Ötszáz éves gazdasági, katonai és kulturális elnyomatásunk után milyen is a mi magyar kultúránk? A politikai elnyomatás, ami egyben gazdasági és kultúrális elnyomatást is jelent, vajon milyen hatást gyakorol napjainkra?
Rasszistának bélyegeznek minket, mert meg kívánjuk különböztetni magunkat országunkban más nyelvünket felvett népektől?
Sovinisztának bélyegeznek minket, mert nem tartjuk természetes állapotnak azt, hogy népünk harmadát idegen országok politikai hatalma alá kényszerítették a nagyhatalmak a Trianoni békediktátummal?
A fenti fogalmak nem is magyar fogalmak. Nincs is magyar megfelelőjük. Lelkünk nem ismeri nem is érti.
Ám kik azok, akik felettünk törik a pálcát?
Bizony testvéreim a nagyhatalmi érdekeket hazánkban képviselő politikai hatalomgyakorlók, a tömegtájékoztatás, a tömegkommunikáció gyakorlói. Azok, akik nyakunkon tartják az adóprést. Elveszik javaink túlnyomó részét, leegyszerűsítve 10 tojásunkból hatot, majd annak egy részét ellenünk fordítják.
Ne áltassuk magunkat azzal, hogy mi itt a Kárpát medencében mindenkit befogadtunk. Mert az nem igaz. A török hozta a nyakunkra a cigányságot és a Habsburg a zsidóságot. A Habsburg hatalmat képviselő főurak vették el fölkdjeinket és telepítették be románokkal, szlávokkal és svábokkal azokat. Egyiket se mi kértük. Miként lehetséges az, hogy a Galiciából az oroszok által kiűzöttek a múlt század harmincas éveire az újratermelhető nemzeti vagyonunk 30 %-át birtokolták? Miként lehetséges az, hogy mára az újra termelhető nemzeti vagyon 80-90 %-át már megint nem mi birtokoljuk? Miként lehetséges az, hogy az elmúlt húsz évben olyan adósságállományt halmozott fel a magyar állam, hogy az kifizethetetlen, maga az örökös adósrabszolgaság?
Mindez úgy lehetséges testvéreim, hogy valakik ezt így igazították. Így igazították jogainkat. Mert a jog testvéreim, a hatalom eszköze. A jog viszont annál sokkal fontosabb, mintsem jogászokra, a megélhetés sokkal fontosabb, mintsem közgadászokra bízzuk. Főleg akkor, ha azok nem minket, hanem - ügynökként - idegen hatalmakat szolgálnak.
Elnyomatásunk folyamatos ötszáz éve. Mind a török, mind a habsburg, mind a szovjet és most a globális pénzhatalom alatt akadtak kollaboránsok. Hamiskártyások. Mert ahol lószar van, ott veréb is van. A teremlőeszközök, a vagyon (gyárak, üzemek, termelő és szolgáltató kapacitások, a pénz -és biztosítási piac stb.) nem a miénk. A tömegkommunikáció nem a miénk. Minden rózsa szírma mást illet, csak a tüske a miénk, az adósság? Amit nevünkben, helyettünk vettek fel? Kik is?Azok a magyar ajkúak, kik beszélik az elnyomók és az elnyomottak nyelvét is egyaránt?
Hát testvéreim, én nem ismerem el azt az adósságállományt, amit egyes magyarajkúak helyettünk és nevünkben ránk terheltek és ezen ők meggazdagodtak, mi pedig lassan földönfutóvá válunk.
Akik magyar testvéreiket - azok jogait, vagyonát, megélhetését ezáltal szabadságát - eladják, azok nem magyarok és azok sem kik őseiket feledik. Ezek az árulók. A nemzetárulók! Ó de egyszerű lenne, ha a nemzetárulás csak simán zsidó praktika lenne. Akkor legalább érdemes lenne antiszemitának lenni. De nem! Nem és nem! A kapzsiság bűne, nem csak a zsidókra jellemző! (Azzal együtt hogy valóban ott vannak a szeren, ám azt se feledjük ők nem kivételeznek, akár az angolok, avagy franciák, spanyolok, hollandok és mind az összes gyarmatosító! Megfelel nekik például a lengyelek, az oroszok és bárkik javai is. Mennyiben más a német, a francia, az angol és a többi?) Mert a nemzetárulás - testvér árulás - mögött a kapzsiság bűne, maga az ördög lakozik. Saját kapzsiságunkat fordítják gonosz - gyarmatosító - erők ellenünk. A kapzsiság pedig az aranyban, azaz a pénzben testesül meg. Újra és újra eljátszatják velünk a "Kaparj kurta, neked is jut!" ördögi játszmát. Húsz éve már, hogy újra ezt játszuk. Viszont megmérettünk! 2004. december 5-én. Többségi szavazással elárultuk határokon kívül rekedt testvéreinket is. Önnön magunkat. Mindezért súlyosan meglakolunk! Ma már mindenki láthatja, hogy munkahelyeit nem az a húsz millió beözönlő román veszi el ugye?
Ötszáz éves gazdasági, katonai és kulturális elnyomatásunk után milyen is a mi magyar kultúránk? A politikai elnyomatás, ami egyben gazdasági és kultúrális elnyomatást is jelent, vajon milyen hatást gyakorol napjainkra?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése