Internetes Anonimusz: A hajlott hátú néni

Egy motoros küldte ezt a levelet. Azt hiszem, nem kell hozzá kommentár.

"Túrázásaink során a székelyderzsi Erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk.Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte: És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják ? Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt a verset.

"Járjatok be minden földet,
Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni ?
-Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy
ésgyémánt van !
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha éppen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S áldicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk ?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik !...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek !
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mindenki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle ?
S a világtörténet könyve ?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván.
"Óh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre ?
Mikor ébredsz önérzetre?
(Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet)

Majd folytatta: "Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket ?" Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el.Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni !!! Én pedig leültem a székelyderzsi Erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe. Kijött a könny a szememből. És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat politikusnak nevező, gátlástalan gazemberek,akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig bárki, csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én.Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban." Olvassa minden igaz magyar lelkű ember ! Jöjjön el a te országod..."

Internetes Anonimusz: A gazdasági válság okai és következményei közérthetően

Bella, akinek Óbudán van kocsmája, fejébe veszi, hogy megnöveli a forgalmát. Ettől kezdve hitelre is ad innivalót a törzsvendégeinek,a főleg szociális segélyből élő iszákosoknak. Egyszerűen felírja a söralátétekre, hogy ki mennyit ivott.
Ennek gyorsan híre megy a környéken és ugyanabból a társadalmi rétegböl egyre többen tódulnak a kocsmájába. Amikor Bella látja, hogy a vendégeket egy csöppet sem izgatja, hogy egyszer majd fizetniük is kell, apránként megemeli az árakat, így jelentősen megnöveli a forgalmát.
A környékbeli bank dinamikus, fiatal alkalmazottja felfigyel Bella sikerére, és korlátlan hitelt kínál fel neki. A fedezet miatt nem aggódik, mert úgy véli, hogy az iszákosok tartozása bőven fedezi majd a hitelt.
A Heti Vedelgazdaság (HVG) című lap "Az év üzleti vállalkozója" címmel tünteti ki Bellát, Gyurcsány miniszterelnök pedig fogadja, és nyilvánosan átöleli.
A befektetésekre szakosodott, kiválóan képzett bankárok a söralátétek alapján PIA, ALKO és FRÁNYA fantázianévvel ellátott kötvényeket bocsátanak ki. Ezeket PAFF befektetési alapként forgalmazzák, amelyért egy üzbegisztáni online biztosítótársaság e-mailben vállalt kezességet.
Ezt követően (annak fejében, hogy életük végéig ingyen ihatnak sört Mandy kocsmájában), az értékpapíroknak több minősítő ügynökség is a kiváló AAA minősítést adja.
Bár senki sem tudja,hogy mit jelent a PAFF befektetési alap rövidítése, és főként azt nem,hogy valójában mi áll a kötvények mögött,mivel azonban a tőzsdén folyamatosan növekszik az értékük, a hozamuk pedig rendkívül magas,a befektetők kedvence lesz.
Bella szállítói, akik szintén a PAFF-kötvényekbe fektettek be, rendkívül hosszú fizetési határidőt szabtak.
A bankok vezérigazgatói és belső tanácsadói milliós nagyságrendben kapnak prémiumot.
Egy nap, jóllehet az értékpapírok értéke még mindig emelkedik, egy idősebb könyvvizsgáló, akit mellesleg a negatív beállítottsága miatt már elbocsátottak a munkahelyéről, úgy gondolja, hogy itt az ideje kifizettetni a legrégibb söralátéten lévő adósságot Bella vendégével.
Meglepő módon sem a legrégebbi, sem az időrendben öt követő, szintén szociális segélyből élő törzsvendégek nem tudják kifizetni az adósságukat, amely közben az éves bevételük sokszorosára duzzadt. Hiába kutatják fel az adósokat, hiába küldözgetnek nekik fizetési felszólítást, azok nem törlesztenek, így Bella csődbe megy.
A PIA és az ALKO nevű kötvény 98,8%-ot veszít az értékéből. A FRÁNYA nevű kötvény, amely jobban tartja magát, megáll az eredeti értékének a 3,62%-nál.
A bor és a pálinkaszállítók tönkremennek. A sörkereskedés csak azért nem megy csődbe, mert egy nagy állami támogatásnak köszönhetően felvásárolja egy külföldi befektető.
A bankot az adófizetők pénzéből megmenti az állam. A bank vezetősége pedig idén szolidaritásból lemond a prémiumának 15%-ról.
Az iszákosok viszont azon keseregnek, hogy Bella kocsmáját tönkretették a bankok, és sörtüntetést szerveznek a Bankszövetség elé.

Internetes Anonimusz: Nagyapa és unokája beszélgetnek

Egy este egy unoka a nagyapjával beszélgetett, egyszer csak hirtelen megkérdezte:
- Nagyapa, hány éves is vagy?

A nagyapa így válaszolt:
- Hadd gondolkozzam egy kicsit!
A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem.

Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya.
Az ember még nem lépett a Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.

Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka.
Még nem találták fel a légkondicionálót, a mosogatógépet, a szárítógépet (a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).

Én a számítógép, a kétszakos egyetemi képzés és a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatra küldte őket.

25 éves koromig minden rendőrt és férfit "uram"-nak szólítottam, minden nőt pedig "asszonyom"-nak vagy "kisasszony"-nak.
Párjuk a galamboknak és a nyulaknak volt, de nem az embereknek.

Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagy a villamosra, a gyerekek és
a fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel, hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték, és ha kellett, megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt, hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját,
és a férfi segített neki levenni a kabátját.
Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány, és a tisztaságé a férj számára. A mi életünket a tízparancso-lat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.
Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.

Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről (még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról).

A "notebook" jegyzetfüzet volt. Az órákat naponta felhúzták. Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.

Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták, se mikrohullámú sütők, se ébresztőórás rádiók. Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk. Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek.
Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott.
Színes képek nem léteztek.

Nem hallottunk Pizza Hut-ról vagy McDonald's-ról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről. Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.

Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
- És most mondd, szerinted hány éves vagyok?

- Hát, nagyapó, biztosan több, mint 200! - felelt az unoka.

- Nem, kedvesem, csak 60! ...