban nincsenek VIP-ek. Hanem asztalok. És ki oda ül, ahova kedve van, és ahol szívesen látják. Vagy mert jópofa, vagy mert fizet. Barátkozós vagyok, ám nem mindenki a barátom. :)

Képek:
Nem mindig vagyok barátságos.
Élesek a kések
Emeletes sámli
Hm… már húsz éve illegalitásba vagyok. Mondjuk én meg úgy jártam hogy piarista paplányát vettem el. Ifjúszovjet törökként. Ám az ember, a jéghátán is megél.

Jut eszembe.
A lefővő meleg pálinka az jó volt. Lehet kísérletet is teszek rá. Mert melegen pálinkát csak főzés során ittam a faterral, a sufniban. Sufnidal! De szép is volt. Még sírtam is, mikor ott folyamodott, mert kilépett a pártból 1985-ben és levadászták - lesték a Császta Bisztró előtt a rendőrök, üldözési jelenet volt a Mikszáth utcáig, elöl a zöld trabi, utána a redőrautó - hogy mentsem magam és mennyek Kanadába a rokonokhoz a családdal.
A haverja a doki nem tudta elintézni, hogy ki ne mutassák az alkoholt a véréből. Mert le kellett vennie és a rendőrök meg átvették. Budapestre küldték. Zárt volt a lánc. Tudod hány méter a Császta Bisztró és a Mikszáth Kálmán u. 3.? Maximum 100 méter. Egyébként megígérte neki a párt, hogy elkapják. Rá is küldték a zsernyákokat. Apámtól elvették a jogsit és így nem tudta behordani a munkába anyámat, aki így télen is kénytelen volt gyalog nekivágni a hegynek. Mert ő is egy nagy marhaként a rövidebb utat választotta. Majd ott találták kómában - kötelességteljesítés közben - a hegyalján. A kúrva anyját ennek a világnak! A kurva anyját az emberi gonoszságnak és elnyomásnak! Most én meg anyám - és magam - nyomorát kin verjem le? Most vadásszak a volt boglári párttitkárra és családjára? Mert ő is csak ugye anno a kötelességét teljesítette pénzért?

Igen. Antiszociális vagyok.

Betyár. És az is maradok!!! Havi 50 rokkantnyugdíjjal, szív -ideg-és cukorbetegen. Sok-sok sérelmet - emésztési zavart - hordozok. Néha úgy érzem magam, mint egy fingtár! Csak büdös, amit kibocsátok, ám nem robban! Pedig kéne!

Csontbrigád!

Meg is alapítom Rejtő Mester után szabadon a Csontbrigádot. Van itt még ebben az országban vagy 500 ezer katona, aki felesküdött a népre. Akik kötelességüknek és nem tehernek érezték, tudták a katonai szolgálatot. Kiváló Katonák voltak köztük, mint én is.
Te milyen katona voltál? Te hogy szolgáltad - szolgálod - a néped?