2007. május 27., vasárnap

Az egyéni tudattalanról

Ennek létét sokan ma is tagadják. A fogalmat a pszichológiai kutatások hozták. Pedig milyen kézenfekvő a dolog, hiszen mind a szívműködésünk, mind például a légzésünk automatikus. A légzés ugye tudatosan befolyásolható, ám a szívműködés már kevésbé. hogy az emésztésünk sem. Ezen egyszerű közvetlenül tapasztalható dolgokból is érzékelhető, hogy emberi szervezetünkben sokféle folyamat zajlik amelyek nincsenek közvetlen agyi kontroll alatt. Ezek egyike többek között az érzelmeink sora. Amit nem szeretünk, ami nem szimpatikus azt lényegében csak magyarázni tudjuk, megérteni kevésbé. Így vagyunk a szimpátiával és a szeretettel is. Hiába igyekezünk bemagyarázni magunknak valamiről, hogy az szép, avagy jó, ha nem úgy érezzük. Itt kell megemlítsük a nők hetedik érzését. Ők ugyanis bátrabban hagyatkoznak érzéseikre döntéseik meghozatalánál. Ők általában jobban motiváltak az érzelmeik által. Érzelmeink pedig, egyéni tudattalanunkban ülnek. Na és nem a véletlenek halmaza. Általában az szimpatikus számunkra, amit feljövőink pozitívnak, kedvezőnek tartottak. És innen ered az előítéletek folyama is. Itt jeleníthető meg az idegenség fogalma. Az emberi szervezet ugyanis felismer a tudatunktól függetlenül is dolgokat. Ezek minden bizonnyal génjeinkbe vannak kódolva. Azaz feljövőink tapasztalatai belénk vannak kódolva. Ezért is nem szimpatikus általában egy másik emberi rassz tagjának arca, magatartása, megjelenése különösen olyan embercsoportok esetében, akiknek az életében változások szintje alacsonyabb volt mint másoké. Egy-egy magyar faluban is ismert - főleg ha az dominánsan sváb lakta - a „gyüttment” fogalma. A dominánsan germán gyökerű népcsoportok közösségei nehezen tolerálják az idegenséget, a másságot. Ez geo-földrajzi okokra vezethető vissza. 20 ezer évvel ezelőtt Európa mintegy 20 ezer völgyre oszlott. Egy-egy völgyben egy-egy törzs vívta élet, halálharcát a dombon, avagy a hegyen túli más törzsekkel a táplálékért. És ettől lett ilyen Európa. Változatos. A demokrácia, azaz a többesélyes játszma európai találmány, ami benne ül a génekben. Van előnye és van hátránya, ahogy a diktatúra és demokrácia eszközöknek is.Így vagyunk ezzel mi egyedek is. Van hogy nem engedünk mert diktálnunk kell, és van hogy konszenzust alakítunk, és olyan is van hogy bölcsen fejet hajtunk.

2 megjegyzés:

Békési Béla írta...

Így van ez, nem feltétlenül genetikai kódra kell gondolnunk (ugye: gonosz a kérdés: milyen genetikai vizsgálatokat végeztél, aminek alapján mondod ezt?) De az is lehet, hogy az össznépi viselkedés, a törzsi szokások, a körülmények hatására kialakult viselkedésmodellek továbbadása akár indirekt módon, de utalva az eggyüvé-tartozásra, alapja a túlélésnek (láss egy sikeres példát: a zsidók, nagyon kemény szabályok szerint, akár az életük árán is megvédték szokásaikat, ami szokásokat ugyan elcsentünk tőlük, de ők azért jobba sáfárkodnak az ezekáltal megszerzett plusszokkal..) vagy nézd meg az általad is említett svábokat, akiket ugye tűrésre késztetett a sors, ugye először a ruszkik, akik órát és asszonyi becsületet szereztek "szerzett" joguk végett (itt is visszaköszön Hitler,pl.) aztán jöttek a törökök, akik egy hiányzó generáció pótláséára ideiglenesen jöttek, és már kirobbantani sem lehet őket, majd a kelet-európai hordáink hadát, kisebb kapálózások persze, rasszista tüntetések, stb, vannak, de ezek a multikultúrális dolgok már ott vannak együtt kell vele élni.. És a történelem a legjobb tanítómester, ugyebár? folt köv. ennyit a genetikáról :) Béla

Unknown írta...

Valóban. A történelem a legjobb tanítómester, csak az se mindegy ki írja és mit ír, ugye?