2008. augusztus 23., szombat

Kell a fegyver

Omega : Ballada a fegyverkovács fiáról

Tél fut az éjen át,
nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben
sírdogál egy élet
Apja emeli föl,
ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz,
ha addig élek
Így is lett, bizony,
de szólt egy szép napon
Ne csináljunk
soha többé fegyvert
Nem lesz háború,
könnyes, szomorú
Boldognak látok
majd minden embert
Kis harangot önt,
vándorruhát ölt
A haranggal a
világot bejárja
Halkan zeng a dal,
mit senki meg nem hall
S nevet rajta mindenki,
ha látja
Egy nap visszatér,
megáll, alig él
Már nem az,
ki elment lehunyt szemmel
Apja jót nevet,
nyisd ki két szemed
Ilyen a világ,
s kell a fegyver
Tudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed
OhhhTudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved Ohhh Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed...

Ráolvasás, azaz vajákos dal

Vajákos: Kuruzsló, javasember, javasasszony. - Átvitt értelemben csaló, szélhámos, sarlatán. " A vajákos ember tekintélyét - idekint így hívják a kuruzslót - roppant megnövelte ... az idő ." (Móra). Vajákol: hókusz-pókusszal, ráolvasással gyógyít. /Magyar Értelmezőszótár/
Az alább dal igen szép. Csak egy a baja. Nem igaz. Ráolvasás. "Ne csináljunk soha többé fegyvert. " Na majd ha a ráolvasók elmesélik a tigrisnőstényeknek, hogy a korszerű táplálkozás kölykeik számára a fű és azok azt be is tartjá, hát fejet hajthatuk az ilyenekelőtt.
Dalban Omega: Naplemente

A zsoldos dala

Zsoldos az, aki fegyerrel támad másokra, megint mások akaratából. A zsoldos többnyire mindig külföldi. Hiszen egy-egy nép fiai nem szívesen támadnak fegyverrel anyjukra, apjukra, testvéreikre azok javaiért. A zsoldos alapvető célja, motivációja a zsákmány. A zsoldos ragadozó, egyben ősi katonaszakma. Ellenkező híresztelések ellenére, a zsoldosnak - a hódító kisérőjének - is van lelke. Erről szól a Rod Stewart - Rhythm Of My Heart [Vagabond Heart] c. dal. Melynek refrénjét így ferdíthetem: (Valaki mindig megmarad … Hiszem én vagy te leszel az bajtárs …)
Asszony, csak te hívsz
te vársz, ezer tűzön át
dobhártyámon dübörög a vér
Édes Istenem, engedd meg nekem
Ölelhess át, ahogy hazatérek.
Ezért is vagyunk mi magyarok védtelenek a jelenlegi 20 ezer fős hadseregünkkel, ami tizede annak, ami valós biztonságot nyújthatna, ami már túlzott kockázatot jelentene az idegen zsoldosoknak. Tanúi vagyunk a magyar nép elbirkásításának, Magyarország átjáróházzá alakításának, mely folyamattal szemben az önvédelmi és hagyományőrző sportegyesületekkel védekezhetünk. Harci sport és lövészegyletekkel. Olyan ugyanis a világban soha nem lesz, hogy ne legyen túlszaporulat és ebből fakadó ínség. És aki ínségben él, az vesz, ragad. Nagy hiba volt Magyar Honvédalmi és Sportszövetség megszüntetése. A dézsával együtt a gyerek is kiöntésre került a rendszerváltásnak nevezett folyamatban.Ostoba módon magunk romboltuk le saját védműveinket, saját várainkat. Gyárainkat, üzemeinket. Honvédelmünket. Lám, mára az APEH és a Rendőrség létszáma meghaladja a Honvédségét. És utóbbi elnyomó és fegyveres szervezetek kiket rakoncáznak? Kiknek a zsoldjában állnak? Bizony a minket elnyomó fosztogatókéban. Bizony Bajtársak! Ezek az erők - ezek a zsoldosok - nem nekünk, hanem tőlünk rabolnak.

Holdra vonítás

A Holdra vonítás, az önmutogatás és utánzás, az önkifejezés és az összetartozás vágya. „Kinek szép lelkében az ének, az hallja csak mások énekét is szépnek.” Bizony dalol a lelkünk. Ahogy a falvainkban a múlt században még közvetlenül látható is volt, mikor az emberek fütyörészve, dalolászva tértek haza a munkából. A mindenséggel méricskéli magát az Ember. (Az Előadó. A Szerző.) Mert mit is ér a kincs, ha azt nem mutathatjuk meg a többi embernek? Avagy nem élhetjük át a birtoklás, megőrzés élményét? „Ehess, ihass, ölelhess, alhass és a mindenséggel mérd magad!” szól a költő. Az önmutogató. Aki mutatja, ha kell, ha nem. A mit is? Hát a lelkét. Ezáltal a mindenséggel méri magát. Minden ember valamilyen szinten mutogatja „magát” a többinek, avagy követ idolokat.
- beszédben,
- énekben,
- hajviseletben,
- mozgásban, táncban, sportban,
- öltözködésben,
- viselkedésben, magatartásban,
- művészetek gyakorlásában,
- stb.
és ezt gyűjtőfogalommal a divat kifejezéssel is illethetjük. Vannak ugye a diktátorok és követők, valamint a nem követők, extravagánsok. Ám hogy is volt az a tömegkommunikáció, azaz a média megjelenése előtt?
Vagáns
Középkori ének és versszerző vándordiák. A garabonciás. A vagány szavunk ennek egy áttételes megjelenése lehet. Az a közülünk való, aki más mint az uralkodó szellem, azaz a rend. Bizony a korabeli emberi közösségeket az „utazók” kötötték össze hírrel, információval. Kereskedők és mutatványosok. Kik vásárról – ugye itt volt a tömeg – vásárra jártak, avagy követték a hadakat. Bohócok, birkózók, súlyemelők, egyéb artisták. Ezek az emberek, ez az embertípus ma is jelen van közöttünk.
Azok a hetvenes évek
Magyarországon a múlt század hatvanas hetvenes éveiben nyugati mintára ( Bob Dylan, Pete Seeeger, Joan Baez, Donovan … ) jelentek meg a gitáros ének –és versszerzők (előadók) akik táborokban a tábortűz mellett zengtek fel, illetve akik táborról táborra jártak. Bod Dylan – „Bob Dinnyés” analógia. Ez az úgynevezett „polbeat” korszak, amikor a regnáló hatalom az ellenfél (ellenség) "társadalom kritikusait" sztárolták nálunk. Bemelték őket a propagandába. Viszont e táborok kiteljesedtek, önállósodtak és - nyugati mintára - rock koncertekké, előadói produkciókká váltak. Az előadók csoportosultak és a tábortüzek mellől felmentek a színpadra. Vagy eleve már oda toppantak a produkcióikkal. Igen ám. De az egyes előadói csoportokhoz is csoportosultak, akár a focicsapatoknál. Megjelentek a „drukkerek” a követők és egymással vetélkedő ellentétes táborokra oszlottak. Egy Illéses lenézte az Omegást, a Metróst és vica versa. Jöttek a külsőségek is. A Beatricse babos kendője, amely a cserkész illetve az úttörőnyakkendő utánérzése. Azaz megkülönböztető jel, a közösséghez tartozás jelképe. Az úgynevezett szocialista embertípus vulgarizált festett képével szemben, kisdobos (hat pont) úttörő (12 pont) KISZ tag MSZMP tag (alapszabály) alternatívát kínáló érzés, gondolkodás és magatartás világ. Ami szintén nagyrész utánzáson alapult. Rocker. Hát nem egy ősi pusztai magatartás és öltözködési forma ugye? Ebben a kavalkádban megjelentek viszont „útkeresők” is. (Mert jól tudjuk ma már, kiút az nincs, avagy ha van, az halálos.)
Művészet és hatalom
A művészeknek (mutatványosoknak) és hatalmat gyakorlóknak a viszonya mindig is ambivalens volt. A hatalom ugyanis relatív anyagi biztonságot volt képes nyújtani a művészeknek. Ennek viszont ára volt és van, a valamit valamiért.
Egy párt illetve több párt rendszer
Az egy párt rendszer totális diktatúrába torkollik. Erre adott példát a huszadik század. A hitleri, a sztálini diktatúrák. A totaliárius szerveződések tarthatatlansága. A természetes állapot - ahogy azt a rock történt is mutatja - a több párt rendszer. A különféle értékek mentén szerveződő emberi közösségek vetélkedése.
A farkas és a farkaskutya
Bizony a jelenkori ének –és dalszerzőknek is ez a sorsa. Dönthet. A farkas, avagy farkaskutya sors mellett. Berendezik (értsd a hatalom) neki a kennelt, ahol ő ugathat (na és őrizhet, eszmét, avagy tőkét) avagy a tájat járva egyedül, esetleg egy falkában vonít.
A farkas viszont - a garabonciás - örökké lenézi a kutyát, éppen a „szabadság” illúziója okán.

2008. augusztus 22., péntek

Dinnyés József 60 éves

Ez évben és ebben hónapban ( Augusztus 4.) töltötte 60. születésnapját a "Daltulajdonos". (A daltulajdonos fogalmának keresztapja Antal Imre nemrég hagyott el bennünket.) "Józsi bátyám" a szemem láttára vált nemzeti kincscsé. Személyes kapcsolatunk ugyanis a múlt század hetvenes éveire nyúlik vissza. (Talán 1973-ban léptünk fel egy színpadod az akkori Ybl Miklós Műszaki Főiskola szalagavató bálján.) A Magyar Kultúra Lovagja (2001) dalainak száma azt hiszem meghaladja már az ezres nagyságrendet, és miután nála a dalszövegekben nem a saját szerzemények a dominánsak, egyben ezen dalok együttese a magyar költészet - a megzenésített vers - egyfajta válogatása is. (Dinnyés listája. :) ) A kilencvenes évek közepén a Homo Hungaricus kazettájának kiadásához anno még sikerült hozzájárulnom, melyben a határon túl élő (Nyugati) magyar költők verseit zenésítette meg. A 60. születésnapja alkalmával azt kívánom, a Magyarok Istene adjon neki még legalább hatvan szép évet erőben egészségben és tehetségben. Egy művészembernél ez utóbbi nem mellékes. :)
Weboldala: http://www.dinnyes.com/ Wikipédia Dinnyés József
Video egy 1983 évi Interjú





2008. augusztus 21., csütörtök

Hell István: Hajnali ének

"Elkártyáztam a gyenge szívem, Suhogasd le a szoknyád hajnal, Pálinkát lehelek rád szelíden, Megháglak nehezen, halkan. Jöjj, Oroszország, vodka világa, Nevetés nékem a véred. Pincefehérek a volgai fák, Tejszínű szűz ez az élet. Lebukik fejem, és úgy zokogok, Haloványul bennem a bánat. Veretik körülöttem az ősi dobot, Szaladok, hajnal, teutánad. Ez a csontpufogás, ez a hanti rege, Hitemet hirdeti híven. Katatón bálvány, légy fekete, Hiszen elkártyáztam a szívem. Lebukik fejem, és úgy zokogok, Haloványul bennem a bánat. Veretik körülöttem az ősi dobot, Szaladok, hajnal, teutánad. Ez a csontpufogás, ez a hanti rege, Hitemet hirdeti híven. Katatón bálvány, légy fekete, Hiszen elkártyáztam a szívem."
A fenti "Hajnali ének" c. verset Dinnyés József daltulajdonos tette országosan ismertté és egyik kedvencemmé. Hell I. -Dinnyés J. : Hajnali ének

2008. augusztus 20., szerda

Csíksomlyó

Csíksomlyó a magyarság - Mária országának - szakrális központja, olyan szakrális tere, ahol nincs helye a keresztényi szeretet alapján az izmusoknak, se a nacionalizmusnak, se a ... továbbiaknak. Ahol a keresztények, a szeretet hírdetői a magyarokkal és egymással találkozhatnak. Csíksomlyó a helye az István a király c. - eredetlieg rockopera - mára már szakrális magyar népmese évenkénti előadásának. Amely felmutatja azt a küzdelmet, melynek során a magyarság megtért a szeretet útjára. Legyen, hogy minden évben az István a király a magyarság megtérésének újkori meséje a jelenlévő - oda zarándokló - hívő és hitetlen magyarok, valamint a hívők - nemzetre való tekintet nélkül - találka helye legyen. Legyen ez az alkalomból is, hogy éppen ezer éve intett a Szent Lélek ott egy somos ligetre. Somló. Mely később kapta a Csíksomlyó nevet. Legyen Csíksomlyó az a hely, ahol minden magyar és minden keresztény az Ég felé ám mélyen a lekébe tekint, ahol lakik az Úristen. Minden magyarok és népek ura. Ezzel demonstrál önmaga, azaz a benne élő Isten előtt.
Dalban:

Ne lőjj fiam! Én is ott leszek!

"Ne lőjj fiam! Én is ott leszek! " Várnai Zseni örökérvényű igéje. Bizony a mi vidékünkre idegen hozta a fasizmus és kommunizmus eszméjét és maszkját. Magyar lelkünk se nem fasiszta, se nem kommunista. Aki napjainkra lefastisztázza, lekomunistázza, az az. "Fasiszta, kommunista egykutya. Rossz iparos." Így szólt apósom. Én csak annyit tennék hozzá, akik manapság antikommunisták, antifasiszták, ugyanazok. Ugyanúgy gané provokátorok. Őket követik az "antiszemiták" (ami persze egy üres halmaz itt minálunk, zsidó propaganda léggömb) és a szemita provokátorok. És mindaz, akinek "kiválasztott" tudata van. És nyelte volna le azt a cigányvezért is még sperma korában az anyja, aki a nácit látja bennünk, amikor szólunk, hogy jó lenne ha nem lopnák azt, ami a mienk.
Dalban:
Müller-Sziámi-Tolcsvay: Pomádé király

2008. augusztus 19., kedd

Cseh Tamás

Két menetben elolvastam Bérces László Cseh Tamással folytatott alkalmi beszélgetés sorának feljegyzéseit. Az alkalmat az adta, hogy Csehtamást is utolérte a rák. A tüdőrák. Az Indiánok - csapataink - harcban állnak és ha minden igaz kész az új csodafegyver is a "bikaistállóból átalakított sziú logisztikai központ". Csehtamásról én "A Dalok"-on keresztül tudtam. Vagy harminc éve. Azt is tudtam, hogy a dalszövegeket "Abereményi" írja. Bereményi Géza a lelki titkok tudója. Kettőjük ilyenirányú munkálkodását, szimbiózusok gyülölcseit minden különösebb pátosz nélkül nemes egyszerűséggel nemzeti kincsnek tartom. Bátyáimnak érzem őket. Nehézsorsú, dalaikban szimbióta bátyáimnak. Mert Géza nem sokra ment volna igaz dal ügyben (!) Tamás nélkül - anak ellenére, hogy jó úton jár a magyar shakespeareség irányába - s Tamás dalai is festett cifra húsvéti tojáshéjak maradtak volna Géza beltartalma nélkül. Ők is megélhették a Teremtő jóvoltából azt, amit nem sok kortársuk, hogy angyal szállt át a szobán. Amikor a Dalban - és csak az igaz dalban - ott rezeg a Teremtő, azaz jelen van. És megérték azt is - a Teremtő akaratából - hogy hét szűkös esztendőre Géza akaratából nem írtak dalokat. Mert már nem voltak akkorra "angyalok". Tamást behálózták a nagy nyálas hálók. Elhitte ahogy a közönség is, hogy a Dalok az ővék. Holott az Igaz Dal, az Ige olyan a szöveg nélkül, mint cifra kifújt tojáshéj. Tamást körbevette az akkori hatalmi elit édesnyálas kultúrgépezete. Ára lett a hírnévnek. Eltört az egyik angyalszárny. "Törött szárnyú angyalok" lettek a közs dalírásra. Az Ige hírdetésére.
"Hangoskönyv" is lehetne és milyen jó lenne! Ha Tamás "belinkelne" egy egy igaz dalt mondandója mellé és akkor lehetne hangoskönyv is. Ehhez persze jobban kellene ismernie a számítástechnika lehetőségeit.
A könyv megkönnyeztetett. Két okból is. Egyik az hogy Csori, a nyugalmazott ám mégsem nyugvó őrnagy cimborám alkohollal átitatott bejegyzései tarkíkották, egyben ő adta a kezembe a saját példányát, hogy tessék elolvasni - amivel persze nyitott kapukat döngetett - a másik az, hogy Mijanink is harcban áll. Én pedig mint utolsó mohikán, a delavárok büszke törszszövetségéből naponta imádkozom a Nagy Manituhoz győzelmünkért. Szóljanak a harci dobok! Újabb cselvetések és életre-halálra menő ütközetek várnak ránk. Bizony nem egyszerű a skarabeusz élete sem a ganajtúrók között.
Dalban
BEREMÉNYI-cseh: Paraszt
Bereményi-Cseh: Lee Van Cleef