Kell a fegyver

Omega : Ballada a fegyverkovács fiáról

Tél fut az éjen át,
nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben
sírdogál egy élet
Apja emeli föl,
ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz,
ha addig élek
Így is lett, bizony,
de szólt egy szép napon
Ne csináljunk
soha többé fegyvert
Nem lesz háború,
könnyes, szomorú
Boldognak látok
majd minden embert
Kis harangot önt,
vándorruhát ölt
A haranggal a
világot bejárja
Halkan zeng a dal,
mit senki meg nem hall
S nevet rajta mindenki,
ha látja
Egy nap visszatér,
megáll, alig él
Már nem az,
ki elment lehunyt szemmel
Apja jót nevet,
nyisd ki két szemed
Ilyen a világ,
s kell a fegyver
Tudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed
OhhhTudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed...

Ráolvasás, azaz vajákos dal

Vajákos: Kuruzsló, javasember, javasasszony. - Átvitt értelemben csaló, szélhámos, sarlatán. " A vajákos ember tekintélyét - idekint így hívják a kuruzslót - roppant megnövelte ... az idő ." (Móra). Vajákol: hókusz-pókusszal, ráolvasással gyógyít. /Magyar Értelmezőszótár/
Az alább dal igen szép. Csak egy a baja. Nem igaz. Ráolvasás. "Ne csináljunk soha többé fegyvert. " Na majd ha a ráolvasók elmesélik a tigrisnőstényeknek, hogy a korszerű táplálkozás kölykeik számára a fű és azok azt be is tartjá, hát fejet hajthatuk az ilyenekelőtt.
Dalban Omega: Naplemente