2013. március 8., péntek

Nők Napjára 10 dal tőlem

A szerző dalnok arcmásai, és tényleg mind más és más, pedig mind ő


A halvány Hold 
A szerző csalódást él át, úgy érzi elhagyták, ami talán nem is alaptalan
A városon átsuhan 
A szerző áttételesen kívánja tudtára adni a múzsának érzelmeit, szél képében 
Álom  
A szerző költőien éli át a szexuális közeledésének visszautasítását, helyesebben elbénázását
Bíborszínű szép virágok  
A szerző elköszön aktuális szerelmeitől egy nagyobb erő érzetében, ami be is bizonyosodott 
Eljöttem megnézni  
A szerző elbúsong egy kihunyt szerelem üszkeinél, az Álom vége
Ezer szállal láncolsz  
A szerző rájön, hogy menthetetlenül beleveszett egy kapcsolatba, már csak az ásó-kapa-nagyharang 
Hajnalban Mártámnak  (Zene amerikai népdal)
A szerző újra és újra - mint a természet - szerelmet vall élete párjának
Jégfodrú szeles utakon  
A szerző egy nyárral később elmereng a múlt nyári lány emlékén
Kedvesem el ne hidd  
A szerző exkuzálja magát, mert a hűtlenség gyanúja rávetült
Oly szokatlan nékem  
A szerző méltatlankodik, hogy nem lehet éppen nap, mint nap a szerelmével

... majd a szerző (egy igaz barátját utánozva) feláll és meghajol ...így tiszteleg  a női nem előtt (bár az igent jobb szereti :))




Nincsenek megjegyzések: