2010. december 31., péntek

Hattyúdal

Lehetett volna?
"Lehetett volna, mégsem úgy lett, mert aki látta félreértett". Egy egy dalszöveg és egyben egy prófécia is. Egy látlelet,  örökösen - a birodalmak által - megosztott társadalmunkból és társadalmunkról. 
Fájdalmas az, mikor a birodalmak beleszólnak barátságokba, családokba. (Bizony mondom néktek, nem lehet egyszerre két urat szolgálni.) 
A hvg - a mainstream pénzdiktatúra harsona - a tények felsorolására törekedve Szörényi Levente Hattyúdal búcsú-koncertrjét filézi.  Sajgó fájdalommal, felróva az eseménynek a szerzőtárs, Bródy János antikatona világpolgár útitárs távolmaradását. Volt ilyenre nem kevés eset szerzőtársak között.


Barátaim! Térségünkben így volt, így van és egyenlőre így is lesz. Szívszorítóan fájdalmas és felemelően szép, ha valaki félelmeit levetkezve hazaindul, az övéihez. Levente ezt tette. Hazaért. Megvallotta, megvallja nép-nemzeti érzéseit. Patriótaságát. Magyarságát. Az is érthető, hogy a másként érző - elvágyódó - alkalmi útitárs világpolgároknak ez fájó, a tisztelet és a vonzódás homályán keresztül. Bizony nem lehet egyszerre két helyen lenni, kint és bent egyaránt, két pejlovat egy fenékkel ... Sorsát az ember nem választja. Kapja. Az írás: 

Szörényi búcsúja Kövérrel, Pozsgayval – Bródy nélkül

 Szörényi Levente és a Budapest Sportaréna közönsége is mást, jobbat érdemelt volna annál, mint amit a színpadtól visszavonuló Mester koncertje nyújtott. A nagyon várt fellépés a rajongók körében nem aratott egyértelmű sikert, az érdemi kritika pedig vagy hallgat erről a fontos eseményről, vagy udvariasan méltatja – az „életművet”.


Továbbiak ...

Nincsenek megjegyzések: